Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-11 / 136. szám
1958 június 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A szövetkezeti kereskedelem súlyos gondjai A zöldség és gyümölcsfélék felvásárlásáért és elosztásáért az idén első ízben a szövetkezeti kereskedelem a felelős. A szövetkezeti kereskedelemre várt az a feladat, hogy kielégítse zökkenőmentesen a lakosság, az ipar és az export zöldség- és gyümölcs igényeit. Erre a nagy feladatra a szövetkezeti kereskedelem fel is készült részben bizonyos mértékű átszervezéssel és átrendeződéssel, részben pedig megfelelő intézkedésekkel. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a földművesszövetkezeti felvásárlás és áruforgalmi apparátus jól megfelelt volna egymagában véve is igen nehéz feladatának, abban az esetben, ha nem gátolja ebben a munkában elemi csapásszerű kártételeivel a korai zöldségfélékre nézve katasztrofális időjárás. Ebben a tekintetben az idén az évszázad legkedvezőtlenebb időjárási körülményei sújtották a zöldséa- termelőket, a szövetkezeti kereskedelmet és természetesen a lakosságot is Ennek ellenére sok tekintetbe» mégis sikeresen vizsgázott a szövetkezeti kereskedelem. A XX. században a meteorológiai feljegyzések tanúsága szerint még sohasem volt olyan hideg, száraz, csapadékszegény április, mint az 1958-as évben. Még május első napjaiban sok háztartásban fűtéssel kellett biztosítani a lakások hőmérsékletét i<» Ez az időjárás a lehető legkedvezőtlenebb volt a palántanevelésre és zöldségfélék vetésére. Már ebben az időszakban aggodalommal gondoltak a zöldségtermelők a kései kedvezőtlen kitavaszodás következményeire. Bíztak azonban abban, hogy a természet csak behozza a késedelmet és bár — bizonyos terméskieséssel számoltak, de azzal, ami történt, senki sem mer* számolni. A tavaszba húzódó tél után augusztusi kánikula tört be és hetekig tartotta magát. S ez a té»s már kataszrófálisnak mondható. Semmiféle agrotechnikai eljárás itt nem hozhatott segítséget, a korai zöldségfélék szédületes gyorsasággal kezdtek érni, sőt túlérni és elsárgulni. Ezzel párhuzamosan a kártevők elképesztő mennyiségben léptek fel, a korai és a későbbi zöldségfélék érési ideje egybeesett, a különböző cikkek szezonideje felére. negyedére csökkent. Hirtele- nében az egyébként erősnek nem mondható zöldségtermés egyszerre jelentkezett a piacokon, bizonyos cikkekből olyan torlódás állt elő amelynek levezetésére képtelen volt a felvásárlás, de az eladó kereskedelem is. A szövetkezeti kereskedelem óriási erőfeszítéssel igyekezett helytállni. A példátlan nehézségek jellemzésére had álljon itt néhány adat A bajbajutott cikkek közé tartozik a saláta. A szövetkezeti kereskedelem maximális árutérítést produkált salátából. Nyolc-kilencezer fel salátát hozott naponta forgalomba Budapesten és néhány nagyobb ipari városban. Szinte a kétszeresét annak, amit bármely megelőző évben. Mégis mintegy tízmillió fej saláta magzott fel a termelőknél a hirtelen kánikula miatt. De ez szám csak becslés, ennél minden valószínűség szerint jóval több saláta vált értékesíthetetlenné, jóllehet ez a mennyiség hetekre meghosszabbíthatta volna a saláta-szezont. így azonban az értékesíthetetlen salátamennyiség ellenére is? lakosság saláta hiányra számíthat. Hasonló a helyzet a retekkel is A zöldségféle nem tudott ellenállni a nagy melegnek, hanem egyik napról a másikra még a termőföldben megpudvásodott. A legnagyobb baj azonban a zöldhagymával történt. Ezt a zöldségfélét már küllemre is nagy rongálódás érte a piacokra való eljutásáig. A beállott torlódások miatt az áru lassabban került piacra. Sok helyen volt ezért látható fonnyadt, nem éppen vonzó külsejű áru. Ez a gyorsan romlandó cikk nem tűri a tárolást. A fogyasztói igény maximálisan ki lett elégítve belőle, de a lerövidült szezonidő miatt egyre több hagyma várt felvásárlásra. Erre a felvásárló kereskedelem nem vállalkozhatott, mert az egyenlő lett volna a szállítás és tárolás közben használhatatlanná vált, megromlott áru Eorgalombahozatalával. Ezért a zöldhagymát termelő zöldségeseknek meg kell érteniök, hogy semmiképpen sem lehet célja a szövetkezeti kereskedelemnek és a népgazdaságnak termelvényük megsemmisítése Sokkal helyesebb tehát még a zöldhagymára szerződött termelőknek is a földben hagyni a hagymát, hogy az a késbbiek során főzőhagymaként kerülhessen értékesítésre. Természetesen a földben maradt hagyma további gondozást- kíván, mert a most átvételre "nem került zöldhagymát a későbbiekben, mint főzőhagymát csak akkor lehet forga- lombahozni, ha az a főzőhagyma minőségi követelményeinek megfelel. Nem szabad tehát elhanyagolni ezeken a hagymaterületeken a növényápolási munkákat és a kártevők elleni védekezést. Bár a zöldborsó-szezon nem régen kezdődött, a gondok már itt jelentkeznek. A kései kitavaszodás miatt zöldborsóból ötven-hatvan százalékos árukiesés várható a tavalyival szemben. A meglévő kis mennyiség viszont néhány nap alatt jelentkezik a piacon. A rekkenő hőség pedig tovább tart. A borsó fokozatosan érik be. A vetésterület bizonyos részein a termés egyrésze korábba« szedhető, mint a nagyátlag. Igen rosszul jár az a termelő, aki megvárja, míg egész borsótermését egyszerre szedheti le, mert akkorra már árujának nagyrésze minőségileg igen csökkentértékű lesz. Éppen ezért, a szedhető borsót azonnal kell szedni és itt is nagyon fontos a kártevők elleni védekezés. Porozni kell a zöldségféléket, a „Hungária Matador” porozószerrel sikeA „szigorú" tanarneni Bár a pedagógus nap már elmúlt, így kissé késve érkezett az egyik bogyiszlói szülő, Tamásné lével« amelyben köszönetét mond Kissné Kovács Júlia tanárnőnek a gyerekek nevelésében kifejtett áldozata» munkájáért, a pedagógusok iránti megbecsülés azonban soha nem késő és nincs évfordulókhoz, ünnepségekhez kötve, ezért közöljük«» levél néhány részletét. „Kislányom a bogyiszlói általános iskola VIII. osztályába jár. Tavaly szeptemberben új tanárnőt kapott a? iskola, akitől először féltek a gyerekek, mondván, hogy nagyon szigorú. Kislányomat megnyugtattam azonban magam is alig vártam, hogy megismerkedjek új tanárnőjével Sőt, mivel az új pedagógus nagyon fiatal, még aziránt aggódtam, vajon képes lesz-e fegyelmet tartani? Csakhamar eloszlott ez a félelmem. Bár a szünidő után a gyerekek nehezen szoktak bele a tanulásba, a tanár néni nem volt elnéző. Nem kivételezett, hanem mindenkitől egyformán megkövetelte, hogy szorgalmasan tanuljon. S a „szigorú” tanár néni belopta magát a gyerekek szívébe. A gyerekek megszerették s ma már a kislányom is úgy beszél róla, hogy „nagyon szeretjük a tanár nénit”. A gyerekeknek igazuk van. A tanár néni ismeri minden gyerek gondját, baját, családi körülményeit s ahol kell, ott segít. Mi szülők keveset vagyunk vele együtt, de gyerme keinken keresztül mi is megismertük, megszerettük őt. Áldozatos mun kajáért hálásak vagyunk. S most azt kívánjuk, hogy továbbra is ilyen odaadással nevelje gyermekeinket”. TANÍTÓ MESE FELNŐTTEKNEK A traktor, a határkő és a mesgyék résén vehetjük fel a kártevők el-jl leni harcot. Nagy gondot fordít- « í sunk a növényvédelemre a burgo-J » nyánál és a gyümölcsnél is. A búr-1 ' gonyatermés még a kezünkben van j I a fantasztikus időjárás egyelőre mé»jj itt nem tett kárt, csak azt a nem* * éppen üdvös csodát produkálta, hogi* « a piacon előbb 'jelentkezett a cse-1 ! resznye, mint az újkrumpli. ( ( 21 A feltorlódott érés miatt számol-jí hatunk kipusztult zöldségterületek-'' kel. Ez nemcsak a termelők gond-', ja, hanem a szövetkezeti kereske- Î! delemé is, ugyanis a zöldségfélékéi gyors lefutása miatt a következőj j szakaszban zöldséghiánnyal leheti/ számolni. Ez nagy zökkenőket oko*-jM hat a lakosság áruellátásában. Ép-$ pen ezért jó, ha a termelők ezzel j* előre számolnak. A kiégett terüle-Jj tekre tanácsos — ha az időjárás en-; j gedi — későbbi zöldségféléket uJ-y tetni. Számbajöhet ebből a szem-tó pontból a kései zöldborsó, a k»-( { poszta és más egyéb zöldségfélék [ \ így a termelők is pótolhatják azt *jl veszteséget, amelyet az elemi csa- j | pás miatt el kell szenvedniük, a la-j | kosság áruellátása is kevésbé fogja« i megérezni a katasztrofális időjárást.«! Ül gőgösen a határkő vén határdomb gyepes ormán, mintha minden övé volna s őt uralná, olyan formán. Szorgos traktor szánt a tagban. Pöffeszkedve rája formed a határkő: — Hé, elkerülj, nem szeretek én vasszörnyet! S mert a traktor körüljárja, azt hiszi a szegény bolond, hogy megszeppent, s tovább [henceg: — Király vagyok. Trónom a domb. Számtalan sok testvéremmel királykodunk a sok tagon. Mi osztjuk el, kinek mi jut hol vékonyan, hol — vastagon. Nem hederít rá a traktor, de a mesgyék nem állhatják a hencegést, rája szólnak: — Jó tennéd, ha abbahagynád! Te csak jel vagy! Mi szabdaljuk a földet száz apró részre. Hatalmunkkal, bárhogy hencegsz, soha, soha fel nem érsz te. Míg ezek így vetélkednek s csépelik az üres szalmát, föld a traktort megbiztatja: — Hátam viszket, jól vakard hát! Mélyen ereszd fényes vasad, hasadjanak a barázdák, meleg fények, langyos esők vén húsomat átaljárják. És szánts egybe! Egy vagyok én! Nem ismertem egykor mesgyét, határjelet. Úgy van rendjén: rög a röggel egybeessék! — Vén áruló! — a határkő a földdel így vitábaszáll — Kétszáz éve állok itten s én mondom, hogy kell a határ. — Úgy van, úgy van! — [helyeselnek a parcellák hű őrei — miránk bízták, a tulajdont megvédeni, megőrzeni. — Kinek adtam én magamat? Kinek adtam én jogot rá — — így szól a föld —, hogy az egyet felszabdalná, kiosztaná? Amikor az első ember részt belőlem elkerített, nemcsak engem gyalázott meg, magános lett, önző, rideg. Általam lett akaratlan, a birtokos úrrá később, és az egykor szabad többség szolgálhatta a henyélőt. Ne dicsekedj, hát, határkő! Lapuljatok, véres mesgyék! Azt jelzitek, hogyan halt meg az emberben — az emberség! Míg a vita cmígy zajlik, ekék vasa földet szaggat, összekerül termő rögje szétválasztott sok kis tagnak. A domb omlik, kő kifordul, loncsos árok várja, s űtszéí. Ott víz nyeli, itt szétveri valamilyen mérges fustély. Az idő vastalpa alatt elomlik a múlt semmivé, határkő, vagy mesgye legyen. A föld marad. Mindenkié. Zsikó Gyula Felhívás a burgonyatermelőkhöz, a burgonyabogár irtására A burgonyabogár és annak különösen a lárvája, jelenleg olyan nagy mérvű pusztításokat végez a burgonyaterületeken, hogy veszély fenyegeti burgonyatermésünket. A nagymérvű kártétel fő oka, hogy a termelők nem védekeznek megfelelően és egységesen a kártevők ellen. A védekezés minden termelőnek saját érdeke, de ezen túlmenően a földművelésügyi kormányzat rendeletileg is előírja a burgonyabogár és annak bármely alakjának irtását. Burgonyatermésünk megmentése érdekében az alábbiakra hívjuk fel a burgonyatermelők figyelmét. 1. A burgonyabogait és annak bármely alakját, minden termelő saját maga köteles irtani és saját költségén köteles megvásárolni a védekezőszert is. 2. A burgonyaültetvényeken hetenként keresést és erőművi védekezést kell végezni. 3. Az általános tojás és lárva fertő- zöttség esetén az első nemzedék ellen június 15-ig, a második nemzedék ellen július 25-ig kell a vegyszeres védekezést, porozást, vagy permetezést elvégezni. Tekintettel arra, hogy megyénkben a burgonyatáblák úgyszólván kivétel nélkül lárvával erősen fertőzöttek, felhívjuk a termelők figyelmét a porozás, vagy permetezés 3 napon belüli elvégzésére. Mivel a kifejlődött lárvák mellett még tojáscsomók is találhatók, a burgonyate- rüieteket a még tojás alakban lévő ezután is kikelő lárvák ellen 8—10 nap múlva esetleg újból le kell porozni, vagy permetezni. 4. A vegyszeres védekezést a burgonyabogár irtására engedélyezett, DDT tartalmú permetező, vagy porzószerekkel kell végezni. a) Permetezés esetén a burgonya ültetvény fejlettségétől függően kh- ként 5—6 kg DDT olajos emulziót (Holló 10), vagy I—1.2 kg 50 százalékos DDT permetezőszert, illetőleg 1.5—1.7 kg DDT pasztát (Pernit) kell az előírt 3—400 liter mennyiségű vízbe keverve, hátigéppel kipermetezni. b) Porzás esetén ugyancsalt a burgonyaültetvény fejlettségétől függően kh-ként motorosgépekkel 10—15 kg 10 százalékos vagy 5—8 kg 20 százalékos, hátigépekkel pedig 20—30 kg 5 százalékos DDT tartalmú porozó szert kell kiporoznunk. HCH-val (Agritox) és Darsinnal védekezni tilos! 5. A védekezést elmulasztó burgonyatermelők ellen szabálysértési eljárást indítanak a községi tanácsok, mert a védekezést elmulasztó termelők hanyagságából eredő terméscsökkenés, népgazdaságilag is nagy jelentőséggel bír és a védekezést elvégző termelők munkájának eredményét is befolyásolják, vagyis csökkentik, hanyagságukkal. 6. A községi tanácsok figyelmét ezúton hívjuk fel ismételten a 14/1958 (V. 24) FM. számú rendeletben, továbbá a 43/1957 (VIII. 23.) Korm. sz. és az ennek végrehajtására I kiadott 20/1957 (XII. 11.) FM. sz. rendeletben foglaltak maradéktalan végrehajtásának biztosítására, valamint arra, hogy a mezőgazdasági felügyelők idejük zömét a burgonyabogár irtásának szervezésére, ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtására fordítsák, ebben az időszakban. Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya SZTK TANÁCSADÁS Mit kaphat a biztosított az orvostól díjtalanul? A dolgozó, vagy családtagja lakhelye szerint illetékes körzeti orvostól, vizsgálata alapján gyógykezelést és az ahhoz szükséges gyógyszereket kaphatja ingyen, vagy ha szükséges, a beteget szakorvoshoz irányítja. A körzeti orvos a gyógykezeléssel kapcsolatban nemcsak a betegség okát kutatja ki, hanem a szükségletnek megfelelően, gyógyszert is rendel. A rendelt gyógyszer mindig a betegség leküzdésénél használatos legha- tsosabb gyógyszer. Téves az a hiedelem, hogy a körzeti orvosnak nem szabad minden készítményt felírni. A kikísérletezés alatt álló gyógyszereken kívül minden más gyógyszer, vagy gyógyszerkülönlegesség felírható Sz. T. K. terhére. Egyes korlátolt mennyiségű gyógyszer felírása, éppen a biztosítottak érdekében — hogy azt a rászorulók kapják — főorvosi engedélyhez van kötve. A gyógyszer felírásával kapcsolatos panaszok kivizsgálása során minden esetben az nyert megállapítást, hogy a panasz azért keletkezett, mert a biztosított nem az a gyógyszert kapta az orvostól, amelyet maga kért betegségére, hanem azt, amit az orvos szükségesnek tart, ez is a helyes. A körzeti orvossal szemben nem lehet olyan követelményt támasztani, hogy a beteg maga írja elő a gyógykezelés milyenségét és a használható gyógyszereket. Bízzuk magunkat teljes mértékben a kezelőorvosunkra, mert ő úgyis — hivatásának megfelelően — a gyógykezelésben a legeredményre ve- zetőbb eljárást fogja alkalmazni. A biztosított és családtagja minden betegség, vagy baleset következtében gyógykezelésre jogosult. A gyógyszereken kívül kap még kötszert, gyógyvizet, gyógyfürdőt és gyógyászati segédeszközt. Amennyiben a felsoroltakat szak- rendelésen, vagy kórházban veszi igénybe, illetve kapja, teljesen díjtalan. Egyéb esetekben — a gyógyfürdő kivételével — térítési díjat kell fizetni. (A térítési díj mértéke gyógyszereknél 15 százalék, gyógyászti segédeszközöknél 15 százaléktól 25 százalékig terjedő). Térítési díj nélkül adhatók: a) a fertőző betegségek megelőzéséhez szükséges védőoltóanyagok, b) a nemibetegségek és gümőkóros megbetegedések gyógykezeléséhez szükséges különleges gyógyszerek, c) az anya- és csecsemővédelem érdekében szükséges gyógyszerek és tápszerek, d) az egyes különleges életmentő gyógyszerek, e) az anyatej, f) a vérátömlesztéshez szükséges vér. Abban az esetben, ha a körzeti orvos szakorvosi vizsgálat szükségességét állapítja meg, a beteget a rendelőintézet szakorvosához irányítja. A szakrendeléseken igen jól képzett szakorvosok állnak a betegek rendelkezésére. Mind a körzeti orvosi, mind a szakorvosi gyógykezelés az Sz. T. K. tagok és családtagjai részére teljesen díjtalan. A díjtalan igénybevétel érdekében csupán az érvényes „Biztosítási Iga- zolvány”-t, mezőgazdasági dolgozóknál a „Biztosítási Igazolványát és „Bélyeglap”-ot vagy „Beteg- lap’“-ot mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál a „Beteg- lap”-ot és nyugdíjasoknál az új mintájú „Igényjogosultsági Igazolványát és az utolsó havi csekkszelvényt kell felmutatni, családtagoknál együttélési bizonyítványt is. % Legközelebbi tájékoztatónk: „Kinek mennyi ideig jár a kórházi ápolás.” Sz. T. K. Alközpont Szekszárd
