Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
TOLNA ME. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! III, évfolyam, 145. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1958 június 21. Június 21-én zárja kapuit az iparitanuló iskola Az általános és középiskolák után, június 21-én a szekszárdi 505. Helyiipari Iskola is bezárja kapuit. Az iskola ebben az évben talán még jobban betöltötte feladatát, mint az elmúlt években. Sokkal több fiatalt képeztek szakmunkássá, mint a megelőző éveikben. Június 21-én tanévzáró ünnepélyt tartanak majd, ahol megjutalmazzák azokat az ipari tanulókat, akik az év folyamán a legjobb munkát végeztek. Ugyancsak ezen a napon lesz a tanulók tomaünnepélye is. Rövidesen megkezdik a meggy konzerválását Pakson a párt, a kormány csak a tömegek aktív támogatásával tudta megvédeni és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat Tovább folytatja munkáját az országgyűlés Az idei konzervgyári szezon nem a legjobban sikerült, gyenge volt borsóból — idénynyitó termék — a termés és keveset tudtak feldolgozni. A borsónál valamivel jobb az idei meggytermés. Néhány helyen már megkezdték a meggy átvételét, és a gyárba szállítását, majd megkezdik feldolgozását. A paksi gyár- j ban felkészülve várják a termést, a ! gépeket, munkatermeket, edényeket előkészítették a termés feldolgozásához. Ha nagy tömegben érkezne áru, akkor se lesz fennakadás, romlásmentesen tudják tárolni, feldolgozni a gyümölcsöt. A megggyfeldolgozással egyidő- ben a jövő hét közepén megkezdik előreláthatólag a cseresznye feldolgozását is. Az országgyűlés első napi ülésén felszólalt Apró Antal elvtárs, aki bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdasági tervek tárgyalása az országgyűlés előtt való megvitatása, gazdaság- politikánk, célkitűzéseink törvénybefoglalása, mindig jelentős eseménye belpolitikai életünknek. — örvendetes jelenség — folytatta. — hogy ma már a gazdasági kérdésekkel nemcsak a kisebb-na- gyobb vezető beosztásban levő emberek, de a munkapadoknál az egyszerű dolgozók is mind többet foglalkoznak Mindjobban tudatosabbá válik az a szemlélet, hogy az ország gazdasági helyzetéért közös a felelősség. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy alkotó munkára, a gazdaságosabb termelésre sokkal jobb a légkör és a dolgozó tömegek részéről mindenütt megmutatkozik a segítő szándék, hogy közös erővel minél gyorsabban haladjunk előre a szocializmus építésében. Mindez igen jó, nagyon hasznos dolog. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy meglássák, támogassák, fejlesz- szék ezt az új politikai jelenséget. Hangsúlyozta, hogy az állami ipar termelése 1958 első öt hónapjában egyenletesen fejlődött, majd a lakosság áruellátásának javulásával kapcsolatban rámutatott arra, hogy 195« májusában ruházati cikkekből 14. vegyesipari cikkekből 26, élelmiszerekből 14 százalék Icai volt nagyobb a forgalom, mint egy évvel korábban. Az elért sikerek magyarázata elsősorban abban keresendő, hegy az ellenforradalom óta eltelt 20 hónap alatt pártunk, kormányunk következetesen harcolt az ellenforradalom által okozott morális, politikai és anyagi károk felszámolásáért, a bűnösök felelősségrevonásáéní — mondotta többek között. — Abban a küzdelemben, amelyet népköztársaságunk törvényes rendjének helyreállításáért folytattunk, megnyertük a széles dolgozó tömegeket. Előbb csak a legöntudatosabh tíz- és százezrek, később milliók tömörültek a párt. a kormány politikája mögé s a szocialista rend megvédése azzal járt, hogy nemcsak a vezetők, hanem a széles dolgozó tömegek is levonták az ellenforradalomból a szükséges tanulságokat s az elmúlt húsz hónap alatt az ország lakosságának jelentős többsége aktívan tevékenykedett a a termelés frontján, hogy a politikai konszolidációval egyidőben. minél hamarább felszámoljuk az ellenforradalom gazdasági kártevését is. A párt, a kormány csak a tömegek ilyen aktív támogatásával. a szocialista épitőmunka ilyen széleskörű kibontakozásával tudta megvédeni és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat. Ebben a harcban élenjárt mindenekelőtt munkásosztályunk. Párttagok és pártonkívüliek, fizikai és műszaki dolgozók közös erőfeszítéseket, tesznek azért, hogy minél hamarább teljesen eltüntessük az ellenforradalom ütötte sebeket. A hároméves terv előirányzataival kapcsolatban Apró Antal elvtárs meg állapította, hogy legfontosabb feladatunknak tekintjük a nehézipar fei- lesztését. az anyagi-technikai bázis erősítését, növelését. Ugyanakkor a nehéziparon belül a következő esztendőkben jelentős larányváttozásokat tervezünk és akarunk megvalósítani. mégpedig olyan irányú változásokat. hogy minél több munkaigényes. kevésbé anyagigényes, minél több magas színvonalú szellemi, műszaki tudást megtestesítő és külföldön is jól értékesíthető terméket gyártsunk. Hangsúlyozta: bízunk abban, hogy a műszaki dolgozók, a munkások és a gazdasági vezetők minden tudásukat, (Folytatás a 2. oldalon.) Megjavul Szekszárd vízellátása Az idén nagyméretű műszaki javításokat hajtottak végre a két legnagyobb szekszárdi kúton, s ezáltal 3000 köbmétert kitevő vízmennyiséget tudnak naponta a város rendelkezésére bocsátani. Az idén előreláthatólag a nyári hónapokban sem lesz szükség vízkorlátozásra. A tervek szerint még ebben az évben befejezik egy új kút fúrását. Az új kút napi 1000 köbméterrel Az a tapasztalat, hogy most a nagy munkák idején sem csökken az érdeklődés a termelőszövetkezetek iránt és állandóan emelkedik azoknak az egyéni gazdáknak a száma, akik szövetkezetben kívánják folytatni tovább a gazdálkodást. Az elmúlt hónapban több belépő volt a szekszárdi járás tsz-eiben is. A megye egyik legjobb termelőszöemeli a város vízellátottságát, s ezáltal a város rohamos fejlődése mellett is megfelelő víz áll két évig a lakosság rendelkezésére. A víz minőségét is megjavítják. Ugyanis 3 kilométer hosszúságban a régi, elavult vízvezetékcsövek helyett új eternitcsöveket fektetnek le, s így sikerül a víz vastartalmát csökkenteni. vetkezetébe a bátaszéki Búzakalász Tsz-be újabb 4 tagot vettek fel. A járás területén belépő parasztok ösz- szesen 28 hold földet vittek be. Kilenc család 22 taggal választotta a szövetkezeti gazdálkodást a tamási járásban összesen 39 hold földdel. Csak a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetbe 5 család 12 taggal kérte felvételét. Országos néprajzi gyüj tőpályázat A Néprajzi Múzeum, a Népművelési Intézet, a Tudományos Akadémia és a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya ez évben ismét meghirdette a néprajzi gyűjtőpályázatot. A pályázaton bárki résztvehet, önkéntes néprajzi gyűjtők csakúgy, mint szakkörök, úttörő csapatok, művészeti csoportok eredeti helyszíni néprajzi gyűjtést tartalmazó egy vagy több pályamunkával. A rendező szervek a legkiválóbb munkák jutalmazására nagy összegű pályadíjakat tűztek ki és a pályázat anyagából az év végén gyűjteményes kötetet jelentetnek meg. Tekintettel arra, hogy Tolna megyének hagyományokban és néprajzi emlékekben gazdag vidékei vannak sok pályázó részvételére számítanak. Újabb belépők A jövő érben már ns arra a célra kijelölt táblán vetnek burgonyát Gyulajon Tavaly csak itt-ott, elvétve találtak burgonyabogarat a gyulaji határban. A gazdák egy része védekezett ellene, de voltak olyanok is, akik nem sokat törődtek vele. Az idén aztán már igen nagy mértékben elszaporodott a kártékony rovar, a védékezésre is nagyobb gondot fordítanak a gazdák, hiszen a burgonyatermés forog kockán. A burgonyabogár irtásában nagy részt vállaltak az iskolásgyermekek, annál is inkább, mivel azok számára, akik a legtöbb rovart gyűjtik össze, tíznapos ingyenes üdülés, illetve 300—150—100 forint jutalmat tűztek ki. Volt olyan nap, amikor 120—130 gyerek vonult ki a határba összeszedni a rovarokat. Néhány nap alatt csupán bogárból összeszedtek több, mint 30 kilónyit. Ezek mellett a gazdák is védekeznek vegyszeres irtással. A földművesszövetkezettől néhány kiló híján megvásároltak eddig 7 mázsa védekezőszert. A szövetkezet most újabb 15 mázsa védekezőszert rendelt, hogy a gazdák továbbra is eredményesen irthassák a kártékony rovart. A tanács is igyekszik hathatós intézkedéseket tenni. Gazdagyűlést tartottak például, amelyen ismertették a burgonyabogár elleni védekezés leghatásosabb módszereit. Azokkal a gazdákkal szemben pedig, akik mindezek ellenére is elhanyagolják a védekezést, eljárást indítanak. A községi tanács a burgonyabogár elleni védekezés elmulasztása miatt szabálysértési eljárást indított Scheffer György és még négy másik gazda ellen. A tanács ezenkívül határozatot hozott, hogy az eredményesebb védekezés érdekében a jövő évben egy kijelölt táblában lehet csak burgonyát vetni. Az idén például a 180 hold burgonya — a tsz 34 holdas tábláját kivéve — szanaszét volt elvetve a határban. Eredményes a hátai. faddi és bátaszéki szövetkezetek kapcsolata Szekszárdi gazdákat lát vendégül a Béke Termelőszövetkezet A Hazafias Népfront szekszárdi bizottsága a városi tanács szervezése folytán vasárnap reggel 8 órakor a szekszárdi gazdálkodók népes csoportja keresi fel a Béke Termelőszövetkezetet. A gazdákat, akik a termelőszövetkezetre kíváncsiak a tsz gépkocsija szállítja ki Ozsá'k-pusztára, ahol alkalmuk lesz megtekinteni a termelőszövetkezet szántóföldi növényeit, valamint állatállományát. Az ismerkedéssel eltöltött nap programjának utolsó állomása a termelőszövetkezet szőlészete lesz. Itt az egyéni gazdák és a termelőszövetkezeti parasztok közösen értékelik a látottakat, hallottakat. A látogatásnak előreláthatóan kettős haszna lesz: ugyanis az mellett, hogy az egyéni parasztok sokat tanulnak a szövetkezet gazdálkodásából, a szövetkezet tagjainak is hasznára válik az egyéni gazdák észrevétele, bírálata. TUDJA-E ... .., hogy 1954-ben 30 128 rádióelőfizető volt a megyében, s ez a szám 1957-ben 43 749-re emelkedett. Ez .azt jelenti, hogy 3 év alatt 13 621-el gyarapodott a rádiótulajdonosok száma. • .., hogy 1953-ban Tolna m. 100 mozijában 16 928 előadást tartottak, s az előadást látogatók száma 1 566 000 volt. 1957-ben viszont a megye 131 mozijában 21 964 előadást tartottak és az előadásokat 3 128 280-an nézték meg. Tehát 1957-ben 1 562 280 fővel több a mezilátogatók száma, mint 1953-ban volt. * .., hogy 1957-ben 160-an tűzeset volt a megyében, s a 160 tűzeset közül 57 gyermekjátékból kifolyólag keletkezett. Az elmúlt év tűzesetei 839 900 forint kárt okoztak. A termelőszövetkezeteknek nagy segítséget adnak a Bátaszéki Épületkarbantartó Szövetkezet tagjai. A segítség, bár fizetés ellenében történik, mégis nagy érték, mert sokkal jobban és gyorsabban készítik el az épületeket, mint a vállalatok. A szövetkezet tagjai például Bátán és Faddon készítenek az ottani termelőszövetkezeteknek 52 férőhelyes istállókat. Az építkezéseken a munkát m®S öbben az évben befejezik. Az istállók emeleti részén magtár épül, s azt a szövetkezetek már aratás után igénybe akarják venni. Bár az építők nagy nehézségekkel küzdenek, mégis a mezőgazdasági szövetkezetiek kérésre úgy szervezik meg a munkát, hogy mindkét szövetkezet istállóját határidő előtt át tudják adni rendeltetésének. Egy nyírás eredménye 46 mázsa gyapjú Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhídvégi Kísérleti Gazdaságában az első nyírás után az a vélemény alakult ki, hogy érdemes juhtenyésztéssel foglalkozni. De nemcsak azért érdemes, mert tejet, növendéket ad, hanem főleg a gyapjú miatt. Hatszáz darabból áll a nyáj és az első nyírás eredményeként 46 mázsa gyapjút kaptak és a gyapjúért előlegként 350 000 forintot fizetett ki a vállalat. Érdemes megemlíteni fajtánként a legjobb átlagnyírást. A sztávropóli falka darabonként 9 kiló 28 deka 'gyapjút adott, ugyankkor a magyar fésűs falkáról átlag 6 kiló 24 deka gyapjút nyírtak. Említésre méltó még, hogy a sztávropóli egy éves jerke bárányokról átlag 7 kiló 30 deka gyapjút nyírtak. Befejeződtek a gépállomási szemlék Két héten át tartott a megye tíz gépállomásán a szemle, amelyek során a Gépállomások Megyei Igazgatósága felülvizsgálta a gépállomások nyári munkákra való felkészülését. Megnézték, hogy a gépállomások hogyan javították ki az aratógépeket, kombájnokat, cséplőgépeket, a tarlóhántó tárcsákat és erőgépeket. A szemlék bizonyítot: ták, hogy a megye gépállomásai be- • csületes munkával készültek, gé■ peiket jól kijavították. Különösen jó munkát végeztek a - tamási gépállomáson. Kevésbé ■ mondható el ez a varsádi gépállo■ másról, ahol tíz cséplőgépet rém : találtak megfelelőnek és ezek kija■ vitására újabb határidőt tűztek ki. 130 ezer forint járdaépítésre Kölesden az idén a községfejlesz- | tési alapra 130 ezer forintot fizet be a lakosság. A tanácsülés úgy döntött — a pénz felhasználásáról folytatott vitában —, hogy az egész összeget járdaépítésre fordítják. Ebből az összegből mintegy 1000 négyzetméter betonjárdát építenek, másutt pedig téglával fedik be a j gyalogjárót. A község lakossága 30 ! ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését is vállalta a gyalogjáró megépítésénél. A vállalás egy részét, mintegy 10 ezer forint értékű társadalmi munkát már el is végezték a hangosi járda építésénél, salakozásánál. A járdaépítéshez 10 ezer forint értékű saját anyaggal a községi tanács is hozzájárul.
