Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
-/ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IOUIA MEGYEI III. évfolyamj 229. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958 szeptember 28. November 16-án tartják az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását a tanácsok tagjainak választására vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés kimondja feloszlását Az elnöklő Rónai Sándor ezután felolvasta a Népköztársaság Elnöki Tanácsának levelét: Az országgyűlés megbízatását az 1957. évi I. törvény 1959. év május 17. napjáig meghosszabbította. Az országgyűlés annak idején azért élt az alkotmány 18. paragrafusának 2. bekezdésében biztosított jogaival és megbízatását azért hosszabbította meg. mert minden erőt az ellenforradalom által okozott károk helyre- állítására kellett összpontosítani. Az elmúlt hónapok alatt dolgozó népünk jó munkája nyomán, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetéA% Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton délelőtt 9 órakor ülést tartott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az országgyűlés 1958. szeptember 26-i ülésén hozott határozatot, s ennek megfelelően az ország- gyűlési képviselőknek és a tanácsok tagjainak általános választását 1958. Thorez beszéde Vitryben sével hazánkban megtörtént a konszolidáció. Szükségessé vált, hogy a népi hatalom, a munkás-paraszt állam további erősítése érdekében az államhatalom helyi szerveit: a tanácsokat és az államhatalom legfelsőbb szervét, az országgyűlést törvényeink előírásának megfelelően újjáválasszuk. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront, a forradalmi munkás-paraszt kormány együttes kezdeményezésére .javasolja, hogy az országgyűlés jelen ülésszakán mondja ki feloszlását, melynek megtörténte után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 20. paragrafusa 1/a pontjában megállapított hatáskörében az új választásokat 1958 november 16-ra kitűzi. Az országgyűlés az Elnöki Tanács átiratát, illetve abban a feloszlatásra tett javaslatot egyhangúlag elfogadta és a feloszlást kimondta. évi november 16. napjára tűzte ki. Az Elnöki Tanács egyidejűleg határozatot hozott az országgyűlési választásokra vonatkozó jogszabályok összeállításáról. A választási jogszabályok hivatalos összeállítása a Magyar Közlöny 1958. szeptember 27-i számában jelent meg. Az országgyűlés tanácskozásainak eiső napján dr. Münnich Ferenc beszámolója után megindult vitában elsőnek Marosán György államminisz tér szólalt fel. Hangsúlyozta: Pártunk, amely a néphatalom védelméért és a nemzet felvirágoztatásáért folyó harc élén halad., emelt fővel állhat a választók elé. A választásokkal kapcsolatban hangoztatta, hogy a szocializmusért, a több kultúráért, a békéért hívjuk harcba a népet. Marosán György után Vass Istvánná, Darvas József és Kukueska János szólalt fel, majd dr. Pongiócz Kálmán ismertette az országgyűlési képviselők, valamint a tanácsok tagjainak választásáról szóló jogszabályok módosítására és kiegészítésére előterjesztett törvényjavaslatot. Az új választási törvény érteimében az országgyűlési képviselők és a különböző fokú tanácsok tagjainak választása ugyanazon választói névjegyzék alapján történik. A választók ugyanabban a szavazó- körben szavaznak az országgyűlési képviselők lajstromára és a különböző fokú tanácsokba jelölt szí. mélyekre. E rendelkezés végrehajtása érdekében az országgyűlési képviselők választásáról szóló hatályos törvényi rendelkezéseket az új törvény összhangba hozza a tanácstagok választására vonatkozó törvényes rendelkezésekkel. Az új választási törvény értelmében az országgyűlési képviselőket a választókerületek lajstromai alapján kell megválasztani. Budapest főváros, valamint minden megye, a földrajzi határam belül fekvő megyei jogi'; várossal együtt, egy-egy országgyűlési választókerületet alkot. A választások lebonyolítására és a törvényesség biztosítására választási elnökségeket kell alakítani. Az Országos választási elnökség 11 tagból áll; az elnökség tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. Az egyes országgyűlési választókerületekben lefolytatod választások érvényessége felett — panasz ese tén — az országgyűlés határoz. Az országgyűlési választásokat és a tanácsok tagjainak általános választását a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legalább 45 nappal a választás előtt, munkaszüneti napra tűzi ki. Az új választói törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik; a Minisztertanács látja el azokat a feladatokat is, amelyeket az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok korábban a belügyminiszter hatáskörébe utaltak. A törvény indokolása rámutat arra, hogy a tanácsok tagjainak megbízatása 1958 november 28-án, az ország- gyűlés megbízatása pedig 1959 május 17-én lejár. Néhány hónapi időközzel tehát két választást kellene tartani, ezért mind a szavazó polgárok, mind pedig a választási eljárásban részt vevő szervek szempontjából célszerűbb, ha a két választást egyidejűleg tartják meg. Az országgyűlés ezután elfogadta az országgyűlési képviselők, valamint Párizs: (MTI) Pénteken a Párizs melletti Vitryben M. Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott. Thorez ennek a francia főváros vörös övezetéhez tartozó munkáslakta városnak 27 éve nemzetgyűlési képviselője. Most is többezren gyűltek össze kép viselőjük meghallgatására. Thorez beszédében foglalkozott a franciaországi fasiszta mesterkedésekkel, a fasiszták ismételt támadásaival, majd megállapította: -A nép ellenségei a terrorhoz folyamodnak, mivel nincsenek tömegek a hátuk mögött. Mivel nincsen bázisuk a nép körében, arra kényszerülnek, hogy félelmet keltsenek és a megfélemlítés útján ráerőszakolják magukat a népre. Thorez a toMoszkva (TASZSZ). Az új köztársasági elnök és azi új miniszterelnök hivatalba lépésével Libanon politikai életében történt változásokat jellemezve a Pravda szombati számában kiemeli, hogy ezek a változások az országot a katasztrófa szélére sodró népellenes Chamoun-Szolh-klikk teljes kudarcát jelentik. A Pravda kiemeli az új libanoni vezetők programjának pozitív elemeit. A libanoni közvélemény széles körei nagy megelégedéssel fogadják a libanoni területen állomásozó idegen csapatok mielőbbi kivonásának vábbiakban rámutatott arra, hogy de Gaulle tábornok hatalomra kerülése óta nem tett semmit az algériai háború befejezése érdekében. Thorez hangsúlyozta, hogy Franciaország nagyságáról elhangzó szólamok ellenére a de Gaulle-kormány politikája az eddigi vonalat, Franciaország alávetettségének vonalát követi. Emlékeztetett München évfordulójára. De Gaulle ugyanarra az útra lép, mint annak idején a müncheni aláírók, nagy barátsági demonstrációkkal fogadta Adenauer kancellárt, a revansista Németország tipikus képviselőjét, azét a Németországét, ahol a kommunista pártot — amelyet Hitler is üldözött annak idején — ismét betiltották és ahol újból a nácik az urak. követelését, a nemzeti egység megszilárdításának és az ország gazdasági élete újjáteremtésének tervét. Helytelen lenne azonban feltételezni — írja a Pravda —, hogy a libanoni reakció teljes mértékben fel adta állását. A nép ellen nyílt harcban vereséget szenvedett zavartkel- tők aljas provokációs mesterkedésekhez folyamodnak. Szeretnék aláásni a nemzeti felszabadító mozgalomnak az utóbbi hónapokban elért eredményeit, hogy ürügyet szolgáltassanak a Libanonban állomásozó amerikai csapatok kivonásának halogatására. fl Pravda a Libanon életében bekivetkezett fontos változásokról A Magyar Néphadsereg Napjára Szeptember 29-én nyolcadszor ünnepeljük a Néphadsereg Napját, népünk és hadseregünk összeforrott ságának nagy ünnepét. Történelmi évforduló teszi ünneppé ezt a napot. 1848. szept. 29-én az idegen elnyomás, az ország kifosztása ellen felkelt magyar nép fegyveres ereje, a forradalmi magyar hadsereg első nagy győzelmét aratta a Pákozd —sukorói dombokon a Habsburg reakció fegyveres erői felett. Mi teszi ezt a napot ünneppé népünk és hadseregünk számára? A magyar nép története egyben egy nép sok évszázados harcának története is hazája szabadságáért,, függetlenségéért. Népünk évezredes történelme során többet voltunk leigáz ott, elnyomott nép, mint szabad, független ország. Népünk legjobbjai éppen ezért évszázadokon át folytattak harcot és áldozták életüket a haza szabadságáért és függetlenségéért. így volt ez az 1848-as szabadságharc idején is. Kossuth—Petőfi vezetésével egy egész ország lépett fegyverbe hazája szabadságáért. És a nép összefogása hősi elszántsága megteremtette az első győzelmet. A számbelileg kisebb létszámú, fegyverzetben gyengébb honvédhadsereg, a nép segítségéve] legyőzte Jelasics mintegy 30 ezer fős jól felfegyverzett hadseregét. Győzött, mert harcában a hazaszeretet, az igaz ügybe vetett hite lelkesítette. Győzött, mert a magyar nép támogatta harcát, győzött, mert Pákozdnál nem két hadsereg harcolt egymással szemben, hanem a szabadságát védelmező nép szállt szembe a császári elnyomást védő rablóhordával. A mi hadseregünk ereje is ebben van. Harcunkat igaz ügy érdekében vívjuk és ebben a harcban magunk mellett érezzük az egész magyar dolgozó népet. Hadseregünk a nép hadserege. Vezetői a Horthy fasizmus alatt kisemmizett munkások és parasztok fiai, akik azért léptek a hadseregbe, hogy megvédjék hazánkat minden külső és belső ellenség ellen. Éz adja meg a szept. 29-i ünnep tartalmát és ezért mond ja a Minisztertanács 1951. évi határozata »Ez a nap erősítse népünk és hadseregünk széttéphetetlen összeforrottságát, buzdítsa, lelkesítse néphadseregünk katonáit... a dicső magyar katonai hagyományok követésére...« Ezt ünnepli néphadseregünk, erre emlékszik egész dolgozó népünk szept. 29-én. De nekünk szeptember 29-én nemcsak azi emlékezés, nemcsak az ünneplés a feladatunk. Országunk évezredes történelmén végigvonul az a megismétlődő vonás, hogy a különböző korok, különböző uralkodó osztályai mindig készen álltak arra, hogy önző osztályérdekeiket az ország függetlensége árán is megvalósítsák. A pákozdi győzelem napja a forradalomért és függetlenségért har coló hadsereg első győzelme. Ezért népünk, és hadseregünk minden harcosa, tisztje büszkén emlékezik meg 1919 proletár katonái mellett az ő hősi harcukról is. De nemcsak emlékezik rájuk, hanem harcaikat, győzelmeiket példaképnek tekintjü k, mert példájuk ma harcainkban is lelkesítő, ma is sok tanulságot szolgáltat. Ma is azokkal kötöttek szövetséget a proletárhatalom ellenségei akik hazánk függetlenségét veszélyeztetik. Ma is egyszerre kell harcol folytatni a szocialista forradalom eredményeinek megvédéséért és a haza függetlenségéért. Azt is elmondhatjuk, hogy ma a két táborra szakadt világban soha nem tapasztalt egységben fonódik a forradalom és függetlenség kérdése. Ez adja meg ma szept. 29-nek, mint ünnepnek tartalmát. A néphadsereg ünnepe azonban nemcsak emlékezés, hanem mai küzdelmünk értékelésének napja is. Arról is számot kell adni ezen a napon, hogyan követjük dicső katonaelődeink példáját. Ma 1958-ban ennek különös jelentősége van. Az 1956-os ellenforradalom eseményei nem múltak el nyomtalanul a hadseregben sem. De az ellenforradalom óta eltelt időszakban újjászületett és megszilárdult a magyar néphadsereg. Sokat, nagyon sokat tanultunk az ellenforradalomból és levontuk a megfelelő tanulságokat. Tanultunk és erősödtünk! Erősödtünk, mert az ellenforradalom alatt lelepleződtek népünknek azok az ellenségei, akik addig a hadseregben meghúzódva bomlasztották a proletárdiktatúra fegyveres erejét. Erősödtünk, mert az ellenforradalom és az azt követő időszak alatt kikerültek a hadseregből azok is, akik nem a néphadsereg tagjaihoz méltó módon viselkedtek akkor, amikor helytállást követelt tőlük a néphatalom védelme. Erősek vagyunk, mert harcunkat támogatja egész népünk, a haladó világ és a béke minden híve. Ma harcunkban nem állunk egyedül, amikor dolgozó népünk békéjét, hazánk függetlenségét védelmezzük. Néphadseregünk olyan fegy vertársakkal rendelkeznek a szocialista tábor országainak fegyveres erői, hadseregei személyében, amelyek a történelemben még soha nem látott erővel és a korszerű haditechnika minden vívmányával rendelkeznek és amelynek összefogását az egész világ minden öntudatos dolgozója támogatja. Fegyverbarátainkon belül is erősít bennünket az, hogy olyan fegyvertársunk van, mint a szovjet hadsereg, amely már két esetben fegyverrel segített hazánk függetlenségének védelmében és harcosai/ tisztjei életével pecsételte meg azt a barátságot, amely bennünket egymáshoz fűz. Hazánk függetlensége, a proletárdiktatúra sorsa tehát nemcsak a mi ügyünk, hanem részévé vált a szocialista tábor sorsának, békéje védelmének. E gondolatok jegyében ünnepeljük a Néphadsereg Napját és folytatjuk tovább a harcot azért, hogy népünk és pártunk bizalma még jobban elmélyüljön a hadsereg iránt. Úgy ünnepeljük ezt a napot, hogy ezután még jobban elmélyüljön a hadsereg minden tagjának szeretete népünk iránt, a szocialista tábor és a világ dolgozói iránt. így lesz egyre erősebb a hadsereg egysége és így válik a mi munkánk is a szocialista építés újabb győzelmeinek kiinduló pontjává.
