Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-25 / 226. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1958 szeptember 25. Á távol-keleti helyzet követelőén sürgeti Kína EHSZ-tagságának megoldását Sík Endre külügyminiszter felszólalása az ENSZ-kozgyűlés vitáján Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. szeptember 26. napjára (péntek) délelőtt 10 órára összehívta. Magyarsrszág és a Szovjetunió küldöttsége az atemeröhaléság közgyűlésén erélyesen tiltakozott az amerikai provokácié ellen Anglia tovább folytatja agresszióját Oman ellen ESEMÉNYEK SOROKBAN fel a közgyűlés jegyzőkönyvébe. A közgyűlés a mandátumvizsgáló bizottsági jelentését szótöbbséggel tudomásul vette. A jelentés jóváhagyása mellett 42, ellene 11 küldöttség szavazott. Hat küldöttség tartózkodott a szavazástól, tíz küldöttség képviselői nem voltak jelen. Közgyűlési körökben figyelmet keltett, hogy Jugoszlávia a jelentés jóváhagyása mellett foglalt állást. A szavazás eredményének kihirdetése után a Szovjetunió képviselője kijelentette; hogy küldöttsége egyrészt azért szavazott a mandátumvizsgáló bizottság egész jelentése ellen, mert változatlanul törvénytelennek tekinti a kuomintang képviselőinek mandátumát, másrészt azért, mert a jelentés az Amerikai Egyesült Államok kívánságának megfelelően, igyefe szik kétes megvilágításba helyezni a magyar küldöttséget. Ez a lépés újabb mozzanata annak az aknamunkának és rágalomhadjáratnak, amelyet az Egyesült Államok a Magyar Nép- köztársaság ellen folytat. Sem az Amerikai Egyesült Államoknak, sem másnak nincs joga kétségbe vonni a magyar nép akaratát képviselő magyar kormány törvényességét és a magyar küldöttség mandátumának érvényességét. Az amerikai küldöttek kútmérgező tevékenysége megbénítja a nemzetközii atomerőszerve- zet munkáját — mondotta a szovjet küldött. Hasonló értelemben nyilatkozott az Ukrán SZSZK, Lengyelország, India, az Egyesült Arab Köztársaság , és Bulgária küldöttsége is. Ialkozásban résztvevő angol katonákat. Az angol csapatok tovább folytatják támadásaikat az ománi hazafiak állásai ellen. Harc dúl Nizva városa közelében, valamint Fark és Iszki térségében. Az omani hazafiak szilárdan tartják állásaikat Dzsebel el Ahdar egész térségében. Az omani imám képviselője nyilatkozata befejező részében hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek hathatós intézkedéseket kell hozni az Oman ellen irányuló angol agresszió megszüntetésére. New York: (MTI) Az ENSZ-köz- gyűlés kedden délelőtt folytatta a vitát arról, hogy napirendre tűzzék-e Kína ENSZ-tagságának kérdését. A délelőtti ülésen felszólalt Burma, Ceylon, Nepal, az Egyesült Arab Köztársaság, Jugoszlávia, Ro. mánia^ Lengyelország és Bjelorusz- szia küldötte. Ezek valamennyien az amerikai javaslat ellen foglaltak állást. Ezután Uj-Zéland küldötte szólalt fel, aki kijelentette, hogy nem támogatja Kína ENSZ-képviseleté- nek napirendre tűzését. Uj-Zéland a kérdés megvitatásának elhalasztása mellett fog szavazni — mondotta. New York: (MTI) Mint ismeretes, a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdésében a köz gyűlés főbizottsága a múlt héten 12 szavazattal hét ellenében (két tartózkodás mellett) a következő amerikai határozati javaslatot terjesztette a plenáris ülés elé: A közgyűlés 1. elutasítja Indiának azt a kérését, hogy tűzzék a XIII. ülésszak napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését. 2. Kimondja, hogy a XIII. ülésszak nem foglalkozik semmiféle olyan javaslattal, amelynek az a célja, hogy kizárja a csangkajsekista klikk képviselőit, illetve azok helyére felvegye a Kínai Népköztársaság kormányának képviselőit. Ehhez a határozati javaslathoz hétfőn India és hat más ázsiai—afrikai ország olyan módosító indítványt nyújtott be, mely szerint a határozati javaslat első pontjában az »elutasítja« szót helyettesítsék az »elfogadja« szóval. A határozati javaslat második pontját pedig töröljék. A határozati javaslat tehát így módosulna: A közgyűlés elhatározza, elfogadja Indiának azt a kérését, hogy tűzzék a XIII. ülésszak napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését. A vitában felszólalt dr. Sík Endre a Magyar Népköztársaság külügyminisztere is és a követkéz'két mondotta:. — Mostani közgyűlésünkön az a meglepő dolog történt, hogy Kína ENSZ-képviseletének kérdése de jure és de facto a közgyűlés napirendjén szerepel ugyan, de nem önálló tárgysorozati pontként, hanem a főbizottság jelentése keretében. Ezt az Amerikai Egyesült Államok küldöttségének köszönhetjük. Az Egyesült Államok képviselője ugyanis saját céljainak rovására elkövette azt a hibát, hogy olyan formulával lépett fel az indiai javaslat ellen, amellyel tulajdonképpen ő maga tűzette a kérdés lényegét is napirendre. Ha ugyanis a két pontból álló határozati javaslatnak csak az) első pontját terjesztette volna a főbizottság elé, vagyis azt, amelyik egyszerűen az indiai javaslat elvetését indítványozza, akkor most csak arról kellene vitázni, napirendre kerüljön-e az indiai javaslat, vagy sem. Mivel azonban az amerikai küldöttség a második pontot is előterjesztette és azt a főbizottság elfogadásra javasolta, most voltaképpen az egész kínai kérdés napirendre került. Ahhoz ugyanis, hogy a küldöttek állást tudjanak foglalni a második pont kérdésében, olyan kérdéseket kell tisztázni, amelyeket egyébként csak akkor kellene tisztázni, ha az indiai javaslat a közgyűlés napirendjére kerülne. A különbség csak az, hogy a közgyűlés most nem az indiai, hanem az amerikai küldöttség javaslata alapján tárgyalja Kína ENSZ képviseletének kérdését. Az amerikai javaslat második pontja ugyanis beszél a Kínai Köztársaságról és beszél a Kínai Népköztársaság központi népi kormányáról, beszél a javaslat a Kínai Köztársaság képviseletének kizárásáról és a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának felvételéről. Ahhoz azonban, hogy a közgyűlés Dzsavad iraki küldött kijelentette, hogy a közgyűlés olyan fórum, ahol a nemzetközi problémákat meg kell vitatni. A vita biztosításának alapvető elvnek kell lennie. Szihanuk, Kambodzsa miniszter- elnöke javasolta, hogy az Egyesült Államok szüntesse be fenyegetéseit és megfélemlítő politikáját Kínával szemben. »A vitatott szigetek a szárazföldhöz tartoznak« — mondotta. A ghanai küldött is amellett foglalt állást, hogy Kína ENSZ- képviseletének kérdését fel kell venni a napirendre. Ghana küldöttének felszólalása után a közgyűlés délelőtti ülését magyar idő szerint 20 órára napolták el. ilyen szövegezés felett dönteni tudjon, a következő kérdések tisztázása szükséges: van-e egyáltalában két Kína? Elképzelhető-e, hogy két Kína legyen az ENSZ-ben és ha nem, az amerikai javaslat által említett két Kína közül melyik az igazi? Immár senki előtt nem kétséges, hogy a Kínai Népköztársaság képviselője előbb-utóbb elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben. Azok a kétségbeesett sakkhúzások, amelyek ezt cáfolni és akadályozni igyekeznek, nevetséges történelmi párhuzamra emlékeztetnek bennünket, amikor Copernicus a maga korában azzal a megrendítő felfedezéssel állt elő, hogy nem a Nap forog a Föld körül, hanem a Föld a Nap körül. A középkor szellemi központjában Rómában határozatot hoztak, hogy ez nem így van, hanem a Nap forog a Föld körül. Akármilyen nagy volt is a középkori Róma tekintélye, ez az ünnepélyes határozat sem a Napra, sem a Földre nem volt érvényes. Nem használ az ENSZ tekintélyének ha a történelmi fejleményekhez való viszonyulásban átveszi a középkori Róma szerepét. Ha az Egyesült Államok küldöttségének sikerül itt a küldöttségek egy csoportját arra késztetni, hogy a kínai képviselet rendezésének kérdését tovább halogassák, úgy holnap csak azért dicsérheti meg az amerikai sajtó a saját kormányát, hogy sikerült néhány küldöttségét meggyőznie: akkor bölcs, ha behúnyja a szemét. Nem kétséges tehát, hogy a Kínai Népköztársaság képviselője előbb utóbb elfoglalja itt a helyét, ha csak azok. akik szavazó gépezetté szeretnék változtatni az ENSZ-t addigra fel nem bomlasztják ezt a szervezetet. Előbb. vagy utóbb „a kérdés csak az, hogy mikor”, minél előbb kell megtörténnie, mert minél később történik meg, annál több szégyenkezni valójuk lesz azoknak, akik a megoldást gátolják. A kérdés megérett tehát a megoldásra, nemcsak a nemzetközi élet porondján, hanem itt az ülésteremben is. De ha ez így van, akkor mi az, ami késlelteti a többségi határozat megszületését? Előbb arról az okról beszélek, amelyről kevés szó esik, ameiy inkább a háttérben húzódik meg, azután pedig arról, amiről itt is sokat beszélnek. - Mi húzódik meg a háttérben? Az a feltételezés, hogy egyes nyugati hatalmak távol-keleti politikáját súlyos presztizs-sérelem éri, ha Kína képviseletének kérdése most megoldódik. Ezt két kérdés feltevésével szeretném megvilágítani. Mi fontosabb: az ENSZ presztízse, vagy egyes nyugati hatalmak presztízse? Második kérdésem pedig ez: nem érte volna-e már addig is kevesebb presztízsveszteség egyes nyugati hatalmak távol-keleti politikáját, ha már megoldódott volna ez a kérdés és nem éri-e politikájukat még az eddiginél is nagyobb presztízsveszteség, ha továbbra is anakronisztikus akadályként próbálnak a történelem kérlelhetetlen menete elé állni. A másik ok, amiről sok szó esett: a jelenlegi távol-keleti helyzet, a varsói tárgyalások, amiben azonban egyesek a halogatásra látnak okot. Abban éppen ellenkezőleg a határozat sürgetésének szükségességét kellene felismerniük, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a Távol-Keleten atomháború veszélye fenyeget. Hogy ez mennyire így van, azt a legegyszerűbben azzial bizonyítom, ha hivatkozom arra a válaszra, amelyet az Egyesült Államok elnöke augusztus 28-i sajtóértekezletén a New York Times tudósítójának estre vonatkozó kérdésére adott. Sőt az újabb amerikai sajtójelentések szerint Csang Kaj-sek haderőinek alakulatait is felszerelték taktikai atomlövedékek kilövésére alkalmas ágyúkkal. A veszély súlyosabb, mint ahogy általában gondolják, mégpedig nemcsak a helyi háború kiszélesedésének, hanem az atomháború kitörésének veszélye is. A jelenlegi távol-keleti helyzet tehát követelőén sürgeti aa itt tárgyalt kérdés megoldását, amelyet a történelem már megoldott, s az ENSZ közgyűlésének ezt csak észre kellene vennie. Ezért a magyar küldöttség a hét ország által benyújtott módosítási indítvány mellett szavaz — fejezte be beszédét Sík Endre külügyminiszter. * New York (AFP—AP). Az ENSZ közgyűlésénk kedd délutáni vitájában Sík Endre, a magyar külügyminiszter után Thor Thors, Izland ENSZ-küldötte emlékeztetett arra» hogy Izland már 1953-baíi hangoztatta! elképzelhetetlen* hogy a végtelenségig távol tartsák az ENSZ-től azt a kormányt, amely több mini 600 millió lakosú terület fölött gyakorolja a hatalmát. A helyzet módosulásának ideje rohamosan közeledik. L. Palamarcsuk, az Ukrán SzSzK külügynisztere arról az értelmetlen politikáról beszélt, amely megtagadja Kínától az őt megillető helyet az ENSZ-ben. -Ez szégyenteljes és fonák helyzet« — jelentette ki, majd megállapította, ezért a helyzetért a felelősség az Egyesült Államokra hárul. Ezután India képviseletében Krisna Menőn felvetette a kérdést, ha a vita megtartása ellen felhozott érvek olyan meggyőzőek, mint ahogy azt az Egyesült Államok állítja, miért nem jelentkezett felszólalásra az amerikai küldött, hogy kísérletet tegyen a meggyőzésre. Az indiai kormány nézete szerint az Egyesült Államoknak ugyan nincsenek területi törekvései a Távol-Keleten, de cáfolhatatlan tény, hogy a partmenti szigetek ugyanúgy Kína részét jelentik, mint ahogy Long Island az Egyesült Államok része. Ezért Kimoj és Macu térségéi nem lehet a tajvani szoros térségének tekinteni, mert az a kínai szárazföld térségéhez tartozik. Krisna Menőn kiemelte, ami ma a kínai partmenti szigeteken történik, része a harminc éve folyó háborúnak. Mint mondotta, ez a probléma igen nagy részben a kommunistákra és a csangkajsekistákra tartozik és rájuk kell bízni a megoldás megtalálását. Ugyanakkor ismételten hangoztatta, India készen áll, hogy jószolgálataival segítsen enyhíteni a feszültséget. Szavazás az ENSZ-közgyűlésben New York (MTI). Mint a nyugati hírügynökségek jelentették, az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése kedden délután folytatta a kínai ENSZ- képviselet napirendre tűzésének vitáját. A vita befejeztével a közgyűlés 40 szavazattal 29 ellenében, 12 tartózkodással helybehagyta a főbizottság javaslatát és elutasította a hét afrikai—ázsiai ország hétfőn benyújtott módosító indítványát. így az ENSZ XIII. közgyűlése nem tűzi napirendjére Kína ENSZ-képviseletének kérdését. A szavazás eredményéből ugyanakkor kitűnik, hogy a közgyűlés tagjainak több mint fele nem helyezkedett a hét ország által benyújtott módosító indítványok elutasításának álláspontjára. Bécs (MTI). A nemzetközi atom- erőhatóság második közgyűlésének kedd délután tartott plenáris ülésén beterjesztették a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. A Szovjetunió küldöttségének vezetője felszólalásában ismételten felhívta a közgyűlés figyelmét a csangkajsekista küldöttek jelenlétének törvénytelen voltára. Ezek az emberek — mondotta — ügynökei egy klikknek, amely az Amerikai Egyesült Államok védőszárnyai alatt utolsó napjait éli. Tarthatatlan állapot, hogy a világ legnagyobb állama, amelynek területén az emberiség egynegyed része él, mindmáig nem küldhette el képviselőit a nemzetközi atomerőható- ságba, sőt megfigyelői sem lehetnek jelen ezen a közgyűlésen. Pál Lénárd, a magyar küldöttség vezetője tiltakozott a mandátumvizsgáló bizottság ama ajánlása ellen, hogy a közgyűlés ne döntsön a magyar küldöttség mandátumának érvényességéről. Ez az ajánlás — mondotta a magyar küldött — érthetetlen és tarthatatlan, miután semmiféle nemzetközi szervezetnek nincs joga kétségfoevonni a magyar kormány aláírásának törvényességét és érvényességét. Az ENSZ hasonló szellemű határozata is durva jogsértés volt és az ENSZ alapokmányában foglalt elvek lábbal tiprását jelenti. Felkérem a közgyűlést, hogy utasítsa el a mandátumvizsgáló bizottság jelentésének a magyar küldöttségre vonatkozó kitételeit. Pál Lénárd követelte, hogy tiltakozó beszéde teljes szövegét vegyék Kairo (TASZSZ). Az Al Aas című lap közli Muhammed el Harszi- nak, az omani imám kairói képviselőjének nyilatkozatát. Muhammed el Harszi elítéli az angol gyarmatosítók Oman ellen irányuló agresszív cselekedeteit és kijelenti, hogy Anglia a Sahrein-szigeteken tizennégyezer ,főnyi katonaságot vont össze abból a célból, hogy azt Oman ellen vesse be. A közelmúltban meghiúsult az a kísérlet, hogy Dzsebel al Ahdar hegyes vidékén angol ejtőernyősök vessék meg a lábukat. Az omani tüzérség elpusztította a válBerlin: (MTI) Bajorország és Ba- den-Würtenberg nyugat-német tartományok úgynevezett készenléti rendőrsége provokatív jellegű polgárháborús hadgyakorlatot rendezett. A Süddeutsche Zeitung megállapítja, hogy e hadgyakorlat egyetlen célja »az állammal szembenálló elemek megfélemlítése volt.« * New York: (TASZSZ) A New Yorkban megjelenő La Prensa című spanyol nyelvű lap közli, hogy a kubai felkelők vezetője MacMillan angol miniszterelnökhöz intézett táviratában tiltakozott az ellen, hogy Anglia beavatkozik Kuba belügyeibe. Anglia ugyanis katonai repülőgépeket ad el Batista tábornoknak. * Berlin: (MTI) Rendsburgba, Schleswig-Holstein tartományban a HIN, az SS gyilkosok »bajtársi szövetsége« találkozót rendezett. A találkozón több mint ezer SS vett részt. Az SS-ek felvonulást rendeztek a városban, majd ezt követően nagygyűlésen követelték: ismerjék el őket »a szövetségi köztársaság demokratikus rendje védelmezőinek«. A találkozón volt dániai SS-kato- nák is megjelentek és nyíltan »Európa újjárendezésének« fasiszta jelszavával léptek fel, továbbá támadó tömb összekovácsolását követelték a Szovjetunió ellen. Nicosia: (AP) A nicosiai központi postahivatalban nagyméretű időzített bombát találtak. Katonaság és rendőrség zárta el a központi postaépület környékét, a bombát pedig ártalmatlanná tették. * Beirut: (Reuter) Kedden két fegyveres ember hatolt be az Arab Hír- ügynökség beiruti irodájába és elhurcolta Izzat Sukrit,, a hírügynökség vezető tudósítóját. Később Szaed Szalam, az ellenzék vezére személyesen felkérte Sehab elnököt, hogy járjon közbe az újságíró szabadon- bocsátása érdekében, ami azután meg is történt. * Párizs: (MTI) Mint a Reuter jelenti, az Aurore című jobboldali francia lap szerint Spaak, a NATO főtitkára azért utazott váratlanul Athénba, hogy rávegye a görög vezetőket arra, ne szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Angliával és Törökországgal. Az AP jelentése szerint Paul Henri Spaak kijelentette, hogy a NATO-nak »nagy erőfeszítéseket« kell tennie, hogy megtalálja a ciprusi probléma »kielégítő megoldását«. Spaak utazását az tette szükségessé, hogy a NATO köreit igen aggasztották a legutóbbi ciprusi fejlemények, amelyek három NATO tagállamot — Görögországot, Törökországot és Angliát — egymás ellen fordították. Dr. Sík Endre külügyminiszter felszólalása
