Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-17 / 194. szám
TOLNA MEGYEI T AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 194. szám. MA 10 OLDAL, ÁRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958. augusztus 17. Tejipari kiállítás, 23 féle sajt az Ünnepi Vásáron Az augusztus 19—20-án Szekszárdion megtartandó ünnepi vásárra nemcsak a keresíkedelmi vállalatok, földművesszövetikezetek készülődnek, hanem a Tolna megyei Tejipari Vállalat is. Mint Nagy elvtárstól, a vállalat igazgatójától megtudtuk, a vállalat „pavilonja” a központi iroda utcai helyisége lesz, A tejtermékekből azonban vásárolni is lehet majd. Többek között 23 féle sajtból válogathatnak a vásár látogatói. Kapható lesz többek között különleges eljárással készült aludttej, kakaó, tejszínhab, joghurt. A vállalat vásári szereplése — ahol első ízben szerepel, mint értékesítő — mintegy „ízelítő” lesz abból, hogy milyen választékú friss tejtermék lesz kapható Szekszárdon jövőre, az új tejüzem elkészülte után. Élüzem lett a Szedresi Gépállomás As első félévi teljesítménye alapján élüzem lett a Szedresi Gépállomás. Az élüzem címet és a vele járó pénzjutalmat tegnap este adták át a gépállomás vezetőinek és dolgozóinak. Ebből az alkalomból nagy ünnepség volt a gépállomáson, amelynek ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk. Évi tizennégyezer forintot juttat a községi tanács a bonyhádvarasdi óvodának Még a legkisebb községek között is elenyészően ritka az otyan, ahol nem működik állandó óvoda. De ahol állandó nincs is, idényjellegű napközi otthon feltétlenül működik. A tanácsok jelentős támogatást nyújtanak ezeknek az óvodáknak. így a kis Bonyhádvarasd községben is naponta elsétálnak a gyerekek az óvodába, ahol Várhegyi Viktória óvónő vezetésével játszanak, tanulnak, eltöltik idejüket, mialatt szüleik dolgozhatnak. Bonyhádvarasdon 1954 óta működik az óvoda. A működéshez a tanács évi 14 000 forint támogatást biztosít. A gyerekek átlagos létszáma 44, most valamivel kevesebb, hiszen több gyerek nyaraim, üdülni utazott. Működik időszakos napközi otthon is, amely néhány nappal ezelőtt zárta be kapuit, hogy jövőre újra kezdje munkáját. Jövőre Uzdon és Pakson épül öntözőtelep Különösen az esőben szegény évek késztették a szakembereket arra, hogy próbálják megoldani a száraz évszakok alatt is a nagyobb átlagtermést. E probléma megoldásának egyedüli útja az öntözéses gazdálkodás létrehozása, melyet az eddigi eredmények fényesen igazolnak. Különösen megyénkben szükséges az öntözéses gazdálkodás megteremtése, mivel nagyobbrészt állattenyésztéssel foglalkoznak az emberek. Ehhez fontos a jó és bőséges takarmánytermesztés. A megye szántóterületének mintegy 8—10 százalékán, azaz 30—40 000 holdon, (a Kapos, Koppány, Sió, Sárvíz, Duna völgyén) lerakható az öntözéses gazdálkodás alapja. Megyénkben eddig egyedül a belecskai Szabadság Termelőszövetkezetben van 30 holdon öntözéses terület, amelynek egy- részében kertészkednek, nagyobb részén azonban kísérletképpen kukoricát, zabosbükkönyt, lucernát, szóját vetettek. A tervek szerint jövőre az uzdi Táncsics és a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezetekben kezdenek összesen 90 hold öntözéses terület létrehozásához, amelynek nagyobb részében takarmánynövényeket kívánnak termelni. Annál is követendőbb a két szövetkezet példája, mivel az öntözőtelep létrehozásához 25—30 éves hosszúlejáratú hitelt kapnak. A Megyei Tanács VB ülése foglalkozott a műemlékvédelemmel A megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitatta a műemlékek védelmével kapcsolatos tanácsrendelettervezetet, amelyet az illetékes szakemberekből álló bizottság állított össze. Megyénkben igen sok műemlék van, de ezek védelme nem minden esetben megfelelő. Előfordult, hogy indokolatlanul átépítettek, vagy lebontottak műemlék jellegű épületet. Márpedig a műemlék igen nagy érték és védelméről államilag is fokozott mértékben kell gondoskodni. Ezért készül megyénkben errevonatkozóan a tanácsrendelettervezet is. A tervezet egyik pontja szerint a műemlékké nyilvánított épületen bármiféle változást eszközölni csak külön engedéllyel lehet. Hozzáépíteni pedig egy másik részt még olyan formában sem szabad, ha az eredeti rész érintetlenül, eredeti állapotában marad, csak ha ezt engedélyezik. Műemlékvédelmi bizottságot létesítenek a tervezet szerint, amely igen nagy hatáskörrel rendelkezik. Az egyéb intézkedések mellett például kikötheti, hogy az engedélyezés alapján lebontásra kerülő épületről, vagy épületrészről milyen fényképeket köteles a tulajdonos készíttetni. Kihangsúlyozza azt is a tervezet, hogy aki megszegi a rendeletet, az szabálysértést követ el és vele szemben a szabálysértési előírások szerint járnak el. A végrehajtó bizottság a tervezetet a legközelebbi tanácsülés elé terjeszti megvitatásra és jóváhagyásra; A Földművesszövetkezetek Szék szárdi Járási Központja szervezésében augusztus 14-én Bátaszéken tapasztalatcsere értekezletet tartottak a szövetkezeti nőbizottság elnökei és vendégül meghívott községi nőtanács elnökök. Az értekezlet megszervezésének módja eltért az eddigiektől, ugyanis egy egész sor gyakorlati tapasztalatot adott a részvevőknek. A tizenöt meghívott asszony tíz községet képviselt a járásból, illetve Szekszárd városból. A meghívottak, akik közül többen a földművesszövetkezetek boltosbizottságaiban dolgoznak, közös ellenőrzést végeztek a Bátaszéki Földművesszövetkezet szaküzleteiben. A méterárú és a vas-szaküzlet- ben példás rendet találtak. Ízléses és tetszetős az áruk elrendezése, nincs hiánycikk — állapították meg. Az élelmiszer árusításával foglalkozó üzleteket ellenőrző csoportnak már voltak negatív észrevételei is. A Lenin téri vegyesáru boltban például szóvátették az áruk helytelen elrendezésének módját és a kirakat rendezés hiányát. Néhány doboz VIM mosópor és egy papírzsák volt a kirakatban a következő felírással: „Mindenre használható papírzsák Tanácskozó ára 2 Ft”. Jogos volt a bírálat nemcsak „női szemmel’* hanem a kulturált kereskedelem szempontjából is. A zöldséges boltnál szintén hibákra hívták fel a boltvezető figyelmét és nem helyeselték, hogy nem biztosítja a megfelelő gyümölcsöt, hanem a piacon az asz- szonyoktól felvásárolt árut adja tovább. Ellenőrizték a cukrászdát is, amely egy alaposabb tatarozásra szorul (erre egyébként 38 ezer forint beruházással rövidesen sor kerül.) Több helyen végeztek próbaméréseket s egy-két helyen a tisztasággal kapcsolatban is tettek észrevételeket. Ezután került sor a tulajdonképpeni értekezletre, amelyet Győrffy László, az FJK igazgató- sági elnöke nyitott meg. Molnár Györgyné, az FJK nőbizottsága elnökének rövid, de igen átfogó beszámolója alapot adott a hozzászólásokhoz. — Rövid, mindössze egyéves múltra tekint visz- sza — mondotta többek között — a földművesszövetkezeti nőbizott- ság. Ez alatt az aránylag rövid idő alatt is megmutattuk, hogy asszonyok mozgalmunk — amelyet nem szabad elválasztani a nőtanács munkájától — életképes. A beszámolót Mősz Gyuláné, a járási nőtanács elnöke egészítette ki és ismertette, hogy hazánkban egységes irányítás alatt áll, de szervezetileg széttagolt a nőmozgalom. Azonban mind a szövetkezeti nőbizottságok, mind a szakszervezeti nőbizottságok a nőtanácsokkal karöltve hasznos politikai és társadalmi munkát tudnak végezni. t Ezután Tornyai Györgyné beszélt az asszonyok politikai neveléséről és a béke kérdéséről. Javasolta, hogy az értekezlet táviratban követelje az intervenciós csapatok kivonását Libanonból és Jordániából. A jelenlévő falusi asszonyok is bátran és igen talpraesetten mondták el véleményüket. Szontág Ferencné decsi asz- szony a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban javasolta, hogy a munkábaállítás előtt a boltvezetőknek alaposan nézzék meg a múltját. Meg kell szüntetni azt hogy olyan egyénekre bízzanak boltvezetést, akiket sikkasztás ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Pénteken d. e. kibővített ülést tartott az MSZMP Tolna megyei végrehajtó bizottsága. Napirendi pontként „A községi tanácsok munkája a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében” címmel Báli Zoltán elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese tartott beszámolót. Megállapította, hogy a tanácsok az elmúlt évekhez, de különösen a múlt év eleji helyzethez viszonyítva több segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek gazdasági és politikai téren egyaránt. Ezeknek megállapításakor azonban rámutatott azokra a hiáyosságokra is, amelyek a tanácsok munkájában jelentkeznek, s meghatározta a legfontosabb tennivalókat. A beszámoló felett széleskörű vita bontakozott ki, majd a végrehajtó bizottság megfelelő határozatot fogadott el. A végrehajtó bizottság meghallgatta Lux Sándor és Farkas László elvtársiak tájékoztatóját a gabonafelvásárlásról, majd folyó ügyeket tárgyalt. Munkáslányok A lánc-szalag ugorva halad előre. Félig kész cipők sorakoznak az állványokon, a gépek mellett ülő munkások leemelnek egyet, elvégzik a rájuk eső munkafázist, visszateszik a cipőt ismét a szalagra, a szalag ugrik egyet, s ez ismétlődik nyolc órán át. A rámavarró gép mellett két fiatal leány dolgozik, ök ragasztóval kenik a cipők alját és külön a talpat. Mire a szalag a fordulóhoz ér, akkor a ragasztó megszárad a talpakon, és egy munkásnő összeilleszti. Begyakorlott munka, olyan, hogy álmából felkeltve akármelyikük eltudná végezni, kis figyelem, egy kis gyakorlat, és elegendő ez ahhoz, hogy a szalagot kitudják szolgálni. Korukhoz képest már „öreg” munkások mind a ketten a cipőgyárban. Illés Rozália öt éve dolgozik a gyárban, Varga Vera még csak a negyedik évet kezdte meg. A fiatalok munkájáról, szórakozási lehetőségeiről beszélgetünk a két munkáslánnyal. — Lehet nálunk szórakozni, meg dolgozni is — mondja Illés Rozália. — De ha még többet kapnánk a gyártól — szórakozási és művelődési lehetőséget — az is kevés volna. — Mindig azt mondják nekünk, hogy jól dolgozzunk, akkor megadnak mindent a fiataloknak — jegyzi meg Varga Vera. — Mi az a minden? Nevetgélnek egy kicsit, összenéznek, hogy is mondják meg. Néma egymásranézés, tanácskozás után megszólal a beszédesebb: Illés Rozália. Van egy szép kultúrotthonunk, könyvekkel, zenegéppel, lemezekkel, rendszeresen tartanak filmvetítést, színészek jönnek hozzánk, kiállításokat rendeznek, még elsorolni is sok mennyit kapunk. — A fizetés elegendő-e ruhára, kelengyére? Nem keresünk rosszul, minden hónapban ezer forinton felül viszünk haza és az elég a ruhára. — Az a helyzet, hogy szüléink gazdálkodók, s amit keresünk, azt magunkra költhetjük, a kelengye meg kell a barátnőmnek is, meg nekem is! — mondja Varga Vera. — Talán férjhez mennek? Kacagásukra munkatársaik is felfigyelnek a szomszéd gépek mellett. — Jó ezeknek a lányoknak. — Szól hozzám Szabó Jánosi idős szakmunkás — megvan mindenük, azt sem tudják, hogyan öltözzenek, mit vegyenek maguknak. — Azért még nincs meg minden, mit tudja maga férfi létére mi kell egy nőnek? — Hát azt tudom lányok, mert én már több mint húsz éve házas vagyok. S jót nevetnek ezen, mert arra gondolnak; s ki is mondják: — így beszél majd a mi férjünk is? (Illés Rozália esküvője két hét múlva, Varga Veráé pedig majd az ősszel lesz.) miatt már más munkahelyekről elbocsátottak. Klein Adámné, a tengelici Petőfi Tsz tagja a szerződéses ba-i romfinevelés hasznosságával fog- i1 lalkozott. Takács Istvánné Tolná-(1 ról a szakképzettség hiányáról, • [ illetve ennek pótlásáról beszélt.1 Jó lenne, ha a nőbizottság tagjai tanulmányoznák a mezőgazdasági szaklapokat. Elmondta azt is, hogy Tolnán a téli programba beiktatták a mezőgazdasági szakkérdések rendszeres ismertetését. Hőnyi Gyuláné, a Bátaszéki Földművesszövetkezet nőbizottságának elnöke arról a tsz látogatásról beszélt, amelyet kívülálló asszonyok bevonásával az elmúlt vasárnap tartottak. Koller Fe- rencné, a FÖLDSZÖV mezőgazdásza a szakcsoportok alakítására hívta fel az asszonyok figyelmét. Baromfitenyésztő és zöldségtermelő szakcsoportok alakítása elsősorban az asszonyokra vár — mondotta. A vitát, amely igen tartalmas és hasznos volt, Győrffy László elvtárs foglalta össze azzal, hogy a jövőben is -tartanak tapasztalat- cseréket, amelyeket a gyakorlati munkával kapcsolnak össze. POZSONYINÊ Jónak Ígérkezik a szőlő és gyümölcstermés Juhé-pusztán A Juhé-pusztai Állami Gazdaságról sokan tudják a megyében, hogy kiváló teheneket és apaállatokat tenyésztenek. De arról már kevés embernek van tudomása, hogy az állami gazdaságban jó rizling és ezerjó bor is terem, hogy több vagon gyümölcsöt szállítanak innét évente belföldre és külföldre egyaránt. Az állami gazdaságnak ugyanis van 19 hold termő szőlője, és e mellé telepítettek újabban 56 holdat. Tizennégy hold fiatal üitetésű rizling is van a gazdaságban, ami ugyan még csak kétéves, de már az idén szüretelnek egy- S egy holdról 5—6 mázsa szőlőt. Berta .József, az állami gazdaság szőlő- és gyümölcstermelési szakembere mondotta el, hogy a távlati tervek szerint a Juhé-pusztai Állami Gazdaság I 1960-ra 100 hold szőlővel rcndcl- 1 kezik. S hogy miiven borok teI , remnek a gazdaság határában, I arról augusztus 19-én és 20-án is meg lehet győződni, 'mert a Kapos menti napok alkalmáéval Dombóváron és az Ünnepi vásáron Szekszárdon árulnak duzsi rizlin- iget és duzsi ezerjót amit az állami I gazdaság termelt I Az állami gazdaságnak számottevő (gyümölcsöse is van. Gyümölcsből az •idén nem lesz kiváló termés, mert a '12 hold Jonathán almán semmi sem 'terem. Ellenben ritka jó termés van szilvából. A gazdaság 12 holdas szilfásából már a jövő héten közel 50 (mázsát küldenek belföldi fogyasztásira. Rövid időn belül szüretelik a besz- I tercei szilvát, amiből a tervek szerint 1200 mázsát küldenek exportra. Jó •termés ígérkezik még batur és hús- •véti rozmaring almából is. Ez a két almafajta körülbelül pótolja a Jonathán alma terméskiesését. A szőlészet és a gyümölcsös ebben az éviben is megtenni, amit beterveztek; ►Szőlőből ugyanis 30—35 mázsás ter- Imést várnak holdanként, ami azon a vidéken jónak mondható.
