Tolna Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

lftiS július 22.

TOLNA MEGYEI NEPUJSAU

í

DOLGOS EMBEREK

Alig pár száz holdon, 1949-ben teljesítményű Sz. 80-as, amely dix- kukoricatáblán pedig leány munka- kedtek el gazdálkodni a Gerjeni Ál- tillert húz maga! után. Ez a talajmű- csapat végzi a fajta hibrid kukorica lami Gazdaságban. Azóta a terület velő eszköz tökéletes munkát végez címerezését. több mint 4000 holdra gyarapodott és naponként 25—30 hold a teljesít- **

és a kezdeti nehézségeket az ál- ménye. Éjszaka, amikor kissé mér- Mozgalmas képet árul el a gazda- landó jó eredmények váltották fel. séklődik a nagy meleg, 7—8 gép dől- ság határa, éjjel, nappal dogoznak, Ma is büszkélkedhetnek azzal, a gozik és végez tarlóhántást. igyekeznek a jó termést betakarítani

Gerjeni Állami Gazdaságban, hogy ** munkájuk nem könnyű. Lehet azt

növénytermesztési eredményeik k)i- Az aratást és cséplést a határ tá- mondani, hogy emberfeletti munkát fűnőek állattenyésztésük pedig elsők volabbi részében másik munka váltja végeznek és mégis csinálják megál- között van. Mindez nemcsak annak fel. Univerzál géppel sodorják rend- lás nélkül, mert lelkiismeretük így tudható be, hogy a jó gazda gondos- re a takarmányborsót, egy 50 holdas parancsolja, ságával törődnek földjeikkel, hanem annak is, hogy dolgozóiknak mintegy 60 százaléka 7—8 éve a gazdaságban dolgozik. A jó munka eredményeként a múlt évben több mint két heti nyereségrészesedést fizettek ki.

* * *

*

A központi üzemegység több mint 1400 holdas határát nézzük, amely szorgalmas képet mutat. Kombájnok nyelik az aranyló búzát, hogy mielőbb végezzenek a még visszalé- vő 160 hold búzaaratással. 700 holdról már learatták a gabonát. A termés az időjáráshoz képest jónak ígérkezik. Volt egy olyan 64 holdas búza parcellájuk, amely holdanként 16 mázsa 20 kiló termést adott. Az eddigi eredmények alapján a 700 hold átlaga 12 mázsa 20 kiló.

* *

*

A jó munkaszervezést igazolja, Tiogy míg az egyik táblán kombájn aratja és csépeli a gabonát, addig a szemben lévő területről már húzzák le a kombájn szalmát, amelyet kazaloznak is a föld végében. Ezt a munkát követik a tarlóhántó gépek, amely után haladnak a másod vetők. A gazdaság főagronómusa, Maul János szerint többek között 50 holdon kölest, 380 holdon napraforgót vetnek zöldtrágyának. Az eddig elvetett 130 hold napraforgó zöldtrágya kikelt és fejlődésnek indult.

* *

*

A traktorok dübörgésétől hangos a táj. Az egyik tarlón három gép fordítja a visszamaradt kalászos tarlómaradványt, két kormos és egy nagySZELJEGYZETEK :

A pincehelyi munkás — paraszt ifjúsági találkozóról

Szombat délután van. Hat órát mutat az óra. A pincehelyi kultúr- ház előtt türelmetlenül várakozó fiatalok állnak. Vendégeket várnak Budapestről. Munkásfiatalom kát. Egyesek már attól félnek, hogy elmarad a találkozás, amikor felbukkan a kanyarban egy piros autóbusz, nyomában nyitott tehergépkocsival. Az autókról vidám énekszó hallatszik.

— ök azok! — kiáltja a mellettem álló fiatal, s a hirtelen fékező busz ajtajához lép és megrázza a legelső lelépő kezét.

— Szervusz.

— Szervusz.

Soha nem látták még egymást, mégis úgy hangzik az üdvözlet, mintha régi barátok lennének.

*

A vacsoránál tovább mélyülnek a kapcsolatok. Munkás és parasztfiatalok ülnek egymás mellett az asztaloknál. De sem a beszédjükről, sem a ruházatukról nem lehet megállapítani, hogy ki a városi és ki a falusi.

*

A magyar pamutipar fiataljai színes műsorral kedveskedtek a vendéglátóknak. A zsúfolásig telt kultúrházban gyakran ismétlődik aj taps és a nevetés.

Százezer féldeci

Pesti István figyeli a gépek munkáját, ellenőrzi a szeszfokot. Ő sem dohányzik, nem is iszik, csak kötelességből, amikor a főzetet kóstolja, akkor is csak egy cseppet.

Rövidesen megkezdik a kádak javítását, hogy a főszezonra teljes üzemmel tudják a finom gyümölcs- pálinkát készíteni.

Búcsúznánk is a szeszfőzde vezetőitől, de még megkér bennünket Inotay Béla, hogy kóstoljuk meg eperpálinkájukat. Csak egy stam- pedlival ittunk, s azután kezdtük számolgatni, hogy az idei szezon ötven hektó eperpálinkája egy embernek százezer reggel nyújtana néhány emlékezetes percet.

—cs—ő

— Aranyosak ezek a gyerekek — suttogja halkan, csak úgy magának a mellettem ülő, idős fejkendős nénike, s könnyet töröl ki a szeméből. A könnyeket a nevetés csalta elő.

*

A műsort tánc követi. A gyár fiataljai álmosak kissé. Nem is csoda. Az elmúlt éjjel éjszakai műszakot teljesítettek.

Éjfél felé egyre kevesebb lesz a táncoló. A parasztfiatalok hazaviszik új ismerőseiket, éjszakai szállást adnak nekik.

Két kislánnyal beszélgetünk. Az egyiket Bakos Piroskának, a másikat Teller Erzsikének hívják.

Erzsiké, aki rövid pór óra alatt barátnőjéül fogadta a nagyvárosból jött Pirikét, mivel látja, hogy álmos, egyre csalogatja.

— Gyere Piriké kialszod magad a jó dunnás ágyban, s holnap majd folytatjuk.

*

— Holnap folytatjuk! — Igen. Vasárnap folytatódott tovább a barátkozás. S a vasárnapi műsort futball és teniszmérkőzés is tarkítja.

De a szálak akkor sem szakadtak meg, amikor a magyar pamutipar fiataljai visszatértek a fővárosba. Elénk levelezés követi majd ahogy hallom ezeket az együtt töltött, kellemes napokat. Augusztusban pedig a pincehelyi KISZ fiatalok mennek fel Budapestre. Gárdonyi Géza: Bor című színdarabját játsszák a magyar pamutipar dolgozóinak.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága elvtársunk,

ÖZV. KATONA ISTVÁNNÉ, szül. Csillag Julianna hosszú szenvedés után 1958. július 20-án elhunyt. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Temetése 1958. július 22-én délután 3 órakor az Újvárosi temetőben lesz.

Szekszárd városi Párt-Végrehajtó Bizottság

..Kísérleti“ szövődé

77 -----------------------Am

ikor a zöldre festett ajtón a látogató belép a szövőterembe, a legnagyobb rendetlenséget találja.

Tégla- és vakolattörmelék mindenütt, csöveket, gépalkatrészeket talál a nagy gépteremben, ahova a félév óta működő 12 gépes kísérleti szövődé zöreje áthallatszik. A spanyolfal, amely valamikor bálacsomagoló gyékény volt, az sem takarja el a gépeket, a villanyszerelők itt-ott át- lyukgatták, hogy a vezetéket fel tudják erősíteni.

Báli Ilona, a szövődé vezetője. Nyolc hónapja múlt július elején, hogy a gyárba került: egy teljesen

új, kísérleti üzemrészt bíztak rá. Tavaly még a Szovjetunióban, mint ösztöndíjas az egyetemi padot koptatta, most meg itt Tolnán már vezetőbeosztásban azon töpreng, hogyan tudnák minél előbb felállítani mind az ötven szövőgépet, mind több választékban szőni a selymet.

A spanyolfalon túl, ahol már úgy ahogy rendbetették a világítási vezetékeket és a csőrendszert, már termelnek. Tizenkét gép szövő naponta 8 órán keresztül. Az első gépet hat hónappol ezelőtt kapták. Szentgotthárdiéi hozták a gyári lakatosok, ott ezeket a gépeket újak váltották fel,

a többi szövőgépet is majd úgy kapják ahogyan újakat, a másik gyárakban felszerelik.

— Merkl Jánosné volt az első szövő — mondja Báli elvtársnő —, aki ott az első gépen dolgozik, selyemsálat sző. A szövődé felállítása előtt a konyhán dolgozott és kérésére helyeztük át a szövődébe. Azután újabb két dolgozót vettünk fel, Schaller Gusztávnét meg Wer- ling Istvánnét. Nagy figyelemmel kell a selymet szőni. Még nem mondhatjuk azt, hogy a minőség a legjobb, de a kezdeti eredményekkel összehasonlítva már javult, s remélem, mindig jobb lesz.

Az új szövődében a kezdetkor egy asszony csak egy gépet kezelt, most kettőt. S ahogyan szaporodnak a gépek, majd úgy tudnak többgépes szövésre áttérni. Jelenleg is három szövőtanuló van az új üzemrészben!

A tizenkét gép és kísérleti szövődé csak az első napokban volt «-kísérleti«, ma már szerves része a selyemfonógyárnak és alapja annak a tervnek, amely szerint a fonógyárat selyemfeldolgozó kombináttá fejlesztik.

— pj —

SÏR AND

Tikkasztó meleg van, a levegő szikrázik a fénytől. Tobzódik a Nap. Fürdőbe mehekül, aki csak tud. Úszni nerri lehet a medencében, nem tudnak egymástól mozogni az emberek. A víz persze mély, de tartják! egymást, mint a téglák a pin ce és alagút felső ívén. Lábmunkára alig van szükség. Az elevenebbek labdát dobálnak, a többi egyszerűen ázik, mint a kender. A tömeg nagyobbik fele már nem fért a vízbe, ők a zuhanyokat ostromolják. Egyesek számára kétszeres tust jelentenek a felfüggesztett kannarózsák, mert a többiek kétvállra fektetik őket, de ez most nem számít vereségnek. A kevésbé harciasak és akik már győztek, nagy területen heverésznek a medence körül. Keleti tarkaság. Sokféle a bőrök színe, a fürdőruháké és a leterített ruháké is —• mindez költői rendetlenségben. Ráadásul állandóan járkálnak is jónéhányan, főleg fiatal lányok mutogatják magukat. Fürdőruhájuk nem sokat fed: a divat az „anyagtakarékossághoz” igazodott. Fényképezőgépek kattannak időnként.

Késő délután megfogyatkozik a tömeg, a pörkölődöttek és a napszú- rásosok hazavánszorognak. Feléled a medence, már lehet úszni. Eleven motorcsónakok, sellők és fűrészhalak, békaemberek és fürge vizibogarak gyötrik egymást kellő zsivaj kíséretében. Egy lányt három fiú csak nagy erőfeszítéssel tud vízbehajítan i. Műugrók csattannak. Egy gyerek elrugaszkodik a medence szélén, összekuporodva felugrik és akkorát esik a vízbe, mint a férges, savanyú alma a fa alatt. Egy csinos menyecske teljes igyekezettel úszkál, látszik rajta, hogy kezdő. Szájába gyűjti a levegőt és fújja a vizet, hogy szinte borzolódik. Időnként ki- evickél a medence széléhez, egyik karjával átöleli a lépcső korlátját, felhúzza a térdét és összekulcsolja rajta a kezét. Pihen. Hiába, még most is nagy a meleg. __________________________(Szabó)

M

OZAIKOK

— Csak az lehet jó főző, aki nem dohányzik és nem iszik — mondja Inotay Béla szeszfőzdevezető a szekszárdi gyümölcsszesz-főzdében. S állításának bizonyításául még azt is közli a látogatóval, hogy műszak közben hányszor kell ízlelni a pálinkát, hogy meg tudja állapítani, milyen ízes-zamatos a főzés. Mert az íz és a zamat a legfontosabb. Sokan azt tartják, az a jó pálinka — törkölyből —, amelyik büdös. A szeszfőzdében meg lehet győződni arról, hogy a törkölyt a jellegzetes szaga nélkül is lehet főzni, sőt ez esetben sokkal jobb az íze, zamata.

Amíg néhány perces «előadás« kíséretében Inotay elvtárs bevezet a pálinkafőzés tudományába, megkerüljük az épületet, az erjesztőká-. dákhoz megyünk.

— Nem sok főzni valónk van — mondja —, alig tíz vagonnyi epret kaptunk, s annak már az utolját főzzük, van még másfél vagonnyi cseresznyecefre, s azután ha az alma-, körte-, barack- és szilvaszállítás megkezdődik, akkor lesz a főszezon.

Évekkel ezelőtt még itt is kisüzemi módon főzték a gyümölcspálinkát. Az nem volt gazdaságos, most az új berendezéssel, bukóüstökkel és modern párolóberendezéssel gyorsabb, könnyebb a munka. Negyedóra alatt ürítik és töltik meg az üstöt, míg azelőtt egy és fél órát 'vett igénybe ez a munka.

Fiatalember az «ügyeletes« főző;

Minden napra egy tejás

Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságának lencse-pusztai baromfitelepén a tíz hónapos kakasok átlagsúlya 5, a tyúkok súlya 3, 3 és fél kiló között volt. Van egy 10 darabból álló fehér Plymouth törzsük, amelyből hat darab tyúk az egyik 31 napos hónapban mindennap to- jott. A rekordot egy hampshire tyúk tartja, amely fél év alatt 173 darab tojást rakott.

Németkéri úttörők a Balatonon

Régen, még hónapokkal ezelőtt lerakták az alapját az idei bala- tonföldvári úttörő táborozásnak, akkor, amikor a tanév kezdetével megalakult az úttörőcsapat Né- metkéren. Azóta pezsdülő úttörőélet folyik, a községi tanács, a szülők, a falu lakossága segíti az úttörő munkát, a Ságvári Tsz pedig egy gyönyörű 1200 forintos brokátselyem csapatzászlóval aján dékozta meg őket, s azóta is patronálja az úttörő csapatot.

Ez a patronálás erkölcsi és anyagi segítségben nyilvánul meg: ma mát erre is van lehetősége a tsz- nek. Amikor Simon Károly pedagógus, úttörővezető az év elején ismerteti4 a balatoni táborozás tervét, élénk visszhangra talált nemcsak a gyerekek, hanem a szülők körében is, a tsz pedig az elsők között ajánlotta fel segítségét, amelyet meg is adott, ösz- szefogott a falu közössége, a tanács, a tsz, a nőtanács, a szülői munkaközösség és az erdőgazdaság, megindult a szervezés, amelynek eredményeként jelenleg 22 németkéri úttörő táborozik a balaton- földvári Ady Endre úttörőtáborban, a megyei úttörőtábor szomszédságában.

A hat sátorból álló kis közösségben családias hangulat van. A nevelőtestület négy tagja, Simon Károly és felesége, Gombás György és Hamar Imre tanárok a gyerekekkel együtt játszanak, szórakoznak. Simon tanárnő, a gyerekek kedves Márta nénije, a lányokkal együtt lakik a sátorban és mint édesanya gondozza őket. Ha a hosszúcopfos Marika nem boldogul a frizurával, befonja a haját.: Király Katica ruháját baleset érte, lefestett a szoknya alja. Márta néni gyorsan megvigasztalja a szeppegő Katicát. Előkerül a tű, cérna és a gyűszű, s gyorsan felöltögeti a leszakadt szoknya alját.

Gombás György tanár a futball- játéknál bíráskodik. A Budapesti Kistext úttörőcsapata „bajnoki” mérkőzésre hívta ki a németkéri úttörőcsapatot. A mérkőzésen a németkériek bizonyultak a jobbnak, 7:0 arányban megverték a Kistext úttörőcsapatát.

A tábornak egy kedves vendége is van; Staub Ferenc németkéri festő, aki a tábor életét

vásznon örökíti meg. A festőművész a tábor életéről készült festményeket az úttörőcsapatnak ajándékozza. A pedagógusok gazdag programot dolgoztak ki a gyerekek szórakoztatására. A programban szerepel egy balaton- környéki kétnapos kirándulás is. A gyerekek Tihanyba, Badacsonyba és a Bakonyba látogatnak hajóval, autóbuszon és vonaton teszik meg a kétnapos túrát. Für-j denek a Balaton vizében, napoznak a parti fövényen, tornásznak, játszanak, s emellett a nap egy bizonyos szakában, mozgalmi dalokat, jeleneteket tanulnak. Ugyanis meglepetésre készülnek.

Vasárnapra huszonhárom szülő, tsz tag és néhány vendég látogatását várták, nekik akartak kedveskedni kultúrműsorokkal, annak viszonzásául, hogy a község összefogása lehetővé tette számukra a gyönyörű, tíznapos Balaton melléki táborozást. Este pedig a szülők és az úttörők a tábortűz mellett búcsúznak el a Balatontól, ahol tíz felejthetetlen napot töltöttek.

POZSONYI IGNÁCNÉ

kájáért cserébe két napot dolgoztak a termelőszövetkezetnek. Láttuk a tsz épületeit is, amelyeket ő épített* s a szövetkezet látogatója hordókat és kocsikat is láthat, amelyek az ő kezemunkáját dicsérik.

A szakképzettsége kőműves, s ezért kissé csodálkozva kérdeztük:

— Hogy lehet az, hogy a hordógyártáshoz és a kocsikészítéshez is ilyen mesteri módon ért?

u Az alacsony, zömök ember nevet- vér válaszolt:

— Mielőtt a tényleges szakmámnak, a kőműves mesterségnek neki- kezdtem volna, az apámnak segítettem, aki bognármester volt, s dolgoztam egy évet kovácsműhelyben is, azért tudom a kocsik vasalását elkészíteni.

*

A PÓRULJART ragadozó, a

szekszárdi Búzakalász Tsz baromfifarmját ismeretlen, veszélyes és kegyetlen állat ritkította. Kezdetben nem tudták, hogy az állatok melyik fajtájához sorolják. Később azonban a kártétel nyomaiból megállapították, hogy patkány. Ugyanis a «meggyilkolt« kacsáknak csak a koponyáját törte fel és az agyvelejét szívta ki a veszedelmes kártevő.

Támer Józsefné, a baromfitelep gondozója egyszer a baromfiól meny- nyezetén lyukat vett észre. — Itt van bizonyára a tanyája — gondolta és csaknem huszonnégy óráig várt türelmesen, mozdulatlanul, A várakozásnak meglett az eredménye. Hatalmas, csaknem két kilós patkány tűnt fel a nyílásban, s óvatosan leereszkedett a tetőszerkezetről az ólba. Támer néni gyors cselekvésbe kezdett. A kezében lévő lapáttal akkorát ütött a patkányra, hogy az nyomban kilehelte «vérszomjas« páriáját.

AZ EZERMESTER. A szekszárdi Búzakalász Tsz tagjai körében nagy népszerűségnek örvend Nagy István, az egyik új termelőszövetkezeti tag: Népszerűségét annak köszönheti, hogy sokféle szakmában jártas.

Kőműves, ács és bognár egysze- mélyben. Eddig már tizenegy házat épített a szekszárdi hegyen. Az új házakat főleg egyéni parasztok építtették, akik Nagy István napi mun-