Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 21. Tovább folytatja munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) akaratukat latba vetik, hogy meg- védjük, illetve új, korszerű gyártmányokkal tovább öregbítsük a magyar ipar jó hírnevét. Ezután arról beszélt, hogy a közeli években sok szovjet gép, üzemi felszerelés és berendezés érkezik hazánkba s a Szovjetunió széleskörű gazdasági tudományos-műszaki segítséget nyújt hazánknak az új gyártmányok bevezetéséhez, a régiek továbbfejlesztéséhez. Vegyiparunk fejlesztésének ismer-, tetése után áttért a terv mezőgazda- sági részének ismertetésére. Hároméves tervünk szempontjából döntő fontosságú mezőgazdaságunk továbbfejlesztése, a mezőgazdasági termékek növelésére előirányzott terv teljesítése. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelők számára igen kedvező helyzetet teremtett a párt, a kormány politikája, s ezzel a politikával a dolgozó parasztság meg van elégedve. A hároméves terv időszakában — folytatta — jelentős intézkedéseket teszünk a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében is. A mezőgazdaságra fordított beruházások mintegy 30 százaléka a termelőszövetkezetek erősítését szolgálja. De itt is kevés egymagában az állami segítség: elengedhetetlenül szükséges, hegy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai igyekezzenek elsősorban saját erejükből fejleszteni gazdaságukat. Maid rámutatott arra. hogv a párt és a kormány következetesen folytatja mezőgazdasági politikáját, s attól semmilyen formában, semmiféle eltérést nem enged meg. Anró Antal elvtárs a továbbiakban a lakáskérdésről beszélt s rámutatott arra, hogy a terv időszakában az eredeti tervtől eltérően nem 100 000. hanem 110 000 lakás épül fel. A szocialista országokkal való kapcsolatainkról hangsúlyozta, hogy most a termelés szélesebbkörű •zakosítása, a jobb munkamegosztás és a jobb kooperáció, a szocialista országok tervhivatalainak. tervező szerveinek szorosabb együttműködése. a fontos nyersanyagbázisok gyorsabb fejlesztése van napirenden. Végezetül a takarékoskodás fontosságáról szólt, megállapítva, hogy ez nem kampányfeladat, hanem gazdálkodásunk állandó módszerének kell tekinteni, majd hangoztatta, hogy a következő éveket mi olyan átmenetnek tartjuk, amely idő alatt teljesen felszámoljuk az ellenforradalom kártevéseit, megszüntetjük a régi gazdaságvezetés hibáit, hogy második ötéves tervünk időszakában már nagyobb léptekkel mehessünk előre. Tisza József képviselő felszólalásában a hároméves tervről szóló törvényjavaslat mezőgazdasági részével foglalkozott. Nemcsak az országgyűlési képviselők — mondotta —, hanem az egész ország dolgozó parasztsága örömmel üdvözli, hogy a párt és a kormány nem kíván változtatni az elmúlt másfél évben kialakított politikáján, amely jónak és helyesnek bizonyult. Tisza József nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében komoly szerepe van a fokozatosságnak, amely nem lassítja, ellenkezőleg, gyorsítja a fejlődést. Ezt számos megye példája is bizonyítja. Aki ezt nem látja, vagy nem érti, az nem ismeri hazánk dolgozó parasztságának gondolkodását, a fejlettségi színvonalban meglévő nagy különbségeket. Elő kell segíteni tehát, hogy a parasztság a különböző lépcsőfokok között választhasson. Az egyszerűbb szövetkezeti formákról is szólt Tisza József. Ezeknek tagsága összeszokik a vezetésben kialakul a gyakorlat s máris adva van- a további fejlődés alapja. Az ilyen szövetkezeteket jobban magukénak érzik a paraszt emberek, mintha állami eszközökből rakták volna le gazdálkodásuk alapját, másrészt, ez a forma gazdasági hozzájárulást jelent a munkás—paraszt szövetség további erősítéséhez, mert az állam, a munkásosztály anyagi támogatása párosul az anyagi erőkkel — mondotta beszéde végén Tisza József, s a tervjavaslatot elfogadta II főváros fejlesztése Pongrácz Kálmán kiemelte, hogy a hároméves terv jelentős összegeket fordít a főváros fejlesztésére. Szólt Budapest túlnépesedéséről és a főváros ipartelepítéséről is. Az európai országok többségében a főváros la kossága 5—10 százalékát foglalja magába. Ezzel szemben nálunk 1941- ben a lakosság 18 százaléka, 1956-ban kereken 19 százaléka élt Budapesten és ez az arány a múlt évben tovább emelkedett. 1950 és 1956 január 1 között évente átlag 44 000 fővel gyarapodott a főváros népessége. Ennek fő oka, hogy itt települt az ország iparának nagy része. Ezt az állapotot a tőkésvilágból örököltük és a népi demokrácia hatalmas erőfeszítései, az új, nagy vidéki ipari központok megteremtése sem változtatott jelentősen ezen az aránytalanságon. A vidéki nagyvárosoknak nincsen elég vonzóerejük — Mindez egyre jobban súlyosbítja a budapesti lakáshelyzetet — mondotta, majd adatokat ismertetett a főváros lakás, közlekedés, egészség- ügyi és iskolahelyzetéről. — A kérdés megoldása országos intézkedéseket kíván, mert a túlzsúfoltság pusztán budapesti intézkedésekkel nem oldható meg. Ne fejlesz- szük a budapesti ipart a vidéki rovására, ha ez munkaerőbeáramlást jelent és ne központosítsunk Budapestre szükségtelenül intézményeket, vállalati központokat. A munkaerő felszívására legtöbb lehetőséget a vidéki városi gócpontok fejlesztése adja. Ezért a vidéki települések vonzóerejét kell növelni tervszerű város- és falufejleszcéssel. Igen fontos a vasúti és a távolsági autóbuszközlekedés fejlesztése, amelyre a terv jelentős beruházásokat fordít. Csökkenti a főváros és a vidék közötti különbséget a televízió elterjedése, a Tokajban építendő televíziós adó is. Hosszabb időre szóló tervet kellene kidolgozni arra, hogyan szüntessük meg a főváros határain belül új üzemek és üzemrészek telepítését és hogyan oldjuk meg a fővárosból gazdaságosan kitelepíthető üzemek áthelyezését. Budapesten csak az úgynevezett ipari rekonstrukció mértékéig kellene ipari építkezéseket engedélyezni és gondoskodni kellene arról is, hogy a szükségessé váló új munka erők lehetőleg budapesti lakosok legyenek Hangsúlyozta, hogy pusztán adminisztratív intézkedésekkel nem lehet megoldani a kérdést. El kell érni, hogy senki se érezze büntetésnek, ha vidéki munkahelyre kerül, hanem ott is éppen olyan jól érezze magát, mint a fővárosban — mondotta, s a törvényjavaslatot elfogadta. flz ifjúság szocialista nevelése Gosztcnyi János az ifjúság képviseletében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Hangoztatta, hogy szerény, de megalapozott terveink jobban segítik ifjúságunk szocialista nevelését, mintha csillogó vagy világraszóló—de ugyanakkor irreális -— célokat állítanak fel. Ezután a fiatalok néhány problémáját tette szóvá. Annak ellenére, hogy a nyolc általános iskolát elvégzett fiatalok csaknem 85 százaléka tovább tanul, van néhány ezer fiatal, akinek munkábaállítása az általános iskola után nem biztosított. Gosztonyi János javasolta, hogy fokozatosan hozzák létre, falun és a mezővárosokban a kötelező jellegű mezőgazdasági iskolákat, mert nagy hiányosságok vannak, a dolgozó parasztfiatalok szakmai képzésében. Megemlítette a képviselő, hogy több helyen nem tartják meg azt a rendeletet, amely szerint az új állami lakások húsz százalékát fiatal házasoknak kell adni. Beszélt arról, hogyan segíti az ifjúság a hároméves terv végrehajtását. Az ifjúság takarékossági mozgalmának eredményei ma már tízmilliókra rúgnak. Dolgozó ifjúságunk egyre nagyobb része ma optimistán néz a jövőbe és szívvel-lélekkel segíti a szocializmus építését. A szocializmushoz hű magyar ifjúság és mindenekelőtt a KISZ-tagok ezért is fogadták egyetértéssel azt az ítéletet, amelyet népköztársaságunk bírósága Nagy Imre és bűntársai felett hozott. Ez az ítélet bizonyos vonatkozásban igazságszolgáltatás azoknak a fiataloknak is, akiket félre vezettek, becsaptak, hiszen közismert, hogy Nagy Imre és bűntársai, akik a néphatalom elleni fegyveres támadást előkészítették és vezették, sajnos, nagyon sok fiatalnak is egyéni tragédiáját, lelki károsodását és válságát okozták — fejezte be felszólalását Gosztonyi János, s a törvény- javaslatot elfogadta. Martin Ferenc, a szakszervezetekbe tömörült dolgozók nevében szólt a törvényjavaslathoz és megállapította, hogy hűen fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt általános politikáját és törekvéseit. A Magyar Szakszervezetek — foly, tatta — részt vettek a hároméves terv kialaikításában. Vállalja, hogy teljes erejükkel segítik a tervben megjelölt célok megvalósítását, Örködnek azon, hogy a terven felül elért eredmények megmutatkozzanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlődésében. Hangsúlyozta: az üzemi tanácsok most nagv segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a vállalatok jól. az üzem sajátosságait a legmesszebbmenően figyelembevéve és a tartalékokat hasznosító terveket készítsenek. A1 kalmasak arra is, hogy a termelési értekezletekkel együtt — állandóan ellenőrizzék és segítsék a terv megvalósítását, csakúgy, mint a szakmun kások és műszakiak képzettségének állandó fejlődését. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a tervek végrehajtása közben a vállalatok és minisztériumok a legmesszebbmenően tartsák tiszteletben a Munka Törvénykönyv és más munkaügyi rendelkezések előírásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány — folytatta — több alkalommal kifejezte azt az elhatározását, hogy a kialakult életszínvonalat megvédi, s a terv is arról tanúskodik, hogy szerény mértékben bár, de tovább is emeli azt. Ezért súlyosan megsértik a párt és ?. kormány politikáját azok, akik itt- ott nyíltan vagy burkoltan emelik a fogyasztási cikkek árait. Helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy ilyen szempontból ellenőrizzék a magánkisipart és kereskedelmet. A törvényjavaslatot elfogadta. Nagy Józsefné könnyűipari miniszter felszólalása A pénteki ülésen elsőnek Nagy Józsefné könnyűipari miniszter szólalt fel. Bevezetőben a könnyűipar eredményeit ismertette és elismerését fejezte ki az ipar dolgozóinak jó munkájáért. Majd arról szólott, hogy fontos feladata a könnyűiparnak az exporttervek teljesítése, hiszen enél- kül nem biztosíthatnánk megfelelően a lakosság ruha, cipő, papír és bútor ellátását sem. A hároméves terv időszakában — folytatta — azért is fontos az exportfeladatok teljesítése, mert közismert, hogy a kapitalista világban jelentkező válságtünetek fokozódó követelményeket írnak elő számunkra is. Nálunk a könnyűipar fejlődésének biztos alapot ad a baráti országok felé irányuló egyre növekvő exportunk, valamint az a tény, hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények értelmében nagyrészben máris biztosított ellátásunk egyes nagyfontosságú import nyersanyagokból. Igen nagyjelentőségű, hogy amíg Amerikában és a nyugati országokban napról-napra nő ezrekkel és tízezrekkel — a munkanélküliek száma, addig mi nemcsak biztosítani tudjuk munkásaink rendszeres foglalkoztatását, hanem a hároméves terv idején egyedül a könnyűipar állami szektorában további kétezer dolgozónak biztosítunk munkalehetőséget. Ezután a könnyűipar céljait ismertette, s a többi között megállapította: fő feladatnak tekintik, hogy a könnyűipar termékei necsak meny- nyiségben, elégítsék ki a fogyasztók igényeit, hanem minőség és választék szempontjából is. Fokozzuk a szövetek tartósságát, divatosságát, 1960-ra több mint tízmillió méter olyan pamutszövetet hozunk forgalomba, amelynek gyártásánál olyan kikészítési eljárásokat alkalmazunk, mint például a gyűrődésmentes kikészítés. A könnyűipar főfeladatainak tartja, hogy mindenki még csi- nosabban, még elegánsabban öltöz- ködhessék. Beszélt a papír- és bútorgyártásról is. Mindkét iparágat jelentős összegekkel fejlesztjük, de a problémákat nem tudjuk teljesen megoldani e két iparágban. Befejezésül az ipar dolgozói előtt álló feladatokról szólt, főleg a takarékosság követelményeiről. A tervet, mely tartalmazza a könnyűiparra vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket és biztosítja a tervek megvalósításához legszükségesebb anyagi feltételeket, az ország gyűlésnek elfogadásra javasolta. Az országgyűlés pénteki ülésén még számos felszólalás hangzott el. Ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Megszüntették a szovjet kolhozok kötelező termékbeszolgáltatását Moszkva: (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1958. június 17—18-án ülést tartott. Meghallgatták és megvitatták N. Sz. Hruscsov beszámolóját a kolhozok kötelező termékbeszolgáltatásának megszüntetéséről, továbbá a gépállomások munkájáéi járó természetbeni díjazás megszüntetéséről, valamint a mezőgazdasági termékek beszolgáltatásának új rendjéről, az új beszolgáltatási árakról és feltételekről. Az ülésen a beszámoló alapján határozatot hoztak. A határozat rámutat arra, hogy a mezőgazdasági termékek állami begyűjtése a kolhozokban 1958-tól felvásárlás útján történik. A kötelező termékbeszolgáltatásból, a szerződéses termelésből, valamint a gépállomások és a szakosított állomások munkájáért járó természetbeni díjazásból származó összes múltbeli adósságokat törlik a kolhozok számlájáról. A kolhozparasztok, a munkások és az alkalmazottak gazdaságai 1958. január 1-e óta mentesültek a kötelező mezőgazdasági termékbeszolgáltatástól. A határozat a továbbiakban részletezi, hogy az utolsó négy évben milyen arányban növekedett a legfontosabb mezőgazdasági termékek évente beszolgáltatott mennyisége. A Szovjetunió — állapítja meg a határozat — búzatermelésben több mint kétszeresen, cukorrépa termelésben körülbelül háromszorosan, gyapjútermelésben két és félszeresen túlszárnyalja már az Egyesült Államokat. A tejtermelés 1957-ben az Egyesült Államok tejtermelésének kilencven százaléka körül mozgott, az állati zsiradékok termelése pedig valamivel magasabb színvonalat ért el, mint az Egyesült Államoké. Az új felvásárlási árak — jegyzi meg a Központi Bizottság határozata — fokozni fogják a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségét a földművelési és állattenyésztési termékek termelésének növelésében. Legújabb hírek Libanonból Damaszkusz: (MTI) A Szabad Libanon hangja hírügynökség jelentése szerint a libanoni népi erők szerdán Bálbek térségében támadást indítottak a kormányhaderők ellen. A kormányhaderők hatvannégy katonája megadta magát. Ugyancsak a rádióállomás jelentése szerint Karamin, a libanoni ellenzék vezére kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági ' Tanácsának a libanoni helyzettel kapcsolatban hozott határozata csak az Egyesült Államok libanoni ügynökeinek kiszolgálását jelenti. Hozzáfűzte még, hogy a libanoni kormánynak bár sok brit és iraki fegyvert kapott, nem sikerült elnyomnia az igazságos ügyért küzdő népi erőket. Hammarskjöld tanácskozásai Beirut: (AP) Hammarskjöld ENSZ főtitkár csütörtökön megérkezett Beirutba és azonnal megkezdte tanácskozásait az ENSZ megfigyelő csoportjának tagjaival. Az ENSZ megfigyelők már útban vannak a libanoni—Szíriái határ felé. ■ ■ Összetűzések Franciaországban a június 18-i ünnepségek után Párizs: (MTI) Az Humanité jelenti, hogy Korzika szigetén Ajjacio- ban a június 18-i ünnepség után mintegy száz fasiszta vonult végiga városon éljenző de Gaulle kiáltásokkal. A tüntetők a kommunista párt székháza előtt a pártot sértő kiáltásokban törtek ki. A székház előtt felsorakozott kommunisták a köztársaságot éltető kiáltásokkal válaszoltak. A rendőrség közbelépett és könnyfakasztó bombákat használt. A fasiszták csoportjából több revolver lövést adtak le. Két kommunista megsebesült. Franciaország Pau városában a katonai díszszemle után a volt ejtőernyősök egy csoportja megrohanta a CGT székházat, felforgatták a helyiségeket és t’öbb munkást megsebesítettek. Nizzában egy fasiszta csoport a június 18-i ünnepségek után a helyi demokratikus lap, a Patriote szerkesztőségének ablakait beverte. Ugyanakkor, amikor de Gaulle londoni felhívásának évfordulóján a hivatolos ünnepségeket tartották Franciaország városaiban, a köztársaság hívei sem maradtak tétlenek. Az üzemekben és gyárakban igen sok helyen tartottak hosszabb, rövi- debb munkabeszüntetéseket. Számos helyen a dolgozók megkoszorúzták az ellenállás hőseinek emlékműveit vagy gyűléseket tartottak, amelyeken hangot adtak elszántságuknak: megvédik a köztársaságot. Párizs vörös övezetében, Ivryben és Monteuille-ben ezrek és ezrek gyűltek össze. A monteuillei nagygyűlésen résztvett Duclos, a Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára is. A lottó e heti nyerőszámai: 25, 82, 84, 85, 88
