Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

ROLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! VOLNA M J III. évfolyam. 139. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat 1958 június 14. Gyűléseken számolnak be Tolna megye küldöttei az országos békekongresszusról Tizenegy Tolr.a megyei küldött vett részt az országos békekongresszuson. A kongresszus után most a küldöttek békegyűléseken számolnak be meg-, bízóiknak a kongresszus munkájáról, élményeikről. Az első nagyszabású békegyűlésre Tamásiban kerül sor június 22-én, ahol dr Kaszás Imre, a szekszárdi általános gimnázium „kiváló th- nár”-d tart beszámolót. Ezt követően a megye öt nagyobb községében tar­tanak nagygyűlést, falukban, üze­mekben, különböző intézményekben pedig mintegy ötven kisgyülésen is­mertetik megyénk küldöttei az V. magyar békekongresszus munkáját; Kínai és román vendégeli látogatása a szekszárdi szövetkezetekben A rendkívüli rossz termés ellenére 23 vagon zöldborsót konzerváltak a Paksi Konzervgyárban Tegnap délelőtt, kedves vendégeket fogadtak a Kisipari Szövetkezetek Tolna megyei Központjában. Az OKISZ III. küldött közgyűlésen részt vett kínai és román delegáció tett látogatást a kisipari szövetkezetek megyei elnökségén. A kedves vendégeket Gyerő And­rás fogadta, aki üdvözlő beszédében elmondta, hogy a megye kisipari szö­vetkezetei milyen eredményesen elé­gítik ki a lakosság igényeit, szükség­leteit, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy az első külföldi látogatók tapasz­talatainak felhasználásával to­vább erősítik a szövetkezeti moz­galmat. Gyerő elvtárs emlékezett üdvözlő beszédében, az 1956-os ellenforradal­mi eseményekre, amikor is a szocia­lista országok, így a román és a kínai népköztársaság dolgozói is segítették hazánk népét a talpra állásban, a gazdasági élet konszolidálásában. A külföldi delegáció képviselőit, a szekszárdi szövetkezetek fiataljai virágcsokorral köszöntötték, majd ez­után baráti beszélgetést folytattak a fogadáson megjelent kisipari szövet­kezetek elnökeivel, érdeklődtek mun. kájuk, szakmájuk fogásai iránt, tanácso­kat adtak, a kérdésekre válaszoltak. A baráti találkozó egyik legked­vesebb pillanatai azok voltaki, amikor a kisipari szövetkezetek képviselői megajándékozták a külföldi vendégeket. A KIOSZ megyei szervezete például 2,5 literes boroshordót adott aján­dékba a vendégeknek. A decsi házi­ipari szövetkezet a küldötteknek egy-egy színes sárközi szőttest aján­dékozott, a szekszárdi cipész KTSZ pedig egy-egy pár női cipőt adomá­nyozott a kedves vendégeknek. Ez­után pedig cipőmodelleket adtak a külföldi vendégeknek. A KISZÖV-ben tett látogatás után a vendégek két szekszárdi kisipari szövetkezetbe látogat­tak el. A kínai küldöttség Ma Juj Dzsan, az n megye legfőbb tehenésze Hazánkban immár harmadszor rendezik meg az országos tejterme­lési versenyt, amelynek keretén be­lül félévenként értékelik az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák tehenészeteinek leg­jobb eredményeit. A legutóbbi értékelés alapján a termelőszövetkezeti fejők versenyé­ben negyedik helyre került Verebi András a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tehenésze fél­év alatt egy tehéntől kifejt átlag 2410 kiló tejjel. A szövetkezeti te­henész ezzel az eredményével mond­hatja magát a megye legjobb te­henészének. Jó munkája nemcsak tejben, hanem forintban is megmu­tatkozik, amikor munkaegységei után egy hónapban több mint 3000 fo­rint a keresete. Összkínai Kisipari Szövetkezetek Központjának elnökhelyettese veze­tésével a szekszárdi szabó ktsz-ben tett látogatást, míg a román küldött­ség Floreanu elvtárs, a román KTSZ ek biztosító intézete elnökének vezetésével a helybeli építőipari KTSZ-ben tett látogatást. A baráti találkozó közös ebéd után a Szekszárdi Borfcwgalmi Vállalat pincészetének megtekintése után ért véget. Gyakran láthat az ember elsár­gult levelű, pusztulásnak indult szőlőtőkéket, ha a Szekszárd vidéki szőlőhegyeket járja. A „klorózisos” megbetegedés a mangánszulfid és a cinkszulfid hiányát jelzi. A szőlészeti és kertészeti kutató- intézet szakemberei a szekszárdi szőlőhegyek különböző pontjain ku­tatásokat végeznek a klorózis fel­A decsi községi tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy szélesvász­nú mozit létesít a községben, ameny nj iben annak anyagi feltételeit meg tudják teremteni. A tervek szerint a községi- művelődéi: otthon fölé emeletet építenek és itt rendezik be a mozitermet. A megyei moziüzemi A tavasz kezdetén, amikor még a zöldborsót elvetették, azt tervez­ték a konzervgyár vezetői, hogy az idén több zöldborsót fognak majd konzerválni, mint az elmúlt év­ben. Sajnos a rendkívüli rossz idő­járás olyan rossz termést eredmé­nyezett, amilyenre a konzervgyári szakemberek nem emlékeznek. A zöldborsót, szinte egy hét alatt szállították be és a beszállítást ké­tórása és az ellene való védelem kikísérletezése végett. Az eddig be­vált módszerek közül, a tapasztala­tok alapján legmegfelelőbb ered­ményt a levélre permetezett man­gánszulfid és cinkszulfid útján ér­ték el. Ugyanis a levélen felszí­vódó vegyszerek pótolják a szőlő­tőke mangán és cinkszulfid hiá­nyát. vállalat biztosítja a gépi felszere­lést és annak beépítését. A terv megvalósítását a községi juttatáson felül társadalmi hozzájárulásból kí­vánják biztosítani. A decsi széles­vásznú mozi megépítése most mái csak azon múlik, mennyiben járul­nak hozzá a község lakosai a terv kivitelezéséhez. vető néhány óra alatt már fel is dol­gozták. A közel hetven vagonos I orsófeldolgozási kapacitás, hiába volt bármilyen gondosan felkészít­ve, nem volt áru mit feldolgozza­nak. A nehézségek ellenére, a gyár­ban mégis 23 vagon zöldborsót si­került konzerválni. A zöldborsót, a fogyasztók által kedvelt minőség­ben, üvegberakva hozzák majd for­galomba. A szekszárdi járás termelíIszavetkezeleilieR hallottuk A harci Petőfi Termelőszövetkezet­ben a fejési átlag egy hónap alatt 2.3 litert emelkedett, ugyanis az áprilisi 13.5 literről május hónapban 15.8 li­terre ugrott a fejési átlag. A tejtermelés emelkedését a zöld­takarmányozás bevezetése mellett a helyesen alkalmazott zcótechnikai eljárásoknak köszönheti a szövetke­zet. Az idén a tavaszi kaszálások idején kimagasló eredmények születtek, a pillangós növények termesztésénél. A fácánkerti Vörös Hajnal Tsz-ben huszonhat mázsa, a mözsi Uj Élet Tsz-ben huszonhat mázsa, a faddi Győzelem Tsz-ben pedig húsz mázsa pillangóst kaszáltak átlagosan egy kataszteri hold földről. Kiküszöbölik a „klorózis” pusztítást a szekszárdi szőlőhegyen Szélesvásznú mozi létesítését tervezik Decsen Tanulmányi verseny a decsi iskolákban A decsi általános iskola és a hoz­zátartozó szállási kisiskolák tanulói jún. 7-én tanulmányi versenyt rendez téli. Verseny eredménye a következő : Magyarból elsők: Gyantár Ilona IV. o., Villányi Erzsébet V. o., Horváth Zsuzsa VI. o., Pordány Horváth Ist­ván VII. o., Szalontai Judit VIII. o. Matematikából: Lakatos Gábor IV. o., Szalai Erzsébet V. o., Ivanecz Má­ria VI o., Wéber Aranka VII. o., Gyantár Rozália Vili. o. Rövidesen Szekszárdon is bemutatják a „Szállnak a darvak“-at Huszonöt év a sertéstenyésztésben Szabókovács János bácsi, a Pa- lánki Tangazdaság nyugdíjas sertés­gondozója huszonötévet dolgozott a sertéstenyésztésben, s ezt a huszon­öt évet egyhelyben Palánkon töltöt­te. A békés, nyugodt öreg kort élő János bácsi szívesen beszél a ser­téstenyésztésben eltöltött évekről Tőle tudtuk meg az alábbi törté­netkéket. malacokat. Igen ám, de mégis csak meg kellett nevelni a kocát. Hogy, hogyan neveltem meg? Hát tudja úgy, hogy elé tettem egy kis ma­lacot, s amikor felakarta fal­ni, egy pálcával éktelenül elver­tem az orrát. S képzelje csak, a koca megértette, hogy tilos a ma­lac evés. Többet egy malacot sem falt fel, s úgy szoptatta a malacait, mintha a világ legjobb anyakocá­ja lett volna. A legutóbbi cannesi filmfesztivá- válon a szovjet filmgyártás egyik legújabb alkotása, a „Szállnak a darvak” nyerte el a nagydíjat, az „Arany pálmá”-t. A magyar közön­ség nagy érdeklődéssel várja a fil­met, amelynek bemutatójára a hét A Decsi Alkotmány Termelőszövet­kezetnek több mint 700 hold szántó­földje van. Ebből szinte természete­sen következik, hogy a mezőgazda- sági szakmában és a fejlett agrotech­nikában jártas emberre olyan szük­ség van a gazdaságban, mint vaknak a látásra. Mert hiába gazdálkodott 8 hold földjén mintaszerűen, ez kevés ahhoz, hogy 100 vagy 200 holdon jól irányítsa a termelést. Ezt a szövetke­zetben ma már legalább olyan jól tudják, mint a, járási, megyei mező- gazdasági szervek képviselői, akik nap mint nap ezt hangoztatják. Ezért becsülik nagyra Izsáki Kálmánt, a szövetkezet agronómusát, aki tanult, művelt szakember Ebben a közös­ségben már gyakorlatilag alkalmaz­zák azt, amit még sok tsz-ben csak elméletben vallanak. Itt teljes egé­szében az agronómusra bízták a ter­melés irányítását. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a közgyűlés határo­zata alapján Izsáki Kálmán az agro- nómus gazdálkodik. A szakmai irá­végén kerül sor Budapesten. A szek­szárdi mozilátogatóknak sem sokáig kell vámiok, mert június 26—29 kö­zött a „Salemi boszorkány” helyett a „Szállnak a darvak”-at vetítik a szekszárdi filmszínházban. Ezután a megye több községében is bemu­tatásra kerül a film. nyításban csak akkor szól bele az elnök, ha valamilyen hibát lát, pe­dig maga is végzett agronómus. A decsi tsz-ben alkalmazott gya­korlat több szempontból hasznos. Az agronómus — mert szabad kezet ka­pott — személyileg felelős mindenért, am'i a gazdaságban történik. Ha rossz a munkatervezés, a szakmai irányí­tás, ezért bármikor felelősséggel tar­tozik a közgyűlésiek, mert a közgyű­lés bízta meg jelenlegi munkakörével és mert a közgyűlés által jóváhagyott tervek alapján neki van joga és kö­telessége eldönteni, hogy melyik táb­lában mit termelnek és milyen agro­technikai módszert alkalmaznak. A munkabeosztást, az állattenyésztés­ben és a növénytermesztésben egy­aránt, minden nap ő végzi el, ebbe nem szól bele senki. Nem szól bele, mert nincsenek brigádvezetők. Ezt a rendszert saját belátás szerint meg­szüntették a szövetkezetben. Még pe­dig azért, mert így évente meg tud­nak takarítani legalább 600 munka­A falánk anyakoca megnevelése. Volt nekem egy olyan anyakocám, amelyik a szemem előtt felfalt két malacot, abban a percben, mikor világra hozta őket — meséli Já­nos bácsi. — Hárman is segéd­keztek az ellésnél, s így aztán si­került nagynehezen „elszedni” a egységet (ezelőtt ugyanis 2 brigád­vezetőt alkalmaztak a tsz-ben), ami szerényen számítva is, évi 25 ezer fo­rintot jelent. Emellett az agronómus felelőssé­gét is növeli, hogy nincsenek brigád­vezetők s egyben szóhoz juthatnak a munkacsapat vezetők is. Mert ha a kocsisok közül három embert el kell küldeni, az agronómus szól a munka­csapat vezetőnek, aki kiadja az uta­sítást, hogy ki menjen Hasonló a helyzet a növényterme­lésben is. S ez a munkamegosztás a decsi Alkotmány Termelőszövetke­zetben jól bevált. Ezt nagyszerűen igazolja az a tény, hogy jelenleg jó a munkafegyelem a tsz-ben és ütem- tervszerűen minden munkát elvégez­nek. Melegen ajánljuk más szövetkeze­teknek is, hogy a termelés irányítá­sát — úgy mint ezt Decsen teszik —, bízzák az agronómusra, a termelés parancsnokára. Huszonnégy malac egy kocától. A huszonöt éves sertéstenyésztő múli legszebb perceit akkor élte János bácsi, amikor országosan is feltű­nést keltő nagy rekordot ért el az elletésben. Ugyanis huszonnégy ma­lacot elletett egy anyakocától. A palánkiak még most is sokat be­szélnek a szinte hihetetlen nagy sertéstenyésztési eredményről. * Különleges malacok. Ahogy Já­nos bácsi meséli, sokszor egészen különleges malacok látnak napvi­lágot. Egyszer született egy malac, amelynek nem volt oldalbordája, s a vékony átlátszó bőrön keresztül látni lehetett a szív és tüdő műkö­dését. A malac csak néhány napig élt ugyanis egy szalmaszál átszúrta a bőrét, és ezáltal „elvérzett.” EGY NAGYTAKARITÄS EREDMÉNYE: 5000 FORINT A szóbanforgó nagytakarítás a dalmandi gépállomáson történt, ahol az évek óta felgyülemlett vashulladé­kokat gyűjtötték össze. A nagytaka­rítás eredménye három vagon külön­böző vashulladék, amelyért körülbe­lül számítva 5000 forintot kap a gép­állomás. Ha figyelembe vesszük, hogy me­gyénk területén jelentős számban vannak gépállomások és állami gaz­daságok, ahol, ha követnék a dal- mandiak példáját, mintegy 50 vagon vashulladékot tudnának összeszedni. Ä termelés parancsnoka * Nagyszabású építkezések folynak a járás termelőszövetkezeteiben. A harci Uj Élet, a faddi Kossuth és a faddi Szabadság Földje Termelőszö­vetkezetben sertésfiaztató bővítésén dolgoznak. Sertés hizlalda bővítése és sertésszállás építése van folyamat­ban a decsi Alkotmány és a tenge- Iici Petőfi Termelőszövetkezetben. Nincsen öröm üröm nélkül Évek óta húzódó probléma volt Pakson a bölcsőde és az óvoda ki­bővítése. Ebben az évben végre a községfejlesztési alapból sikerült megoldaniok az óvoda és a bölcső­de bővítését és az építkezés mint­egy 150 000 forintba került. Elké­szült a nagy munka. A bölcsőde 20— 22, az óvoda 30 létszámmal bő­vült, az új épületrészt át is adták, üzemeltetni mégsem lehet. Ugyanis amikor elkészült a 150 000 forint értékű építkezés, akkor tudták meg, hogy nincs keret a mintegy öt fő­nyi személyzet beállítására. * A jó magyar közmondás szerint addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. így van ez ma is, ta­pasztalták saját bőrükön a paksi gazdák. Még ezévben 13 paksi gaz­da szőlőtermelő szakcsoportot ala­kított és az engedélyt úgy kérték, hogy ezután szakcsoportba lépve kí­vánják tovább folytatni a szőlőgaz­dálkodást. A jó paksiak azonban spekúlációba kezdtek és a főváros­ban borkóstolót nyitottak. Ez talán nem is lett volna baj, hiszen en­gedélyük volt, a hiba azonban ott kezdődött, hogy a nagy üzletelés közben elfelejtették, hogy ők a szak­csoport tagjai és nemcsak a bort kell közösen értékesíteniük, hanem a szőlőt is közösen kellene művel­ni. A nóta vége az lett, hogy meg­vonták tőlük a működési engedélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents