Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-19 / 169. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 július 19. À stockholmi leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus csütörtök esti ülése A világ közvéleménye elítéli az imperialisták libanoni agresszióját Tovább éleződik a közel-keleti helyzet Amerikai francia incidens Libanonban Páris (AP). A New York Herald Tribune párizsi kiadása pénteken beiruti jelentést közöl, amely szerint az amerikai és az angol katonai ha­tóságok nem engedték meg a fran­ciáknak tengerészgyalogság partra­szállását Libanonban. Moriss elbeszélése szerint a De Grasse francia cirkáló és több kise­gítő egysége csütörtökön délfelé Bei­rut alá érkezett és közölte, hogy ten­gerészgyalogságot akar partratenni. Hollaway amerikai tengernagy, a Beirutban kiszállt amerikai erők parancsnoka még a szoká­sos udvariassági üdvözléseket is megtagadta a francia „betola­kodóktól” — írja Moriss és hozzáteszi: „Ugyan­akkor az amerikai nagykövet és az angol ügyvivő kétségbeesetten igye­kezett megértetni Louis Bocho fran­cia nagykövettel, hogy a franciák megjelenése csak bonyolítaná a hely­zetet. Estére a francia hajók eltűntek a láthatárról”. Párizsi hivatalos körökben még nem kommentálták ezt a cikket. A A Biztonsági Tanács New York (MTI). A Biztonsági Ta­nács csütörtök éjjeli ülésének szü­netében Gunnar Jarring svéd küldött beterjesztette a svéd határozati ja­vaslatot annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Anglia, sőt egyes hírek szerint Hammarskjöld főtitkár is — megpróbálta Svédor­szágot a javaslat tervének elejtésére bírni. A svéd határozati javaslat rámu­tat arra, hogy az amerikaiak libanoni partraszállása „lényegesen (megvál­toztatja azokat a feltételeket, ame­lyek között a Biztonsági Tanács jú­nius 11-én elhatározta a megfigye­lők küldését Libanonba.’’ A tanács ezért „felkéri az ENSZ főtitkárát, hogy további intézke­önkéntesekre lesz szükség, hogy „felszabadítsák Libanont az amerikai megszállás alól és meg­védjék Irakot az esetleges kül­földi beavatkozástól.”-f A távirat hangsúlyozza: „Tekintet­tel a középkeleti helyzet rendkívüli súlyosságára, sürgős szükség van az önök erkölcsi és anyagi támogatá­sára.’’ verek segítségével életben tar­tani. Ha nem tudja magát fenntartani a belső forradalommal szemben, akkor legjobb a sorsára bízni. Walter Lippmann, a New York Herald Tribune szemleírója helyte­len és észszerűden politikai követ­kezménynek minősíti és bírálja az haditengerészeti (minisztérium/ előző este megerősítette, hogy a De Grasse a beiruti partokon járt, egyik kí­sérőhajója pedig kikötött Beirutban, hogy — mint szokásos — érintke­zésbe lépjen a francia diplomáciai hatóságokkal. A francia minisztertanács kedden állítólag úgy döntött, Franciaország­nak nincs oka arra, hogy csapatokat küldjön Libanonba. I Az iraki köztársasági kormány elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Szovjet­unióval London. A Reuter tudósítása sze­rint a bagdadi rádió csütörtökön be­jelentette, az iraki köztársasági kor­mány elhatározta, hogy haladéktala­nul diplomáciai kapcsolatokat léte­sít a Szovjetunióval. Egy kormány- nyilatkozat közölte továbbá azt is, hogy az új iraki kormány elismerte a népi Kínát. A megdöntött kormány nem tartott fenn diplomáciai kapcso­latokat kommunista államokkal­csütörtök éjjeli ülése désig függesssze fel a libanoni megfigyelők működését.. Szoboljev szovjet küldött helyesel­te a svéd javaslatokat és bejelentet­te, hogy támogatni fogja azt. Az Egyesült Államok küldötte ellenezte a javaslatot, Sir Pierson Dixon an­gol küldött pedig közölte, hogy „gon­dosan tanulmányozni fogja.’’ Macudaira japán küldött felszó­lalásában helytelennek minősí­tette az Egyesült Államok libanoni katonai akcióját és sür­gette az amerikai csapatok mi­előbbi visszavonását. A Biztonsági Tanács ülését végül is szavazás nélkül elnapolták a kül­döttek pénteken (magyar idő sze­rint) 15.30 órakor ültek össze ismét. A Szovjetunió és Kína is tagja az afrikai—ázsiai titkárságnak. Az AP szerint népi ellenállási osztagokat állítanak lel Irakban Kairó (AP). A bagdadi rádió csü­törtökön este felolvasta az iraki fegyveres erők parancsnokságának közleményét, amely bejelenti, hogy a kormány elhatározta népi ellenállási osztagok alakítását. Ezeknek az osz­tagoknak feladata az lesz, hogy külső támadás esetén támogassák a hadse­reget. Az osztagok a kormány ellen­őrzése alatt fognak működni. Hama­rosan felállítják a kiképző táboro­kat, amelyekben az osztagok tagjai kiképzést kapnak. Hadgyakorlat Szófia: (NTA) Csütörtökön dél­után a következő közleményt adták ki Szófiában: „A Bolgár Néphadsereg kiképzési tervének megfelelően a szárazföldi, „Hibás az az álláspont — hang­súlyozza —, hogy a középkeleti hely­zet megszilárdításához a Szovjetunió elleni katonai tömbbe kell egyesíteni annyi középkeleti országot, amennyit csak rá lehet bími.‘’ Lippmann kifejti, hogy ez a szem­lélet két fő oknál fogva hibás: elő­ször is abszurd feltételezés az, hogy egy olyan nagyhatalmat, mint a Szov jetunió, kívül lehet tartani azon a térségen, amely ugyanolyan közel fekszik és fontos számára, mint Kö- zép-Amerika az Egyesült Államok számára. A másik ok az, hogy „az arabok nem akarnak egye­sülni sem velünk, sem pedig a Szovjetunióval, hanem semleges­séget akarnak." Az Elefteria című lap az amerikai­ak libanoni fegyveres beavatkozását a legsúlyosabb hibának minősíti, amelyet az Egyesült Államok közép­keleti politikájában az utóbbi esz­tendőben elkövetett. A Közép-Keleten nincsenek kom­munisták — fűzi hozzá a lap —, mert a nyugati hatalmak beavatkozásukat mindenkor ilyesmivel indokolják. A Közép-Keleten olyan népek élnek, amelyek elhatározták, hogy megszabadítják hazájukat az idegen befolyástól A Pravda vezércikke összefoglalót ad arról a hatalmas felháborodásról, amely a szovjet embereket és az egész világ közvéleményét az arab Keleten történt imperialista agresszió miatt eltölti. A cikk egyebek között a követke­zőket írja: — A kétszázmilliós szovjet: egy­hangúlag helyesli és támogatja kor­mányának nyilatkozatát. A Balti tenger partjaitól a Csendes-Óceánig Északtól Délig az egész hatalmas szovjet or­szágban felháborodottan zúg a tiltakozás az imperialisták újabb gaztette miatt. — Csütörtökön Moszkva 238 válla­lata, intézménye és tanintézete tar­tott tiltakozó gyűlést, ezeken a gyű­léseken több mint 300 000 ember vett részt. A dolgozók nevében ezernél többen fejezték ki tiltakozásukat. Az elfogadott határozatokban Moszkva dolgozói követelik a közel keleti ag­resszió haladéktalan megszüntetését, az amerikai és az angol csapatok kivonását ezekről a területekről. Az egész haladó emberiség lelkesen támogatja a gyarmati iga ellen, a nemzeti függetlenségért és szabad­ságért harcra kelt népek igazságos küzdelmét. A gyarmatosítók katonai kalandjára kudarc vár. A szabadság­szerető népek igaz ügye győzedel­meskedik.’’ Az Izvesztyija vezércikke egyebek közt megállapítja: — Ma már teljesen világos, hogy az Egyesült Államok hosszabb ideje készült az arab oszágok el­leni agressziójára. Titokban meg­egyezett a többi gyarmatosító hatalommal, s rögtön kiadta a beavatkozásra szóló parancsot, mihelyt befejezte az elő­készületeket. A szovjet nép egyhangúlag helyesli kormányának nyilatkozatát s kifejezi azt az eltökéltségét, hogy más né­pekkel összefogva eltorlaszolja az imperialista rablók útját, megvédel- mezi a békét. Bulgáriában légi és tengeri erők hadgyakorlatot kezdenek 1958. július 18-án. E hadgyakorlatokon a bolgár nép­hadsereggel együtt részt vesznek a Szovjetunió légierőinek repülőhad- csztályai Szkripko repülőtábomagy parancsnokságával.” Stockholm: (TASZSZ) A stockhol­mi leszerelési és nemzetközi együtt­működési kongresszus csütörtök esti ülésén a felszólalók — Görögország, Kamerun, Olaszország, Finnország és a Szakszervezeti Világszövetség képviselői — nagy figyelmet szen­teltek a leszerelés kérdésének, he­lyeselték az atomfegyver-kísérletek egyoldalú megszüntetéséről szóló szovjet kezdeményezést, valamint komoly aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti imperialista agresszió miatt. Az esti ülésen Borusz Polevoj szovjet író is felszólalt. Nyugtalanító napokban gyűltünk össze — mondotta —. A háború fel­hői ismét sűrűsödnek a látóhatáron, a gyarmatosítók ismét kinyújtják kezüket a népek felé, amelyek le­rázták az átkozott gyarmati igát. Rokonszenvünk, minden szovjet em­ber rokonszenve most is, mint min­dig, a támadást elszenvedő keleti né­Párizs: (MTI) A Francia Kom­munista Párt országos értekezlete csütörtökön a Párizs melletti Mon- treuli városházán ült össze. Az ülé­sen Maurice Thorez, a Francia Kom­munista Párt főtitkára terjesztette elő jelentését. Thorez rámutatott arra, mekkora felelősség terheli a szocialista pár­tot a diktátori rendszer hatalomra kerülésében. Ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a szocialista párttagok egyre növekvő számban értik meg és mondják is ki, hogy a baloldal megosztásának politikája — ha to­vább folytatódnék — katasztrófába sodorná a köztársaságot. Thorez jelentésében kitért a kö­zép-keleti eseményekre. Kijelentet­te. hogy Franciaországnak az Egye­sült Államok politikájához igazodá­sa nyilvánvalóvá vált a libanoni amerikai partraszállás de Gaulle ál­tal történt jóváhagyásában. De Gaulle még azt is hangoztatja, kész részt venni az intervencióban, a „nyugati szolidaritás” nevében, Soustelle formulája szerint. A kom­munisták harcolni fognak mind a diplomáciai vagy katonai nyomás ellen, mind pedig a libanoni vagy az iraki intervenció ellen. Thorez részletesen bírálta de Gaulle alkotmányreformtervezetét és a népszavazásra vonatkozó el­képzeléseit. A nép megkérdezésének Moszkva: (TASZSZ) A Pravda jú­lius 17-i számában az alábbi köz­lemény jelent meg: A Szovjetunió fegyveres erőinek kiképzési tervével összhangban a kaukázusontúli és a turkesztáni ka­tonai kerületben a szárazföldi és légierők 1958. július 18-ától kezd­ve hadgyakorlatot tartanak. Kairó: (AFP—AP) A kairói rádió jelentette, hogy Nasszer, az Egye­sült Arab Köztársaság elnöke pék oldalán áll. De mint az előttem felszólalók lángoló beszédei bizo­nyítják, ez a vélemény minden bé­keszerető ember véleménye. * A stockholmi kongresszus csü­törtöki ülésén a küldöttek között szétosztották az ázsiai és afrikai országok képviselőinek nyilatkoza­tát. A nyilatkozatban mély felhá­borodásuknak adnak hangot az ame­rikai csapatok libanoni partraszállá­sa miatt. A nyilatkozat követeli, a külföldi csapatoknak az arab or­szágokból való kivonását. Az esti ülés befejezése előtt az angol küldöttség képviselői kértek szót és bejelentették, hogy amikor értesültek az angol csapatok jordá- niai partraszállásáról, táviratban fordultak Macmillan angol miniszter elnökhöz és Gaitskell munkáspárti vezetőhöz és követelték az angol csapatok haladéktalan kivonását Jordániából. karikatúrájáról lesz szó mondotta és hangoztatta: azért, hogy a válasz­tótestület szabadon, az ügy ismere­tében dönthessen, széleskörű vitát kellett volna indítani egy már ele­ve ismeretes szöveg fölött. Thorez rámutatott arra, hogy a köztársaságvédelmi bizottságok cél­ja és feladata a „népszavazás”, nem szavazataiért folyó harc. Elmondot­ta, hogy Párizsban 480-ra emelke­dett a köztársaságvédelmi bizottsá­gok száma, e bizottságok fejlődése nagyon gyors a főváros környékén. Egyedül Ivry városában 32 bizott­ság működik, az egész országban kö­zel 3500 a számuk. A párt helyzetéről szólva Thorez megállapította, hogy a Francia Kom­munista Párt becsülettel állta meg a helyét a legutóbbi harcok erő-.) próbáján. A párt volt az egyetlen, amely nyíltan szembeszállt a dikta­túrával, az elhatározottság és egy­ség jegyében. A francia nép ismét tudatában van annak, hogy a kom­munisták pártja nem olyan párt, mint a többi, a francia kommunis­tákban ölt testet mindazoknak a re­ménye, akik elutasítják a fasizmus szörnyűségeit. A párt új tagokat toborzott az elmúlt válságos hóna­pokban. Május 13 óta hatezer új taggal gyarapodott a párt, négyezer­rel pedig a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A kaukázusontúli katonai körzet­ben a hadgyakorlatokon részt vesz­nek a Fekete-tengeri flotta erői is. A kaukázusontúli katonai kerület­ben a hadgyakorlatokat A. A. Grecs- ko, a Szovjetunió marsallja, a tur­kesztáni katonai kerületben K. A. Mereckov, a Szovjetunió marsallja vezeti. Moszkvából Damaszkuszba érkezett, Nasszer a szovjet fővárosban Hrus- csowal tárgyalt. A lottó e heti nyerőszámai: 9, 14, 21, 59, 70 f 1 Harkány Gyógyíiiriiő-Holel, Baranya. Szálloda-Étterein Minden igényt kielégítő szállodai elhelyezés. Kitűnő konyha. Uj vezetés! Napi penzió négyszeri étkezéssel 75,— Ft (min­den költség bentfoglalta tik). Szobarendelés: Hotel Baranya, Harkány (Tel.: Harkány 32.) Határsáv igazolvány nem kell. Tolna megyeieket szeretettel várjuk. Az afrikai—ázsiai országok képviselői állandó titkárságának távirata az afrikai—ázsiai szolidaritási bizottságokhoz Kairól (Reuter). Az afrikai—ázsiai országok képviselőinek állandó tit­kársága táviratot intézett valameny- nyi afrikai—ázsiai szolidaritási bizott­sághoz. Táviratában közölte, ha a középkeleti helyzet tovább rosszab­bodik. A középkeleti amerikai és angol beavatkozás nemzetközi visszhangja Lord Altricham pártonkívüli fő­rend, a National Tribune főszerkesz­tője sajtónyilatkozatában kijelen­tette: — Az angol—amerikai beavatkozás a jelenlegi válságba, még ha elméle­tileg indokolható volna is, politikai­lag őrültség. Ezen a területen semmiféle rend­szert nem lehet a nyugati íegy­Egyesült Államok libanoni beavat­kozását. Azt tanácsolja, hogy a Kczép-Keletet érintő problé­mákat az Egyesült Arab Köztár­sasággal és a / Szovjetunióval vállvetve rendezzék. Lippmann lényegében elismeri, hogy az Egyesüli) Államofcj ma az arab-kelet népi mozgalmainak elfojtója. A Francia Kommunista Párt országos értekezlete Maurice Thorez beszámolója A Pravda közleménye a szovjet hadgyakorlatokról Nasszer elnök Moszkvából Damaszkuszba érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents