Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

1958. június 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A KÖPKÖD® em, nem egy vásott kölyök- ről mondunk történetet. Egy térről, egy sarokról lesz szó. Minden nagyobb alföldi város­ban volt ilyen tér, vagy utca, ahol a munkanélküliek gyülekez­tek. Talán mindenütt ez volt a neve: — köpködő. Itt gyülekez­tek, köpködtek, munkát lesve öre­gek, fiatalok, tanulatlan és érett­ségizett, egyetemet végzett és iparos emberek. Dolgozni akartak ... Élni!... Emberibb életet!... Itt gyülekez­tek. Hogy mikor keltek? És mi­kor feküdtek? Ki tudja? Aludtak-e egyáltalán? A gond, az éhség, egy­szóval a nyomor milyen álmot tartogatott számukra? ... Keser­veset! Sokszor láttam, jól ismertem a bajai köpködőt. Reggel, ha mun­kába mentem már százával ott nyüzsögtek a munkára vá ók, pedig én is elég korán mentem. Este még mindig voltak, pedig sokszor mentem későn haza. Egyszer aztán megcsappantak, kevesebben lettek. Otthon hal­lottam az okát — „megkezdődött az inségmunka”. Kubikolni men­tek. A város alatt folyó Sugovi- cát mélyítették, a kidobott iszapot és homokot kellett eltalicskázni. A város vezetősége határozta el, hogy megcsináltatja ezt a mun­kát, hogy ezzel csökkentse az ín­ségesek számát. „Legalább keve­sebben esznek majd az Ínséges konyhán, amit részükre felállítot­tak.” A munkát megelőzően összeül­tek a városi urak, hogy meghány­ják, vessék mennyi legyen a nap­szám. Nyolcvan fillért állapítot­tak meg egy napra. Reggel ko­rántól a besötétedésig kellett a 80 fillérért dolgozni. Nyolc órai munkaidő? Nem, akkor még ke­vesen dolgoztak nyolc órát, csak a posztógyáriak, meg a kőműve­sek, azok, akik szervezett mun­kások voltak. IjPehát 80 fillér lesz a nap­“ szám. A téren a döntésre váró zsongó, morajló tömeg leg­alább egy pengőt remélt. Kevés a 80 fillér egész napra a sár ta­licskázásért és erő kell hozzá, az erőt pedig az élelem adja, —• mon­dogatták. Még az 1 pengő is ke­vés lenne. A tanácsteremben ezalatt folyt a városi urak tanácskozása. Az esperes-plébános úr állt fel szó­lásra. Lilaszegélyes reverendáját, széles lila öv fogta át, egészséges, jól táplált ember. Néhány percig az asztalt nézte, talán gondolatait rendezte? Aztán a plafonra sze­gezte tekintetét, úgy ahogyan a szószéken szokta. Talán a nagy- mindenség a világ teremtőjét hív­ta segítségül, akinek ő a földi képviselője. Még nem szólalt meg, de a pol­gármester úr, már rendezgette az adandó választ, rhert úgy gon­dolta, az isten szolgája, pártolni fogja a szegénységet. Hiába nem fizethetnek többet! Nem és nem! A plébános úr kifújta magából az isteni sugallatot, aztán rövid beszédébe fogott. Tulajdonképpen csak javaslattal élt. Röviden, ma­gyarosan, szabatosan mondta ki: — Nem fizethetnek még 80 fillért sem, az inségmunka ára 60 fil­lér, ez is elég — mondotta. Taps és ünneplés járt ki a plébános úr­nak. Éljenezték, rázták a kezét, ölelgették az urak. És ami ünnep­lést hozott a plébánosnak, az nyo­mort és robotot jelentett a kubi­kosoknak. Ha legalább azt akarta volna, hogy a megtakarított pén­zen több ember dolgozzon, ezt talán megértették volna a köp­ködő rongyosai. De tudták azt, hogy a megtakarított pénzen, a 40 filléreken bankettet és ünnepsége­ket rendeznek a maguk számára az urak. Erre kellett a 40 fillér. És mit szól a téren morajló tö­meg. Már azt vitatták, azon iz­gultak, hogy kit vesznek fel a mun kára. A 60 fillérért ugyanis 2 kiló kenyeret lehetett kapni és még maradt is pár fillér krumplira. És I legalább napjában egyszer jól ! lakhat a gyerekhad, mert meglesz a biztos kenyér. Mennyi boldog- j ság is rejlett abban az időben a 60 fillér mögött. Aki jól bírja a munkát, hónapokig nem áll a köpködőn. jgz a történet jutott eszembe ■“ amikor nemrég ott áll­tam a hajdani köpködőn és Ma­rosán elvtárs beszédét hallgattam. Sokan voltunk a bajai békegyűlé­sen, a Béke-téren. És Marosán elvtárs beszélt a hajdani köp­ködőről. Vajon a nagyapák, akik még élnek, mesélnek-e néha a jól öltözött, egészséges unokáknak az akkori életről, a köpködőről. Mondják el bátran, hogy nem szép lakás, paplanos ágy, motorkerék­pár volt akkor az álmuk. Nem kell szégyelniök, hogy nekik ab­ban az időben meleg leves, fekete kenyér sem jutott minden napra. Nem tehettek ők róla, nem ők akarták így, az urak akarták, akik így intézték sorsukat... Azóta babakorzó van a széles napos úton.. Szebbnél-szebb ko­csikban sütkéreznek a vidám gye­rekek. Nevetéstől hangos a kocka­köves tér, amelyen eltiport, lyu kas cipős, csizmás, vagy mezít- lábos emberek hada nyüzsgött, só­hajtozott, köpködött. Fiataljaink nem tudják, hogy valamikor itt állástalan doktorok, tanárok, ta­nítók és munkások vártak alkal­mi munkára, pár fillér keresetre. Reggel korántól késő estig, he­teken, hónapokon keresztül a sor­suk egy volt. Nyomor ... Nyo­mor ... Vankó Józsefné Bátaszék Ä paksiak sürgős feladata: Rendbehozni a népművelés ügyét községükben A Paksi Járási Művelődési Otthon ügye már régi problémája a felettes népművelési szervnek. A legutóbbi felülvizsgálat is azt derítette ki, hogy a munka nem megfelelő, sürgős vál­toztatásokra van szükség ahhoz, hogy a tizenhatezer lakosú járási székhely lakosságának kulturális igényeit ki tudják elégíteni. Színielőadásokat a nyár folyamán nem rendeznek, mondván, nem lesz közönség, mert ilyenkor a parasztság nem ér rá színházba járni. Ez az érv nem elfogadható, mert ha megfelelő időpontban rendezik az előadást, úgy a parasztok közül is számosán megjelennek, de hiszen a község la­kosainak 25—30 százaléka egyéb fog­lalkozású, akik a nyári mezőgazda- sági munkák idején is látogatni tud­ják a színielőadásokat. Ismeretterjesztő előadást ebben az évben összesen egyet tartottak a fo­gamzásgátlásról. Bál engedélyt el­lenben 52 ízben adott ki a tanács és ebből 37 alkalommal csak táncmu­latságot tartottak műsor nélkül, a művelődési házban és a gazdakörben. A művelődési ház tevékenysége tehát úgyszólván teljesen a táncmulatság­rendezésre korlátozódik a saját szín­játszócsoport működtetése mellett. A művelődési ház munkája — ez a meglehetősen szerény munka is — csak paksi. Ugyanakkor elhanyagol­ják a járás művelődési otthonainak és kultúrcsoportjainak támogatását. Legfeljebb abban nyilvánul meg tá­mogatás, hogy a paksi művészeti csoportok műsorait a járás községei­ben is bemutatják. A járási művelődési háznak nincs tömegbázisa. Aktivahálózata elég kisszámú. Nagyon kevés értelmiségit vonnak be a munkába. A művelődési ház támogatásában mindössze két pedagógus, egy orvos és egy jogász vesz részt. Kétségtelenül jó munkát végeznek, mindent megoldani azon­ban ők sem tudnak. Egészségtelen verseny folyik a mű­velődési ház és a gazdakör között. Ahelyett, hogy összehangolnák mun­kájukat, egymást segítenék, verse­nyeznek a bálrendezésben. Hogy eb­ben ki a hibás, annak kiderítése külön vizsgálatot igényelne, tény azonban, hogy ez a versengés erősen megcsappantja a művelődési ház be­vételeit. Részben ennek köszönhető, hogy állandóan anyagi gondokkal küzködnek. Ugyanakkor a községben számos jó művészeti csoport működik. Elég csak a KIOSZ együttesére, az isko­lai csoportokra és a konzervgyár cso­portjára hivatkozni. Valamennyien jól dolgoznak, igénylik azonban az irányítást, munkájuk összefogását és egybehangolását, amit a művelő­dési háznak kellene biztosítania. Ezek jelentik a paksi kulturális munka széles kibontakozásának fő akadályait és a többi mellett ezek az Borsos Gyula, a simontornyai Kossuth Termelőszövetkezet tehe­nésze évekkel ezelőtt alapító tagja volt az akkor Alkotmány nevet vi­selő termelőszövetkezetnek. Azóta is hű maradt a kis családhoz. Az állattenyésztőt, különösen a tehenészt a kora délutáni órákban nem lehet könnyen megtalálni. A reggeli fejés után kihajt és dél­utánig a legelőt járja. Ezen a na­pon is a legelőn találtuk meg Gyula bácsit és nem győztük dicsérni a tisztán tartott, jó kondícióban lévő állományt. A beszélgetés során meg­tudtuk, hogy Gyula bácsi nem olyan régen került vissza a tehenészethez, addig a növendékeket gondozta, mi­vel azonban a tejhozam 28 tehén­től napi 160 literre csökkent, kér­ték, hogy vegye vissza ismét az ál­lományt. — őszintén szólva nem akartam visszamenni tehenésznek, mert ha egyszer elrontanak egy állományt, nagyon nehéz azt helyrehozni, és hosszú hónapok kellenek hozzá. Mondtam az elnöknek, megpróbá­lom. Pár hétig már az állománynál voltam, amikor megkérdeztem az elnököt. — Akarod-e, hogy naponta 300 liter legyen a tej, meg magasabb akadályok a leglényegesebbek. Mi je­lentheti a megoldást, a kilábolást a mélypontról. Először is meg kell te­remteni a személyi feltételeket. Életre kell kelteni a községi művelő­dési bizottságot, amely azonkívül, hogy megalakult, édeskeveset tett. Pedig a művelődési állandó bizottság irányításával ez a szerv hivatott arra, hogy összehangolja a különböző mű­vészeti együttesek tevékenységét és lelket leheljen a művelődési otthon munkájába. Az idő sürget. Bár nem a nyár a legalkalmasabb időszak arra, hogy nagyszabású népművelési munka bontakozhassék ki, az őszi tevékeny­ség előfeltételeit azonban már most meg lehet és kell teremteni. legyen a tejzsír is? — Persze, hogy akarom, de ho­gyan? — Válaszolta. — A zöld mező mellé kukorica­darát kérek, a többit meg bízd rám. így is történt. Szavát állta az el­nök, biztosította a kukoricadarát, de állta szavát Gyula bácsi is. Ma 35 tehéntől 320—325 liter tejet fejnek, a tejzsír pedig 4 százalék. A „ti­tokról” érdeklődtünk, hogyo.n tud­ta ezt elérni. — Végeredményben nem olyan nagy valami. Hozzá szoktattam is­mét az állatokat a rendszeres takar­mányozáshoz, gondozáshoz és a le­geltetéshez, mert ez a titka. — Ezekután még arról szeretnénk érdeklődni, hogyan érzi magát a szövetkezetben? — Ha arra gondolok, hogy immár 8 éve taposom a szövetkezeti utat, csak azt mondhatom, hogy jól, és e közösségtől valószínű csak az ásó meg a kapa fog elválasztani. Nem panaszkodhatok, de a többiek sem. Igyekszem elérni ebben az évben is az 500 munkaegységet és ha arra gondolok, hogy terv szerint ebben az évben 60 forint lesz az átszámí­tott egy munkaegység érték, akkor mondhatom nagy zárszámadást tar­tunk ebben az évben is. P. R. A lelkiismeretes munka eredménye 1958-59. tanévtől kezdődően Szekszárdot hárem iskolai körzetre osztják Akik mostanában a Kadarka és a Táncsics Mihály utca környékén jár­tak, örömmel tapasztalhatták, hogy gyors ütemben folyik a 20 tantermes általános iskola építése és minden remény megvan ahhoz, hogy az is­kola 1958—59. tanévtől kezdődően a szekszárdi tanuló ifjúság rendel­kezésére állhasson. A tantermek frissen festve és mázolva, a parkett beeresztve, a tantermek nagy része berendezve várja a felavatási ün­nepségeket, amelyre előreláthatólag az 1958—59. tanév kezdetekor kerül majd sor. Az avatási ünnepségekre a megyei tanács művelődési osztálya rrjeghívta Benke Valéria elvtárs, művelődési minisztert is, a gyönki gimnázium volt diákját. Szekszárd oktatásügyének törté­netében az 1958—59. tanévvel kez­dődően új fejezet kezdődik. Tolna megye az ország többi megyéi kö­zött a tantermekkel legjobban ellá­tott megyék egyike. Ez a jó tantermi ellátottság megmutatkozik a megye- székhely tantermi ellátottságában is, mert az 1958—59. tanévtől kezdődően Szekszárdon nem lesz váltakozó ta­nítás. Sok szülőnek a panasza oldó­dik meg egy csapásra, akik számára igen sok bosszúságot jelentett az, hogy az egyik gyermek egyik héten délelőtt, a másik délután járt, a kö­vetkező héten pedig megismétlődött az eset fordítva. Ha meggondoljuk, hogy szerte az országban a városokban kettős vál­tásban folyik a tanítás, de Budapes­ten és Miskolcon hármas váltásban használt tantermek is vannak, akkor tudjuk csak igazán értékelni azt, hogy mit jelent majd a 20 tantermes iskola, a város egyik legkorszerűb­ben felszerelt, legcsendesebb he­lyén lévő iskolaépületének a haszná­latbavétele. A délkeletre néző tan­termekben, pormentes levegőjű ud­varában, ideális csendben minden feltétele megvan az eredményes munkának. Természetesen maradnak megol­datlan feladatok is, amelyek a kö­zeljövőben várnak megoldásra. El­sősorban a 20 tantermes iskolához vezető utaknak a javítására, korsze­rűsítésére s nem egy esetben az el­készítésére is gondolunk, mert hi­szen az új iskolaépületbe több mint 1000 általános iskolai tanuló jár majd, hiszen itt zajlik le az általá­nos iskolai napköziotthon közel 300 tanulójának étkeztetése is. A napkö­ziotthon elhelyezésével és működé­sével kapcsolatos panaszok is egy csapásra megszűnnek majd, hiszen korszerűen felszerelt konyha, 150 személyes ebédlő és világos helyi­ségek várják a napköziotthon tanu­lóit. Az új elhelyezési lehetőségek miatt mód nyílik majd a napközi­otthon létszámfejlesztésére is és re­mélhetőleg minden jogos igényt ki tud majd az intézmény elégíteni. A 20 tantermes ált. iskola szeptem­beri használatbavételére tekintettel hosszú idő óta tárgyalások folytak a megyei és a városi tanács között és ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeképpen körzeti beosztás született. A körzeti beosztás hosszú előkészítő munkának az eredménye és attól való eltérésre nincs lehető­ség. A művelődésügyi osztálytól nyert felvilágosítás szerint a szülők ne is forduljanak ilyen kérésekkel se a várositanácshoz, se a megyei tanács művelődési osztályához, mert kivételt senkivel sem tesznek. A körzetek kialakításánál sajnos nem lehetett tökéletes munkát végezni, mert egyrészt az iskolák nem egy­forma befogadóképességűek, más­részt Pedig viszonylag mindhárom iskola főépülete a város központjá­ban épült és bizony előfordulnak olyan esetek, hogy pl. a Kölcsey, a Wosinszky Mór és a Lajos király ut­cai iskolások a 20 tantermes iskolá­hoz tartoznak és iskolába menet a Széchenyi utcai leány általános is­kola mellett mennek majd el, a bi­zottság azonban igyekezett a leg­megfelelőbb megoldást megkeresni és ennek kapcsán szem előtt tartot­ta azt, hogy egy-egy tanuló a három iskola valamelyikében megkezdett tanulmányait ugyanabban az iskolá­ban fejezhesse be és ne kelljen ne­ki költözködés nélkül iskolát változ­tatnia. A körzeti beosztást tájékoz­tatásul azzal közöljük, hogy június 23—24-én sorrakerülő beiratkozások alkalmával már mindenkinek a kör­zetének megfelelő iskolába kell be­iratkoznia. Bár a 20 tantermes iskola még nem kész, a beiratkozás már az új iskolaépületben lesz. I. sz. általános iskola. II. (Garay tér) sz. általános iskola; III. sz. általános iskola. (Széchenyi utca) (Kadarka utca) Hozzájuk tartoznak: 1. Béla téri iskola 1. Újvárosi iskola. 2. Béri Balogh Ádám 2. Palánki iskola. utcai iskola 3. Béke telepi iskola. 3. Gyógypedagógiai ta­gozat. 4. Csatári iskola. A kapcsolódó iskolákban csak alsó tagozat működik. A felsorolt iskolák közül a Balogh Ádám utcai, a csatári, az újvárosi, a palánki, a béketelepi és a Kálvin téri iskola örállóan írja be az alsótagozatú ta­nulókat. A felsőtagozatú tanulók beírását azonban csak a három nagy iskola: a Garay téri, a Széchenyi utcai és a Kadarka utcai iskola írja be. Szekszárdi áll. iskolák körzeti beosztása Garay téri iskola. Ady E. utca Alkotmány utca Arany J. utca Beloiannisz utca Bercsényi utca Béri Balogh utca Bezerédy utca Garay tér Jókai utca Hunyadi utca Lehel utca Mikes utca Munkácsi utca Perczel utca Széchenyi utca Sztálin- tér Tárcsái utca Vasvári utca Vörösmarty utca Dózsa Gy. utca Zalka Máté utca Bakta utca Sporttelep Alkony utca Bakta-köz Kürf utca Bem utca Benczúr utca Dobó utca Wesselényi utca Hirling utca Kisfaludy utca Csokonai utca Mártírok tere Keselyüsi út Várköz Móricz Zs. utca Kálvária Cigány telep Alsó Paskum B.M. laktanya Csatár Honvéd Széchenyi utcai iskola. Kadarka utcai iskola. Zrínyi utca Béke telep Csörge tó Palánki hegy Lisztes Palánk Parászta Finta állás Epreskert Németvölgy Rózsamáj Szt. Mihály dűlő Sporttelep Mészáros Lázár utca Árpád utca Árvaház utca Bajcsi Zs. utca Baka utca Balassa utca Batthyányi utca Berzsenyi utca Csaba utca Damjanich utca Hrabovszky utca Kapisztrán utca József utca Kinizsi utca Károlyi utca Kiss János utca Mátyás király utca Nyár utca Patak utca Pázmány tér Petőfi utca Rákóczi utca 60-tól Rózsa utca Szluha Gy. utca Tavasz utca Tinódi utca Toldi utca Tompa utca Városmajor Pollák utca Bödő (N és Kis) Benedekvölgy Hosszuvölgy Gyertyános Előhegy Németvölgy Kerékhegy Remete (j és b) Parászta Rövidvölgy Sötétvölgy Szőlőhegy Bagolyvölgy Hidas-Petre Somogyi Béla utca Szücsényvölgy Babits M. utca Bálint köz Bethlen Gábor utca Bocskai utca Bartina Dorogi köz Esze Tamás utca Fürdőház utca Kablár köz Kadarka utca Kálvin tér Kápolna tér Klapka Gy. utca Kossuth Lajos utca Marx K. utca Mérey utca Parászta Pince Pince utca Remete utca Séd köz Táncsics Mihály utca Vak Bottyán utca Rákóczi utca 1—60-ig Kölcsey utca Wossinszky M. utca Lajos k. utca Gulyásvölgy 1. Kálvin téri iskola.

Next

/
Thumbnails
Contents