Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-19 / 169. szám

tolna megyei VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. árfolyam, 169. szám. AB A: 50 FILLÉR Szombat, 1958 július 19, Kádár János beszéde a drezdai dolgozók százezres tömeggyűlésén Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára, aki a magyar pártküldöttség élén részt vett a Német Szocialista Egységpárt szerdán lezárult V. kongresszusán, csütörtökön Drezdába utazott, ahol részt vett a drezdai dolgozók száz­ezres tömeggyűlésén. Az emelvényre lépő Kádár Já­nost hatalmas taps és éljenzés fogadta. Kádár János beszédének bevezető részében üdvözölte a drezdai dol­gozókat és röviden beszámolt a ma* gyarországi helyzetről, építő mun­kánk eredményeiről, majd arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió nyújtott a magyar népnek. Ezután az ellenforradalmi felkelés tanulsá­gairól szólva kijelentette: «-Nem sza­bad elfelejtenünk sem azokat a hi­bákat, amelyeket mi követtünk el, sem pedig azokat az aljasságokat, amelyekkel az árulók a nép létér­dekei ellen törtek. Megtanultuk, hogyha valami­nek proletárdiktatúra a neve. akkor annak valóban proletár- diktatúrának is kell lennie. A proletárdiktatúrában nem enge­dünk bántani egyetlen becsületes állampolgárt sem, de az osztályel­lenségnek az öklünket mutatjuk; Megtanultuk továbbá azt, hogy a cselekvés iránytűjét, a marxizmus— leninizmust minden torzítástól meg kell védenünk: nem szabad megen­gednünk sem a szektáriánusoknak, sem pedig a revizionistáknak, hogy megrontsák a marxizmus—leniniz- mus elméletét. A jugoszláv kommu­nisták szövetségének azt mondjuk, hogy nem akarunk tőlük revizioniz- must importálni, annál kevésbé, mert nekünk is van még éppen elég belőle, a saját 1956-os ter­més maradványaiból-« — jelentette ki Kádár János a hall­gatóság derültsége közepette. Kádár János beszédének befejező részében a közel-keleti események­ről szólt. Hangsúlyozta, hogy 1956- ban, amikor az imperialisták egy- időben támadták meg a Magyar Népköztársaságot és a függetlensé­géért harcoló Egyiptomot, vereséget szenvedtek mind a két helyen. Most is vereséget fognak szenvedni. Ká­dár János beszédét a két nép közöt­ti barátság éltetésével fejezte be. (MTI) Száz mázsa barack exportra öt évvel ezelőtt határozott úgy a faddi Kossuth Tsz tagsága, hogy jö­vedelmük gyarapítása érdekében gyümölcsös telepítéséhez kezdenek; Kijelölték a területet, hozzáláttak a talaj forgatásához, pótolták a táp­erőt. A tagság akkori szorgalmát most koronázza siker. Az öt évvel ezelőtt ültetett öt hold barackos az idén jó termést hoz. A termőre for­dult barackos a múlt évben hozta először nagyobb tömegű termését, amikor 50 mázsa barackot exportra szállítottak. Az idei termés jobbnak ígérkezik és mintegy 130 mázsa rózsabarac­kot szállítanak, amelyből ex­portra 100 mázsa barackot kül­denek. A barack szedését a jövő héten kez­dik meg és kilónkénti ára előrelát­hatólag 5—6 forint között lesz. A barackoson kívül még további harminc hold gyümölcsöse van a tsz-nek és a területből, a barackos­sal együtt 12 hold a termő terület. Jónak ígérkezik a körte, kevésbé jó a szilvatermés. Körtéből három va­gon értékesítésre számítanak, míg a szövetkezet tagjainak 150 mázsa körtét osztanak ki, munkaegységen­ként fél kilót. A terv szerint 80 000 forintot ter­veztek az értékesítésre kerülő gyü­mölcsökből, a jó termés azonban emeli az összeget és mintegy 150 000 forint bevételre számíthatnak. Ez a 150 000 forint azt jelenti, hogy 5 forinttal tudják emelni a tagoknak osztásra kerülő készpénz részesedést. A faddi Kossuth Tsz tagjainak szép jövedelmet jelent a gyümöl- roös, bebizonyosodott tehát, hogy ér­demes a telepítéssel vesződni, mert ha évek múlva is, de a jó termés többszörösen visszatéríti az eddig elvégzett munkát, kiadott költsége­ket. A szövetkezet idei tervében újabb hét hold barackos telepítése szerepel. Vajon az idén sikerüi-e ? A két évvel ezelőtt megtartott Bu­dapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításon a Gerjeni Állami Gaz­daság által bemutatott tisztavérben tenyésztett mangalica törzse a te­nyésztés nagydíját nyerte el. Akkor nyolc kocát 8—8, egy kocát 10 sza­porulatával, ezenkívül 6 tenyész süldő kant mutattak be. Az együt­tes eredmény a tenyésztés nagydí­ját hozta. A gazdaság az idén is bemutatko­zik 10 tenyészkan süldővel. A man­galica fajtának jelentősége abban rejlik, hogy a gazdaságban sikerült már elérni a hét és feles ellési át­lagot az egykori néggyel szemben, és a 12—13 kiló helyett 17—18 kiló a választási átlagsúly. A mangalica fajtát tisztavérben az egész országban mindössze 6 ál­lami gazdaságban tenyésztenek, me­gyénkben a gerjeniek egyedül. A kiállításra kerülő növendékek min­tapéldányai fajtájának és majd szeptemberben dől el, hogy az idei kiállításon milyen helyezést érnek el. Fiatalok elhelyezése a bonyhádi járásban A fiatalok elhelyezése társadal­mi feladat, nemzetgazdasági érdek. A fiatalok foglalkoztatásának, mun­kába állításának fontosságát átér­zik a tanácsok, üzemek, vállalatok és intézmények vezetői. Különösképpen a lányok foglal­koztatása okoz gondot, mert sok olyan szakma van, amely fizikai erőt vesz igénybe, s ennél fogva nem alkalmas a fiatal lányok fog­lalkoztatására. I Az elmúlt napokban a bonyhádi járási tanács munkaügyi osztályán a fiatalok elhelyezésével kapcsolat­ban a következő tájékoztatást kap­tuk. A fiatalok elhelyezése, munká­ba állítása folyamatos feladat, s ehhez segítséget adnak elsősorban az üzemek. A Bonyhádi Cipőgyár­ban, ahogy Vörös elvtárs, a személy­zeti osztály vezetője mondotta, har­minc ipari tanulót vesznek fel. Ezek zöme állami gondozott, fiatal leány, akiket három évre szerződtetnek, két évi kézi és egy évi gépimunka gyakorlatra. A tanulók a szakmai oktatáson kívül közismereti oktatást is kap­nak. Ez megfelel a technikumi elő­képzésnek, de nem egyenlő az érett­ségivel. A tanulók az első évben he­ti három nap tanulnak, három nap pedig az üzemben gyakorlati mun­kát végeznek. A második évben már két napra csökken az iskolai oktatás, a harmadik évben márt csak egy napot tanulnak, öt napon keresztül pedig az üzemben dolgoz­nak. Természetesen ennek megfe­lelően emelkedik a fizetésük is. A bonyhádi járásban a megyei tanács elnökségének utasítása értel­mében a járási tanácsnál megüre­sedett állást már érettségizett fia­talokkal töltik be. A Közgazdasági Technikumban végzett fiatalok kö­zül hat fő a posta alkalmazásába kerül. A fiatalok munkába állítását segíti a gépállomás is, amely isko­lát végzett fiatalokat vesz fel a me­zőgazdasági szakmába. flz OKÖV felkészült a gabona szállítására Az elmúlt évben a gabona behor- dásában a Szekszárdi Autóközleke­dési Vállalat gépkocsijai több száz tonna kévés gabonát szállítottak. Az idén a vállalatnál nem számítanak a tavalyi forgalomhoz hasonló mennyiségű gabona beszállítására, mégis minden előkészületet meg­tettek, hogy a gépkocsikkal minél több gabonát tudjanak a szérűkre szállítani. Dunaföldváron egy hét óta egy gépkocsit a dolgozó parasz­tok gabonájának behordására állí­tották át, míg a szekszárdi központi telepről csak szombaton és vasárnap tudnak gépkocsit biztosítani, mivel a vállalat gépkocsijainak nagyrésze szerződéses kocsikként állami vál­lalatoknál kihelyezésen van. Mun­kaszüneti napokon 25 tehergépko­csit tud az AKÖV gabonaszállításra beállítani, a kocsikat az előreigény- lés alapján kévésgabona-szállításra szerelik át. A nyári megnövekedett forgalom lebonyolítását könnyíti az a két új Csepel 350-es tehergépkocsi, melye­ket tegnap kapott a vállalat. Ugyan­csak a közelmúltban állítottak for­galomba egy 602-es típusú új autó­buszt is, amely jelenleg a Tolna- mözsi vasútállomás és Tolna község között szállítja az utasokat. Orvosi rendelőt létesítettek a bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben Valamennyiünk legdrágább kincse az egészsége, amelyet félt minden­ki, mert munkaképessége, létfenn­tartása egészségétől függ. A bonyhádi Dózsa Népe Termelő- szövetkezetben is a legfőbb értéket tartják szemelőtt, és valamennyien erre gondoltak, amikor úgy hatá­rozott a szövetkezet közgyűlése, hogy saját költségükön orvosi ren­delőt nyitanak, ahol hetenként egy­szer, de ha kell, többször is orvosi kezelésben részesülhetnek a bete­gek. A szövetkezetiek elhatározását tett követte és mintegy három hó­napja rendszeresen látogatják 'az orvosi rendelőt a rászorultak, ahol dr. Torondi József községi orvos gyógyítja őket. Még hiányos a ren­delő berendezése, de a legfontosab­bak, a betegvizsgáló asztal, vér­nyomás mérő, különböző készülé­kek, fecskendők megvannak és még ebben az évben 15—16 000 forintért többek között kvarclámpát vásárol­nak. Szövetkezeti közgyűlésen hoztak határozatot arra, hogy az a tag, ame­lyik fogászati kezelésre szorul, és olyan kezelést igényel, amelynek költségét az SZTK nem téríti meg, az összeg kétharmadát a szövetkezet fizeti. Versenyben az elsőségért A takarékossági intézkedés nyomán megszűnt a túlórázás \ Amikor a Tolnanémedi Kender, gyárban egy hónappal ezelőtt ki­dolgozták a takarékossági tervet, azzal számoltak, hogy havonta hat­hétezer forintot tudnak megtakarí­tani. A gyár vezetőinek tervei mái a megvalósulás felé haladnak. Jú­niusban több mint hétezer forintos megtakarítást értek el az intézke­dés végrehajtása során és a jelenle­gi helyzet szerint is az év többi hó­napjában a takarékossági tervet meg tudják valósítani. A kendergyárban is, csak úgy( mint minden két műszakos termelő gyárnál, a gépek javítására, kar­bantartásra sok túlórát használtak fel. A túlórázás pedig havonta az egy mázsa készáru-termelés költsé­gét 4—5 százalékkal emelte. A mű­szaki dolgozókkal megbeszélték a gépek javításának és karbantartá­sának új módszerét és úgy szervez­ték meg a munkát, hogy túlórát ne kelljen igénybe venni. A takarékos- sági tervben célul tűzték, hogy megszüntetik a túlórázást: legutóbb azt a jelentést kaptuk a gyárból, hogy a gondos műszaki felkészülési és intézkedési tervvel megszüntették a túlórázást és havonta 650 forint­tal csökkentették a gyártási költsé­geket. A száraz-meleg nyári hetekben a termelési tervet is kiváló ered­ménnyel teljesítették a gyárban; Különösen a készáru minősége emelkedett, aminek eredményekép­pen több elsőosztályú árut küldtek továbbfeldolgozásra más gyárakba. Javítják a szekszárd—mohácsi utat A megye közlekedési útjai közül a legrosszabb, legelhanyagoltabbak közé tartozott a szekszárd—mohácsi út Bátaszék—Báta közti szakasza. Értesülésünk szerint az Útfenntartó Vállalat IV. Főkörzetének dolgozói a közelmúltban megkezdték az út javítását. Megtudtuk azt is, hogy az eddigi egyszerű makadám út helyett most a szekszárd—bátaszéki szakaszhoz hasonló bitumenes utat készítenek egészen a megye határáig. Az út javításán jelenleg két henger dol­gozik és a tervek szerint még eb­ben az évben elkészülnek a munká­val. ÍJj traktor Ssarvasdon A Dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat szarvasdi üzemegysé­gének gépparkja új erőgéppel bővült. Az elmúlt napokban kapták meg a Vörös Csillag Traktorgyár legújabb konstrukciójú U—28-as univerzál traktorát, amellyel a vontatáson kívül a legkülönbözőbb mezőgazdasági munkákat lehet végezni. A gép egyszerre három fűkaszálót működtet­het, egyet az elején és kettőt az oldalán. Első kerekeinek nyomtávja ál­lítható. Az új gép különösen a növényápolásnál használható jó ered­ménnyel, ts úgyszólván valamennyi ka pás növény sorközi művelésére al­kalmas. Az U—28-as traktorból csak néhány darab készült el eddig, ezekből kapott egyet a gazdaság. Alkalmazásának itteni tapasztalatait is felhasználják majd a sorozatgyártás megindításánál. Képünkön az új éralstor látható „gazdájával'1 Iván László zetorvezetővel. Nem kis gondot jelent megyénk állami gazdaságaiban az aratás mi­előbbi befejezése. E munka gyors befejezése több gabonát is jelent, éppen ezért az aratás kezdete óta aratási versenyt szerveztek a Sárkö­zi Állami Gazdaságban és pénzju­talmat tűztek ki a legjobb ered­ményt elérőknek. A gazdaságban befejezéshez köze­ledik a kétezer hold kalászos aratá­sa, amelynek legnagyobb részét kombájnnal aratták le, ami azt je­lenti, hogy az aratással egyidőben végeznek a csépléssel is. A kombájnosok közül a kezdet óta Pilisi István kombájnvezető a verseny első helyezettje, aki 186 holdról 2189 mázsa gabonát aratott és csépelt el, második Ber- linger Henrik, aki 182 holdról 2130 mázsa terményt takarított be. A kombájnosok, de az aratás töb­bi részvevői is, eddig minden vasár­nap arattak, s ezért a szorgos mun­káért a kombájnvezetők között a legjobb eredményt elérőket a gaz­daság vezetősége jutalomban része­síti. Az első díj 1000 forint, a máso­dik 800, a harmadik 600 forint. Emellett az aratásban részvevők az aratás meleg napjaiban a gazdaság költségén, jutalomképpen jégben hűtött sört kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents