Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-28 / 229. szám

1958 szeptember 28. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Hogyan segíti a tamási Űj Élet Tsz pártszervezete a termelőszövetkezet megszilárdítását ? Nincs hosszú útja niég a tamási „Uj Élet Termelőszövetkezetnek, mert az ellenforradalom után alakult meg 30 családdal a „Vörös Szikra’“ Tsz Adorján pusztai üzemegységén. Az új tsz a kezideti nehézségeken való túljutás után gyors fejlődésnek indult. Péti József elvtárs, az elnök, jó gazda, nagy tekintélye van, törő­dik az emberekkel, hallgat rájuk, de azok is az ő szavára. Ma már 111 tagja van a tsz-nek és 1100 hold föl­dön gazdálkodnak. Építkeznek, tisz­ták a földjeik — és ami jelentős — a kapásoknál is nagyobb termést várnak, mint az egyénieknek lesz. A pártszervezetet múlt év júniusá­ban kilencen alakították meg, ma már tizenöten vannak, s az JÓL ÖSSZEKOVÁCSOLT KOMMU­NISTA KOLLEKTÍVA Sokat segítettek ők az eredmények elérésében, az elnök és a vezetőség munkájában. Egy-egy fontos kérdés­ben vagv nagyobb feladat előtt min­dig megbeszélik • taggyűlésen a kom­munisták közös állásfoglalását és aszerint dolgoznak. Sokat tettek a Nelytfliten nézetlek leküzdésében,, eredményes felvilágosító munkát vé­geztek. Volt bizonyos gépellenesség a tsz-ben, „elviszi a hasznot”, „nem lesz elég munkaegységünk”, — mond ták néhányan. Elérték azt, hogy idén a gaboná­juk 90—95 százaléka kombájn­nal, géppel lett aratva és az eredmény is őket igazolta. Van olyan tsz-tag, akinek tavaly aratás­kor egy hónapban 60, idén pedig 70 munkaegysége lett, és amíg tavaly 6zertemaradt a kombájnszalma, idén már júliusban kazlakba rakták azt. Többen a részesművelés mellett fog­laltak állást és bár „Nem volt köny- nyű átállítani a hangulatot’“ — mint ifjú Bangó János mondja —. de si­került az, a .jól megművelt földek és szén terméskilátások is azt bizonyít­ják. a munkaegység szerinti mű­velés a helyes. Nem ment simán mindez, bizony VOLTAK PROBLÉMÁK, így egyik-másik elvtársnak helyte­len nézete a tsz-szervezés, a kilépet­tekkel való foglalkozás terén, vagy például egyik párttagnál eleinte a munkafegyelemmel volt baj. De a tsz kommunistái először meg- küzdöttek saját hibáikkal és az­tán volt erejük kifelé is egysége­sen állástfoglalni és képviselni a párt politikáját. Egyik legfőbb eredményük, hogy az a 15 kommunista igen jó, egész­séges közszellemet alakított ki az egész tsz-ben. Nincs kertelés, őszin­tén elmondják az emberek vélemé­nyüket. Büszkék eredményeikre, él bennük, hogy megmutatják a kilé­petteknek és kívülállóknak, jobb ter­més és jobb jövedelem van a tsz-ben. A munkafegyelem jó, nem en­gednek válogatni a munkában, szóvá teszik bátran a rendetlen, hanyag munkát. (Persze a tsz veaetősége is helyén van, ellenőrzi rendszeresen, így eleinte megesett, hogy újra megika- páltattak eey-egy sor kukoricát.) Nagy az összefogás. Az egyik va­sárnapon egy vagon műtrágyájuk ér­kezett. aminek hírére 10—15 tsz- tag gyorsan összeverődött, fél órán belül ki is rakták. (Az egyik elvtárs büszkén említi, hogy a vasutasok azt mondták: „ Ez igen, ez egy jó gárda“’) De így volt ez az elmúlt vasárnapon érkezett 7000 darab cserép gyors ki­rakásával is. Ehhez igaz az is hoz­zájárult, hogy a tsz elnök és a párttitkár is ott volt, együtt rakták ki a cserepe­ket. a műtrágyát. Foglalkoznak a kommunisták a tsz-teli pártonkívüliekkel is, bár e 1éren még lenne tctob tennivaló is. Az idén a legjobb dolgozók közül hármat vettek fel tagijelöltnek, köz­tük a jelenlegi KISZ-titkárt, Kiss elvtársat is. A munkafegyelemben támaszkod­nak az élenjárókra, segítségül hív­ják őket. Ebben nagy ereje volt a kollektívának. Kovács István eseté­ben, akivel tavaly hanyag munkája és sűrű elmaradozásai miatt sok baj volt, az idén viszont eddig már több mint 400 munkaegységet teljesített. Milyen a kapcsolatuk az egyéni parasztokkal, >az ellenforradalom után kilépettekkel? Érdekes ta­pasztalatokat lehet szerezni ebben. Péti elvtárs, az elnök azt mondja, mikor arról volt szó, hogy agitációs csoportot kéne szervezni, ők azt mondták AG1TÁCIÖS TERMELŐSZÖVET­KEZETET AKARUNK (Értik ezt úgy, hogy jó legyen a ter­melőszövetkezet — legyen mivel agi­tálni — és hogy az egész tsz tagság agitáljon.) A helyzet az, hogy nincs náluk külön agitációs kampány, ha­nem a tsz tagság zöme rendszeresen agitál, minden különös szervezettség nélkül. (Megjegyzem, szükség van van azért szervezettségre is.) Kukoricafosztás, borozgatás köz­ben, baráti beszélgetéseken el­mondják „érveiket”, véleményü­ket, eredményeiket a kívülállók­nak. Mint érdekességet, többen nevetve mesélik, hogy az egyik tsz-tag — aki addig nem igen beszélt a termelőszö­vetkezet eredményeiről — az elmúlt év zárszámadása után, amikor vitte haza a még kötegekben lévő pénzt, messziről lobogtatta azt a tsz-ből ki­lépett egyik egyéni paraszt felé. mondva — No iátod, most Te is kaptál volna, ha bent maradsz. Jó a kapcsolatuk AZ EGYÉNI PARASZTOKKAL, kisegítik azokat vetőgéppel, darálnak nekik. Egyiküknek, Túri Lajosnak szállítóeszközt adtak, mikor az kért a tsz-től. hogy az autó által elütött lovát e[szállíttathassa. Az idei — vacsorával egybekötött — aratóbálra mintegy 30 egyéni parasztot hívtak meg, egjiütt szórakoztak, együtt po­litizáltak velük. A rendszeres jó kapcsolatnak, felvilágosító szónak meg is van az eredménye. A múlt évi zárszámadás óta ez- ideig az idén 23 családot vettek már fel a tsz-be. A legutóbbi közgyűlésen Gál Géza kilépett köziépparaszt nyert felvételt Je­lenleg is van három jelentkező, de többen is szóltak már. hogv a zárszámadás után kérik felvé­telüket. Lehetne még sorolni, hogy milyen területen mit tettek, hogyan dolgoz­tak a kommunisták és termelőszövet kezeti tagok. Kell még beszélni A PÉLDAMUTATÓ JÓL DOLGOZÓKRÓL így Süvegg.vártó Mihályról a tekin­télyes kommunistáról, akiiedéig a sertéstenyésztésben 540 munkaegysé­get szerzett, vagy Ballai János pár- tonkivüli kocsisról, aki 410 és Czé- tány György növénytermesztési bri- gádtagról, aki 350 munkaegységet teljesített. Nem dolgoztak rosszul az „Uj Élet” Tlsz kommunistái, bár van még ten­nivaló bőven. Meg kell javítani az irányító munkát, hogy szervezet­tebben, céltudatosabban politizálja­nak és dolgozzon a pártszervezet. A napokban történt taggyűlésen új ve­zetőséget választottak, az új titkár­nak és vezetőségnek komoly elkép­zelései vannak a további munkát il­letően. Megszervezik a pártoktatást, a tsa-agitációt, megjavítják a KISZ- munkát, a tagfelvételt. Harcot hir­detnek és folytatnak a termelő mun­kában az új módszerek meghonosí­tásáért, különösen az állattenyész­tésben, ahol van még húzódozás e téren. Nagy terveik vannak és ha ezeket valóraváltják, még nagyobbak lesz­nek az eredmények és erősebb lesz a termelőszövetkezet. Somi Benjaminné A HAMIS MESTERKEDÉS Makacs dolgok a tények, vitat­kozni ugyan lehet velük, de megvál­toztatni azokat nem lehet. Jól tud­ják ezt a Szabad Európát Rádió urai is. Tudják ők is, hogy nem változ­tathatják meg a már egyszer meg­történtet — erre erőt nem is pocsé­kolnak —■, de annál erőteljesebben igyekeznek elferdíteni, más törté­nelmi körülmények közé helyezni a tényeket, mondjuk az életszínvonal problémáit. Vannak mégis csodák — most már kezdek hinni benne —, mert az em­lített rádió adó urai ma már be­vallják, hogy a háború előtt bizony igen alacsony volt Magyarországon a munkásosztály és az agrárproletá­rok életszínvonala — arról persze ma sem szólnak, hogy ez az alacsony életszínvonal a gyakorlatban 3 mil­lió koldust jelentett —, s messze el­maradt az európai átlagtól. Azt hi- hetné az ember, hogy ezt a »töre­delmes« vallomást a józan ész dik­tálja. De nem! Távol áll tőlük mind­ez. Csupán azért vallanak, hogy utána azonnal rágalmazzanak, átsze­li módon szidják a népi demokráciát Állításaikat, látszólag hiteles tété. lekkel támasztják alá: párhuzamot vonnak az amerikai munkás és a magyar munkás sorsa között. Felte­szik a kérdést, hogy hol van o, ma­gyar munkás életszínvonala az ame rikaiakétól, kiknek saját autójuk van s keresztül-kasul száguldhatják az országot. Gépesítettek a háztartá­sok és így tovább. Elég fura ez a csupa »hiteles« adatokkal dolgozó »bizonyítási« mód. Két dolog van azonban, ame­lyek igen kétessé teszik ennek a »bizonyításinak minden hitelét. Az egyik az, hogy a felszabadulás előtt még véletlenül sem vontak ilyen párhuzamot az urak. Nagy volt a különbség, persze nem mintha az amerikai munkásnak lett volna ak­kor igen jó, hanem annál sokkal rosszabb volt a magyar proletárnak. Az összehasonlítás módszeréhez ak­kor nem mertek nyúlni, mert min­den tétel a magyar burzsoázia el­len szólt volna, s még jobban fel­korbácsolta volna a magyar prole­tariátus haragját. Hamis azonban a párhuzam ma amikor oly szeretettel — hetenként legalább egyszer — ráncigálják elő. Elhisszük, hogy sok amerikai mun­kásnak van autója, s hogy a ház­tartás gépesített — bár teljes jog­gal kétségbe vonjuk, hogy minden amerikainak van gépkocsija és kor­szerűen berendezett otthona. (Erről egyébként bőségesen beszéltek az Amerikából visszatért disszidensek, de képet ad erről az amerikaiak ál­tal készítettt statisztika is.) Nálunk — való igaz — ma még kevés magántulajdonban lévő gép­kocsi van, s túlnyomórészt még gé­pesítetlenek a háztartások is. De mi nem azon mérjük le az életszínvo­nal emelkedését vagy csökkenését, hogy hány gépkocsi van magánkéz­ben, Nálunk — és mondjuk meg azt is, hogy Amerikában is — más az életszínvonal igazi fokmérője. Ná­lunk például nem lesz kenyér nél­kül az, aki beteg, mert van társada­lombiztosítás (amit az üzem, válla­lat fizet) s a táppénz mellett ingye­nes orvosi ellátás és igen kedvez­ményes gyógyszerellátás van. Ná­lunk nem állnak embermilliók na­ponta az üzemek kapui előtt, hogy munkát kaphassanak. Mércéül hasz­náljuk azt a tényt is, hogy hallat­lan mértékben nőtt a kiskereskedel­mi forgalom, hogy állandóan zsú­foltak a vendéglők és a szórakozó­helyek. És lehetne sorolni tovább. Az a különbség, ami ma még az amerikai és a magyar munkás élet- színvonalánál jelentkezik, ha egyál­talán létezik, egyre kisebb mérvű, s néhány esztendő múlva, ha keserű pirulaként is kell lenyelniök, de tudomásul kell venniök a Szabad Európa urainak, hogy nálunk is lesz gépkocsija a munkások jórészének, gépesítve lesznek a háztartások, de Amerikában még mindig nem lesz az egész társadalmat átfogó társa­dalombiztosítás (amelynek díjait teljesen a tőkés fizetné) s lesz mun­kanélküliség, perspektíváilanság pe­dig nemcsak az USA természeti kin­cseit használja fel, de kirabolnak, le­igáznak számos országot, ahol a le­hető legalacsonyabb életszínvonalat teremtenek. »Csak« ezekért hamis a Szabad Európa Rádió összehasonlító mes­terkedése. Munkásmozgalom ­munkássorsok 1925 Királyi Ügyészség, Pécs. HATÁROZAT Az állami és társadalmi rend fel­forgatására irányuló bűntett miatt Gőgös József, Nagy György, Bödör István, Göti Kintli Pál és Meier Kálmán tamási lakosok ellen indított bűnügyben a nyomozást a Bp. 101 paragrafusának 2. bekezdése alapján befejezem, s az iratokat a bűnjelek­kel további illetékes eljárás végett a budapesti királyi ügyészséghez át­tettem azzal, hogy Gőgös József gya­núsított a Tamási-i királyi járásbíró­ság fogházában van letartóztatva. Erről a Tamási-i királyi járásbíró­ságot B. 2475/1925 számra értesí tem. INDOKOLÁS: A nyomozás adatai szerint az ál­lami és társadalmi rend felforgatá­sára irányuló, az egész országra ki­terjedő és a legutóbbi hetekben fel­fedezett- mozgalom a Tolna megyé­ben fekvő Tamási községbe is elve­zetett — Tamásiban a mozgalom irá­nyítója a Budapesten letartóztatás­ban lévő Gőgös Ignác volt, aki úgy személyesen, mint fivére, Gőgös Jó­zsef, valamint a fent nevezett többi gyanúsított által szervezte a moz­galmat. Minthogy ez a mozgalom a buda­pesti ügyészségnél folyamatban levő bűnügynek egyik része, s azzal szer­ves összefüggésben van, — minthogy a mozgalom nyomtatvá­nyok terjesztésében is állt, a bűnjel­ként lefoglalt nyomtatványok pedig mind Budapesten készültek, s így az eljárásra a Bp. 562 paragrafus szerint a budapesti királyi ügyészség illetékes, — minthogy csakis ott állapítható meg, hogy a lefoglalt nyomtatványok köziül melyek kobozhattak el, vagy meiyek miatt van bűnvádi eljárás folyamatban, — Mindezeknél fogva az iratoknak és bűnjeleknek áttétele indokolt. Pécs, 1925. évi október hó 8-án. Dr. Varga sk. kir. ügyész. • Ez a határosat csak egy dokumen­tum a sok közül arról, hogyan ér­tette a magyar burzsoázia a „sza­badságot“’ és értelmezte a felszaba­dulás előtt, s az 1956-os ellenforra­dalom idején. NPNKÄ KÖZBEN Sok nehézséggel, meg nem értés­sel kellett megküzdeni a paksi fia­talok legjobbjainak, amíg eljutottak KJSZ-szervezetük mai eredményei­hez. Ma már 76 tagja van a falusi szervezetnek, rendszeresen tartanak vezetőségi üléseket, taggyűléseket cs mintegy 20 olyan fiataljuk van, aki­ket mindig, minden feladatra moz­gósítani tudnak. Igaz, ebben nem kis része van dr. Pogány Imre KISZ- titkárnak (aki járási ügyész), mert jól összefogja, irányítja a vezetősé­get, tud hatni a fiatalokra, és szere­tik őt. Mióta ő a KISZ-titkár, szem­betűnő változások vannak a KISZ mozgalmi munkájában. Amíg ré­gebben megtörtént, hogy csak azért hívtak össze taggyűlést, mert azt akarták megbeszélni, mikor tartsa­nak táncmulatságot, ma már a tag­gyűléseken a jól elkészített beszá­moló alapján komoly viták vannak arról, hogyan foglalkozzanak a kí­vülállókkal, a társadalmi munkában hogyan, milyen mértékben vegyenek részt stb. Nemrégiben alakították meg a leánykört, 20 taggal — ennek vezetője Fink Éva, egy agilis, eleven kislány — és sok jó elképzelésük, tervük van az őszi és téli évszakra így például október elején a nő­tanáccsal együtt szerveznek egy elő­adást »A nő és a család« címmel a község leányai és asszonyai számára. Van kire támaszkodni a vezető­ségnek, ilyen pl. Magyar József fia­tal kőműves is, aki a fiatalokból brigádot szervezett a pártszervezet nagytermét kettéválasztó közfal le­bontására. Ezt becsülettel meg ia csinálták a fiúk. Róla mondja az egyik beszédes kislány, hogy — Nagyon rendes gyerek. Nem res­tellt a községtől 50 kilométerre levő munkahelyéről este hazakerékpá­rozni azért, mert ott akart lenni a KISZ-gyűlésen. A vezetőség kollektív munkájának eredménye az, hogy többféle fel­adattal is foglalkoznak. Szervezik a »Magyar Ifjúság« előfizetését, eddig a tagságnak mintegy 15—20 száza­léka elő is fizetett rá, olvassák, meg­vitatják a cikkeket. Törődnek, fog­lalkoznak a tagszervezéssel, de meg­nézik azt is, kit vesznek fel, így s múltkoriban három fiúnak — akik kérték felvételüket — azt javasol­ták, járjanak el hozzájuk, majd megismerik őket és később lehet szó a felvételről. A község fiatalságának csak kis része tagja még a KISZ-nek. Sok, nagyon sok a fiatal még Paks köz­ségben az ifjúsági szervezeten kí­vül, akikkel jelentősebb kapcsolatuk nincs. Most legfőbb gondjuk a pa- rasztfiatalokkal való szorosabb kap­csolat létrehozása, mivel eddig csak néhány parasztfiú tagjuk van. Ez a kérdés még megoldatlan. Sok a ten­nivaló még a nevelés terén, mind a KISZ-tagok, mind a község egész fiatalsága felé. Kutatják, keresik az utat, hogy lehetne ebben eredmé­nyeket elérni? Vannak már kezde­ményezések, eredményes kísérletek. A közelmúltban egy klubestet tar­tottak (lemezjátszás, tánc, beszélge­tés), ahol résztvett csaknem minden KISZ-tag, emellett kb. 10 kívül álló fiatal is, köztük több parasztfiú. A klubestek megrendezését rendszere­síteni akarják. Hétfőn, 22-én, a veze­tőség néhány tagja elment a soro- zási összeírásra, ahol elbeszélgettek a fiatalokkal az ifjúsági munkáról, az őket érintő problémákról. Terve­zik, hogy elmennek a gazdakörbe is az oda eljáró fiatalokhoz, meghívják őket rendezvényeikre stb. Nemcsak a titkárnál, a vezetőségi tagoknál, de a többi KISZ-tagnál is tapasz­talható komoly törekvés a munka megjavítására és nemcsak szórakoz­nak, hanem ugyanakkor politizál­nak is és a társadalmi munkákban résztvesznek. Nagy gondjuk az, hogy még nincs helyiségük, hol itt, hol ott kérnek »szállást« összejöveteleik megtartá­sához. A községi pártvezetőség tá­mogatásával — úgy látszik — a kö­zeljövőben megoldódik ez, helyet kapnak a pártszékház nagytermében a fiatalok is. A paksi községi KISZ-szervezetnél lelkes, tettrekész fiúk és lányok van­nak, jó a vezetőség, tekintélyes tit­káruk van, helyes törekvéseik, el­képzeléseik vannak. Ha a helyiség­probléma is megoldódik, adva lesz­nek a feltételek a tervek valóra vál­tásához. H. E. Kedden ülést tart a Szakszervezetek Hegyei Tanácsának elnöksége Kedden rendes havi ülését tartja a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöksége. Ebből az alkalomból a tanács előtt beszámol az őszi csúcsforgalom felkészüléséről Fux- berger János elvtárs, a Dombóvári Fűtőház szakszervezeti bizottságá­nak elnöke. Ugyancsak ezen az ülésen vitatják meg a szakszervezeti bizalmiak munkáját. A bizalmi munka értéke­lésére 23 szakszervezeti bizalmit is meghívtak. Az elnökség ezenkívül meghall­gatja a pedagógus szakszervezet beszámolóját is, mely a szakszerve­zeti választásokról szól.

Next

/
Thumbnails
Contents