Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-17 / 167. szám
2 1 ÓLMA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 júlins 17. Újabb amerikai csapatok szálltak partra Libanonban „Az imperialisták nem mondtak le arról, hogy fegyverrel fojtsák el a kelet népeinek felszabadító mozgalmát“ — írja a Pravda Beirut: (Reuter) Abban az első hivatalos nyilatkozatban, amelyet a libanoni kormány az amerikai csapatok partraszállásáról kiadott, kijelenti, hogy az amerikai lépésről csak három órával a partraszállás előtt kapott tájékoztatást. „Néhány haditengerészeti egység kedden 15.00 órakor Beirutban megkezdte a tengerészek és páncélos erők partraszállását, — mondja a nyilatkozat. *— Ezek a csapatok megszállták a nemzetközi repülőteret és más stratégiai pontokat. Libanoni hivatalos köröket kedden délben tájékoztatták arról, hogy a nemzetközi biztosítékok végrehajtása elsősorban az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye alapján amilyen hamar lehetséges, meg fog történni katonai erők partraszállása útján.” „Szerencsétlen döntés“ Sanfrancisco: (Reuter) Mohammed Mehdi, az Arab Liga szóvivője Sanfranciscoban kijelentette, hogy az amerikai csapatok Libanonba küldése „egyike volt a legszerencsétlenebb döntéseknek, amelyet az Egyesült Államok az utóbbi időben hozott. Ez a lépés lángba fogja borítani az egész arab világot. Nem lennék meglepve, ha holnap az egész arab világban lerombolnák az amerikai nagykövetségeket és tájékoztatási központokat”, — mondotta a szóvivő, Törökország helyesel Ankara: (Reuter) Zerlu török külügyminiszter hangoztatta, hogy Törökország „teljes mértékben helyesli” az Egyesült Államok kormányának azt a lépését, hogy fegyveres erővel beavatkoztak Libanonban. Mint mondotta, a török kormány ezt az Eisenhower-doktrina alkalmazásának tekinti. Az amerikai csapatok partraszállásának híre félbeszakította a bagdadi szerződés három mohamedán tagállama államfőinek értekezletét. Kairó: (Reuter) Jemen kairói követsége kedden este bejelentette, hogy Jemen hivatalosan elismerte az új iraki köztársaságot. Jemen az Egyesült Arab Köztársaság szövetségese. Űjabb amerikai partraszállás Washington: (Reuter) Az Egyesült Államok nemzetvédelmi minisztériuma közölte, hogy az Egyesült Államok taktikai légi parancsnoksága hadműveleti egységet küldött tengerentúlra ismeretlen rendeltetési helyre. A közlemény ezt az intézkedést „javított készenléti mozdulatnak” minősíti, de nem közli sem annak a támaszpontnak a nevét, amelyről az egység elindult, sem pedig azt, hova indult el és mikor érkezik meg oda. A nemzetvédelmi minisztériumban nem nyilatkoztak a közleménnyel kapcsolatban. Az Egyesült Államok csendesóceáni hajóhada összes egységeit és ezeknek személyzetét riadókészültségbe helyezte és elrendelte, hogy összes egységei „álljanak készenlétben nagyobb terjedelmű műveletekre”. A közlemény amelyet a csendesóceáni hajóhad Pearl Harbour-i főhadiszállásán adtak ki, elmondja, hogy a kikötőben horgonyzó ösz- szes hajókat négy órán belül végrehajtandó riadókészültségbe helyez ték. Ezt az intézkedést az atlanti hajóhadnak kiadott azonos rendelkezés követte. Az AFP beszámol arról, hogy az amerikai partraszállás első hulláma Libanonban végétért. Az utolsó szállítóhajókból nehéz harckocsikat hoztak partra, az amerikai tengerészgyalogosok pedig már felállítottak egy rögtönzött tábort. Az amerikaiak a tengerparton körülbelül egy kilométeres sugarú körben kordont vontak a tábor köré, a kordon mögött a tengerész gyalogosok géppuska-fészkeket rendeztek be. Beirut: (AFP) Szerdán reggel három újabb amerikai csapatszállítóhajó csatlakozott ahhoz a hét egységhez, amely kedd este óta tartózkodik a libanoni partoknál. A tengerészgyalogosok partraszállása, amelyet kedd este megszakítottak, szerdán a kora reggeli órákban folytatódott. Kairó: (AFP) Abdel Karim Kasszem tábornok, az iraki köz- társasági kormány feje szózatot intézett a néphez, amelyben bejelentette Irak kilépését az irak—jor- dániai államszövetségből. A kairói rádió szerint Kasszem hangoztatta, hogy „a két ország uniója nem volt igazi államszövetség,, mert nem felelt meg aí két nép érdekeinek”. Az elavult királyi rendszert akarta megmenteni és a kormányzók érdekeit akarta megvédeni a népi akarattal szemben, azokét a kormányzókét, akik nem a nép javán munkálkodtak. „E tények alapján az iraki köztársaság kormánya bejelenti, hogy kilép az iraki—jordániai államszövetségből és annak törvényeit hatálytalannak nyilvánítja. Irak nem tartja magára nézve kötelezőnek az államszövetség keretében kötött pénzügyi és katonai szerződéseket.” Eisenhower üzenete a libanoni partraszállásról Washington: (MTI) Eisenhower elnök kedden este rendkívüli üzenetet intézett a kon gress zushoz és az amerikai néphez. Az elnök üzenetében beismeri, hogy „az e pillanatban tett intézkedések súlyos következményekkel járhatnak”, majd azt állítja, hogy az amerikai fegyveres beavatkozást Libanonban „nagyon alapos megfontolások” előzték meg. Az amerikai kormány lépését azzal igyekszik indokolni, hogy az ENSZ megfigyelők kiküldése nem volt elegendő Libanon „megmentésére”, valamint az Egyesült Államoknak gondoskodnia kellett a Libanonban élő 2500 amerikai állampolgár biztonságáról. Végül Amerikának kötelessége volt „segíteni egy megszorult baráton”, aki „az amerikai támogatás demonstrálása nélkül képtelen lenne túlélni a jelenlegi megpróbáltatást”. Az üzenet további részében Eisenhower elnök megkísérelte, hogy a libanoni polgárháborúért legalább részben a Szovjetuniót tegye felelőssé. Az amerikai csapatok libanoni akciójának indokolására azt is felhozta, hogy „az Egyesült Arab Kötzársasággal rokonszenvező elemek voltak azok, akik elűzték helyükről az iraki kormány tagjait”. A továbbiakban azt hangoztatta, hogy „még nem rendelkezik részletes adatokkal ennek az összeesküvésnek sikeréről vagy csődjéről”. Eisenhower elnök üzenete végén azt állította, hogy az Egyesült Államok hajlandó visszavonni csapatait Libanonból, amint az ENSZ megtette a szükséges lépéseket Libanon függetlenségének megvédésére. A Pravda vezércikke a libanoni agresszióról Moszkva (TASZSZ). A Pravda vezércikkének bevezetőjében ismerteti az amerikai tengerészgyalogság libanoni partraszállásának előzményeit és körülményeit, ezután megállapítja: Megfigyelők jelentése szerint a libanoni felkelő erők semmiféle külső támogatásban nem részesültek s ezért a beavatkozással kapcsolatban emlegetett amerikai ürügyek hazug és képmutató jellege teljesen nyilván való. A cikk ezután felveti a kérdést: „Milyen jogon került sor erre a semmiképpen sem leplezett beavatkozásra? Az ENSZ alapokmánya megtilt mindenféle beavatkozást más orszá: gok belügyeibe, különösképpen pedig fegyveres beavatkozást, amit a nemzetközi jog agressziónak tekint. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok az ENSZ megkerülésével járt el. Igaz, a Fehér Ház nyilatkozata szerint az Egyesült Államok bejelenti eljárását a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, vagyis ilyenformán a tanácsot Libanon megszállásának ténye elé állítja. De ez nem tekinthető másnak, mint az ENSZ tekintélye megcsúfolásának. A Pravda vezércikke a továbbiakban így folytatja: A világ a Közel-Keleten nyílt amerikai agresszióval került szembe. A nyugati sajtó nagysietve a rágalom ködfüggönyét szeretné az eseményekre bocsátani, hogy igazolni próbálja ezt a rablótámadást, s ezért a „kommunista veszély” agyoncsépelt koholmányát emlegeti, amely állítólag fenyegeti a nyugat pozícióit ezen a területen. Köztudomású, hogy az efféle koholmányok teljesen értéktelenek. Az igazi ok, amely az amerikai agresz- szív köröket ebbe a veszélyes kalandba belevitte köztudomású: az olajmonopóliumok féltik milliárdos profitjukat, amely esetleg csökken a közeli- és közép-keleti felszabadító mozgalom győzelmének következtében. A vezércikk ezután megállapítja, hogy Irakban a néptömegek hazájuk függetlenségének védelmére keltek, meg akarják védeni természeti kincseiket, amelyektől külföldi monopóliumok fosztják meg őket. Az Egyesült Államok fegyveres beavatkozása ismét kiélezte a közel- keleti helyzetet s veszélyezteti a békét, a nemzetközi biztonságot. A békeszerető népek nem lehetnek közömbösek ezzel szemben: a kelet népei számot vetnek azzal, milyen veszélyes számukra ez az új imperialista kaland. A Pravda vezércikke a következőképpen fejeződik be: „Amikor az amerikai kormány csapatokat küld Libanonba, azzal akarja megnyugtatni a világ közvéleményét, hogy lépése „nem háborús cselekmény”. Már pedig ez nyilt háborús cselekmény, lepiezetleh merénylet. A gyarmatosítók, akik folytatják az 1956- ban Egyiptom elleni támadással elkezdett imperialista agressziót, nem mondtak le arról, hogy fegyveresen fojtsák el a kelet népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát. A békeszerető népek rokonszenve és támogatása az arab országoké, amelyek függetlenségüket védelmezik a gyarmatosítók merényleteivel szemben. Haladéktalanul meg kell állítani az agresszorokat, ezt követelik parancsolólag a világbéke érdekei. Végétért a Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusa Berlin: (MTI) A Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusának küldöttsége, valamint a testvérpártok küldöttségei kedden megkoszorúzták a német szocialisták Berlin- friedrichsfeldei és a szovjet hősök Berlin-treptowi emlékművét. A kongresszusi vita kedden befejeződött. A vita végén Walter Ulbricht zárószavában összegezte a kongresszus tanácskozásának eredményeit. Rámutatott arra, hogy a kongresszus vitájában számos helyes javaslat merült fel, amelyek elő fogják segíteni a szocializmus győzelmét. Különösen aláhúzza a tanácskozás jelentőségét az a beszéd, amelyet a szovjet delegáció vezetője, N. Sz. Hruscsov tartott. A délutáni ülésen Albert Norden, a szerkesztőbizottság nevében jelentette, hogy a beérkezett javaslatok alapján a határozattervezet szövegén számos változtatást hajtottak végre. A kongresszus a határozati javaslatot a javasolt változtatásokkal együtt egyhangúlag megszavazta. Ezután a kongresszus kedd este és szerdán délelőtt zárt ülést tartott. Szerdán délelőtt megkezdődött a NSZEP V. kongresszusának utolsó tanácskozási napja. A küldöttek először is megválasztották a párt vezető szerveit. A nyilvános ülésen elsőnek Enrique Lister, a Spanyol Kommunista Párt politikai irodájának tagja szólalt fel és tolmácsolta a már 20 esztendeje illegalitásban élő és harcoló pártjának üdvözletét. Szerdán délután a kongresszus befejeztével a Marx—Engels téren nagygyűlést tartottak. Megkezdődött Stockholmban a béke világkongresszus Stockholm (Reuter) Szerdán Stockholmban összeült több mint 70 ország 1500 küldötte a hatnapos világkongresszusra, amelyet a Béke Világtanács rendezett. Valentyin Szerekin, a Béke Világtanács szovjet titkára közölte, hogy a kongresszus témái között lesz a leszerelés, valamint a békeszerető erők és a szervezetek együttműködése. ESEMÉNYEK SOROKBAN Uj-Delhi (MTI). Menőn, az Indiai Szocialista Párt titkára szerdán kijelentette, hogy a libanoni amerikai partraszállás „egyértelmű a kis nemzetek szabadsága elleni merénylettel.” Hangsúlyozta, hogy mivel ENSZ- megfigyelők tartózkodnak Libanonban, Eisenhower döntése „semmibe veszi az ENSZ jogkörét és a nemzetközi morált.” * Dr. Sztaniszlav Lindberg lengyel élelmiszeripari és begyűjtési miniszterhelyettes vezetésével négytagú delegáció látogatott hazánkba. A küldöttség tanulmányozza a magyar felvásárlási rendszert és az élelmezés- ügyi minisztérium szervezeti felépítését. * Bécs (MTI). Raab kancellár a minisztertanács ülésén közölte, hogy a vezetése alatt álló kormányküldöttség a Szovjetunió által rendelkezésre bocsátandó repülőgépen utazik el Moszkvába július 21-én. A küldöttségben Raab kancelláron, az Osztrák Néppárt elnökén kívül a kabinet három tagja vesz részt. A miniszterekkel együtt nyolc tanácsadó, egy tolmács és egy titkárnő, valamint öt osztrák sajtótudósító utazik a szovjet fővárosba. Az osztrák küldöttség július 24-ig tárgyal Moszkvában, majd kétnapos látogatást tesz Leningrádban és július 27-én tér vissza Moszkvába. Ekkor kerül sor a tanácskozások befejezésére. * Washington (AP). Amerikai kormánykörök értesülései szerint Fej szál királyt valószínűleg megölték a felkelők. E körökben hangsúlyozzák, nincs határozott bizonyítékuk, de valószínűnek tartják, hogy a 23 éves király és a 70 éves Nuri Szaid miniszterelnök meghalt. Fejszal nagybátyját, Abdulillah királyi herceget egészen biztosan felakasztották. * Párizs (MTI). Toulouseban kedden este ismét felvonultak ejtőernyősök a Francia Kommunista Párt helyisége és a La Dépéche című helyi kommunista lap szerkesztősége előtt, az összesereglett munkások azonban meg hátrálásra kényszerítették őket. Irta: CSÁNYI LÁSZLÓ (9) — Én vagyok a nemzetőrparancsnok, — mondta Heródek rendreuta- sítóan Porkolábnak. — Ha én mondom, hogy tartjuk, az más. De most azt mondom, hogy igyunk. Ezt én mondom, a nemzetőr parancsnok! Úgy nyelte a bort, mintha levegő után kapkodna. — Élet vagy halál, — hörögte a nagybaj uszu s hátradőlt, de abban a pillanatban a szék kifordult alóla s ő végigvágódott a padlón. A váratlan eseménytől felélénkültek, Porkoláb köré tódultak, hogy segítsenek neki. Porkoláb úgy kapkodott a levegőbe, mintha meg akart volna kapaszkodni benne. Erőszakkal a székbe nyomták s feje hangos Roppanással az asztalra esett. — Kidőlt, — mondta az uraság és fújt egyet. — De így is megmutatjuk, hogy magyarok vagyunk. A másik kettő oda se figyelt. — A stratégia, — mondta Heródek. — Inkább a stratégiáról beszéljünk. Az uraság ujja ismét megjelent az asztalon: — Itt folyik a Cinta patak... —, de amikor észrevette, hogy a többiek nem figyelnek rá, felugrott: — Kinek beszélek én, a szent- cségit! — öklével Heródek orra előtt vágott az asztalra: — Hol folyik a Cinta, beszéljetek. A parancsnok nagyot nyelt és ujjával az asztalra bökött: — Itt folyik a Cinta, — de mintha nem lett volna megelégedve saját magával új vonalat húzott: — Inkább itt folyik. — Felállt, megfogta az üveget és megrázta. — Üres, mondta megdöbbenten. — Teljesen üres. Csak egy pohárkával lenne még! Mi lesz velünk és a faluval? A másik kettő is feltápászkodott s kétségbeesve néztek egymásra. Az uraság kezébe vette az üveget, föléje hajolt s úgy pislogott bele, mint egy kútba. —Meg sem lehet érteni, — mondta és megszédült. — Valóban üres. De az előbb még volt benne! A nagybaj uszu váratlanul felemelkedett s a földesúr rögtön feléje fordult: — Jó, hogy magához tért ez a laj- hár! Ugyanis fel kell ébreszteni a kocsmárost. Neki is érdeke a község védelme! Akkor indulj! Porkoláb engedelmesen átvette az üveget, tett néhány lépést, de meg- tántorodott. — Na majd én, — ugrott oda szolgálatkészen Heródek és indult is. Keze már az ajtókilincsen volt, amikor kintről váratlan zaj hallatszott. A hang egyre ■ erősödött s már egyes szavakat is ki lehetett venni. Valaki megrúgta az utcai kaput, csak úgy dongott. — Nyissák ki! — hallatszott egy mély hang s egy másik ráfelelt: — Itt bujkál a földesúri Kijózanodva néztek egymásra. — Mi lesz velünk? — kérdezte a sápadt Heródek, de a bütyköst most sem engedte el. — Törjétek be a kaput! — hallatszott kívülről s a földesúr suttogva mondta: — Ezek a parasztok. Oltsátok el a lámpát s meneküljünk az udvaron át! Ha itt érnek, agyonvernek; Kint erősödött a kiabálás, az emberek ott tolongtak az ablak alatt. Amikor elaludt a lámpa, egyszerre a kaput kezdték döngetni. Nagy zaj volt, amit csak az iménti hang tudott túlkiabálni: — Mindenki békével hazamehet, csak az uraságot adják ki! A falu követeli! — kiáltott egy éles női hang. Az uraság végigszaladt a folyosón és bemenekült a mellékhelyiségbe, de a kiabálás ide is behallatszott. Felkapaszkodott a szűk ablakig s kiugrott. Éles fájdalmat érzett, de most ezzel sem törődött. A bodzabokrok mellett csúszott a kertek aljáig s futásnak eredt. „Csak az akácosig érjek el” — gondolta kétségbeesve s óvatosan hátrakémlelt. Nem látott senkit, de tudta, hogy keresni fogják. Tüdeje zihált, szíve hangosan vert s minden erejét összeszedve, futott a sáros úton. A többiek az udvari kerítésen át menekültek s hajnalig az árokszélen lapultak. Mikor a falusiak végre bejutottak a tanácsterembe, csak négy poharat és egy üres bütyköst találtak. (Vége.)
