Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
1958. június 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A KÖPKÖD® em, nem egy vásott kölyök- ről mondunk történetet. Egy térről, egy sarokról lesz szó. Minden nagyobb alföldi városban volt ilyen tér, vagy utca, ahol a munkanélküliek gyülekeztek. Talán mindenütt ez volt a neve: — köpködő. Itt gyülekeztek, köpködtek, munkát lesve öregek, fiatalok, tanulatlan és érettségizett, egyetemet végzett és iparos emberek. Dolgozni akartak ... Élni!... Emberibb életet!... Itt gyülekeztek. Hogy mikor keltek? És mikor feküdtek? Ki tudja? Aludtak-e egyáltalán? A gond, az éhség, egyszóval a nyomor milyen álmot tartogatott számukra? ... Keserveset! Sokszor láttam, jól ismertem a bajai köpködőt. Reggel, ha munkába mentem már százával ott nyüzsögtek a munkára vá ók, pedig én is elég korán mentem. Este még mindig voltak, pedig sokszor mentem későn haza. Egyszer aztán megcsappantak, kevesebben lettek. Otthon hallottam az okát — „megkezdődött az inségmunka”. Kubikolni mentek. A város alatt folyó Sugovi- cát mélyítették, a kidobott iszapot és homokot kellett eltalicskázni. A város vezetősége határozta el, hogy megcsináltatja ezt a munkát, hogy ezzel csökkentse az ínségesek számát. „Legalább kevesebben esznek majd az Ínséges konyhán, amit részükre felállítottak.” A munkát megelőzően összeültek a városi urak, hogy meghányják, vessék mennyi legyen a napszám. Nyolcvan fillért állapítottak meg egy napra. Reggel korántól a besötétedésig kellett a 80 fillérért dolgozni. Nyolc órai munkaidő? Nem, akkor még kevesen dolgoztak nyolc órát, csak a posztógyáriak, meg a kőművesek, azok, akik szervezett munkások voltak. IjPehát 80 fillér lesz a nap“ szám. A téren a döntésre váró zsongó, morajló tömeg legalább egy pengőt remélt. Kevés a 80 fillér egész napra a sár talicskázásért és erő kell hozzá, az erőt pedig az élelem adja, —• mondogatták. Még az 1 pengő is kevés lenne. A tanácsteremben ezalatt folyt a városi urak tanácskozása. Az esperes-plébános úr állt fel szólásra. Lilaszegélyes reverendáját, széles lila öv fogta át, egészséges, jól táplált ember. Néhány percig az asztalt nézte, talán gondolatait rendezte? Aztán a plafonra szegezte tekintetét, úgy ahogyan a szószéken szokta. Talán a nagy- mindenség a világ teremtőjét hívta segítségül, akinek ő a földi képviselője. Még nem szólalt meg, de a polgármester úr, már rendezgette az adandó választ, rhert úgy gondolta, az isten szolgája, pártolni fogja a szegénységet. Hiába nem fizethetnek többet! Nem és nem! A plébános úr kifújta magából az isteni sugallatot, aztán rövid beszédébe fogott. Tulajdonképpen csak javaslattal élt. Röviden, magyarosan, szabatosan mondta ki: — Nem fizethetnek még 80 fillért sem, az inségmunka ára 60 fillér, ez is elég — mondotta. Taps és ünneplés járt ki a plébános úrnak. Éljenezték, rázták a kezét, ölelgették az urak. És ami ünneplést hozott a plébánosnak, az nyomort és robotot jelentett a kubikosoknak. Ha legalább azt akarta volna, hogy a megtakarított pénzen több ember dolgozzon, ezt talán megértették volna a köpködő rongyosai. De tudták azt, hogy a megtakarított pénzen, a 40 filléreken bankettet és ünnepségeket rendeznek a maguk számára az urak. Erre kellett a 40 fillér. És mit szól a téren morajló tömeg. Már azt vitatták, azon izgultak, hogy kit vesznek fel a mun kára. A 60 fillérért ugyanis 2 kiló kenyeret lehetett kapni és még maradt is pár fillér krumplira. És I legalább napjában egyszer jól ! lakhat a gyerekhad, mert meglesz a biztos kenyér. Mennyi boldog- j ság is rejlett abban az időben a 60 fillér mögött. Aki jól bírja a munkát, hónapokig nem áll a köpködőn. jgz a történet jutott eszembe ■“ amikor nemrég ott álltam a hajdani köpködőn és Marosán elvtárs beszédét hallgattam. Sokan voltunk a bajai békegyűlésen, a Béke-téren. És Marosán elvtárs beszélt a hajdani köpködőről. Vajon a nagyapák, akik még élnek, mesélnek-e néha a jól öltözött, egészséges unokáknak az akkori életről, a köpködőről. Mondják el bátran, hogy nem szép lakás, paplanos ágy, motorkerékpár volt akkor az álmuk. Nem kell szégyelniök, hogy nekik abban az időben meleg leves, fekete kenyér sem jutott minden napra. Nem tehettek ők róla, nem ők akarták így, az urak akarták, akik így intézték sorsukat... Azóta babakorzó van a széles napos úton.. Szebbnél-szebb kocsikban sütkéreznek a vidám gyerekek. Nevetéstől hangos a kockaköves tér, amelyen eltiport, lyu kas cipős, csizmás, vagy mezít- lábos emberek hada nyüzsgött, sóhajtozott, köpködött. Fiataljaink nem tudják, hogy valamikor itt állástalan doktorok, tanárok, tanítók és munkások vártak alkalmi munkára, pár fillér keresetre. Reggel korántól késő estig, heteken, hónapokon keresztül a sorsuk egy volt. Nyomor ... Nyomor ... Vankó Józsefné Bátaszék Ä paksiak sürgős feladata: Rendbehozni a népművelés ügyét községükben A Paksi Járási Művelődési Otthon ügye már régi problémája a felettes népművelési szervnek. A legutóbbi felülvizsgálat is azt derítette ki, hogy a munka nem megfelelő, sürgős változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a tizenhatezer lakosú járási székhely lakosságának kulturális igényeit ki tudják elégíteni. Színielőadásokat a nyár folyamán nem rendeznek, mondván, nem lesz közönség, mert ilyenkor a parasztság nem ér rá színházba járni. Ez az érv nem elfogadható, mert ha megfelelő időpontban rendezik az előadást, úgy a parasztok közül is számosán megjelennek, de hiszen a község lakosainak 25—30 százaléka egyéb foglalkozású, akik a nyári mezőgazda- sági munkák idején is látogatni tudják a színielőadásokat. Ismeretterjesztő előadást ebben az évben összesen egyet tartottak a fogamzásgátlásról. Bál engedélyt ellenben 52 ízben adott ki a tanács és ebből 37 alkalommal csak táncmulatságot tartottak műsor nélkül, a művelődési házban és a gazdakörben. A művelődési ház tevékenysége tehát úgyszólván teljesen a táncmulatságrendezésre korlátozódik a saját színjátszócsoport működtetése mellett. A művelődési ház munkája — ez a meglehetősen szerény munka is — csak paksi. Ugyanakkor elhanyagolják a járás művelődési otthonainak és kultúrcsoportjainak támogatását. Legfeljebb abban nyilvánul meg támogatás, hogy a paksi művészeti csoportok műsorait a járás községeiben is bemutatják. A járási művelődési háznak nincs tömegbázisa. Aktivahálózata elég kisszámú. Nagyon kevés értelmiségit vonnak be a munkába. A művelődési ház támogatásában mindössze két pedagógus, egy orvos és egy jogász vesz részt. Kétségtelenül jó munkát végeznek, mindent megoldani azonban ők sem tudnak. Egészségtelen verseny folyik a művelődési ház és a gazdakör között. Ahelyett, hogy összehangolnák munkájukat, egymást segítenék, versenyeznek a bálrendezésben. Hogy ebben ki a hibás, annak kiderítése külön vizsgálatot igényelne, tény azonban, hogy ez a versengés erősen megcsappantja a művelődési ház bevételeit. Részben ennek köszönhető, hogy állandóan anyagi gondokkal küzködnek. Ugyanakkor a községben számos jó művészeti csoport működik. Elég csak a KIOSZ együttesére, az iskolai csoportokra és a konzervgyár csoportjára hivatkozni. Valamennyien jól dolgoznak, igénylik azonban az irányítást, munkájuk összefogását és egybehangolását, amit a művelődési háznak kellene biztosítania. Ezek jelentik a paksi kulturális munka széles kibontakozásának fő akadályait és a többi mellett ezek az Borsos Gyula, a simontornyai Kossuth Termelőszövetkezet tehenésze évekkel ezelőtt alapító tagja volt az akkor Alkotmány nevet viselő termelőszövetkezetnek. Azóta is hű maradt a kis családhoz. Az állattenyésztőt, különösen a tehenészt a kora délutáni órákban nem lehet könnyen megtalálni. A reggeli fejés után kihajt és délutánig a legelőt járja. Ezen a napon is a legelőn találtuk meg Gyula bácsit és nem győztük dicsérni a tisztán tartott, jó kondícióban lévő állományt. A beszélgetés során megtudtuk, hogy Gyula bácsi nem olyan régen került vissza a tehenészethez, addig a növendékeket gondozta, mivel azonban a tejhozam 28 tehéntől napi 160 literre csökkent, kérték, hogy vegye vissza ismét az állományt. — őszintén szólva nem akartam visszamenni tehenésznek, mert ha egyszer elrontanak egy állományt, nagyon nehéz azt helyrehozni, és hosszú hónapok kellenek hozzá. Mondtam az elnöknek, megpróbálom. Pár hétig már az állománynál voltam, amikor megkérdeztem az elnököt. — Akarod-e, hogy naponta 300 liter legyen a tej, meg magasabb akadályok a leglényegesebbek. Mi jelentheti a megoldást, a kilábolást a mélypontról. Először is meg kell teremteni a személyi feltételeket. Életre kell kelteni a községi művelődési bizottságot, amely azonkívül, hogy megalakult, édeskeveset tett. Pedig a művelődési állandó bizottság irányításával ez a szerv hivatott arra, hogy összehangolja a különböző művészeti együttesek tevékenységét és lelket leheljen a művelődési otthon munkájába. Az idő sürget. Bár nem a nyár a legalkalmasabb időszak arra, hogy nagyszabású népművelési munka bontakozhassék ki, az őszi tevékenység előfeltételeit azonban már most meg lehet és kell teremteni. legyen a tejzsír is? — Persze, hogy akarom, de hogyan? — Válaszolta. — A zöld mező mellé kukoricadarát kérek, a többit meg bízd rám. így is történt. Szavát állta az elnök, biztosította a kukoricadarát, de állta szavát Gyula bácsi is. Ma 35 tehéntől 320—325 liter tejet fejnek, a tejzsír pedig 4 százalék. A „titokról” érdeklődtünk, hogyo.n tudta ezt elérni. — Végeredményben nem olyan nagy valami. Hozzá szoktattam ismét az állatokat a rendszeres takarmányozáshoz, gondozáshoz és a legeltetéshez, mert ez a titka. — Ezekután még arról szeretnénk érdeklődni, hogyan érzi magát a szövetkezetben? — Ha arra gondolok, hogy immár 8 éve taposom a szövetkezeti utat, csak azt mondhatom, hogy jól, és e közösségtől valószínű csak az ásó meg a kapa fog elválasztani. Nem panaszkodhatok, de a többiek sem. Igyekszem elérni ebben az évben is az 500 munkaegységet és ha arra gondolok, hogy terv szerint ebben az évben 60 forint lesz az átszámított egy munkaegység érték, akkor mondhatom nagy zárszámadást tartunk ebben az évben is. P. R. A lelkiismeretes munka eredménye 1958-59. tanévtől kezdődően Szekszárdot hárem iskolai körzetre osztják Akik mostanában a Kadarka és a Táncsics Mihály utca környékén jártak, örömmel tapasztalhatták, hogy gyors ütemben folyik a 20 tantermes általános iskola építése és minden remény megvan ahhoz, hogy az iskola 1958—59. tanévtől kezdődően a szekszárdi tanuló ifjúság rendelkezésére állhasson. A tantermek frissen festve és mázolva, a parkett beeresztve, a tantermek nagy része berendezve várja a felavatási ünnepségeket, amelyre előreláthatólag az 1958—59. tanév kezdetekor kerül majd sor. Az avatási ünnepségekre a megyei tanács művelődési osztálya rrjeghívta Benke Valéria elvtárs, művelődési minisztert is, a gyönki gimnázium volt diákját. Szekszárd oktatásügyének történetében az 1958—59. tanévvel kezdődően új fejezet kezdődik. Tolna megye az ország többi megyéi között a tantermekkel legjobban ellátott megyék egyike. Ez a jó tantermi ellátottság megmutatkozik a megye- székhely tantermi ellátottságában is, mert az 1958—59. tanévtől kezdődően Szekszárdon nem lesz váltakozó tanítás. Sok szülőnek a panasza oldódik meg egy csapásra, akik számára igen sok bosszúságot jelentett az, hogy az egyik gyermek egyik héten délelőtt, a másik délután járt, a következő héten pedig megismétlődött az eset fordítva. Ha meggondoljuk, hogy szerte az országban a városokban kettős váltásban folyik a tanítás, de Budapesten és Miskolcon hármas váltásban használt tantermek is vannak, akkor tudjuk csak igazán értékelni azt, hogy mit jelent majd a 20 tantermes iskola, a város egyik legkorszerűbben felszerelt, legcsendesebb helyén lévő iskolaépületének a használatbavétele. A délkeletre néző tantermekben, pormentes levegőjű udvarában, ideális csendben minden feltétele megvan az eredményes munkának. Természetesen maradnak megoldatlan feladatok is, amelyek a közeljövőben várnak megoldásra. Elsősorban a 20 tantermes iskolához vezető utaknak a javítására, korszerűsítésére s nem egy esetben az elkészítésére is gondolunk, mert hiszen az új iskolaépületbe több mint 1000 általános iskolai tanuló jár majd, hiszen itt zajlik le az általános iskolai napköziotthon közel 300 tanulójának étkeztetése is. A napköziotthon elhelyezésével és működésével kapcsolatos panaszok is egy csapásra megszűnnek majd, hiszen korszerűen felszerelt konyha, 150 személyes ebédlő és világos helyiségek várják a napköziotthon tanulóit. Az új elhelyezési lehetőségek miatt mód nyílik majd a napköziotthon létszámfejlesztésére is és remélhetőleg minden jogos igényt ki tud majd az intézmény elégíteni. A 20 tantermes ált. iskola szeptemberi használatbavételére tekintettel hosszú idő óta tárgyalások folytak a megyei és a városi tanács között és ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeképpen körzeti beosztás született. A körzeti beosztás hosszú előkészítő munkának az eredménye és attól való eltérésre nincs lehetőség. A művelődésügyi osztálytól nyert felvilágosítás szerint a szülők ne is forduljanak ilyen kérésekkel se a várositanácshoz, se a megyei tanács művelődési osztályához, mert kivételt senkivel sem tesznek. A körzetek kialakításánál sajnos nem lehetett tökéletes munkát végezni, mert egyrészt az iskolák nem egyforma befogadóképességűek, másrészt Pedig viszonylag mindhárom iskola főépülete a város központjában épült és bizony előfordulnak olyan esetek, hogy pl. a Kölcsey, a Wosinszky Mór és a Lajos király utcai iskolások a 20 tantermes iskolához tartoznak és iskolába menet a Széchenyi utcai leány általános iskola mellett mennek majd el, a bizottság azonban igyekezett a legmegfelelőbb megoldást megkeresni és ennek kapcsán szem előtt tartotta azt, hogy egy-egy tanuló a három iskola valamelyikében megkezdett tanulmányait ugyanabban az iskolában fejezhesse be és ne kelljen neki költözködés nélkül iskolát változtatnia. A körzeti beosztást tájékoztatásul azzal közöljük, hogy június 23—24-én sorrakerülő beiratkozások alkalmával már mindenkinek a körzetének megfelelő iskolába kell beiratkoznia. Bár a 20 tantermes iskola még nem kész, a beiratkozás már az új iskolaépületben lesz. I. sz. általános iskola. II. (Garay tér) sz. általános iskola; III. sz. általános iskola. (Széchenyi utca) (Kadarka utca) Hozzájuk tartoznak: 1. Béla téri iskola 1. Újvárosi iskola. 2. Béri Balogh Ádám 2. Palánki iskola. utcai iskola 3. Béke telepi iskola. 3. Gyógypedagógiai tagozat. 4. Csatári iskola. A kapcsolódó iskolákban csak alsó tagozat működik. A felsorolt iskolák közül a Balogh Ádám utcai, a csatári, az újvárosi, a palánki, a béketelepi és a Kálvin téri iskola örállóan írja be az alsótagozatú tanulókat. A felsőtagozatú tanulók beírását azonban csak a három nagy iskola: a Garay téri, a Széchenyi utcai és a Kadarka utcai iskola írja be. Szekszárdi áll. iskolák körzeti beosztása Garay téri iskola. Ady E. utca Alkotmány utca Arany J. utca Beloiannisz utca Bercsényi utca Béri Balogh utca Bezerédy utca Garay tér Jókai utca Hunyadi utca Lehel utca Mikes utca Munkácsi utca Perczel utca Széchenyi utca Sztálin- tér Tárcsái utca Vasvári utca Vörösmarty utca Dózsa Gy. utca Zalka Máté utca Bakta utca Sporttelep Alkony utca Bakta-köz Kürf utca Bem utca Benczúr utca Dobó utca Wesselényi utca Hirling utca Kisfaludy utca Csokonai utca Mártírok tere Keselyüsi út Várköz Móricz Zs. utca Kálvária Cigány telep Alsó Paskum B.M. laktanya Csatár Honvéd Széchenyi utcai iskola. Kadarka utcai iskola. Zrínyi utca Béke telep Csörge tó Palánki hegy Lisztes Palánk Parászta Finta állás Epreskert Németvölgy Rózsamáj Szt. Mihály dűlő Sporttelep Mészáros Lázár utca Árpád utca Árvaház utca Bajcsi Zs. utca Baka utca Balassa utca Batthyányi utca Berzsenyi utca Csaba utca Damjanich utca Hrabovszky utca Kapisztrán utca József utca Kinizsi utca Károlyi utca Kiss János utca Mátyás király utca Nyár utca Patak utca Pázmány tér Petőfi utca Rákóczi utca 60-tól Rózsa utca Szluha Gy. utca Tavasz utca Tinódi utca Toldi utca Tompa utca Városmajor Pollák utca Bödő (N és Kis) Benedekvölgy Hosszuvölgy Gyertyános Előhegy Németvölgy Kerékhegy Remete (j és b) Parászta Rövidvölgy Sötétvölgy Szőlőhegy Bagolyvölgy Hidas-Petre Somogyi Béla utca Szücsényvölgy Babits M. utca Bálint köz Bethlen Gábor utca Bocskai utca Bartina Dorogi köz Esze Tamás utca Fürdőház utca Kablár köz Kadarka utca Kálvin tér Kápolna tér Klapka Gy. utca Kossuth Lajos utca Marx K. utca Mérey utca Parászta Pince Pince utca Remete utca Séd köz Táncsics Mihály utca Vak Bottyán utca Rákóczi utca 1—60-ig Kölcsey utca Wossinszky M. utca Lajos k. utca Gulyásvölgy 1. Kálvin téri iskola.
