Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-25 / 226. szám

L \G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! YQ11Â ME61ÍF* MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam 226. szám. ARA: 50 FILLER Csütörtök, 1958 szeptember 25. Kedden tart ülést a megyei tanács Tolna megye Tanácsa szeptember 30-án, kedden délelőtt 10 órai kez­dettel ülést tart Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében. Az ülé­sen több nagyfontosságú kérdést vi­tatnak meg. Az első napirendi pont­ban a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága jelentést tesz tevékenysé­géről. A napirendi pont előadója dr. Tuska Pál v. b.-elnök. A második napirendi pontban a végrehajtó bi­zottság beszámol a mezőgazdasági, termelőszövetkezetek helyzetéről, a 3004-es kormányhatározat végrehaj­tásáról és a további feladatokról. A napirendi pont előadója dr. Tuska Pál v. b.-elnök. A megyei tanács ülé­sén sor kerül több tanácsrendelet megalkotására is. A végrehajtó bi­zottság három tanácsrendeletet ter­jeszt elő. Az első a házfelügyelők jogállásával, a második az erdőn kívüli fásítással és az élőfák foko­zottabb védelmével, a harmadik pe­dig a megj e területén levő műemlé­kek és műemlék jellegű épületek, építmények felügyeletével és védel­mével kapcsolatos. Ennek a napir rendi pontnak az előadója dr. Pol­gár Ferenc v. b.-titkár. A megyei tanács ülésén sor kerül különféle bejelentésekre, így szemé­lyi változásokra stb. Iz MHS spsrtkörök nagy létszámmá! vesznek részt a Honvédelmi Sápon Érdekesnek, izgalmasnak ígérke­zik a vasárnap megtartásra kerülő honvédelmi nap. Az MSH megyei elnökségén nagy munkában vannak az egyes szakágak vezetői. Szerve­zik a bemutatón résztvevő csoporto­kat. A sokfajta bemutatót teszi szí­Sikkasztott a lengyeli villanyszerelő Sikkasztás miatt folyik eljárás Körber Károly, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgozója, lengyeli körzeti szerelője ellen. Több, mint 7000 forintot sikkasztott el. Engedély nélkül munkát vállalt közületektől és azok a szabályok szerint inkasszó útján fizettek. Körber így nyilván nem juthatott hozzá ehhez a pénzhez,, ezért egy furfangos megoldáshoz folyamodott. A vállalatának azt mondta, hogy az a pénz, amit a vállalat befize­tett, a saját dolgozóinak az áram­díja. Úgy is könyvelték el és ami­kor összeszedte a fogyasztóktól az áramdíjat, azt nem fizette be, ha­nem saját céljaira fordította. nessé, látványossá a ballonvadászat és a különböző repülőgéptípusok bemutatói. A megye területéről egyre több MHS-kör jelenti be, hogy 200—300 fős csoport akarja községükből meg­tekinteni a repülőbemutatókat, résztveni a sétarepülésben. A bemutató is ízelítőt fog adni arról, hogy milyen sokrétű, széles­körű munkát végeznek az MHS különböző köréiben, hogy edzett, a haza védelmére kész ifjúságot ne­veljenek. Emellett ezek a sportágak sok szórakozási lehetőséget, kelle­mesen eltöltött időt jelentenek az ifjúság számára. A honvédelmi napra jelentkezett eddig több ezer látogató is meg­találja azt a szórakozást, kellemes időtöltést, amelyért a repülőtérre ki­mennek. A Vendéglátó Vállalat is megfelelően felkészült arra, hogy a honvédelmi nap résztvevői ne csak a levegőben, hanem a földön is megtaláljanak mindent, ami a jó szórakozás előfeltétele. A program méltó keretet ad a me­gye dolgozóinak Magyar Néphad­sereg napjának megünnepléséhez is. Ezer kötetes mozgalom a tamási járás könyvtáraiban Mozgalmat indítottak a tamási járási könyvtár dolgozói és a járás könyvtárainak vezetői, melynek az a célja, hogy a járás valamennyi könyvtárának a könyvállománya el­érje legalább az ezer kötetet. Az ezer kötetes mozgalom résztvevői vállalták, hogy a jelenlegi könyv­tárak könyvállományát legkésőbb 1959 májusáig 1000 kötetre fejlesz­tik. A könyvtárak fejlesztését sok­ban segítik a községi tanácsok az­zal, hogy a községfejlesztési alap­ból egy bizonyos összeget a könyv­tár rendelkezésére bocsátanak. A mozgalom eredményeként a tamási járásban már 5 könyvtár van, ahol a könyvállomány elérte az ezer kö­tetet, sőt néhány helyen már az ezerötszázat is. KTSZ-ek életéből Méretes részleg — Házivarrónó-szol- gálat — Előregyártott konfekció a SZEKSZÁRDI SZABÓ KISZ TEVÉKENYSÉGE TERVEIBEN Termelési értekezletet tartott a szekszárdi Szabó KTSZ tagsága, amelyen az OKISZ III. Országos Küldöttértekezletének határozatait vitatták meg, Gegő Irnréné KISZÖV megyei elnökségi tag beszámolója alapján. — A kisipari szövetkezetek tagsá­gát érdekeltté kell tenni a közvetle­nül rendelésre készült termékek ter­melésében — mondja ki a határozat. Ennek érdekében született meg azi az intézkedés, amely kimondja, hogy 40 százalékos adókedvezményben kell részesíteni azokat a kisipari szövet­kezeteket, amelyeknek tevékenysége nagyobb részben a lakossági felé irá­nyul, vagyis, ha javításokat, szolgál­tatásokat végeznek. Ennek megfelelően a szekszárdi Szabó KTSZ is egyre jobban kiter­jeszti tevékenységét a lakosság felé. Most indították be a méretes részle­get — négy fővel — amely különle­ges méretű, fazonú ruhákat készít a megrendeléseknek megfelelően Egyenlőre csak női ruhákat készít a méretes részleg, de kiterjesztik a férfi ruhákra is. Ez a részleg foglal­kozik például fehérnemújavítások- kal és egyéb munkákkal is. A másik ilyen intézkedés az, hogy beindították a házi varrónő-szolgála­tot. A szekszárdi háziasszonyoknak akár el sem kell vinniük az anyagot, telefonon leadják a rendelést és a varrónő ott, a háznál elvégzi a kívánt munkát. Az igényeknek megfelelően a későbbiekben nagyobb arányban is kifejlesztik a házi varró-szolgálatot. A későbbiekben bevezetik az előre­gyártott konfekciót, amikor is nagy vonalakban összeállítják a ruhát, utána varrják meg a megrendelő termetének megfelelően, néhány óra leforgása alatt. Bővíti üzemházát a Tolnai Ruházati KTSZ A Tolnai Ruházati KTSZ is — több szövetkezethez hasonlóan — ki­nőtte helyiségeit. Ezért vált szüksé­gessé az üzemház bővítése, mivel kü­lönösen a női és férfi méretes szabó részleg dolgozott nagyon rossz körül­mények között. Az elmúlt napokban készült el az új üzemrész, ahova a női méretes szabó részleg költözött be. Régi he­lyét a férfi részleg kapta meg, Átala­kítással szép cipész „vállaló” helyi­séget, irodát készítettek. Építettek egy új raktárt is. Az építkezéshez sok segítséget ad­tak a szövetkezet dolgozói, akik mintegy 38 ezer forint értékű társa­dalmi munkával segítették az üzem­ház építését. Üdülőt épít a Bonyhádi Építőipari KTSZ A Bonyhádi Építőipari KTSZ tag­jai — a szövetkezet nemrég tartott közgyűlésén — elhatározták, hogy Hévízen üdülőt építenek. A munkák nagy részét társadalmi munkával végzik el. Úton, útfélen ... — SZEKSZÁRDTÓL-FELSŐNYÉKIG Ä tanműhelyben kanyar, mint akkor volt. Most csi­nálták a nyáron. — Hogy mi az a torony ott Tamási felett? A víztorony az barátom. Bi­zony, Tamásiban is vízvezeték van már, idestova három éve. Hogy mi ez a nagy felfordulás itt a köz­ségben’ Látod, az utat építik. Lebont­ják a hajdani Rittinger-hentesüzle- tet, niegszélesítik az útkeresztező­dést. De látod, itt a templom mellett is alapos a felfordulás. Itt is megszé­lesítették a kanyargós utat és átépí­tik egészen a temetőig. Belekerül né­hány millió forintba ... — De nézd csak, mennyire megvál­tozott a térpek ez az oldala. A gidres- gödrcs téglajárda helyén széles be­tonsétány, és nézd azt az áruházat. Emlékszel, milyen rozzant üzlet állt a helyén? Most viszont keresni kell ilyent a megyében. Kár, hogy a déli zárás van éppen, láthatnád, mennyi áru van benne. — Menjünk csak tovább. Iregszem- cse, Nagyszokoly, Magyarkeszi... Felsőnyék... Látod, itt is az úthen­gerrel találkozunk. Kövesút épül a követ társadalmi munkában hord­ta a helyszínre a község lakossága. — Társadalmi munka? Igen, akkor még nem lehetett róla hallani. Hja, változnak az emberek, nem várják, hogy mindent az állam végezzen, közreműködnek ők is, mert az; ő hasznukra lesz... — De talán vissza is fordulha­tunk. Nem láttunk ugyan mindent, de megláthattad, hogyan haladunk mindig előre... B. I. . ? i ..'Ás.«? Jókedvűek, vidámak a Bonyhádi Cipőgyár felsőrészkészítő tanműhe­lyének fiataljai. Egy-két hónappal ezelőtt, amikor az iskolát elvégez­ték, a Hőgyészi Állami Petőfi Sán­dor Leányotthonban, létbizonyta­lanságban voltak. Minduntalan az foglalkoztatta őket »mi lesz velünk, hova kerülünk«. Szeptember 1-vel megoldódott a probléma. Azokról az állami gon­dozott fiatal lányokról, akiknek nincsenek szüleik, az állam tovább­ra is intézményesen gondoskodik, s rátermettségüknek megfelelően el­helyezi őket a könnyűiparban. A Bonyhádi Cipőgyár is, mint a Munkaügyi Minisztérium kijelölt tanműhelye, huszonkét állami gon­dozott fiatal, ipari tanulót szerződ­tetett. A tanműhely főnöke idős, tapasztalt szakmunkás,.! Misetits László elvtárs szeretettel tanítja, ok­tatja a fiatalokat, hogy jó cipő fel­sőrészkészítő szakmunkássá válja­nak. Az első félévben 48 filléres órabért kapnak a tanulók, a máso­dik félévben a tanulmányi eredmé­nyüktől függően emelkedik, de még a közepes tanuló is megkeresi majd a 65 fillért óránként. Ezenkívül tel­csak az elnevezés változott meg, ha­nem a tartalom is. Maguk olyan kö­rülmények között tanulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy elsajátítsák a szakmát, a mi célunk pedig az, hogy jó szakmunkásokat neveljünk — mondja gyakran. És ez így is van. Államunk intéz­ményesen foglalkozik a fiatalok el­helyezésével, bérezésével és mun­kavédelmével. Júliusban jelent meg a rendelet a Munkaügyi Miniszté­rium közlönyében, amely az ipari tanulók munkavédelmével foglal­kozik. A tanműhelyekben negyed­évenként munkavédelmi szemléket kell tartani, s ellenőrizni kell, hogy a gépek, berendezések, szociális lé­tesítmények stb. megfelelnek-e az üzem egészségügyi követelményei­nek. A rendelet előírja azt is, hogy a tanulók a tanév elején a bevezető foglalkozások ideje alatt általános elméleti és gyakorlati balesetelhá­rítási és egészségvédelmi oktatás­ban részesüljenek, és végül az el­lenőrzés módozataira tér ki, mely szerint az ipari tanulók munkavé­delmével kapcsolatos ellenőrzéseket a Munkaügyi Minisztérium, a taná­csok munkaügyi osztálya hatásköré­be utalja. — Látod, éppen Zombára értünk. Itt is folyik az' útépítés, a falu szé­lén kissé megszélesítik a kanyart, biztonságosabb lesz a közlekedés. ■—• Elhagytuk Kétyet, látod, itt még tapasztalhatod a múltat, az út még rosszabb, mint akkor volt, de nem sokáig, látod a kőrakásokat az út szélén? Az anyag már itt van, nemi várat már sokáig magára az út megjavítása. A következő években már gyorsabb tempóban- száguldha­tunk előre ... — Itt vagyunk Hőgyészen. Látod ptt bent a kertekben, az úttal párhu­zamosan futó fcldhányást7 Vízveze­téket rejt maga alatt, emitt látod, épül hozzá a szivattyúház. Latod, a többi utcákban is ott fut a vízveze­ték, nem kell már sok idő, hogy át­adhassák rendeltetésének. Csupán a tavasszal kezdték építeni a község lakosságának hozzájárulásával. — De nézd csak az épülő házakat. Egy, kettő, három ... három új ház épül bent a községben. Látod, kint a téglagyár felé is új házakat látsz. Éppen négyet egymás mellett, az ötödiken éppen a tetőszerkezetet rakják össze ... — Elhagytuk már Szakályt is, lá­tod itt is újjávarázsolt út halad az öreg hársfák alatt. Nézd csak, ott lent a völgyben a középkori templom romja ugyanúgy áll, mint öt évvel ezelőtt. Mintha csak a mozdulatlan örökkévalóságot hirdetné. De már beértünk az erdőbe. Igen, igen, kissé arrébbhúzták az utat, nincs annyi A KlSZ-szervezeíek hírei A KISZ-OKTATÁS ELŐKÉSZÜLETEIBŐL A nagydorogi Dohánybeváltó KISZ-szervezetének egész tagsága, 27 fő, jelentkezett oktatásra, akik az anyagot is megrendelték, kifizet­ték azok árát. A pártszervezet úgy segíti őket, hogy jó propagandistát — Bátai elvtársat — bízott meg a KISZ-oktatás vezetésével. * » A gerjeni termelőszövetkezetben és állami gazdaságban a KlSZ-szer­vezet és a kívülálló fiatalok közt jó a kapcsolat. Ennek eredménye­ként néhány, a szervezeten kívül álló fiatal is részt kíván venni a ta­nulásban. Ezt lehetővé tették, be­osztást nyertek és az oktatás bein­dulásakor a többiekkel együtt részt vehetnek a tanulásban. A paksi Konzervgyári KISZ-fia- taloknak mintegy 70 százaléka akar tanulni a KISZ-oktatás keretein be­lül. Itt 25 résztvevővel szervezték meg a politikai iskolát. jes ellátást, ruhát és tankönyvet is kapnak. Az ügyesebbek közül egyik-másik már szépen dolgozik. Az egyik munkaasztalnál gyermekszandál al­katrészeket szabnak, a másik asz­talnál a ragasztást gyakorolják. Ké­sőbb tűzőgéphez ülnek, mert a ter­vek szerint a kézi és a gépi mun­kában is gyakorlatot szereznek. A gyárban nagy szeretettel fog­lalkoznak a fiatalokkal, akik napi hét órát dolgoznak. A műhelygya­korlaton kívül anyagismeretet és szakrajzot tanulnak. Dobler István a gyár főmérnöke és Zentai József a műszaki osztály vezetőjének se­gítségével. A személyzeti osztály vezetőjére, Vörös István elvtársra úgy tekintenek a fiatalok, mintha apjuk lenne. Vörös elvtárs több­ször meglátogatja a tanműhelyt és elbeszélget a fiatalokkal. Beszél ar­ról, hogyan és milyen körülmények között inaskodtak hajdan az ő inas­éveiben. — Velünk bizony nem sokat tö­rődtek. Inasok voltunk a szó leg­szorosabb értelmében. Mosogattunk, burgonyát hámoztunk, gyermekeket dajkáltunk, s teljesen ki voltunk szolgáltatva a »mester«-feleségek kénye-kedvének. — Maguk nem O©©O0O©©©0©0O©0©©G00O0O©GOO©0GOO©0©eGOOO0©©O0©©G MA ESTE 8 ÓRAKOR a szlálinvärosi kultúrházban vendégszerepel az Állami Budapest Táncegyüttes ÍOOOGGOGGGOGOOGOOOGOOOOOOOOOGGGOGOOGOOGOOOGOOG©©© — Öt év után újra itt vagy tehát barátom a megyében? öt év bizony nem kis idő, mégis úgy tűnik, mi­lyen hamar eltelt. Hiába, öregszünk. — Azt mondod, barátom, szeretnél körülnézni valamerre, ráismersz-e még az itteni vidékre. Biztosan rá­ismersz, annyira nem változott meg, de azért történt egv. és más... Azért építgettünk. — Üljiünk talán egy gépkocsiba és induljunk el valamerre, mondjuk, Tamási felé. Látod, elhagytuk már a Diófa-csárdát. Öt évvel ezelőtt alig egy-két ház állt körülötte. Hogy nem tudtad pontosan megszámlálni, de húsznál több házat láttál, ami azóta épült? Hát igen, van miből építeni az embereknek. Láttad azt az új is­tállót? A harci Petőfi Termelőszövet­kezeté. Két évvel ezelőtt épült. — Veszed észire, milyen simán fut a gépkocsi? A makadámút helyén pormentes, bitumenes út van, egye­lőre Zombáig. Emlékszel, mennyit szidtuk a rossz utakat akkor? Né­hány éven belül ilyen út lesz egeszen Siófokig.

Next

/
Thumbnails
Contents