Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-08 / 134. szám
1958 június 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A mezőgazdasági termelés élharcosai Őket ünnepeljük ma, a mízogaz'Iaság élharcosait, akik koratavasztól késő őszig a „vasparipa” nyergébe ülve munkálkodnak és teremtik meg valamennyiünk számára a gondtalanabb, bőséges jövőt. Tavasztól őszig tart a nagy munka és ez időszak alatt jobbnál-jobb eredmények születnek, a traktorosok munkájukban egymást múlják felül és miért? A több kenyérért,’ a takarmányért, a szövetkezeti parasztságért, valamennyiünkért. Mit mondhatunk e napon: Köszönjük mindazt, amit munkájukon keresztül eddig tettet: és ígérjük, ezután sem leszünk hálátlanok. Köszöntjük őket a Traktoros Nap alklalmából és munkájukhoz további sikereket kívánunk. Ä meg?® legjobb traktorosa Gyenis János nem mostanában ismerkedett meg a traktorral és a munka megannyi fortéjával. Nyolcadik éve, hogy a gépállomáson dolgozik és hogy eddig becsülettel megállta helyét, nagyon sok szóbeli és anyagi elismerés, támogatás bizonyítja. Ebben az évben a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet földjein dolgozott. Egy hónappal ezelőtt ő kezdeményezte megyénkben a traktorosok jubileumi versenyét, amelyhez szinte minden gépállomási traktoros csatlakozott. Külön dicséret illeti, hogy ebből a versenyből ő került ki győztesen, elért munkateljesítménye alapján ebben az évben mindig a megye legjobb traktorosa volt, jelenleg is. Á fiatalok A zetor pótkocsijára lucernaszénát rakodnak az emberek, s míg a jóillatú széna a kocsira kerül, a ze- torvezetővel beszélgetünk, alá a pillanatnyi szünetet a gép ápolására fordítja. — Hálás kis masina ez •— mondotta a zetorra mutatva Gscheidt János, a Juhépusztai Állami Gazdaság fiatal zetorosa. Másfél éve ülök a nyergében, s még nem sok ba jom volt vele... példaképe — És ez annak köszönhető — vette át a szót a központi üzemegység vezetője, hogy rendszeresen leápolja gépét és pontosan elvégzi a kötelező karbantartást. Az üzemegységvezetőtől azután megtudtuk azt is, hogy Gscheidt János, az egyik legjobb zetorosa, bár fiatal, alig 23 éves, de a rábízott munkát lelkiismeretesen végzi el. A tavaszi munkák megindulásakor például még vasárnap is dolgozott, hajnali 3 órakor kezdte a műtrágyázást, hogy elvégezze a munkát a kijelölt területen. Szorgalmát és tudását igazolja, hogy pontosan annyi műtrágyát szórt el egy holdon, amennyit mondottak, pedig nem kevés, átlag 250 kiló műtrágyát szórtak holdanként. Most a széna-betakarításban segít, s pár hét múlva, gépével a kévekötő aratót húzza. Az ifjú zetorost munkájáért és szorgalmáért mindenki dicséri, köszöntjük mi is, ma a traktorosok napján. Tíz éve a gépállomáson Kevés ember büszkélkedhet azzal, hogy 10 éve dolgozik egy munkahelyen. Ezt mondhatja és nem kis büszkeséggel Bölcsföldi Ferenc, aki jelenleg a várdombi gépállomás munkagép mechanikusa. Gépállomási működésének kezdetén, mint gépész-kovács dolgozott és szorgalmának, nagy akarásának köszönhető, hogy ma egy gépállomáson felelős munkakört lát el. Megbecsült dolgozója Bölcsföldi Ferenc a várdombi gépállomásnak, amit bizonyít a Kiváló Dolgozó jelvény, az oklevelek, kitüntetések, jutai- I mák tömege, amelyet lelkiismeretes munkájáért, megbecsülésként kapott. Ma a 10. traktoros napon pedig kormánykitüntetést kapott. A legjobbak közül A szövetkezeti mozgalom vámszedői KOCSOLÁN a van három I. típusú termelőcso- j)!port. Létalapjukat az évek hosszú (JJjorán kialakított és az ellenforrada- '5 lom dühöngő napjaiban szétzilálódott helybeli Vörös Csillag Tsz tagijai teremtették meg. Kialakították a íagytáblákat, a többi között építet- ' j ,ek egy korszerű baromfitelepet, s *■ ízen 1957-ben a három I. típusú tszcs osztozkodott. A Rákóczi Tszcs-é lett a baromfitelep, a Petőfi :soporté a földek java és ami ma* adt azt bekebelezte a harmadik . típusú szövetkezet. Mi van ebben ülönös? — kérdezhetné teljes jog- ;al bárki. Abban csakugyan nincs emmi különös, hogy dolgozó pa- asztok szövetkeznek, sőt manap- ág ez már szinte természetes. Hi- zen az a cél, hogy a parasztok salját meggyőződésük alapján cseréljék jJJíel kisüzemi gazdaságukat nagyüze- jjjni gazdálkodásra. Ott közösen dolgozzanak és gyarapodjanak, boldoguljanak jobban, mint egyéni gaz- íjtda korukban. Na, de olyan szövetig kezeti csoportra, mint a kocsolai Pe- JStőfi és Rákóczi, semmi szükség ! ’unes. Tudniillik ez a kettő — ma- *!gát szocialista jellegűnek valló tár- ! jsulat — olyan messze áll az elkép• j zeit táblás gazdálkodástól, mint [Makó Jeruzsálemtől. Az úgynevezett Rákóczi Termelő- csoportban olyan helyzet van, ami Sízinte (szerencsére) 5EGYEDÜLÁLLÓ a megyében itt megvan maga a csoport, amelynek az ügyintézője Keller Ádám, fjjvolt kocsmáros, ma is italbolt vezető. S ez a Keller olyan „okosan” ntézte az ügyeket, hogy a tszcs-én oelül egy baromfitermelő szakcsoportot alakított. A „szakcsoport” há- Irom tagot számlál. Kelleren kívül betársult ide egy csibráki boltos és egy hasonló foglalkozású dombóvári ! .iatalember. Hárman többezer ba- iromfit „nevelnek”. No, persze nem j 5k, hanem az a bérmunkás, akit » megfogadtak. Neki adják a tiszta {jövedelem 15 százalékát, a fennmaradó 85 százalékon pedig hárman , xsztoznak. S mert ez nem akármi- lyen „szakcsoport” itt úgy megy {minden, mint ahogy azt egy másik (reálisan gondolkodó, kiváló szocialista nagyüzem vezetői elképzelik. *Az elnök, Keller Ádám időnként (megjelenik a baromfitelepen saját (Wartburg személygépkocsiján és leellenőrzi, hogy rendben van-e miniden. A MÄSIK TSZCS-BEN, •a Petőfi-ben még nem megy ilyen („jól”, mert ebben a társulatban Imég nincs személygépkocsi tulajdonos, csak egy féltucatra való motorkerékpáros száguldja be naponta (a határt. Pedig ami azt illeti, itt se Iakárkik irányítják a munkát. Ebbe ja tszcs-be tömörültek azok, akik bármelyik időben behunyt szemmel el tudják mondani, hogy milyennek kell lenni egy táblás gazdálkodásnak. Itt tag Schmidt János, a járási tanács főagronómusa, Sel- meczi János, a kocsolai földművesszövetkezet ügyvezetője, Gyulasi Dezső terményforgalmi telepvezető, i Tóth Károly szikvizes, Varga Gyula volt tanácselnök és még néhány kö- 1 zépparaszt. Ebben a közösségben : mindenki úgy műveli meg a földet, : ahogy tudja. Ki napszámosokkal, ki : rokonokkal, ki pedig ismerősökkel ' Hegedűs György, a tamási gépállo- ij más egyik műszaki dolgozója. Évek óta minden esztendőben ő javítja, illetve az ő irányításával javítják a kombájnokat. A legnagyobb munkák idején, az aratáskor pedig maga is kombájnra ül és arat. Az elmúli évben például 215 holdon takarította be a gabonát. Munkája elismeréséül ő is „A gépállomás kiváló dolgozója" jelvénv boldog tulajdonosa. dolgoztat. Mert hiszen fizikai lehetetlenség volna azt kívánni a fent említettek bármelyikétől, hogy hivatali munkája mellett megművelje azt a 12 hold földet is, ami a közösből ráesik. Kivétel itt Varga Gyula, aki valóban dolgozik. Viszont az ő feleségének van 16 hold földje, ami nem számít bele a táblába, azt a csoporton kívül munkálják. így nagyobb lesz a haszon. Mert akárki akármit mond, a táblás gazdálkodás mégis csak okos dolog. Sel- meczi Jánosnak olyan szépen jutott tavaly az osztalékból, pontosabban csak a szerződéses burgonyából, hogy 10 000 forintért telket vásárolt Ba- latonkilitin, s ha minden jól megy, az idei jövedelemből építtet a telekre egy „vityillót”, hogy az is legyen. S mindezt a. becsületes kocsolai parasztok NEM NÉZIK JÓ SZEMMEL, nem nagyon tülekednek, hogy bejussanak akár Selmecziék, akár Kel- lerék közösségébe. Hogy miért? Valahogy nem tetszik nekik, ami ott megy. A maguk nyelvén kimondják, hogy ebben a csoportban legalább mégegyszer annyi a kapitalista jelenleg, mint a szocialista. A kocsolai becsületes parasztemberek pedig ebből nem kérnek, a szolgaságot, a kapitalizmust megelégelték, ők olyan szövetkezetei akarnak, ahol mindenki dolgozik, mindenki a kétkezi munkája alapján részesül a jövedelemből. S mert a kocsolaiak ezt akarják, nagyon gyakran kérdezgetik Tóth József elvtárstól, a községi tanács elnökétől, hogy meddig hagyják még ilyen szabályellenesen működni ezt a társulatot. A pontosság kedvéért el kell mondani még azt is, hogy a termelőszövetkezeti csoport alapszabályának a betartásáról csak beszélnek a bentlévő funkcionáriusok, ellenben ők maguk nem tartják be. Itt van mindjárt a sokat emlegetett szövetkezeti alap. A Petőfi Tszcs- nek, írd és mond, 80 forint, azaz nyolcvan forint a szövetkezeti alapja. Szabályellenes a bérmunka alkalmazása is. S hogy mindezt miért tűrik a járási és megyei szervek, azt sajnos Tóth József elvtárs, a tanácselnök sem tudja, ő, amit tehetett azt megtette: a községi tanács végrehajtó bizottsága nevében már hónapokkal ezelőtt írásbeli javaslatot tett a dombóvári járási tanácsnak, hogy VONJAK MEG A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYT a Petőfi és a Rákóczi csoporttól. Hogy mégsem vonták meg? ... Hát istenem ... Annyi szava csak van Schmidt Jánosnak, a járási tanács főagronómusának, hogy ilyen „csekélységet’’ el tud intézni hivatalon belül, márcsak azért is, mert saját érdekéről is szó van. Szorosan a tárgyhoz tartozik az a javaslat, amit egy kocsolai középparaszt mondott: „Adjanak valami más nevet ennek a két társulatnak, mert az, hogy termelőszövetkezeti csoport, rosszul hangzik. S mert ő nem tudott semmi elfogadhatót javasolni, szerintünk legjobban ráillenék Keller Jánosra, Selmeczi Józsefre. Gyulasi Dezsőre és társaikra: (itt nincs szó azokról a különben becsületes parasztokról, akik csatlakoztak Kellerhez és Selmecziékhez) ők a szövetkezeti mozgalom vámszedői. (.4 Déryné színház legközelebbi vendégjátéka i"Sardou: Szókimondó asszonyság-a Közel 100 év óta világsiker a (darab, amellyel a Déryné Színház társulata rövidesen Tolna megyébe I is ellátogat, fiardou: „Szókimondó isszonyság”-át egyben-másban el ledet marasztalni, vitatkozni lehet izon, helyes-e a hatásosság érdekéién ennyire elhanyagolni a törté- relmi hűséget, de azt nem lehet elitatni, hogy a darab rendkívül mu- atságos. Nem több, mint aminek zerzője szánta: egy történelmi ke- •etben játszódó mulatságos vígjáték, •endkívül sok helyzetkomikummal. Mondanivalója, erkölcsi tanulsága lem több és nem kevesebb mint mnyi: Az igazi nemességet nem a ;zármazás adja, hanem az emberi tisztesség, a minden körülmények közötti becsületesség. A darab szereplői belopják magukat a néző szívébe és egy igen kellemes színházi estét szereznek a közönségnek. Sardou vígjátékát Darvas Szilárd dolgozta át, Polgár Tibor szerzett hozzá zenét és Várady György rendezte. A szereplők között ismét láthatjuk Czéh Gittát, Somfai Margitot és Fáy Györgyit. Nem érdektelen még e rövid tájékoztató végén megemlíteni, hogy a „Szókimondó asszonyság’’-ot Magyar- országon először a Népszínház mutatta be 1894-ben Blaha Lujzával a címszerepben. Bendek István Munkaexuemeieimi.e kitüntetett traktoros ugyancsak as ; iregszemcsei gépállomás dolgozója Becsületes és szorgalmas munkájál hűen igazolja, hogy 8 éve dolgozik a gépállomáson megszakítás nélkül, Különösen a növényápolás terén végzett az elmúlt években jó munkát, Az iregszemcsei gépállomás trakto-l rosai között nagy megbecsülésnek j örvend Somogyi István traktoros/ aki éveken keresztül az újiregi Béke; Xsz-ben végez jó munkát. Kiválói munkájáért a gépállomás Kiválói Dolgozó jelvénnyel tüntette ki. ; Csuíi János traktoros 9 éve dolgozil az Alsőleperdi Állami Gazdaságban IMunkája után többször kitüntetésbe» lészesült és azzal büszkélkedhet hogy Kiváló Dolgozó jelvény tulaj donosa is. Szereti munkáját, szeret a gépet, ezért a gazdaságba érkezt külföldi gépet az ő keze alá adják Az NBK-ból ezév februárjában érkezett 3 darab 15 lóerős munkagél hordozó erőgép, ezek közül egy géppel Csuti János dolgozott, műtrágyái szert és növényápolást végzett. Eddigi teljesítménye 410 normálhold.
