Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-12 / 137. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 12. De Gaulle hatalma mögött a fasizmus fenyegetése rajzolódik ki A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata Párizs: (MTI) A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága hét­főn és kedden a Párizs melletti Ivryben ülést tartott. A Központi Bizottság tanulmányozta a de Gaulle hatalomra kerülésével előállt új helyzetet és e helyzetből a pártra, a munkásosztályra, a népre háruló feladatokat. A határozat többi közt megállapítja: „De Gaullet összees­küvés juttatta hatalomra, összeeskü­vés adta meg az eszközöket arra, hogy törvényeket hozzon, alkot­mányt csináljon. Hatalma mögött a fasizmus fenyegetése rajzolódik ki. Az a katonai és gyarmatosító cso­port, amelyre de Gaulle támaszko­dik, megpróbálja egész Franciaor­szágra kiterjeszteni az állítólagos közüdv-bizottságokkal a fasiszta pártokat jellemző önkényt, a felje­lentési rendszert és az erőszakot. Megállapítja, hogy az algériai há­ború Franciaország számára csak szerencsétlenséggel végződhet. Da Gaulle a háború súlyosbításának, a háború egész Észak-Afrikára való kiterjesztésének útján indult el. A diktatúra kormányát, a nagy­tőke, a gyarmatosítók, a militariz- mus és a reakció támogatja. A személyi hatalomhoz folyamodásuk nem erejük, hanem gyöngeségük bi­zonyítéka. Nem tudván többé poli­tikájukat a hagyományos parlamen­ti demokrácia módszereivel kierő­szakolni, félredobják a népképvise­leten alapuló köztársaságot „erős ál­lamot” követelnek, parancsuralmi rendszert, amely a tömegekre kény­szer és demagógia révén erőszakolja rá politikáját. Franciaország bajai­nak oka nem a demokrácia, nem a parlamenti rendszer, hanem éppen ellenkezőleg, a népképviseleti rend­szer elveinek és a választók akara­tának kommunistaellenességből fa­kadó állandó megsértése. A kom- munistaellenesség és a külföldi im­perializmus követeléseinek való szolgai alávetettség megakadályoz­za a munkásosztályt abban, hogy jogait parlamenti- és kormánysí­kon gyakorolhassa. Hatmillió fran­cia szavazatának számbavételét el­utasítani, választottaikat kizárni az alkotmányos intézményekben való részvételből: ez annyit jelent, mint meghamisítani a demokrácia mű­ködését, felbomlasztani a köztársa­sági erőket és behódolni a reak­ciónak. Óriási a jobboldali szocia­lista vezetők, különösen Guy Mollet felelőssége. Az a tény, hogy eluta­sították a munkásosztályra támasz­kodást, a kommunista párttal való szövetséget 1956 február 6-án a túl­zó gyarmatosítók előtti fegyverleté­telre és 1958 június 1-én árulás­ra vezetett. Hangsúlyozza a határozat: nem a fasizmus és a kommunizmus között, hanem a reakcióra és a militariz- musra támaszkodó, fasizmusra veze­tő személyi diktatúra és egy olyan demokratikus rendszer között kell választani, amely a franciák több­sége követelte politikát kívánja foly­tatni. A Pravda a franciaországi helyzetről Moszkva: (TASZSZ) A Pravda szerdai számában .Szemleíró” a franciaországi helyzetet kommentál­va a következőket írja: — Helytelen lenne lebecsülni azt a veszélyt, amely a jelen helyzetben Franciaország sorsát fenyegeti. A reakció erői ellenállásba ütköztek, de egyáltalán nem mondottak le ter­veikről. De Gaulle miniszterelnök­nek a napokban Algériában tett uta­zása egyáltalán nem erősítette meg azokat a Párizsból elterjedt jelen­téseket, amelyek szerint az új fran­cia kormánynak szándékában állna végetvetni a lázadó szervezetek te­vékenységének, amelyek félrevezetés végett a „közüdv-bizottságok” elne­vezést sajátították ki maguknak. Sőt, mi több, a lázadók de Gaulle tábornok algériai beszédét úgy ér­telmezik, mint amelyben szolidari­tást és bizalmat nyilvánított irán­tuk. Párizsi hivatalos körökből nem cáfolták ezt az értelmezést. Az a tény, hogy a hatóságok meg­tűrik, vagy ösztönzik a lázadó szer­vezetek tevékenységét, feltétlenül meglepetést kelt a 20-as, 30-as évek történelmi tanulságainak világánál, amikor is a hírhedt olaszországi „fe- keteingesek” és a németországi ro­hamosztagok az állami szervek en­gedékenységét kihasználva, maguk­hoz ragadták a hatalmat és véres csapásokat mértek nemcsak a hala­dó erőkre, hanem azokra is, akik engedékenyek voltak a fasiszták iránt. Nem kétséges, ha Franciaország­ban felülkerekednek a reakció erői, ez fokozza a nemzetközi feszültsé­get, az agresszió és a háború erői­nek malmára hajtja a vizet. És vi­szont, ha meghiúsítják a „közüdv- bizottságok” mellett állók terveit, ez nemcsak a franciaországi köz­társaságpárti erők győzelme lesz, hanem egyszersmind Európa és az egész világ békéjének és biztonsá­gának nagy sikere is. A béke és demokrácia híveinek rokonszenve a köztársaságot védel­mező francia hazafiak oldalán áll — írja befejezésül „Szemleíró”. E napokban a francia nép minden őszinte barátja azt a biztos meg­győződést fejezi ki, hogy a köztár­saság védelmezőinek erősödő egy­sége eltorlaszolja az utat a reak­ciós erők előtt, amelyek Francia- országban kezet emeltek a cjpmok- ratikus szabadságjogokra. Az algériai közüdv bizottság de Gaulle ellen fordult Az AP algíri tudósítója jelenti: Az algíri zendülő junta nyíltan szembehelyezkedett de Gaulle tábor­nok utasításaival, de gyors ellenzésre talált Sálán tábornok részéről, alki de Gaulle polgári és katonai megbízott­ja a viharos Algériában. A junta határozatában a francia politikai pár­tok „eltörlését” és „igazi közüdv kormány” megalakítását követelte. Értesülések szerint Sálán és a köz­üdv bizottság képviselői között vita támadt a határozattal kapcsolatban, amely megsértette de Gaullenak azt az utasítását, hogy az algíri zendülők tartózkodjanak a politizálástól. A francia sajtó érdeklődésének középpontjában az algériai közüdv bizottság keddi feltűnő határozata áll. A Paris Journal abban remény­kedik, hogy „de Gaulle már szerdán riposztozni fog Algír és Korzika ket­tős kihívására.’’ A szocialista Populaire hevesen el­ítéli az Algériai Közüdv Bizottság mesterkedését. A lap „az algíri párt­ütőknek a de Gaulle-kormány ellen intézett támadásáról” ír. Párizs (MTI). Párizsi politikai meg figyelők rendkívüli jelentőséget tu­lajdonítanak az algériai közüdv bi­zottság és a francia kormány — tehát a de Gaulle hivatalos álláspontja — között jelentkezett merev eltérésnek. A véleménykülönbség az algériai pro­bléma igen sok részletkérdését érinti. Az algériai országos közüdv-bizott- ság kedden kétórás ülés után, ame­lyen Massu ejtőernyős tábornok és dr. Szid Kara elnökölt; egyhangú ha­tározatot hozott. A határozatot, ame­lyet de Gaulle tábornokhoz címeztek, jóváhagyta Sálán tábornok is. Az al­gériai közüdv bizottság örömét fejezi ki, hogy „ígéretet kapott az algériai közüdv bizottság Algéria totális in­tegrációjára.’’ Veszélyesnek tartja, hogy a népszavazás előtt Algériában közigazgatási választásokat tartsa­nak. Az algériai közüdv-bizottság ez­után hevesen támadja a politikai pártokat, s nyíltan hangoztatja, hogy „igazi közüdv kormányt követel”. Végül kijelenti, hogy „teljes autori­tásával támogatja a nemzeti megúj­hodásnak azt a mozgalmát, amelyet az anyaországban a közüdv bizottsá­gok elkezdtek.” Folytatódtak Eisenhower és Macmillan megbeszélései London (MTI) Néhány washingto­ni jelentés fényit derít Macmillan washingtoni látogatásának igazi pénzügyi és gazdasági céljaira. A Daily Expressz washingtoni tu­dósítója szerint úgy látszik, Macmil­lan washingtoni útjának legfőbb cél­ja az volt, hogy megcsapolja Ame­rika tartalékait, amelyek gyümölcsö- zetlenül hevernek az állam páncé­lozott pincéiben és a bankokban. Azt akarja, hogy ezek a dollárok a nyu­gati világ érdekében dolgozzanak. A baltimorei Hopkins-egyetemen elmondott beszédében Macmillan a vámtarifák mérséklését, a heverő tőkének a szövetségesek rendelkezé­sére bocsátását és a font-terület erő­feszítéseinek támogatását sürgette. Nem nevezte meg ugyan az Egye­sült Államokat, de beszéde feltűnőé^ kemény és szókimondó volt, ami an­nál feltűnőbb, mert közvetlenül az előadói emelvény mögött ült Eisen­hower. Ugyanakor Dulles sajtóértekezle­tén célzott arra, hogy az Egyesült Ál­lamok akcióra készül fel ebben a gazdasági háborúban, amelyet Hrus­csov megüzent a Nyugatnak és fegyvere a dollárok nagyobb mérté­kű özönlése lesz a nyugati orszá­gokba. A Daily Mail washingtoni tudó­sítója szerint Macmillan és Dulles a kereskedelem növelésének tervé­ről tanácskozott a szovjet „gazdasá­gi kihívás” elhárítására. Áz az el­gondolás, hogy növelnék a világ­bank és a nemzetközi pénzalap készpénzkészleteit, a kereskedelem finanszírozására, főleg a fejletlen or­szágokban. A pénz javarészét az Egyesült Államok adná, de hozzá­járulást követelnének Ángliától és Nyugat-Németországtól is. Újabb éles összetűzések Ciprus szigetén Nagy-Britannia athéni nagyköve­te kedden közölte a külügyminiszté­riummal: az angol kormány mielőtt az alsóházban előterjeszti javaslatait a ciprusi kérdés megoldására, indít­ványait közli a görög kormánnyal, hogy álláspontját előterjeszthesse. Temisztoklesz Dervisznek, Nicosia görög polgármesterének elnökleté­vel öttagú bizottság kezdett hozzá a törökök támadásai elleni védelem megszervezéséhez. Az éjszaka folyamán a Nicosiától délre fekvő Pirci községben utcai harc fejlődött ki a ciprusi görögök és törökök között. A harcoknak az angol katonaság közbelépése vetett véget. Több mint száz személyt le­tartóztattak. Nicosiában szerdán reggel, közvetlenül a kijárási tilalom megszűnése után a piactéren összetü" zésekre került sor a görögök és törö­kök között. Később jelentés érke­zett arról, hogy Nicosia török ne­gyedében lévő egyik autóbuszválla­lat telephelyén, valamint az egyik görög garázsban tűz ütött ki. Nicosia belvárosában megerősítették az an­gol katonai őrséget. Ciprus keleti részében Athienu községben ugyancsak incidensekre került sor törökök és görögök kö­zött, ennek során három ciprusi gö­rög megsebesült. (MTI) Az Egyesült Államok baktériumfegyverrel látja el csapatait New-York (TASZSZ) A Newsweek legutóbbi számában közli, hogy „az Egyesült Államok hadserege titok­ban olyan tüzérségi és rakétatölte­tekkel látja el élvonalbeli csapatait, amelyek új vegyi- és baktériológiai eszközök segítségével megbénítják, harcképtelenné tehetik, vagy megöl­hetik az ellenfelet”. „A katonai szakértők — mutat rá a folyóirat — visszavágó akciókra akarják készen tartani az új fegy­vert.” ESEMÉNYEK SOROKBAN Athén (MTI). Karamanlisz görög miniszterelnök kedden este nyilatko­zatot tett az újonnan megválasztott görög parlamentben. Karamanlisz mindenekelőtt a ciprusi problémáról szólott és megállapította, hegy a ciprusi görög lakosság ellen elköve- vetett túlkapások és fenyegetések el­pusztíthatják az atlanti szövetséget. * Róma (TASZSZ). Az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságá­nak ülésén Luigi Longo, a párt fő­titkárhelyettese beszámolót mondott. „A választások eredményei és har­cunk a békéért, az ország társadal­mi-politikai megújhodásáért’’ cím­mel. • Ankara (AP). A török hivatalos hírügynökség közölte, hogy Fatin Zorlü külügyminiszter 'kedden éjfél­kor hívatta Nagy-Britannia nagykö­vetéit és felszólította Nagy-Britan- niát „védje meg a ciprusi törököket a ciprusi görögök terrorja ellen." A hírügynökség szerint ez volt Törökország legújabb lépése a cip­rusi vitában. Nyilván válasznak szán­ták arra az angol kérésre, hogy a tö­rök kormány vesse latba befolyását és vegye rá mérsékletre a ciprusi törököket. * London (MTI). A ciprusi válság to­vábbi súlyos külpolitikai visszahatá­sait vázolja a Daily Express „a törö­kök őrjöngenek az angol nagykövet ellen” című jelentésében, amelyben elmondja, hogy az ankarai angol nagykövetet éjfélkor az ágyából rán­gatták ki sürgős meghívással, hogy azonnal menjen a török külügymi­nisztériumba. Zorlü török külügymi­niszter egy órán keresztül dühösen leckéztette a nagykövetet, szitkok és sértések özönét zúdította Angliára és azzal vádolta meg a ciprusi ható­ságokat, hogy szándékosan elmulasz­tották kötelességüket a törökök életé­nek megvédésében. * Bukarest: (MTI) A Román Szak- szervezetek Központi Tanácsának meghívására kedden este kéthetes látogatásra Bukarestbe érkezett a Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége. A küldött­ség vezetője Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. * Párizs: (MTI) A de Gaulle-kor­mány szerdán délelőtt miniszterta­nácsi ülést tartott. Párizsban azt várják, hogy az ülésen szóba kerül az algériai közüdv-bizottság hatá­rozatára adandó válasz kérdése is. A kormányt erősen foglalkoztatják az ország gazdasági talpraállításának tervei. A várt_ államkölcsön kibo­csátása előreláthatólag jövő héten történik meg. Azt várják, hogy ma­ga de Gaulle miniszterelnök jelenti be az országnak az államkölcsön ki­bocsátását a péntekre előrehozott rádióbeszédében. Szoboljev felszólalása a Biztonsági Tanács libanoni vitájában New-York (MTI) A Biztonsági Ta­nács kedden délután folytatta ülé­sét, hogy megvitassa az Egyesült Arab Köztársaság ellen emelt liba­noni vádakat. Mint már jelentettük, Omar Lutfi, az Egyesült Arab Közt társaság küldötte szólalt fel. Vissza­utasította Libanonnak azt vádját, hogy az Egyesült Arab Köztársaság beavatkozott Libanon belügyeibe. Malik, libanoni külügyminiszter be­jelentette, hogy másfél órával az ülés előtt telefonon beszélt Bejruttal es arról értesült, hogy „a helyzet ko­molyabbá vált”, egyre komolyabb a fegyveres beszivárgás Libanonba. Jar­ring, svéd küldött javasolta, az ENSZ küldjön azonnal megfigyelő csopor­tot Libanonba. Szoboljev szovjet megbízott kijelentette: „Libanon pa­nasza teljesen alaptalan és el kell utasítani. Nyugati beavatkozás ve­szélye fenyegeti Libanont, méghozzá igen súlyosan, nem pedig valamifé­le beavatkozás az Egyesült Arab Köztársaság részéről”. (MTI) Bűn és bűnhődés Irta: G. Riklin Két hete, amikor a szanatóriumból jöttem, egyre csak azon töprengtem, hogyan kaphatnék egyágyas szobát. Ravaszsághoz folyamodtam. Meg­érkezésem után nyomban beállítot­tam az igazgatónőhöz és szelíd mo­sollyal így szóltam: — Mélyen tisztelt Olga Fjodosze- jevna. Előre szeretném figyelmeztet­ni, nehogy valami félreértés legyen: rossz szobatárs vagyok az üdülő em­ber számára, különösen, ha az illető még ideges is egy kissé. — Kiabál álmában? — Nem — ezen a téren nincs hiba, — ellenben horkolok. — Erősen? — Eddig még senki sem tett túl rajtam. Született tehetség vagyok. Mellettem aztán lehetetlen aludni. Még az igen kitartó emberek, mond­juk a bölcsészek, vagy a 'kritikusok sem bírják ki mellettem egy óránál tovább. Olga Fjodoszejevna erre megnyug­tatott, mondván, úgy intézi a dolgot, hogy elégedett legyek. Az igazgatónő körülnézett, s ma­gához intett egy fehérköpenyes leányt. — Mond, Masa, melyik szobába ka­pott beosztást az elvtárs? — Az ötösbe. — Tegyétek át a kilencesbe. — Horkol? — tájékozódott szak­értelemmel a leány. — De még mennyire! — válaszol­tam büszkén. így hát a kilences szobába kaptam beosztást. Benyitok az ajtón, s látom., hogy elhibáztam a dolgot: a szoba kétágyas. Szobatársam, mint ahogy a beszél­getésből kitűnt, egy kisipari termelő- szövetkezet elnöke. Közlékeny em­ber, én sem vagyok melankolikus. Élénk beszélgetésbe merültünk, s hirtelen nekem szegezte a kérdést: — Horkol? — Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy ezen a téren komoly eredmé­nyeket értem el. — Akkor hát majd együtt horko­lunk. Elveszett velem a világ. Micsoda katasztrófa! — Erősen horkol? — kérdeztem. — A szövetkezet legjobb horkolója vagyok. Másutt is nehéz lenne ilyen éjszakai harsonát találni. — Bizonyára csak tréfál! — re­ménykedtem. — Ilyesmivel nem szokott tréfálni az ember. Éjszaka egyébként bemu­tatom utánozhatatlan művészetemet. A szövetkezeti elnök állta a szavát. Az esti séta után nyomban lefeküd­tünk. Azaz az elnök aludni készült, bennem pedig olyan érzés támadt, mintha a siralomházban lennék. Szom szádom még jóformán le sem húnyta a szemét, máris rázendített. Sosem hittem volna, hogy vannak a világon olyan orr. és garatüregek, amelyek ekkora teljesítményre képe­sek. így töltöttem el öt rettenetes éjsza­kát. A hatodik nap reggelén felke­restem Olga Fjodoszejevnát, hogy má sik szobát kérjek. Azt mondtam, hogy ezt a szobát keveset éri a napsütés, én pedig gyer­mekkoromtól kezdve imádom a na­pot. Az igazgatónő nyomban segítsé­gemre sietett. Meghagyta Masának: — Tegye át őt a hetesbe — majd hozzámfordulva hozzátette: — figyel­meztetem, hogy négyágyas szobába kerül. örömmel egyeztem bele a cserébe. Mit bánom én, legyenek a szobában négyen, húszán, harmincán, csak minél messzebb jussak > a horkolótól. S tudják mi történt? Abban a szo­bában kaptam helyet, amelyet külön a horkolók számára tartottak fenn. Éjszakánkint persze nem jött álom a szememre. Hallgatom szobatársaim különös hangversenyét, hallgatom^ s úgy érzem, mintha e hangorkán ha­tására már én is horkolni kezdenék. Mitévő legyek? Megszökjek a sza­natóriumból, ahol az igazgatónő félre vezetéséért ón magam szabtam ki a büntetést? Vagy majd menjek Olga Fjodoszejevnához kanosszát járni?

Next

/
Thumbnails
Contents