Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-24 / 225. szám

2

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1958 szeptember 24.

N. Sz. Hruscsov feljegyzései a szovjet oktatási rendszer átszervezéséről

Nyolc arab ország és Kína elismerte az algériai kormányt

A Pravda vasárnapi száma közit Sruscsovnak, az SZKP Központi Bi- zottsága elnöksége által jóváhagyott feljegyzéseit az iskola és az élet kapcsolatának megerősítéséről, a szovjet népoktatás rendszerének további fejlesztéséről.

Hruscsov megállapítja, hogy a szovjet hatalom fennállásának 40 esztendeje alatt a Szovjetunióban a közép- és felsőfokú oktatás nagy sikereket ért el. A forradalom előtti Oroszországban 1914-ben az elemi és középiskolákban összesen 9 millió 600 ezer tanuló volt. Az elmúlt 1957/58-as tanévben a szovjet általános iskolák tanulóinak száma 28 millió 700 ezer a felnőttek iskoláját is beleszámítva pedig 30 millió 600 ezer volt. Különösen nagy sikereket ét el a népoktatás számos szövetségi köztársaságban, ezek lakossága a múltban ugyanis csaknem teljesen írástudallan volt. A forradalom előtti Oroszországban a felsőfokú tanintézetekben és technikumokban összesen 182 ezer diák tanult, most számuk meghaladja a 4 milliót is. Hruscsov megállapítja, hogy

a tízosztályos szovjet iskola jelenleg nem oldja meg az ifjúságnak az életre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat, hanem az ifjúságot csak arra készíti elő, hogy felső tanintézetekbe léphessen.

Hruscsov megjegyzi, hogy a jelenlegi körülmények között a Szovjetunió felsőiskoláira mintegy 450 000 embert vehetnek fel, majd hozzáfűzi, hogy az 1954—1957-ig terjedő időszakban a középiskolát végzettek köziül több mint két és fél millióan nem mentek felsőiskolára és technikumba.

Hruscsov hangsúlyozza, hogy a szovjet iskola feladata nemcsak az, hogy olyan sokoldalúan képzett embereket készítsen elő, akik jól ismerik a tudományok alapjait, hanem egyúttal az is, hogy az iskolákból olyan emberek kerüljenek ki, akik képesek rendszeres fizikai munka végzésére.

A vállalatok és kolhozok társadalmilag hasznos munkájába kivétel nélkül be kellene kapcsolni minden tanulót a 7.—8. osztály elvégzése után.

Hruscsov azt javasolta, hogy a középfokú oktatást két részre kellene osztani. Az első 7 vagy 8 esztendeig tartana, ezen a fokon a tanulás mindenki számára kötelező lenne. A második rész 2—3 esztedős tanulmányi időszakban biztosítaná a szakképesítés elnyerését, külön a város, külön a falu igényeinek figyelembevételével.

A középfokú oktatás második állomásaként Hruscsov célszerűnek tartja az ifjúság oktatását esti iskolákon és levelező tanfolyamokon, úgy, hogy az ifjúság nem szakad el a termelőmunkától. Javasolja, hogy adjanak kedvezményeket azoknak a munkás- és paraszt- hallgatóknak, akik sikeresen egyeztetik össze a tanulást a termelőmunkával.

Az ilyeneket hetenként két-három napra mentesíteni kell a termelőmunkától, hogy ezeken a napokon teljes mértékben a tanulásnak szenteljék magukat. Hruscsov azt ajánlja, hogy a munkás- és paraszt fiatalság iskoláiban a tanulók túlterhelésének elkerülése végett a tanítási időszakot 3—4 esztendőben kedene megállapítani.

Hangsúlyozza, hogy

az esti és levelező iskolák hálózatának széleskörű kifejlesztése lehetővé teszi mindenki számára — aki kívánja — a középfokú végzettség elsajátítását s ezen felül a felsőiskolák elvégzését is.

Hruscsov feljegyzései javaslatot tartalmaznak a különösen tehetséges gyermekek tanítására is. Ezeknek olyan megfelelő középiskolát kell felállítani, ahol megkaphatják a középfokú képzést, amely szükséges ahhoz, hogy megfelelő felsőoktatási intézményekben tovább tanulhassanak.

Hruscsov rámutat arra, az általa javasolt átszervezés végrehajtásához három-négy esztendős átmeneti időszakra lesz szükség, amely alatt a jelenleg fennálló tízosztályost iskolák számát nem szabad csökkenteni.

A jelenlegi iskolarendszer mellett sok olyan felsőiskolai végzettséggel rendelkező fiatal van, aki alig ismeri szakmájának gyakorlati oldalát és nincs kellőképpen előkészítve a termelőmunkára. Hruscsov éppen ezért javasolja a szovjet felsőisko- lai rendszer átszervezését is.

Át kell szervezni — írja a felső- oktatás rendszerét, közelebb kell hozni a termeléshez, ténylegesen össze kell kapcsolni a termelőmunkával.

Hruscsov hangsúlyozza, hogy a szovjet felsőiskola fejlesztésében elsősorban az esti és levelező oktatás vonalán kell tovább haladni. Kifejezi azt a véleményét, hogy a felső tanintézetek többségében az első két- három oktatási év alatt nem szabad a diákokat elszakítani a termeléstől, a harmadik évfolyamtól kezdve hetenként két-három napra fel kell menteni őket a termelőmunkától és csak tanulmányaik utolsó két esztendejében kell a hallgatókat felmenteni a termelőmunkától.

Hruscsov javasolja, hogy újítsák fel a főiskolai üzemek létesítőnek gyakorlatát.

Hangsúlyozza, hogy a felsőiskolákban széles alapokat kell biztosítani a diákok gyakorlati munkájának, különösen pedig a vállalatok és a nagyobb gazdaságok mellett kell ilyen iskolákat létesíteni.

Hruscsov azt ajánlja, hogy e feljegyzéseiben foglalt javaslatokat tanácsi és pártvonalon, majd a sajtóban is széles körben vitassák meg, az iskolarendszer átszervezésére vonatkozó konkrét rendelkezéseket pedig végérvényesen a szövetségi köztársaságok legfelső tanácsainak ülésein hozzák meg.

Az új algériai kormány két minisztere felkereste az Egyesült Államok kairói nagykövetét és megbeszélést folytattak. Valószínűnek tartják, hogy az algériaiak Washingtonnak szóló üzenetet adtak át. A Kínai Nép- köztársaság kairói nagykövetségének ideiglenes ügyvivője ugyancsak fogadta az algériai kormány két miniszterét és átvette Ferhat Abbasz miniszterelnök Mao Ce-tung elnökhöz intézett levelét.

Az AFP jelentése szerint Szaud- Arábia és Jordánia miniszterelnöke értesítette az algériai kormányt,

Sehab tábornok kíséretével ma érkezett a libanoni fővárosba, hogy letegye az esküt és a parlamentben ismertesse a megbékélést szolgáló programját. Ezzel kapcsolatban — tekintettel a még mindig rendkívüli bonyolult, kiélezett helyzetre — a legkülönbözőbb óvintézkedésekre kerül

hogy elismerte megalakulását. Ezzel már nyolc arab állam ismerte el az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányát.

KÍNA ELISMERI AZ ALGÉRIAI KORMÁNYT

Csen Ji kínai külügyminiszter hétfőn üzenetet intézett az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának külügyminiszteréhez. Az üzenetben tájékoztatja a külKigyminisztert: a

kínai kormány úgy döntött, hogy elismeri az Algériai Köztársaság kormányát.

sor. Tegnap este a fővárosban 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el.

Az ellenzék és a népi ellenállási mozgalom vezérkara kiáltványban szólította fel a lakosságot. A csődbe jutott Chamoun-rendszer végnapjain tartózkodjék mindenki örömének mindennemű megnyilváhulásá- tól.

„Mindaddig nem ülünk ünnepet, amíg az utolsó idegen katona is el nem hagyja hazánk földjét.”

Mint ismeretes, Chamoun, a bukott elhck: az Egyesült Államokba akar távozni — bizonytalan időre. Miniszterelnöke, Számi Szolh a legfrissebb jelentések szerint szombaton Isztambulba érkezett. Nem tudni, csak átutazóban van-e Törökországban, vagy menedékjogot kér.

Ma leteszi az esküt az új libanoni elnök

Magyar—csehszlovák tárgyalások kezdődtek Prágában a gazdasági együttműködésről

Vasárnap különrepülőgépen magyar gazdasági küldöttség érkezett Prágába Kiss Árpádnak, a Tervhivatal elnökének & Incze Jenő külkereskedelmi miniszternek a vezetésével. A magyar küldöttséget Simunek, a csehszlovák tervhivatal elnöke és Dvorak külkereskedelmi miniszter fogadta.

A csehszlovák—magyar gazdasági tárgyalások tegnap reggel megkezdődtek. A kormányküldöttségek lezárják az ez év júliusában Budapesten megkezdett tárgyalásokat, amelyeknek célja az 1961—65 évekre szóló csehszlovák—magyar gazdasági együttműködési és árucsereforgalmi egyezmény végleges megkötése.

Büntetőeljárást követelnek Speidel ellen

Olajtartály a kősórétegekben

A Szovjetunióban évről évre növekszik az olajtermelés. Felmerült a kérdés,, hol és hogyan lehet jól tárolni az olajat és termékeit?

Szovjet mérnökök egy idő óta újtípusú földalatti ciszternák tervezésén dolgoznak. Ezeket a ciszternákat sík helyeken, kősórétegekbe építik bele.

Tulajdonképpen függőleges aknákról van szó, amelyeket sórétegbe vízsugárral fúrnak. A sajátságos „sóciszternát” végleges kialakulása után megtöltik kőolajtermékkel, ami automatikusan kinyomja a sós vizet. Azi olajtermékek kiszivattyúzása viszont úgy történik, hogy ismét sós vizet nyomnak be a ciszternákba.

A müncheni Deutsche Film-Kor- respondenz a „Teutonkard Vállalkozás” című film alapján büntetőeljárást követelt Speidel ellen. A „Szabadság Sylt szigetén” című film bemutatója olyan visszhangra talált Németországban, hogy Reinefarthot, Westerland polgármesterét szabadságra kellett küldeni és eljárást indítani ellene. Ez kellene, hogy Spei- dellal is történjék.

Mi értelme van a védőoltásoknak ?

Diákok — Nevelők — Ssiilők

A SZÜLŐ ÉS AZ ISKOLA

Ősszel, tavasszal nagy gondot okoz a szülőknek, hogy a féltett kicsinyeiket a »kegyetlen doktor bácsi szurkálásának« kitegyék-e.

Húzódik a szülők egy része az oltásoktól, hiszen az apróságok az oltás után sokszor lázasak lesznek, s a himlőoltás után csúnya gennyes hólyag lesz az oltás helyén, s bizony egy-két napig nyűgös, rosszkedvű a kicsike.

Érdemes-e hát arra törekedni, hogy minden gyermek — és felnőtt is, ha úgy rendelik el az egészség- ügyi hatóságok — védőoltásban részesüljön? Határozott igennel kell erre a kérdésre válaszolni.

Vegyük akármelyik fertőző megbetegedést, például a hastífuszt. Az ellene való védőoltás, lehet hogy egy-két napi kellemetlenséget — hőemelkedést, az oltási helyen fájdalmasságot, duzzanatot — okoz, de csaknem biztosan megvéd attól, hogy hat hétig súlyos betegek legyünk, s ami a legkellemetlenebb, még a legkorszerűbb gyógykezelés mellett is 100 hastifuszos beteg közül, körülbelül 3—4 mindig meghal. Nem hallgatható el azonban az a tény, hogy a védoltások dacára is megbetegedhet 100 oltott személy közül 6—8 személy, de ezeknél a betegség lefolyása igen enyhe a védőoltást nem kapottak megbetegedésével szemben.

A ma élő emberek közül kevesen tudják talán, hogy milyen súoioioioioioioaoi

f~j Hosszabb gyakorlattal rendelkező, 0

szakképzett ■

Q TEJKEZELÖT KERESÜNK 0

■ azonnali belépésre. Fizetés kollektív n Q szerint. Lakás, étkezés biztosítva.

■ Ajánlatokat: Alsőpéli AG Sárszent- n

H lőrinc címre kérünk. U

■ cd ■ oroToiöiöroroi

lyos, sok-sok ezer halálozással, meg vakulással járó járványokat okozott még a múlt század 70-es éveiben is a hólyagos himlő hazánkban is, amely azóta hazánkban teljesen megszűnt, amióta a világon az elsők között — bevezettük a kötelező himlő elleni védoltást. Hogy ma már nincs Magyarországon himlő megbetegedés, azt kizárólag a védőoltásoknak tulajdoníthatjuk, melyet évtizedeken keresztül a legszigorúbban végrehajtottunk.

Csaknem ez a helyzet a régen rettegett, torokgyíknak vagy torokpenésznek, tudományos néven dif- tériának nevezett megbetegedés esetében is. Amíg még 1936-ban is csaknem 200 megbetegedés volt Tolna megyében, a védőoltások bevezetése és kötelezővé tétele következtében 1940-ben már csak a fele és 1955-ben már csak hat megbetegedés történt. Hogy ez a védőoltásoknak köszönhető, azt kétségbe vonni nem lehet.

Az orvosi tudomány arra törekszik, hogy minél több fertőző megbetegedés ellen megtalálja a sikeres védoltás módját és szerét, amint azt például legutóbb is sikerült a gyermekbénulások ellen megtalálni és sikeresen alkalmazni.

A mérleg tehát: esetleg egy-két napig tartó kellemetlenség a védőoltások következtében vagy hetekig tartó, esetleg halálosan végződő súlyos megbetegedés.

Ha a védőoltásokat éveken át mindenki megkapja, akire a rendelkezés vonatkozik, az általános közegészségügyT állapotok javulásával elérjük, hogy a diftéria, a hastífusz és a többi fertőző megbetegedés is éppúgy a múlt betegsége lesz hazánkban, amint jelenleg a himlő.

Egy idős, tapasztalt pedagógussal beszélgettem a napokban, aki beszélgetésünk során sok olyan problémát vetett fel, ami az iskolával, egy kissé szűkebben — a tanulókkal, nevelőkkel, szülőkkel kapcsolatos. E három tényező szükséges ahhoz, hogy a diákból Ember nevelődjön. Az Embert azért írtam nagy betűvel, mert olyan emberről van szó, amilyennek a nevelése kívánatos, aki már az iskolából kilépve teljes értékű tagja a társadalomnak... A diákra szükség van, mert őt kell nevelni;, a pedagógusra szükség van, mert ő nevel, a szülőre pedig szükség van, mert segíti a pedagógus nevelő munkáját.

A diák erkölcsi és politikai nevelése főként — de nem teljesen — az iskolában főleg az osztály- főnöki órán történik. Az osztályfőnök, a diák és a szülő munkájának teljes összehangolására van szükség, hogy ez a nevelés a kívánt eredménnyel járjon. Hogy a szülő tudatosan segítse e cél elérését, a Dombóvári Gimnáziumban például, de a többi iskolában is havonta előadásokat rendeznek a szülők részére, hogy megismertessék velük, melyik az a terület, amelyen a legtöbb segítséget várják tőlük a nevelők... Fontos például a szülőket oktatni, tájékoztatni a diák pálya- választásának segítésére : Megkönnyíteni a végzett diák pálya- választását, elősegíteni, hogy olyan hivatást válasszon, ahol egész életén keresztül megeléged- ten dolgozhat, ne szidjon később senkit, mert rossz pályát választott. Szükséges ezzel a problémával foglalkozni, mert a legtöbb

szülő olyan távlatokat szab érettségi előtt álló gyermeke elé, ami a gyerek számára elérhetetlen, vagy elérése túl nagy megerőltetést jelent számára és amikor elérte »célját«, akkor döbben rá, hogy az tulajdonképpen nem is az ő célja volt, hanem a szüleié.

De a szülők maguk is úgy vannak a legtöbb esetben, hogy gyermeküket például azért küldik orvosi egyetemre, mert a faluból már ott van a »Jóska« is, vagy mert ott tanársegéd a »Gyurka« és gondolják az majd segít a felvételinél: — könnyebb lesz a bejutás. így adódnak aztán olyan esetek — példákkal bőven lehetne szolgálni —, hogy az érettségizett tanuló jelentkezett gépész- mérnöknek, s miután a felvételi vizsgán nem felelt meg, a SERNEVAL-nál próbált elhelyezkedni, ahol jó a kereseti lehetőség és amikor itt sem kapott helyet, akkor felkeresi az iskola igazgatóját és általában a következőket mondja: »Van itt valami pedagógus átképző, ahova érettségivel lehet jelentkezni, elmennék oda«, s a legtöbbje valóban jelentkezik erre az átképzésre, csak azért, hogy ne kelljen katonának mennie.

— Pedig az a fegyelem, ami a honvédségen belül ráragad egy fiatalemberre, annak később csak hasznát veszi. Sőt kívánatos lenne minden fiatalember számára — mondja Miklós Péter a dombóvári gimnázium igazgatója.

A nevelők és a szülők közös munkája szükséges tehát ahhoz, hogy a diákban kialakítsák azt a tisztánlátást, amely a helyes önértékelést biztosítja a diák számára. Ugyancsak ez a kapcsolat segíti elő, hogy a szülő is helyesen értékelje gyermeke képességeit: mert amelyik diák otthon mesterien ki tudja csapatni a biztosítékot, vagy szabadidejét azzal tölti, hogy fáradhatatlanul motort szerel, az még nem biztosít, hogy jó elektromérnök lesz belője. Vannak szülők, akik a diák otthoni barkácsolása alapján ítélik meg képességeit, figyelmen kívül hagyva a nevelők véleményét és észrevételeit.

Az elhelyezkedésnél a túlzott anyagiasságra való törekvés is legtöbb esetben a szülők hibájának róható fel. A szülők azok, akik — a legjobb szándékkal — olyan állásba igyekeznek erőltetni gyermeküket, ahol a választhatók közül a legjobb fizetést kapják. A gyermek megélhetésének biztosítása szempontjából igazuk van, de nincs igazuk a későbbi ember boldogulását, nyugodt munkakörülményeit illetően, mert ilyen esetekből adódik aztán, hogy 1600—1800 forint fizetésű emberek keresik fel a gimnáziumok igazgatóját és kérik, segítsen nekik, hogy pedagógus átképzésre mehessenek.

Mindennek már az érettségi előtt el kellene dőlnie, olyan formán, hogy annak legnagyobb hasznát a diák, a későbbi ember lássa. S hogy mindez úgy oldódjék meg, ahogy a diák és jövője szempontjából kívánatos, — szükség van a nevelők és a szülők szoros, tervszerű együttműködésére. Ideértve a diák erkölcsi nevelését is, mellyel következő cikkünkben bővebben foglalkozunk.

» BUNI GÉZA