Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
1958 szeptember 28. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 3 Hogyan segíti a tamási Űj Élet Tsz pártszervezete a termelőszövetkezet megszilárdítását ? Nincs hosszú útja niég a tamási „Uj Élet Termelőszövetkezetnek, mert az ellenforradalom után alakult meg 30 családdal a „Vörös Szikra’“ Tsz Adorján pusztai üzemegységén. Az új tsz a kezideti nehézségeken való túljutás után gyors fejlődésnek indult. Péti József elvtárs, az elnök, jó gazda, nagy tekintélye van, törődik az emberekkel, hallgat rájuk, de azok is az ő szavára. Ma már 111 tagja van a tsz-nek és 1100 hold földön gazdálkodnak. Építkeznek, tiszták a földjeik — és ami jelentős — a kapásoknál is nagyobb termést várnak, mint az egyénieknek lesz. A pártszervezetet múlt év júniusában kilencen alakították meg, ma már tizenöten vannak, s az JÓL ÖSSZEKOVÁCSOLT KOMMUNISTA KOLLEKTÍVA Sokat segítettek ők az eredmények elérésében, az elnök és a vezetőség munkájában. Egy-egy fontos kérdésben vagv nagyobb feladat előtt mindig megbeszélik • taggyűlésen a kommunisták közös állásfoglalását és aszerint dolgoznak. Sokat tettek a Nelytfliten nézetlek leküzdésében,, eredményes felvilágosító munkát végeztek. Volt bizonyos gépellenesség a tsz-ben, „elviszi a hasznot”, „nem lesz elég munkaegységünk”, — mond ták néhányan. Elérték azt, hogy idén a gabonájuk 90—95 százaléka kombájnnal, géppel lett aratva és az eredmény is őket igazolta. Van olyan tsz-tag, akinek tavaly aratáskor egy hónapban 60, idén pedig 70 munkaegysége lett, és amíg tavaly 6zertemaradt a kombájnszalma, idén már júliusban kazlakba rakták azt. Többen a részesművelés mellett foglaltak állást és bár „Nem volt köny- nyű átállítani a hangulatot’“ — mint ifjú Bangó János mondja —. de sikerült az, a .jól megművelt földek és szén terméskilátások is azt bizonyítják. a munkaegység szerinti művelés a helyes. Nem ment simán mindez, bizony VOLTAK PROBLÉMÁK, így egyik-másik elvtársnak helytelen nézete a tsz-szervezés, a kilépettekkel való foglalkozás terén, vagy például egyik párttagnál eleinte a munkafegyelemmel volt baj. De a tsz kommunistái először meg- küzdöttek saját hibáikkal és aztán volt erejük kifelé is egységesen állástfoglalni és képviselni a párt politikáját. Egyik legfőbb eredményük, hogy az a 15 kommunista igen jó, egészséges közszellemet alakított ki az egész tsz-ben. Nincs kertelés, őszintén elmondják az emberek véleményüket. Büszkék eredményeikre, él bennük, hogy megmutatják a kilépetteknek és kívülállóknak, jobb termés és jobb jövedelem van a tsz-ben. A munkafegyelem jó, nem engednek válogatni a munkában, szóvá teszik bátran a rendetlen, hanyag munkát. (Persze a tsz veaetősége is helyén van, ellenőrzi rendszeresen, így eleinte megesett, hogy újra megika- páltattak eey-egy sor kukoricát.) Nagy az összefogás. Az egyik vasárnapon egy vagon műtrágyájuk érkezett. aminek hírére 10—15 tsz- tag gyorsan összeverődött, fél órán belül ki is rakták. (Az egyik elvtárs büszkén említi, hogy a vasutasok azt mondták: „ Ez igen, ez egy jó gárda“’) De így volt ez az elmúlt vasárnapon érkezett 7000 darab cserép gyors kirakásával is. Ehhez igaz az is hozzájárult, hogy a tsz elnök és a párttitkár is ott volt, együtt rakták ki a cserepeket. a műtrágyát. Foglalkoznak a kommunisták a tsz-teli pártonkívüliekkel is, bár e 1éren még lenne tctob tennivaló is. Az idén a legjobb dolgozók közül hármat vettek fel tagijelöltnek, köztük a jelenlegi KISZ-titkárt, Kiss elvtársat is. A munkafegyelemben támaszkodnak az élenjárókra, segítségül hívják őket. Ebben nagy ereje volt a kollektívának. Kovács István esetében, akivel tavaly hanyag munkája és sűrű elmaradozásai miatt sok baj volt, az idén viszont eddig már több mint 400 munkaegységet teljesített. Milyen a kapcsolatuk az egyéni parasztokkal, >az ellenforradalom után kilépettekkel? Érdekes tapasztalatokat lehet szerezni ebben. Péti elvtárs, az elnök azt mondja, mikor arról volt szó, hogy agitációs csoportot kéne szervezni, ők azt mondták AG1TÁCIÖS TERMELŐSZÖVETKEZETET AKARUNK (Értik ezt úgy, hogy jó legyen a termelőszövetkezet — legyen mivel agitálni — és hogy az egész tsz tagság agitáljon.) A helyzet az, hogy nincs náluk külön agitációs kampány, hanem a tsz tagság zöme rendszeresen agitál, minden különös szervezettség nélkül. (Megjegyzem, szükség van van azért szervezettségre is.) Kukoricafosztás, borozgatás közben, baráti beszélgetéseken elmondják „érveiket”, véleményüket, eredményeiket a kívülállóknak. Mint érdekességet, többen nevetve mesélik, hogy az egyik tsz-tag — aki addig nem igen beszélt a termelőszövetkezet eredményeiről — az elmúlt év zárszámadása után, amikor vitte haza a még kötegekben lévő pénzt, messziről lobogtatta azt a tsz-ből kilépett egyik egyéni paraszt felé. mondva — No iátod, most Te is kaptál volna, ha bent maradsz. Jó a kapcsolatuk AZ EGYÉNI PARASZTOKKAL, kisegítik azokat vetőgéppel, darálnak nekik. Egyiküknek, Túri Lajosnak szállítóeszközt adtak, mikor az kért a tsz-től. hogy az autó által elütött lovát e[szállíttathassa. Az idei — vacsorával egybekötött — aratóbálra mintegy 30 egyéni parasztot hívtak meg, egjiütt szórakoztak, együtt politizáltak velük. A rendszeres jó kapcsolatnak, felvilágosító szónak meg is van az eredménye. A múlt évi zárszámadás óta ez- ideig az idén 23 családot vettek már fel a tsz-be. A legutóbbi közgyűlésen Gál Géza kilépett köziépparaszt nyert felvételt Jelenleg is van három jelentkező, de többen is szóltak már. hogv a zárszámadás után kérik felvételüket. Lehetne még sorolni, hogy milyen területen mit tettek, hogyan dolgoztak a kommunisták és termelőszövet kezeti tagok. Kell még beszélni A PÉLDAMUTATÓ JÓL DOLGOZÓKRÓL így Süvegg.vártó Mihályról a tekintélyes kommunistáról, akiiedéig a sertéstenyésztésben 540 munkaegységet szerzett, vagy Ballai János pár- tonkivüli kocsisról, aki 410 és Czé- tány György növénytermesztési bri- gádtagról, aki 350 munkaegységet teljesített. Nem dolgoztak rosszul az „Uj Élet” Tlsz kommunistái, bár van még tennivaló bőven. Meg kell javítani az irányító munkát, hogy szervezettebben, céltudatosabban politizáljanak és dolgozzon a pártszervezet. A napokban történt taggyűlésen új vezetőséget választottak, az új titkárnak és vezetőségnek komoly elképzelései vannak a további munkát illetően. Megszervezik a pártoktatást, a tsa-agitációt, megjavítják a KISZ- munkát, a tagfelvételt. Harcot hirdetnek és folytatnak a termelő munkában az új módszerek meghonosításáért, különösen az állattenyésztésben, ahol van még húzódozás e téren. Nagy terveik vannak és ha ezeket valóraváltják, még nagyobbak lesznek az eredmények és erősebb lesz a termelőszövetkezet. Somi Benjaminné A HAMIS MESTERKEDÉS Makacs dolgok a tények, vitatkozni ugyan lehet velük, de megváltoztatni azokat nem lehet. Jól tudják ezt a Szabad Európát Rádió urai is. Tudják ők is, hogy nem változtathatják meg a már egyszer megtörténtet — erre erőt nem is pocsékolnak —■, de annál erőteljesebben igyekeznek elferdíteni, más történelmi körülmények közé helyezni a tényeket, mondjuk az életszínvonal problémáit. Vannak mégis csodák — most már kezdek hinni benne —, mert az említett rádió adó urai ma már bevallják, hogy a háború előtt bizony igen alacsony volt Magyarországon a munkásosztály és az agrárproletárok életszínvonala — arról persze ma sem szólnak, hogy ez az alacsony életszínvonal a gyakorlatban 3 millió koldust jelentett —, s messze elmaradt az európai átlagtól. Azt hi- hetné az ember, hogy ezt a »töredelmes« vallomást a józan ész diktálja. De nem! Távol áll tőlük mindez. Csupán azért vallanak, hogy utána azonnal rágalmazzanak, átszeli módon szidják a népi demokráciát Állításaikat, látszólag hiteles tété. lekkel támasztják alá: párhuzamot vonnak az amerikai munkás és a magyar munkás sorsa között. Felteszik a kérdést, hogy hol van o, magyar munkás életszínvonala az ame rikaiakétól, kiknek saját autójuk van s keresztül-kasul száguldhatják az országot. Gépesítettek a háztartások és így tovább. Elég fura ez a csupa »hiteles« adatokkal dolgozó »bizonyítási« mód. Két dolog van azonban, amelyek igen kétessé teszik ennek a »bizonyításinak minden hitelét. Az egyik az, hogy a felszabadulás előtt még véletlenül sem vontak ilyen párhuzamot az urak. Nagy volt a különbség, persze nem mintha az amerikai munkásnak lett volna akkor igen jó, hanem annál sokkal rosszabb volt a magyar proletárnak. Az összehasonlítás módszeréhez akkor nem mertek nyúlni, mert minden tétel a magyar burzsoázia ellen szólt volna, s még jobban felkorbácsolta volna a magyar proletariátus haragját. Hamis azonban a párhuzam ma amikor oly szeretettel — hetenként legalább egyszer — ráncigálják elő. Elhisszük, hogy sok amerikai munkásnak van autója, s hogy a háztartás gépesített — bár teljes joggal kétségbe vonjuk, hogy minden amerikainak van gépkocsija és korszerűen berendezett otthona. (Erről egyébként bőségesen beszéltek az Amerikából visszatért disszidensek, de képet ad erről az amerikaiak által készítettt statisztika is.) Nálunk — való igaz — ma még kevés magántulajdonban lévő gépkocsi van, s túlnyomórészt még gépesítetlenek a háztartások is. De mi nem azon mérjük le az életszínvonal emelkedését vagy csökkenését, hogy hány gépkocsi van magánkézben, Nálunk — és mondjuk meg azt is, hogy Amerikában is — más az életszínvonal igazi fokmérője. Nálunk például nem lesz kenyér nélkül az, aki beteg, mert van társadalombiztosítás (amit az üzem, vállalat fizet) s a táppénz mellett ingyenes orvosi ellátás és igen kedvezményes gyógyszerellátás van. Nálunk nem állnak embermilliók naponta az üzemek kapui előtt, hogy munkát kaphassanak. Mércéül használjuk azt a tényt is, hogy hallatlan mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom, hogy állandóan zsúfoltak a vendéglők és a szórakozóhelyek. És lehetne sorolni tovább. Az a különbség, ami ma még az amerikai és a magyar munkás élet- színvonalánál jelentkezik, ha egyáltalán létezik, egyre kisebb mérvű, s néhány esztendő múlva, ha keserű pirulaként is kell lenyelniök, de tudomásul kell venniök a Szabad Európa urainak, hogy nálunk is lesz gépkocsija a munkások jórészének, gépesítve lesznek a háztartások, de Amerikában még mindig nem lesz az egész társadalmat átfogó társadalombiztosítás (amelynek díjait teljesen a tőkés fizetné) s lesz munkanélküliség, perspektíváilanság pedig nemcsak az USA természeti kincseit használja fel, de kirabolnak, leigáznak számos országot, ahol a lehető legalacsonyabb életszínvonalat teremtenek. »Csak« ezekért hamis a Szabad Európa Rádió összehasonlító mesterkedése. Munkásmozgalom munkássorsok 1925 Királyi Ügyészség, Pécs. HATÁROZAT Az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett miatt Gőgös József, Nagy György, Bödör István, Göti Kintli Pál és Meier Kálmán tamási lakosok ellen indított bűnügyben a nyomozást a Bp. 101 paragrafusának 2. bekezdése alapján befejezem, s az iratokat a bűnjelekkel további illetékes eljárás végett a budapesti királyi ügyészséghez áttettem azzal, hogy Gőgös József gyanúsított a Tamási-i királyi járásbíróság fogházában van letartóztatva. Erről a Tamási-i királyi járásbíróságot B. 2475/1925 számra értesí tem. INDOKOLÁS: A nyomozás adatai szerint az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló, az egész országra kiterjedő és a legutóbbi hetekben felfedezett- mozgalom a Tolna megyében fekvő Tamási községbe is elvezetett — Tamásiban a mozgalom irányítója a Budapesten letartóztatásban lévő Gőgös Ignác volt, aki úgy személyesen, mint fivére, Gőgös József, valamint a fent nevezett többi gyanúsított által szervezte a mozgalmat. Minthogy ez a mozgalom a budapesti ügyészségnél folyamatban levő bűnügynek egyik része, s azzal szerves összefüggésben van, — minthogy a mozgalom nyomtatványok terjesztésében is állt, a bűnjelként lefoglalt nyomtatványok pedig mind Budapesten készültek, s így az eljárásra a Bp. 562 paragrafus szerint a budapesti királyi ügyészség illetékes, — minthogy csakis ott állapítható meg, hogy a lefoglalt nyomtatványok köziül melyek kobozhattak el, vagy meiyek miatt van bűnvádi eljárás folyamatban, — Mindezeknél fogva az iratoknak és bűnjeleknek áttétele indokolt. Pécs, 1925. évi október hó 8-án. Dr. Varga sk. kir. ügyész. • Ez a határosat csak egy dokumentum a sok közül arról, hogyan értette a magyar burzsoázia a „szabadságot“’ és értelmezte a felszabadulás előtt, s az 1956-os ellenforradalom idején. NPNKÄ KÖZBEN Sok nehézséggel, meg nem értéssel kellett megküzdeni a paksi fiatalok legjobbjainak, amíg eljutottak KJSZ-szervezetük mai eredményeihez. Ma már 76 tagja van a falusi szervezetnek, rendszeresen tartanak vezetőségi üléseket, taggyűléseket cs mintegy 20 olyan fiataljuk van, akiket mindig, minden feladatra mozgósítani tudnak. Igaz, ebben nem kis része van dr. Pogány Imre KISZ- titkárnak (aki járási ügyész), mert jól összefogja, irányítja a vezetőséget, tud hatni a fiatalokra, és szeretik őt. Mióta ő a KISZ-titkár, szembetűnő változások vannak a KISZ mozgalmi munkájában. Amíg régebben megtörtént, hogy csak azért hívtak össze taggyűlést, mert azt akarták megbeszélni, mikor tartsanak táncmulatságot, ma már a taggyűléseken a jól elkészített beszámoló alapján komoly viták vannak arról, hogyan foglalkozzanak a kívülállókkal, a társadalmi munkában hogyan, milyen mértékben vegyenek részt stb. Nemrégiben alakították meg a leánykört, 20 taggal — ennek vezetője Fink Éva, egy agilis, eleven kislány — és sok jó elképzelésük, tervük van az őszi és téli évszakra így például október elején a nőtanáccsal együtt szerveznek egy előadást »A nő és a család« címmel a község leányai és asszonyai számára. Van kire támaszkodni a vezetőségnek, ilyen pl. Magyar József fiatal kőműves is, aki a fiatalokból brigádot szervezett a pártszervezet nagytermét kettéválasztó közfal lebontására. Ezt becsülettel meg ia csinálták a fiúk. Róla mondja az egyik beszédes kislány, hogy — Nagyon rendes gyerek. Nem restellt a községtől 50 kilométerre levő munkahelyéről este hazakerékpározni azért, mert ott akart lenni a KISZ-gyűlésen. A vezetőség kollektív munkájának eredménye az, hogy többféle feladattal is foglalkoznak. Szervezik a »Magyar Ifjúság« előfizetését, eddig a tagságnak mintegy 15—20 százaléka elő is fizetett rá, olvassák, megvitatják a cikkeket. Törődnek, foglalkoznak a tagszervezéssel, de megnézik azt is, kit vesznek fel, így s múltkoriban három fiúnak — akik kérték felvételüket — azt javasolták, járjanak el hozzájuk, majd megismerik őket és később lehet szó a felvételről. A község fiatalságának csak kis része tagja még a KISZ-nek. Sok, nagyon sok a fiatal még Paks községben az ifjúsági szervezeten kívül, akikkel jelentősebb kapcsolatuk nincs. Most legfőbb gondjuk a pa- rasztfiatalokkal való szorosabb kapcsolat létrehozása, mivel eddig csak néhány parasztfiú tagjuk van. Ez a kérdés még megoldatlan. Sok a tennivaló még a nevelés terén, mind a KISZ-tagok, mind a község egész fiatalsága felé. Kutatják, keresik az utat, hogy lehetne ebben eredményeket elérni? Vannak már kezdeményezések, eredményes kísérletek. A közelmúltban egy klubestet tartottak (lemezjátszás, tánc, beszélgetés), ahol résztvett csaknem minden KISZ-tag, emellett kb. 10 kívül álló fiatal is, köztük több parasztfiú. A klubestek megrendezését rendszeresíteni akarják. Hétfőn, 22-én, a vezetőség néhány tagja elment a soro- zási összeírásra, ahol elbeszélgettek a fiatalokkal az ifjúsági munkáról, az őket érintő problémákról. Tervezik, hogy elmennek a gazdakörbe is az oda eljáró fiatalokhoz, meghívják őket rendezvényeikre stb. Nemcsak a titkárnál, a vezetőségi tagoknál, de a többi KISZ-tagnál is tapasztalható komoly törekvés a munka megjavítására és nemcsak szórakoznak, hanem ugyanakkor politizálnak is és a társadalmi munkákban résztvesznek. Nagy gondjuk az, hogy még nincs helyiségük, hol itt, hol ott kérnek »szállást« összejöveteleik megtartásához. A községi pártvezetőség támogatásával — úgy látszik — a közeljövőben megoldódik ez, helyet kapnak a pártszékház nagytermében a fiatalok is. A paksi községi KISZ-szervezetnél lelkes, tettrekész fiúk és lányok vannak, jó a vezetőség, tekintélyes titkáruk van, helyes törekvéseik, elképzeléseik vannak. Ha a helyiségprobléma is megoldódik, adva lesznek a feltételek a tervek valóra váltásához. H. E. Kedden ülést tart a Szakszervezetek Hegyei Tanácsának elnöksége Kedden rendes havi ülését tartja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Ebből az alkalomból a tanács előtt beszámol az őszi csúcsforgalom felkészüléséről Fux- berger János elvtárs, a Dombóvári Fűtőház szakszervezeti bizottságának elnöke. Ugyancsak ezen az ülésen vitatják meg a szakszervezeti bizalmiak munkáját. A bizalmi munka értékelésére 23 szakszervezeti bizalmit is meghívtak. Az elnökség ezenkívül meghallgatja a pedagógus szakszervezet beszámolóját is, mely a szakszervezeti választásokról szól.
