Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-08 / 186. szám
NYOMÁBAN Körséta a megye jégverte vidékein Július végéig két nagyobb jéghullám söpörte végig megyénket. Az egyik június 19-én, a másik július 4-én. A károkat két okból nem lehet még teljes egészében felmérni. Először azért, mert pontos számszerű adatok csak ott állnak rendelkezésünkre, ahol az Állami Biztosító kárbecslői a kártérítéseket már összegszerűleg lerögzítették, ez pedig a kapásoknál (tengerinél, szőlőnél) még folyamatban van, másrészt nem tudjuk pontosan megállapítani a károk teljes összegét azért sem mert a károsultak között akad olyan gazda is, akinek nem volt biztosítása, s így kára nem lesz felbecsülve. Megközelítő becslés szerint a jégverés több mint egy millió forint kárt okozott és körsétánk során találkoztunk termelőszövetkezetekkel, egyéni gazdákkal, akik megelégedéssel látják, hogy a jó gazda gondosságával a biztosítás eszközével helyesen védekeztek a jég pusztításaival szemben A júniusi jégverés aránylag kisebb károkat okozott. kár van. A jégkártérítés folytán a termelőszövetkezet által fizetett biztosítási díjnak öbb mint húszszorosa térül meg. Amíg a termelőszövetkezetek jég- biztosításra valamennyi növényféleségüket feladják, addig a biztosítottak között számos egyéni gazdával találkozunk, aki csak egyes növényféleségeit biztosítja jég ellen. Megyénk jégverte vidékein különös előszeretettel biztosítják a gazdák a csak szőlőtermésüket, de azért sok gazda gondol a kalászosok biztosítására is. Nakon Vörös Ferencnek 1 hold búzája és árpája után 10—15 százalékos kárt becsülve 471 forint kártérítést állapított meg a biztosító. Nakon egyébként a jégverés után nagyobb volt a riadalom, mint a tényleges kár, mert a kárbecslők sok helyen nyomát sem találták a jégnek. Talán a riadalomhoz hozzájárult az a körülmény is, hogy Nakon általában minden évben meg szokott jönni a jég és így a kárbejelentéseknél már a szokás hatalma is közrejátszott. Döbröközön Vicze G. József 1 hold búzája után 1130 forint kártérítést állapítottak meg. Bencze Józsefnek két hold búzájában kisebb volt a kár, 713 forintot, amit a gazda kifogásolt, de amikor a kárbecslők felajánlották, hogy a szakbizottsággal becsültetik felül a kárt, megnyugodott a biztosító kárbecslésében. Farkas József 1,5 hold búzája után 1802 forint kártérítést utalt ki a biztosító. Kiss Gyula 1 hold étkezési borsója után 1228 forint kártérítést kapott. Árr Lajos 1 hold búzája és 1 hold árpája termésében 2188 forint kárt okozott a jég. A bonyhádi járásban ugyancsak jelentős károkat okozott a jég, úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyéni gazdáknál, amit már azért is érdemes megemlíteni, mert ebben a járásban, évek óta nem emlékeznek jégverésre. Tűz pusztított Faddon Nap mint nap érkeznek jelentések tűzesetekről. Még alig száradt meg a nyomdafesték minapi tűzkárokkal foglalkozó összefoglaló közleményünkről, újra kiragadhatunk egy esetet, mert Faddon tüzet kongatnak a harangok és sivítanak a tű zoltó szirénák. Két épület ég a szélben, amely az egyikről úgy vitte át a lángokat a másikra. Soponyai István és Báli István termelőszövetkezeti tagok házai. A tűz okát még nem állapították meg, de a helyszínen úgy tudják, hogy a mögöttes utcában elhaladó szekérről ledobott parázsló cigarettavég okozta. Egy tűzvész legalább olyan csa pás, felfordulás, zűrzavar egy család történetében, mint egy váratlan haláleset. Soponyai István kétségbeesetten panaszolja, hogy mindene elégett. Báli Istvánnak kárai ugyancsak tetemesek. Érdeklődésünkre azt válaszolják, hogy mindkét károsult biztosított. Már a kárbecslők is kintjártak. Saj nos Soponyai István esetében a biztosítás csak az épületre állt fenn, így csak az épületkárait becsülték fel előzetesen 13 610 forint értékben. Báli Istvánnak biztosítása általános volt, így az épületben keletkezett aránylag kisebb kára mellett elégett ingóságait is felbecsülték 15 900 forint értékre. Adókedvezmény és biztosítás A július 4-i jégverés komolyan érintette Szedres községet. A hír villámgyorsan érkezett meg Szek- szárdra. Másnap történetesen a szedresi tanácsháza felé vezetett útunk, ahol figyelmesek lettünk arra, hogy tömegesen tódulnak a gazA kurdi Uj Élet Tsz búzáját 20 százalékban érte a jég, | ezután az 5950 forint kártérítést az ( Állami Biztosító már ki is utalta. A dalmandi Béke Tsz három kát. hold árpájában 20 százalék kárt okozott a jég, amely után 4485 forint kártérítést állapított meg a Biztosító. A tsz 19 hold kenderének és 45 hold tengerijének kárbecslése még folyamában van, eddig csak az előszemle történt meg. .# A zombai Vörös Csillag Tsz 15 hold búzája, 10 hold zabja, 6 hold vöröshere és 10 hold lucerna után 30 774 forint kártérítést folyósított eddig a Biztosító. A naki Uj Élet Tsz repcéjében június 19-én 35 százalékos kárt okozott a jég, ezután a megálla- oított kártérítés 11 424 forint volt. Ugyanakkor búza és árpa kára is vcát a szövetkezetnek 6—8 százalékig, amely 9626 forintot tett ki. A szedresi Petőfi Tsz-nek búzájában 23 257 forint kárt idézett J elő a jégverés. A megyében jégkáro-J sült mintegy 20 termelőszövetkezet közül a kár nagyságában ezideig a harci Uj Élet Tsz vezet, ahol a végleges kár lehetséges, hogy még a 400 000 forintot is el fogja érni. Eddig az Állami Biztosító a szövetkezetnek 91 380 forintot utalt már át. Tizennyolc hold tengeriben a jég 100 százalékos kárt okozott, 25 hold kenderben 150 000 forint körüli Csak a számok beszélnek) 654 090 forintot fizetett ki az Állami Biztosító (jég- < károk nélkül) 1958 első felében Tol- ) ua megyében. Január: 101 967 Ft Február: 185 911 Ft Március: 108 800 Ft Április: 84.346 Ft Május: 82.601 Ft Június: 91 465 Ft Még a gyermekkori mesékből tudjuk, de az iskolában is tanultuk, hogy a strucc olyan madár, amely ha el akar bújni, bedugja fejét a homokba és azt hiszi, hogy így nem látják. Az iskolából már nagyobbára kinőttünk, mégis meg kell állapítanunk, hogy vannak életünkben dolgok, amelyeket — ha véletlenül eszünkbe ötlenek — igyekszünk elhessegetni magunktól és valljuk be őszintén valahogy olyan formában gondolkodunk, mint a strucc, azt hisszük, hogy ha elhessegetjük őket, ezzel már nem is léteznek számunkra, így vagyunk a halál gondolatával. Sokan, amikor a biztosítóról hallanak, mindjárt az életbiztosításra és a halálra gondolnak és azt hiszik, hogy ha nem foglalkoznak a biztosítás kérdésével, ezzel a baleset, vagy a halál eshetőségét is elhárították maguktól. Pedig Tolna megyében is halnak meg emberek, függetlenül a biztosítástól. A Statisztikai Hivatal adatai szerint megyénkben átlag 3000 ember hal meg évente, ennek körülbelül a fele a férfi, legtöbben halnak meg 1 év alatt és 60 év felett, de kevesen tudják és csak egyes esetekben döbbennek rá, amikor közeli ismerősről, vagy hozzátartozóról van szó, hogy 15 és 40 év között alig halnak valamivel kevesebben, mint a legnagyobb halálozási arányszámú 1 éven aluli csecsemőknek a fele. Megyénkben a személybiztosítási kultúra még gyermekcipőben jár. A sok közszájon forgó félreértés és balhiedelem közül talán az egyik legnagyobb az, hogy a biztosító csak akkor fizet, ha a biztosított fél meghal. Szinte naponta érkeznek be baleseti kár jelentések a biztosító megyei központjába és nem múlik el hét, hogy egy-kettő, sőt több esetben is ne kerülne kiutalásra élettel, vagy balesettel összefüggő kártérítés, amelyet az Állami Biztosító egészen csekély, többnyire havi 4—10 forintos díjak ellenében fizet ki. SZEKSZÁRDON Boldizsár István AKÖV dolgozó favágás közben körömperecét vágta le. A havi 4 forintos üzemi balesetbiztosítási díj ellenében 1000 forint kártérítést kapott. Hasonló sérülésért 800 forintot fizetett a biztosító Koncz Tivadar vasipari dolgozónak. KÖZÉPHID VÉGEN Kindli Ferenc állami gazdasági dolgozó bal középső ujjának cson- kulásáért 1600 forint kártérítést kapott. NAGYTORMÄSON az állami gazdaságban Varga Jánosnak az egyik szeme sérült meg szénahányás közben a vas- villától. 7000 forint kártérítést kapott. UDVARIBAN az Álsópéli Állami Gazdaságban (Magyar Lajos jobb kezén több ujjat a gépszíj megbénított. A kifizetett kárösszeg 4000 forint volt. Fenti néhány esetet azért ragadtuk ki, mert általában a mezőgazdaságot a balesetek szempont jából a legkevésbé szokták veszélyesnek tartani. A példák mást mutatnak, a felsorolást folytathatnánk szinte végnélkül. Éppen amikor e sorokat írjuk FADDON Simon János termelőszövetkezeti dolgozó, a Győzelem Tsz tagja özvegyének fizet ki az Állami Biztosító 6000 forintot. Simon János egy pár lovat vitt le a Dunára megmosni. A ló 'ledobta hátáról, lélekjelenlétét elvesztette és halálát lelte alig másfél méter mély vízben. Gyakoriak a sportbalesetek is. SIMONTORNYÄN Cseh László sportolónak sport- baleset következtében munkaideje esett ki. Napi kártérítéses biztosítás után 1476 forintot kapott. A Paksi Kinizsi sportolója, Pál László hasonló címen 984 forint kártérítést kapott. A haálesetek és halálos kimenetelű balesetek aránylag ritkábbak. Mégis Tolna megyében 1958 első felében 47 esetben fizetett ki az Állami Biztosító haláleseti kártérítést. NAGYMÁNYOKON Kóka Boldizsár társával üres csilléket szállított. A szerencsétlenség 2—3 perc műve volt. Teljesen véletlenül történt. A jelző- készülékek szabályosan működtek, de elfelejtette, hogy az aknaajtó nyitva van és lezuhant az aknába. 5000 forintra volt biztosítva. Megyénk személybiztosítási kultúrájának gyermekbetegsége, hogy általában kis összegűek a biztosítások és többnyire a forint bevezetésével átdolgozott régi 1 pengős segélybiztosítások, havi 2, S, 4 forintos díjainak megfelel' alacsony kártérítésekkel állanak arányban. Megyénk lakosságának széles rétegei még csaknem telje sen tájékozatlanok a komolyabb 10—20 ezer forintos életbiztosítá-’ sok módozatairól, amelyekben a takarékosság és gondoskodás követelményei testesülnek meg a családdal és önmagunkkal szemben. Ezeknél a biztosított fél bizonyos időtartamon keresztül fizetett díjak után egyösszegben kapja meg a 10 vagy 20 ezer stb. forintot, de időközben is az elérési összeg erejéig teljes egészében biztosítva van. amennyiben életével, egészségével összefüggő esemény érné. dák a tanács adóügyi irodájába és amikor az ok után érdeklődünk, meglepetéssel hallottuk, hogy a gazdák adókedvezményért folyamodnak azon a címen, hogy földjüket jégverés érte. Elgondolkoztató ez a körülmény és nem tartjuk érdektelennek felhívni reá a tanácsok figyelmét. Ugyanakkor, amikor például a termelőszövetkezetek felettes szervei mindent elkövetnek atekintetben, hogy a termelőszövetkezetek a biztosítás révén minden irányban védekezzenek az elemi csapásokkal szemben, akkor az egyéni gazdákkal közvetlenül kapcsolatot tartó tanácsok tudatosító munkájában van még tennivaló az elemi csapásokkal szembeni egyéni és közösségi érdekek védelmében. Erre példa a szedresi eset is, ahol az egész községből alig húsz gazda biztosította terményeit jég ellen, szemben azzal a tömeggel, mely a jégverés után a tanácsházát adó- kedvezményért ostromolta. Az adóhivatal az önkéntes biztosítás idejében már nem foglalkozik biztosítással. De ha az adóhivatal a 'i jégkár százalék arányában adót töröl, akkor lényegében kártérítést |i nyújt a gazdáknak biztosítás nélkül. Janiit nem tartunk összeegyeztethetö- Jnek népgazdaságunk érdekeivel, ez a feladat ugyanis — véleményünk szerint — az Állami Biztosító hatáskörébe tartozik. Ez tudomásunk à szerint nincs is így és olyan elemi 11 csapás után nem kaphatnak kárté- (I rítést a gazdák, amely ellen biztosítás köthető. Vonatkozik ez nemcsak a jég-, hanem a tűz- vagy állatel- hullási károkra is. Állattartó gaxdák, sertéshíxlalók figyelmébe ! Az Állami Biztosító a hizlalók kívánságára olcsó, rendkívül egyszerű feltételű hízósertés biztosítási módozatot vezetett, be. A biztosítási díj négy havi tartamra sertésenként 44 forint, hat havi tartamra 60 forint. Állatorvosi vizsgálat nem szükséges. Kártérítés az elhulláskori élősúly után kilogrammonként 13 forint. Biztosításokat a Biztosító csak egészséges, zárlatmentes helyről fogad el. Nem vehetők fel sertések már elővigyázatossági forgalmi korlátozások esetén sem. A jó gazdák okulnak a múlt évi vész tanulságain.
