Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-23 / 172. szám

1058. július 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 lÂûdalûto> — OttÁJwéúbet ÖT ÉV UTÁN... Öt év után találkoztunk újra, 1953-ban érettségizettek. öt év aránylag nem nagy idő, de mégis nyomokat hagyott az emberekben, nyomokat, melyek jellemben, felfo­gásban mutatkoznak meg ... Nem jött el mindenki erre a találkozóra közülünk, akik együtt drukkoltunk annakidején a' közösen készített „puskák” használhatóságán, melyek­nek végül semmi hasznát nem vet­tük az érettségin, mért nem volt bá­torságunk a zsebbe nyúlni értük ... Milyen nehéz percek voltak azok, s most mégis mindenki mosolyogva beszélt róluk, mintha a világ leg­természetesebb dolga lett volna le­ülni az érettségiző bizottság elé és húzni a tétéit, felelni Adyról, a ma­gyar állam kialakulásáról, fordítani Puskint és levezetni a mértani sort... Első nekifutásra persze nem sikerült mindenkinek, volt aki csak máso­dikra vette sikeresen az akadályt. Akik akkor haragudtak a tanárokra, ma már tudják, hogy nem is annyira a tanár volt az oka a dolognak. Az öt év alatt rájöttek, hogy egy kicsit többet kellett volna tanulni, az érett­ségi szünet alatt az imádott hölgy szűrne helyett — aki végül másnak a felesége lett — az egyenleteket, vagy Lermontov életrajzát kellett volna nézegetni... ... Boros tanár úr, akkori osztály- főnökünk is megváltozott. Levágatta a bajuszát, s most fiatalabbnak lát­szik, mint öt évvel ezelőtt, amikor Petőfi népiásségéről faggatott az érettségin. Persze az idő azért fe­lette is eljárt, s bár a bajusz eltűnt, helyette most a veséjét fájlalja, s érthető és megbocsátható, hogy va­csora után a leendő orvosok közé telepedett s az eredményes gyógy­módról kérdezgette őket. És öt év után őszinte volt ahhoz a diákjához is, aki annak idején nagyon rossz vérseket írt. Megígérte, hogy a leg­közelebbi találkozóra majd hoz be­lőlük néhány példányt. Páthi tanár úr vacsora közben valószínű arra gondolt, hogy egyik diákja nem tudta megmondani, mi­kor volt a mohácsi csata, most vi­szont már nem kérdezte meg... H. Kovács tanár úr firtatta, hogy ki tudná még elmondani oroszul Tatja­na levelét... Nádasdy tanár úr pe­dig térkép helyett a bécsi szeled ha­tárait szemlélte, melyen a hegyeket a köréje tornyozott sültburgonya, a folyókat pedig a salata jelentette. A valamikori negyedik osztályból hatan disszidáltak, s most néhányuk bűnbánó leveleket ír, hogy megbán­ta tettét, de nem tudja helyrehozni mert pénz kellene hozzá, meg bátor­ság ... A mi osztályunkban annak­idején is meg volt az a bejlyárbecsü- let, hogy mindenki vállalta tettéért a felelősséget: most is ezen az ál­lásponton voltunk velük kapcsolat­ban .... Akadt már köztünk tanár, aki az egyik fővárosi gimnáziumban tanít. (Erre büszke is.) Feltűnő, hogy eb­ben a gimnáziumban minden leány­tanuló nagyon szép ... Akadt mér­nök, aki a Textil Műveknél dolgozik Kaposvárott és éppen úgy udvarol most is, mint diák korában, csali a pénze kevesebb, mint akkor volt, mert hát öt év alatt megnőtt a höl­gyek igénye. (Úgy látszik, hogy az évekkel együtt ez is hatványozottan nő.) Szálai a találkozó előtt néhány órával lett boldog családapa, s ért­hető, hogy anyósát is elhozta a talál­kozóra örömében. Kishonthy viszont most is éppen olyan hallgatag volt, mint öt évvel ezelőtt az iskolában, amikor Kiing tanár úr bátorkodott érdeklődni affelől, hogy hogyan is ragozzuk oroszul a sztol-t? A könyvtárak tanácsi kezelésbe adásának előmunkálatai megyeszer- te rövidesen befejeződnek. A megye többi járásához hasonlóan a tamási járás községei is megértették, mit je­lent a faluban egy jó, elegendő könyvvel és felszereléssel rendelke­ző könyvtár. A járás 14 községe 2000—2500 Ft-tal kívánja a jövő évben segíteni ezt az elsőrendűen fontos kulturális létesít­ményt, megvan tehát a reális gaz­dasági lehetősége annak, hogy a népkönyvtárak állománya már az Lenner megkomolyodott, hisz már szigorló orvos, s ha jövőre össze­hoz valahol bennünket a véletlen, már doktor úrnak illik szólítanom, de komolyságán nem esik talán csor­ba, ha elmondom, hogy ő volt az, aki öt évvel ezelőtt az utolsó ta­nítási napon csacsifogattal jött az is­kolába. Bátor ember volt, s elvitat­hatatlan tudása mellett ez a tette is tekintélyt szerzett néki előttünk. Tölli Jóskába viszont egy kis víg- ságot, kedélyt csepegtettek az évek. Akkor soha nem láttunk mosolyt, vagy vígságot az arcán, hiszen DISZ titkár volt és ő azt gondolta, hogy neki nem illik jókedvűnek lenni. Talán a fia tanította meg őt is ne­vetni, s talán a fiának köszönhet­jük, hogy a borospoharak összecsen- dülése közbem olyan jóízűen kaca­gott, ahogy még soha nem láttuk őt. Hogy miről beszélgettünk öt év után, azt sok lenne leírni, hisz any- nyi huncutságot, csínyt követtünk el, hogy visszaemlékezni is sok volt valamennyire. De a diákos humor és kedély nem veszett ki mindany- nyiunkból... Szeréttünk ellógni egy-egy óráról, s ezt a tudományát egyik osztálytársunk most is meg­csillogtatta. (Pedig tolvajt meglopni nagyon nehéz.) Rendelt két üveg to­kajit és fizetés nélkül távozott... Majd öt év múlva behozzuk rajta... első évben elérje, sőt egyes közsé­gekben meg is haladja az 1000 köte­tet. Ozora, Pincehely, Szakály, Ireg- szemcse tanácsai most is az élen jár­nak, mint már évek óta. Nincs olyan tanácselnök vagy tanácstitkár, aki ne helyeselné a könyvtárak tanácsosí- tását. Nemcsak azért, mert a közsé­gek egy új, önálló intézménnyel gazdagodnak, hanem azért is, mert az írás erejét felismerve tudják, hogy a könyvtárak az ideológiai tisztánlátás mellett a termelésben, a BUNI GÉZA Á tamási járás községei egy éven belül 1000 kötetes könyvtárakat létesítenek Óvodások Meleg júliusi délután van . ; ; A fák árnyékában vidáman játszadoz­nak a gyerekek. Körben állva tán­colnak egy közismert dalra, melyet kissé hamisan dúdolnak. Nem csoda, hisz alig két hete járnak óvodába. — Ismét elölről! — szakítja félbe őket az óvónő. A kicsik megállnak, majd az intésre ismét rákezdenek és egymás kezét fogva körbejárnak: »Búj, búj, zöldág, Zöld levelecske ...« Néhányszor még eléneklik, aztán fogócskázni kezdenek. Vannak, akik az óvónő kezét fogják, s mindig kí- sérgetik. Alighogy odaérek, hirtelen abbahagyják a játékot, s kórusban köszöntenek. Jó napot kívánok! Eszembe jut, hogy ezek a kisfiúk egy hónappal ezelőtt még köszönés nélkül mentek el az utcán a felnőt­tek mellett. Leültem az egyik fa alá és Balog Ilona óvónő engedélyével tovább fi­gyeltem a kicsik játékát. — Most valaki elszavalja azt a Verset, amelyet két napja tanultunk — szólt ismét az óvónő. S szavaira egy pirosképű kisfiú mindkét kezét magasba nyújtva jelentkezett: — Én hadd szavaljam, én hadd szavaljam! — Jól van, Gabi — mondja elé­gedetten az óvónő. — Mondd el. A kis Gabi köhécsel zavartan, az­tán hadarni kezd: között • • • »Ni az utcán az a gyerek, Mint a csikó, úgy jár, A pajtását lökdösi, Jobbra-balra ugrál. Belép a pocsolyába. Csupa sár a lába. Nem ismerem, mégis tudom, Hogy nem jár az óvodába. Ni, ott egy másik gyerek Lépdel szép csendesen, A bácsiknak, a néniknek Köszön illedelmesen. Olyan kedves, illedelmes, örül, aki látja. Nem ismerem, mégis tudom, Hogy jár óvodába. — Nagyon szép volt, Gabi, ügyes gyerek vagy — dicséri meg az óvó­nő. Közben a toronyóra négyet üt, s az óvónő szavaira sorba állnak * gyerekek, hogy uzsonnázni menje­nek. — Szereti a gyerekeket? — kér­dezem az óvónőt. — Nagyon szeretem ezeket a kis ügyetlen, butusokat — válaszol ne­vetve —, de sietek is utánuk, ne­hogy valamelyiknek valami baja tör­ténjen. Én csak nézem az 51 apró kis óvo­dást, amint a kisdorogi tanácsháza felé ballagnak egymás mögött és ön­kénytelenül ismétlem az óvónő sza­vait: »Kis butusok ...« Igen, még kis butusok, de az óvo­da csiszolja őket, s mire az iskola padjaiba kerülnek, már kis okosok­nak is nevezhetjük őket. T. M. mindennapi munkában is segítik a községek dolgozóit és vezetőit — ahogy ezt igen helyesen fejtegette Grünwald Pál, pincehelyi tanácsel­nök. Weibel Márton újiregi tsz-paraszt is örül a több könyvnek és jól be­rendezett könyvtárnak, ami a község kulturális életét elevenebbé, tartal­masabbá teszi majd. Különösen té­len, amikor a hosszú esték szinte kí­nálják magukat az olvasásra, műve­lődésre. Még jobban lelkesednek a könyv­tárosok. Csanádi Sára fürgedi peda­gógus arról beszélt, hogy milyen nagyszerű munka lesz már a köny­vek rendelése is, amikor a biztosí­tott 3—4000 forint erejéig szemelhe­ti ki a jobbnál jobb könyveket. De még nagyobb öröm lesz a kölcsön­zés, amikor a tanulók, KlSZ-fiata- lok és felnőttek válogatnak majd ér­deklődve az évről évre bővülő könyvanyagban, s a könyvtárosnak nem kell mentegetőznie és szégyen­keznie, hogy az igényeket nem tud­ja kielégíteni. A szép tervek és szándékok meg­vannak tehát, s biztosak vagyunk benne, hogy a tanácsok ezeket mara­déktalanul meg is valósítják. Mráz József járási könyvtárvezető, Tamási TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TEJ ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL Uj eljárással, részben zöldségfé­lékből tej készíthető, amely azután igen jól felhasználható a világ fej­lődésben elmaradt körzeteiben, ahol kevés a szarvasmarha, illetve ala­csony a tej hozam. Igaz, hogy az em­ber készítette tej a csaknem zsíros tej bizonyos alapanyagait tartalmaz­za, de növényi eredetű zsírokkal és vitaminokkal feljavítható. A tej készítéssel azért kísérletez­nek, mert olyan »teljesértékű-« tejet akarnak előállítani gyermekek és felnőttek számára, amely pótolja az igazi tejet a világnak azokon a pont­jain, ahova túl költséges lenne a konzervtej szállítása. Az új tejpótló a tejkonzervek szállításának ötödé­ért továbbítható és rendeltetési he­lyén már csak vizet és helyileg be­szerezhető növényi zsiradékokat kell hozzáadni. Az új tej tápértékére vonatkozó kísérletek azt mutatták, hogy táp­értéke egyenlő a lefölözetlen rendes tejével. A kísérleteknél növényi zsi­radékként 90 százalék kókuszdió­olajjal és 10 százalék gyapotmag- olajjal egészítették ki a tejet. Eze­ket a zsiradékokat oly mennyiség­ben tették hozzá, hogy a tej zsiradék­tartalma elérje a négy százalékát. ELEKTRONIKUS GÉP HELYETTESÍTI A SZEMET Az amerikai haditengerészet ku­tatói olyan elektronikus automatát kísérletezték ki, amely az emberi szem és agy különböző funkcióit, egyidőben végzi el. Elkészülte után a „Perceptron” nevű robotgép ké­pes lesz környezetét minden em­beri ellenőrzés nélkül megfigyelni, felismerni és azonosítani. Az úi gép az adatok szerint egy év múlva lesz készen és az alábbi területeken nyer alkalmazást: Repülőgépek új automatikus le- szállóberelndezésénél és automata pilótáinál: szóbeli utasítások vég­rehajtásánál; írott szöveg vagy be­széd automatikus fordításánál; köny vek tudományos és egyéb informá­cióinak önműködő kiértékelésénél; zeneszerzemények biztos és gyors felismerésénél. A tájékoztató alkalmával azt is elmondták, hogy az új elektronikus gépezet kísérletek alkalmával hibát­lanul megkülönböztette a jobb és a baloldalt. REGENERÁLÖDNAK-E A MAGASABBRENDÜ ÉLŐLÉNYEK SZERVEI? A Szovjet Orvostudományi Aka­démia biológiai kísérleti intézetében végzett kutatások azt bizonyítják, hogy a magasabbrendű élőlények is rendelkeznek regenerációs képessé­gekkel. A tudósok néhány emlősál­laton — többek között majmokon is — kísérleteket végeztek. Az állatok­ba egytized résznyire összezsugoro­dott lépet operáltak be, amely ezt tapasztalták a máj esetében is. Ezek a tapasztalatok óriási lehetőségeket nyitnak az orvostudomány előtt az emberi szervek időelőtti elpusztulá­sa elleni harcban. PILLANGQFARM KENTBEN Hugh Newman a világ egyetlen pillangótenyésztője. „Farmja” a kenti Bexlex városka csöndes mel­lékutcájában lévő, buja növényzetű kerttel körülvett Victoria-korabeli ház. A melegházból kiszűrődik a pillangók szárnycsapkodása. A fák ágait hernyók borítják. A tenyésze­tet Newman apja alapította 1894- ben. A lepkegyűjtők évente felkere­sik a tenyészetet és kiválasztják azokat a példányokat, amelyek hiá­nyoznak gyűjteményükből. Ideláto­gatnak az iskolák természetrajz ta­nárai is. Newman évente többezer petét és lárvát szállít az angliai iskoláknak és így a gyermekek a tanteremben nyomon követhetik a pillangók egész fejlődéstörténetét. Az iskolák ellátása mellett más­hová is szállítanak innen pillangó­kat. Newman látja el az állatker­teket és a laboratóriumokat is, ahol tudományos kutatásokat folytatnak. Emellett kertészeteknek is szállít pillangókat és több éven át rend­szeresein ellátta lepkékkel Chur- chil cartwelli kertjét. A tenyészetnek a világ különböző részéről érkeznek egzotikus lárva és bábfajtákból álló küldemények. Newman szállítói között nyugalma­zott katonatisztek, távoli területe­ken dolgozó olajmunkások és a Hi- málaja vidékén élő kereskedők is vannak. AZ ATOM SEGÍTSÉGÉVEL A szovjet mérnökök és techniku­sok hasznos segítársuknak tekintik a rádióaktív Elemeket. A „békés” atomok ugyanis sok olyan titok nyitjára vezették rá a szakembere­ket, amelyek eddig nagyban gátol­ták a gyártási folyamatokat. A fentieket két példával bizonyít­hatjuk. Ismeretes, hogy az acél minőségét a kénszennyeződés erősen rontja. A mérnökök már régóta kutatják, mi idézi elő a szennyeződést. Munká­juk során „segítségül hívták” a „bolygó atomokat”, vagyis az acél nyersanyagába rádióaktív elemeket kevertek. A sugárzásmérő nyomon követte ezeket az anyagokat és meg­állapította, hogy a koksszal együtt érkező kén egyáltalán nem szeny- nyezi az acélt. A „bűnös” tehát az a kénmennyiség volt, amit magában az ércben találtak. A szakemberek ezek alapján újabb eljárásokat dol­goztak ki az acél minőségének meg­javítása érdekében. Hasonló eset fordult elő, amikora csapágyacél minőségét vizsgálták. Kiderült, hogy az ötvözetben erős kalcium szennyeződés található. A mérnökök rádióaktív kalcium fel- használásával rájöttek arra, hogy ez az anyag az öntőhenger tűzálló falából hullik az elegybe és nem a salakból kerül oda, ahogy ezt korábban feltételezték. ÜJ SZER SZARVASMARHA- MEGBETEGEDÉSEK ELLEN Egy új német szer valószínűleg lehetővé teszi majd, hogy több mint 2 millió négyzetméter földnyi ki­használatlan afrikai területet szarvasmarha-tenyésztésra alkal­massá tegyenek. A jelentések szerint a Berenil ne­vű új szék száz százalékig hatásos a naganax elleni harcban. Ezt a be­tegséget a csecselégy okozza és a múltban milliószámra szedte áldo­zatait az Afrikában tenyésztett szarvasmarhák közül. A szer állí­tólag tökéletesen gyógyítja a pi- roplasmosist, egy másik veszélyes szarvasmarha betegséget is, amely szintén sok megbetegedést okozott egyeis afrikai és amerikai országok szarvasmarha-állományában. Több mint egy éven keresztül mintegy ezer állaton próbálták ki az új gyógyszert. SZENET TALÁLTAK A SINAI FÉLSZIGETEN A Sinai félszigeten, Szueztől 55 kilométerre szénlelőhelyre bukkan­tak. A szénmezőknek fontos szerep jut az Egyesült Arab Köztársaság iparának fejlesztésében, mivel az ipari központok közelében húzód­nak. „PLATINASZŐKE ÉS BRONZVÖRÖS” JUHOK A moszkvai rádió közölte, hogy a szovjet tudósoknak 15 esztendei kí­sérletezés után sikerült platina- és bronzgyapjas juhfajtákat tenyész­teni. A VILÁG LEGNAGYOBB MESTERSÉGES TAVA KANADÁBAN Harmincegy tonna dinamit fel- robbantásával keletkezett a világ legnagyobb mesterséges tava, amely kapcsolatot létesít az amerikai Nagy Tavak és az Atlanti-óceán között. A robbantás egy sziklafalat tün­tetett el, amely gátat emelt a St. Lawrence folyón. Az így keletkezett tó 25 mérföld hosszúságú és négy mérföld szélességű és elektromos energiát fog szolgáltatni Kanadá­nak és az Egyesült Államoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents