Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

1958 augusztus 20

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

Szabó János munkás-családja

Szabóék csendes emberek. Mindenki ismeri őket a cipőgyárban, ök is ismernek mindenkit. Szabóék nevéhez nem fűződik semmi hőstett. A gyár élenjáró dolgozói közé is csak ritkán kerül fel nevük Mégis szólni kell róluk ...

A cipőt szállító szalag mellé deszkából dobogót építettek, hogy jobban felérjék a rámaszél-eldolgozók. Szabó bácsi, a családfő, itt ezen a dobogón dolgozik. 1930 táján került a gyárba, ekkor ült először a cipészgép mellé, addig csak „maszek módon” űzte a cipészmesterséget, azóta már nagyüzemi módon.

Két társával dolgozik a dobogón. Egyidősek, valamikor talán még a szakmát is egyidőben tanulták.

— Haj, az volt már régen — mondja Szabó bácsi —, négy évig voltami inas. Egy olyan mesterem volt, hogy még rágondolni is rossz. Gyorsabban járt a keze, mint a kalapácsa. De a szakmát azért megtanultam. Segédként dolgoztam vagy egy tucat mesternél, mire itt a gyárban, a Pétermann és Glaser cégnél megállapodtam. Akkor nősültem, s családos embernek aztán nem való az (1 hánya-veti csavargó élet. Országjárás ma már nem divat, lehet, hogy nem is hasznos, de a mi időnkben kényszerítve voltunk rá. Bár én még most is elküldeném a fiatal szakmunkásokat más gyárakba tanulni, tapasztalni, jobban tudnák akkor itt hasznosítani a munkát.

— Talán Szabó bácsi fiai is szakmabeliek?

— Csak részben, kérem, részben, mert a kisebbik gyerek dolgozik csak itt, a nagyobbik az bányában, Hidason dolgozik. Itt is tanulta a kisebbik a szakmát, a délelőttös műszakban dolgozik. Meg az asszony is délelőttös.

_ ?t

— Igen, hárman dolgozunk a családból a gyárban. Én legrégebben, a feleségem 1945 óta. fiam meg három éve.

— A család elégedett azzal, hogy mindenki, még a felesége is dolgozik?

— Tudja, jobb így. Négyen keresünk. Nem sokat. Talán ... várjon csak... én keresek 1600-at, a feleségem 1200-at, az egyik gyerek

1500-at, a másik meg ezer körül... szóval 5 ezer forint körül jön, a házhoz havonta.

— Ez talán elég is?

— Ha több lenne, mindig több kellene. Tudja, ilyenek vagyunk mi, emberek. Mindig többet, jobbat akarunk. Jelzem, ez nem is olyan nagy baj... Mert ha például az én családom igénye nő. akkor, hogy kielégíthessük, jobban kell dolgozni. Ez tiszta sor. Mármost ha jobban dolgozunk, többet keresünk, tehát a családi terv valóra válik.

— Most mi a tervük?

— A tervünk? Hát először is, most vettünk egy Pannónia motort, több, mint húszezer forintért. Azután itt vannak ezek a gyerekek, meg mi is a tél előtt. Ruhákat, tüzelőt, hízót meg minden télre valót kell előteremteni. Azután majd, ha a nagyobb fiam megjön a katonaságtól — az ősszel vonul be —, akkor házat szeretnénk építeni. Arra kell majd gyűjteni.

— Van-e más jövedelmük a fizetésen kívül’

! $

Nincs, kérem, nincsen földem, mi-}! nek is? Ha volna, minden időnket le-; ) foglalná, rohanhatnánk haza dolgoz-'“ ni, és másnap fáradtan kellene be-r! jönni dolgozni, akkor pedig nem}! megy a munka. Azt pedig nem szere-4 tem. Mert még rám nem volt panasz.!} a gyerekre sem, meg az asszonyra! ! sem, nem is akarom, hogy legyen fj Dolgozunk rendesen, becsülettel. Né- j ) ha szórakozunk, labdarúgó-meccsre.« j színházba, moziba meg üdülni rne-J ■ gyünk. Így élünk mi, kérem. AzW mondják, „szürke’* emberek vagyunk.j J

*

Igen, hasznos „szürke” emborekf ! Szabóék is, mint a hozzájuk hasonlój J tíz- és tízezer munkás, akik munkájrj j

nélkül nem tudnánk előre haladni.

Mozaikok Póriból

o

A falu, Pári, apró, barátságos házaival ott terül el a domb alján, a nagyerdő mellett. Lakói egyszerű emberek, zömében parasztok, akik pár hold földjükön, a szövetkezetiek pedig több száz holdon igyekeznek jó eredményeket elérni. A falu mai képe más, mint a felszabadulás előtt bármikor volt. Az emberek elégedettek a mai életformával és legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy minél többet termeljenek és becsülettel eleget tegyenek állampolgári kötelezettségüknek

ELSŐK A JÁRÁSBAN

Mondhatjuk, kevesen dicsekedhetnek még a megyében is azzal, hogy községük elsők között van az adóterv teljesítésében. A tamási járásban 15 község van, s közülük Pári a Hl. negyedévben az adófizetési terv 39.44 százalékos teljesítésével első helyen van.

— Négy éve vagyok a községben — mondotta Pápczi József v. b.-elnök —, de nálunk még nem volt végrehajtás, annak ellenére, hogy mintegy 400—500 hold vadkáros terület van, amelyen bizony kevés gabona terem. Az emberek mégis igyekeznek, hogy állampolgári kötelezettségüket elsőként teljesítsék.

EREJÜKBŐL TELtK

arra is, hogy gondoljanak községük csinosítására. Valóban büszkék lehetnek arra, hogy saját erőből 5 százalék köz/ségfejlesztési járulékot szavaz- tak meg, amelyből a vasúttól a falu ■j-felé járdát építenek és a határban két itatókutat ásnak, tégláznak ki. De ebből a pénzből jött mintegy 2000 forint az iskola tatarozására is. Annál is inkább dicséretre méltó a páriák összefogása, mivel az erre az évre meghatározott községfejlesztési

1949—1958

Kilenc éves Nípköztársasáiunk Alkotmánya

Társadalmi életünk minden területére kihat a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, melynek megszületése népünk nagy vívmánya volt. Az Alkotmány alaptörvény, mely meghatározza népünk társadalmi rendjét, népünk életét, jogait és kötelességeit.

Az alábbiakban néhány kiragadott paragrafus gyakorlati megvalósítását ismertetjük a számok tükrében.

$ í! i!

I

tervük anyagi részét saját maguknak kell megoldaniuk, ehhez állami tá-fí mogatást nem kapnak. j j

IFJÜ FŐISKOLÁSOK

Valamikor az 1938—40-es években' • a község legifjabb nemzedéke nerrf! dicsekedhetett azzal, hogy tovább} j tanulhat, gyümölcsözietni tudja te-4 hetségét, mivel az akkori „divat’'“ szerint a parasztember gyereke nemi! ismerkedhetett meg a „falun kívüli} I tudománnyal”. í j

Ma természetesnek vélik és ezen a! ‘ hangon beszélnek arról, hogy a pa-f! rasztember gyereke, aki azelőtt ahgffl járta ki a négy osztályt, már az ekeíj szarvát fogta, ma gimnáziumba jár!} és többen főiskolára pályáznak. Csa-J ! lava István hét, Steiner István nyolc- j| holdas dolgozó paraszt gyereke, azj( idei őszön az Állatorvosi Főiskolán !} tanulnak tovább. Eckert József lOj» holdas dolgozó paraszt fia szőlészetit és borászati főiskolán kívánja to-® vábbképezni magát, Gombos Magda« j 12 holdas paraszt lánya pedig zene-J > művészeti főiskolára kérte felvéte-j ' lét és a nemsokára beköszöntő tan-j I évvel szorgalmasan hozzá is látnak« « a tudományszcmjuk kielégítéséhez. Jr

8

GAZDAGODIK A FALU

Itt-ott új házak hirdetik a gazda-( ! gabb és megváltozott életet, tataroz-} J zák a családi fészket, a régi bútorok« « a padlásra kerülnek, helyüket mo-J * dernebbek foglalják el. Az arányla-f! kis községben 15 motorkerékpár-tu-} | lajdonos van, ritka kivétellel vala-«k mennyi házban rádió szól. Gazdagod-'} «ak a helyi tsz tagjai is, akiknek lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy} ) közel 3 mázsa búzával többet ter-íj melnek egy holdon, mint az egyéniek.' J ezenkívül silóépítésre, állatvásár lásrj-f ! és még sok egyébre jut erejükből. } J

(P. R.) $

Bizalmiak tanácskozása

Az elmúlt évben, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a pártmunka homlokterébe állította a tömegek közötti nevelő munkát, és a gazdasági munka megjavítását. Mindkét feladat csak együtt oldható meg, és :sakis a szakszervezetek hathatós közreműködésével. Éppen ezekről a feladatokról, e feladatok elvégzésének módjáról és eredményeiről tárgyalnak ma Budap>esten a különböző szakmák szakszervezeteinek bizalmi küldöttei.

A tanácskozás eredményessége soktól függ. De amint a Tolna megyei szakszervezetek elküldték bizal- miaikat, feladattal is megbízták őket, azzal, hogy mondják el a bizalmi munkában szerzett tapasztalataikat és tanuljanak a tanácskozáson új módszereket az emberek nevelésében, új módszereket a termelés növelésére, a gazdaságosabb munkára.

Még nem mondhatjuk el, hogy a szakszervezetekben már minden tekintetben helyreálltak a helyes vezetési módszerek. De az út, melyet már megtettek a cél felé, bizalommal tölti el a munkásokat, pártunk vezetőítT A szakszervezetek képviselik a munkások ügyét akkor, amikor a szakszervezet által biztosított jogok érvényre- juttatását lehetővé teszik, harcolnak azok megvalósításáért, akkor, ha a jogok mellett elmondják azt is, hogy kötelessége is van a munkásnak. Kötelessége, hogy becsületesen dolgozzék, harcoljon a hibák ellen, védje a nép vagyonát. A szakszervezeti bizalmiakra várnak azok a feladatok, hogy neveljék a munkásokat. Megtanítsák őket a nép vagyonának becsülésére és személyesen mutassanak példát munkatársaiknak, hogyan kell dolgozni, mit kell tenni azért, hogy az életszínvonal egyre emelkedjen és tartani tudjuk a jelenlegi színvonalat.

Általában az a gyakorlat, hogy egy ilyen nagy jelentőségű országos értekezletet a munka megjavítása kc- veti. S ezt tapasztalhattuk az elmúlt évben is. így történt akkor, amikor a párt a szakszervezetek segítségével indult harcba az ellenforradalom okozta károk helyreállításáért, amikor a zilált gazdasági és szakszervezeti élet konszolidálásáért küzdöttek. A szakszervezetek munkája eredményes volt. S a mostani tanácskozás is határkő lesz a szakszervezeti munkában.

»

— A Dombóvári Faipari KTSZ {■}!

közelmúltban új helyiségbe költözött *) amely jobb munkafeltételeket bizto-! [ sít a KTSZ dolgozóinak. A KTSZ eb-! ■ ben az évben 135 garnitúra háló-}! bútort készít. } J

— A rr.órágyi KISZ-fiatalok augffi

19-én Szekszárdra látogattak és két}! napot töltenek a megyeszékhelyen.«^ Megtekintik az ünnepi vásárt és szó-'“ rakoznak. ifi

v!

— Szombaton este aratóbált ren-í1;

deztek a bátaszéki Búzakalász Tsz!} tagjai. A földművesszövetkezet kis-'» vendéglőjében rendezett aratóbálorf! mintegy 280 fő vett részt. }(

A FÖLDRENGÉS KETTÉ VÁGOTT !!} EGY HEGYLÁNCOT &

K

A Szovjetunió Tudományos Akadé-}! miájának folyóirata részleteket közö1«} arról a földrengésről, amely múlt év! * decemberében megreszkettette égés?!* Mongoliát. Florencov professzor be-}! számolója szerint a földrengés követi) keztében az Altáj-hegylánc 27 kilo-!} méter hosszúságban és helyenkénti 800 méter szélességben kettévált. } j

A földrengést — írja Florencov — J! egész Mongoliában, sőt Kínának, va-} | lamint a Szovjetuniónak Mongóliához^} közelfekvő területein is érezték.

47. §. (1) „A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségét és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén,”

E paragrafus eleven valósággá vált. Megyénkben a rosszemlékű szegényházak helyett — amelyek valóságos nyomortelepek voltak és lakóit helyzetük koldulásra késztette — hét otthonban nyertek

elhelyezést a munkából kiöregedett aggok és munkaképtelenek. Itt közel 500 gondozottat ápolnak, s gondoskodnak eltartásukról. 4 régi főúri kastélyokban létesített szociális otthonok lakóinak élelmezésére és ruházására havi 210 000 forintot biztosít államunk. A bonyhádi otthonban 135 beteget ápolnak megfelelő orvosi felügyelet mellett. A különböző betegeket szakorvosi ellátásban is részesítik, így három reumás betegük jelenleg is Harkányban van, gyógykezelés alatt. Ferkelt Józsefen a pécsi idegklinikán agyműtétet végeztek, amelynek következtében a magával tehetetlen ember, ha nem is munkaképes, de önmagot ellátja.

A gyönki szociális otthon 113 gondozottja 60 százalékban nő. Az öregek közül többen munkaképesek. akik nemcsak saját magukat képesek ellátni, hanem részt vesznek az otthonhoz tartozó gazda ság munkájában is. Az öregek érdeklődnek a kultúra iránt s hetente negyvenen járnak moziba, de szívesen olvasgatnak, szorgalmas látogatói a népkönyvtárnak. Az ellátáson -kívül rendszeresen zsebpénzt, emellett a férfiak cigarettát, a nők cukorkát és csokoládét kapnak. A munkából kiöregedetteknek nyugodt öregséget biztosít a Magyar Népköztársaság.

48. §. „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát.”

A szocializmust építő országban a kultúra a nép közkincsévé vált. Megvalósítottuk az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatást. A középiskolák száma a fel- szabadulás előttinek megyénkben több mint kétszerese. Jelenleg 12 középiskolánk van, ahol csupán az idén több mint 500 diák tett érettségi vizsgát. 1945. előtt nem volt arra lehetőség, hogy felnőttek is szervezetten részt vehessenek a középiskolai oktatásban. A múlt bűnét a népi demokrácia hozza helyre, idén például 35 felnőtt levelezd hallgató tett sikeres érettségi vizsgát. Ezenkívül az alsóbb három osztály tanulói közül mintegy kétszázan értek el olyan eredményt, hogy tovább folytathatják tanulmányaikat. Az idei tanévben tovább bővül iskolahálózatunk, a gimnáziumokban 23 első osztály indul, átlag 39 tanulóval.

A szovjet példa nyomán megyénkben is megvalósításra kerül a politechnikai oktatás. Szeks■ ár- don, Tolnán és Bonyhádon ipari, Gyönkön, Szekszárdon pedig mezőgazdasági politechnikai oktatási vezetnek be egy-egy osztályban. Ez az új oktatási forma fiatalságunkat hozzásegíti ahhoz, hogy az elméleti oktatás mellett a gyakorlati munkával is megismerkedjenek az ipari tanműhelyekben, illetve a mezőgazdasági kísérleti parcellákon.

Érdemes még néhány számadatot megemlíteni, amely nemcsak népünk életszínvonalának emelkedéséti hanem kulturális ellátottságának javulását is mutatja. Szekszárd városban például 1949- ben 1087 volt a rádióelőfizetők száma. Ez 1952-ben 1775-re emelkedett. Ebben az évben szerelték be a vezetékes rádiókat is 587 családhoz. 1958-ra már 3751 a rádióelőfizetők száma, míg a vezetékes rádiót 2498 család hallgatja Szekszárdon. Amíg a megyében 1950-ben 17 610-en 240 604 forintot fizettek ki havonta újságokra és folyóiratokra, addig 1958. első felében 47 635-en 651 077 forintot fizettek ki havonta sajtótermékekre.

íme ezek a számok is arról tanúskodnak, hogy a kultúra megszűnt a kiváltságosok privilégiuma lenni.

51. §. A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.

Törvényeink megalkotása az Alkotmánynak, mint alaptörvénynek a figyelembevételével történik. Mit mond a bíró, mint a törvény őre a házasság és családvédelemről?

Dr. Szily László elvtárs, a megyei bíróság elnöke erről így nyilatkozik: Lényegesen nagyobb ma a családvédelem, mint a felszabadulás előtt bármikor volt. Törvényeink értelmében arra törekszünk a házassági bontópereknél, hogy összetartsuk azokat a házasságokat, ahol még lehetséges az együttélés. Különösen igyekszünk békíteni ott, ahol gyermek is van. Havonta mintegy 35—40 házassági bontóperünk van a megyében. Több olyan eset is van, amikor sikerül a békítés, együtt maradnak a házasfelek. Csak akkor bontjuk fel a házasságot, ha arra komoly ok van. Az utóbbi években van bizonyos szigorítás a törvényhozásban e téren — mert az élet ezt megkövetelte, sokan meggondolatlanul igyekeztek és igyekeznek meg szabadulni a házassági köteléktől

Államunk különösen sokat tesz a, gyermekvédelem terén. Mind a házasságban, mind a házasságon kívül született gyermekek érdekében egész sor intézkedés történt. A gyermek odaítélésénél legfontosabbnak azt tartjuk, hol biztosítot- tabb a gyermek gondosabb, jobb nevelése, annak a szülőnek ítélik a gyermeket.

Igen komoly problémát oldott meg államunk a legújabb, a gyermektartás díjra vonatkozó rendelettel. Egy régi, 1942-ben hozott törvény értelmében a nem fizető apa csak akkor büntethető, ha a gyermek emiatt súlyos nélkülözéseknek van) kitéve. Az esetek többségében ez nem következett be, mert az áldozatkész anyák nem engedték nélkülözni gyermeküket. Eddig sok lelkiismeretlen apa — hogy ne kelljen fizetnie — egyik munkahelyről a másikra vándorolt. Az ez évben az Elnöki Tanács által hozott rendelet szerint a nemfizető apára (még ha nem is nélkülöz a gyermek) 2 évig terjedhető börtönbüntetés róható ki. Jelenleg a munkahely vezetője az apával egyetemlegesen felel a gyermek tartásdíj befizetéséért.

Sokat tehetnek még a család- védelemért a tanácsok és a szülők, mert a házasság és családvédelem nemcsak az államhatalmi szervek, de az egész társadalom, mindnyájunk közös ügye.

POZSONYINÉ—SOMINÉ