Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-08 / 134. szám
1958 június 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG S A párt és gazdasági vezetők együttműködésének eredménye : Mázsánként több mint tíz forinttal csökken a készáru előállítási költsége kossági intézkedéssel is, melyet a gépek üzemeltetésére dolgoztak ki. Már most készülnek az őszi nagy szezonra, azt tervezik a gyárban, hogy az idén vagonálláspénzt nem fizetnek. Az elmúlt évben, csak egy fél év alatt 3600 forint vagonálláspénzt fizettek, az idén, bár nagymennyiség ben szállítanak a gyárba kendert vasúton, még nem fizettek álláspénzt. A takarékossági intézkedés végleges értékelését negyedév közben nem lehet reálisan elvégezni, de már most úgy számították ki a gyárban, hogy a feladatok megvalósításával több mint 10 forinttal tudják csökkenteni a szálkender mázsánkénti gyártási költségeit. INNEN —ONNAN Az MSZMP Szekszárd Városi bizottsága hétfőn ülést tart, megvitatja a falusi politikai munka kérdéseit. A pártbizottság tagjain kívül részt vesznek az ülésen az alapszervezetek titkárai is. A dombóvári járásban megkezdődött az új oktatási idényre való felkészülés. A pártbizottságon szerzett értesüléseink szerint csak ott szerveznek az 1958—1959-es oktatási évben pártoktatást, ahol erre megfelelő propagandista áll rendelkezésre. Az elmúlt esztendőben a KISZ- szervezetek cséplőbrigádokat szerveztek s a megyei versenyben a zá- vodi KISZ cséplő csapat nyerte az első díjat, a vele járó 6000 forintos jutalommal. A závodi KISZ fiatalok Karika Kornél elvtárs cséplőgépvezető segítségével megkezdték újból a KISZ cséplőcsapat megalakítását. Az eddigi szervezés nyomán 12 fiatal már jelentkezett a csapatba. * A paksi hazafias népfrontbizottság egyik tagja, Spiez Mihályné kezdeményezésére műsoros délutánokat, esteket tart. A bevételből a paksi újvárosi napközi otthon létszámából kimaradt 17 napközis étkezési díját fedezik. A napközi otthon költségvetése ugyanis csak ötvenöt gyermek étkeztetését tudja biztosítani, pedig a rászorulók száma 72. A napközi otthon, amelynek vezetője Kern Já- nosné, igen jól működik. Az MSZMP Tolna megyei bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén június 23—24-én lesznek a vizsgák. Az esti egyetem hallgatói a történelmi materializmusból vizsgáznak. Csak széleskörű aktívával lehet eredményes a szakcsi tanács munkája Látszatra minden a legnagyobb rendben van: a tanácstagok rendszeresen ismertetik a községben a közérdekű határozatokat, társadalmi munkára szervezik a község lakosságát, megvannak és dolgoznak az „Az a feladatom, hogy tanuljak és tanitsak" Beszélgetés egy görög fiatallal A népek közötti barátság, áldozatkészség egyik nagyszerű megnyilvánulásának eredményét tapasztaltam az elmúlt napokban Kisdoro- gon. Kizakisz Janisz nevéhez fűződik ez a tapasztalat. Az itteni általános iskola egyik pedagógusa ő, görög partizán család gyermeke. — Sose gondoltam volna — mondja beszélgetésünk alkalmával, hogy ide kerülök. — Bizony a napfényes Görögország egy kissé messze esik Kis- dorogtól. — 1948-ban, 13 éves koromban kerültem Magyarországra — sorolja élettörténetét. A görög szabadság- harcosok menekítették őket hozzánk sok-sok görög gyermekkel együtt a három — két lányt, egy fiút — Kizakisz gyereket. — A nagyobbak nem jöttek — teszi hozzá, — mert fegyveresen harcoltak a nagyok oldalán. Az én apám is ott harcolt, míg fogságba nem került. Már nem is tudtunk róla, azt hittük meghalt. Csak itt tudtam meg, él, de olyan messze volt, hogy nem tudott és nem is lehetett hírt adni nekünk onnan. Ilyen vigasztalhatatlan, az imperialisták túlereje nyomán beállt súlyos helyzetbe kerültek Görögország hegyeiből a vendégszerető magyar hazába. Azóta a lányok szakmát tanultak, egy budapesti KTSZ-ben varrónők, s a fiú Kizakisz Janisz pedig középiskolai tanár lett, s most Kisdorogon tanítja a mi fiainkat. — Az a feladatom — mondja —, hogy tanuljak és tanítsak. — És ebben a mondatban már benne zeng, hogy szeretne otthon lenni. De amint mondja csak akkor, ha más rendszer lenne ott. Igen, akkor szeretne hazamenni. Addig azonban tanul, tanít és készül, hogy a magyar nép önzetlen szeretetére, barátságára méltó legyen. És majd otthon, népének javára gyümölcsöztethesse tudását, szaporítsa ö is Görögországban a békeszerető magyar nép megbecsü- lőit, tisztelőit. Rajta keresztül mi is ezt az érzést tápláljuk hazája szabadságszerető népe iránt. Újabb fordulóponthoz érkezett most el az élete, mintáhogy egy- egy határkő volt, mikor ide került, mikor a tanári diplomával a kezében az első munkahelyén jelentkezett. Ilyen felelősségtudattal, mély meggyőződéssel jelentkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezetének tagjai sorába. Fel is vették tagjelöltnek. Egész élete, a tapasztalt események benne vannak az elhatározásban. — Még emlékszem mit vittek véghez a fasiszták nálunk, láttam mit akartak itt is 1956 őszén... Ez vezetett a párthoz — mondja. — Ez a rendszer nevelt, segített és segít ma is, becsületbeli kötelességemnek tartom én is a legtöbbet adni viszonzásképpen. Még lenne beszélgetni valónk bőven, de az idő, a tízperc végét jelző kiáltás félbeszakít bennünket. Csak arra van idő, hogy búcsúzóul sok sikert s várakozásának minél hamarabbi beteljesülését kívánjam Kizakisz Janisz elvtársnak, a Görögországból hozzánk került szívesen látott magyar gyerekeket nevelő pedagógusnak. SZALAI ENDRE állandó bizottságok. A tanácsüléseket rendszeresen megtartják, ahol több alkalommal egy-egy nem tanácstag dolgozó paraszt is megjelenik. Ha ezeket a tényeket csak felszínesen nézzük, azt kellene megállapítani, hogy a szakcsi községi tanácsnak igen jó a tömegkapcsolata. Ez pedig így nem felel meg a valóságnak. A munkák jelentős részét a tanács hivatali apparátusa végzi, jórészt ez az apparátus tartja a kapcsolatot a tömegekkel. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a 43 tanácstag közül alig 12—13 az. mint például Kanizsai Vendel, Kecskés László, Horváth József. Oláh János, Király István, aki rendszeresen ellátja a feladatát: meglátogatja a választó körzetének lakóit, tájékoztatja őket a községi tanácsülések határozatairól, eljuttatja a vb-hez választóinak kérését, észrevételeiket, hasznosítja a mindennapi munkája során szerzett tapasztalatokat a tanácsülések és az állandóbizottsági ülések vitáin. A többi tanácstag inkább passzív résztvevője a tanácsüléseknek, túlnyomó többségük nem vesz részt az állandó bizottságok munkájában. A tanácsok fontos szervei az állandó bizottságok, amelyekben a tanácstagok mellett nem tanácstag dolgozók, mint aktívák tevékenykednek. így kapcsolódnak be az államigazgatás, az államhatalom gyakorlásának munkájába. A szakcsi állandó bizottságok munkája azonban nem felel meg ezek-» nek a követelményeknek. Három állandóbizottságot választottak a községben. Rendszeresen végzi a munkáját, havonta r"1''gtartja üléseit az egészségügyi állandó bizottság. A pénzügyi állandó bizottság csak akkor ülésezett, amikor az adókivetésről volt szó. À n-ezőgardasági állandó bizottság ne- dig egyáltalán nem működik. Pedig erre az állandó bizottságra sok feladat hárul, hiszen a község dolgozóinak túlnyomó többsége mező- gazdasággal foglalkozik. Vannak a községben, akik úgy vélekednek, hogy az állandó bizottság helyett a legeltetési társulat is el tudja végezni a munkát, mások arról nyilatkoznak, hogy a termelési szakcsoport kiválóan alkalmas az állandó bizottság helyettesítésére. De nem ritka az olyan vélemény — amely sajnos reális alapokon áll —, hogy elegendő az, ha a mezőgazdász becsületesen dolgozik, ő mindent megold. Az egymásra várás eredményeként érthető, hogy senki a csoportokból nem dolgozik, hanem a munka az agronómusra. Nagy Istvánra vár. Pedig napjainkban is volna bőségesen annyi tennivaló, hogy nem egy, de 40—50 embcrneh is akadna dolga Például a szakcsiak is jól ismerik a kolorádóbogár kártételét. Arra igen nagy szükség volna, hogy egy szerv megszervezze a közös védekezést. A vb., helyesebben annak egykét tagja — úpy. ahoev egvéb hivatali munka végzése mellett erre képes — szervezi a kolorádóbogár elleni védekezést. A tanácsnak a pedagógusok nyújtanak csak segítséget. Még a legjobban dolgozó állandó bizottság sem gondolt arra, hogy sorait megerősítse széleskörű aktívával. Még a legjobban dolgozó egészségügyi állandó bizottságnak is mindössze 3 tagú aktívája van. A községi tanácsoknak csak egyik feladata a közigazgatás elvégzése. Ezen a téren nincs különösebb baj Szakcson. De a tanácsoknak tö nt cgszcrrese t i jellegük és feladatuk is van. Ezt viszont elfeledték a szakcsiak. Mit kellene tenni? Helyes lenne, ha a hárommal! állandó bizottságok felemelnék, hogy ezáltal több lehetőséget adjanak a tanácstagok munkáiénak kibent°ko7.tr;t^<;át'07 C7,"i’-cóo lenne arra is, hogy a tanács a jelenleg nem dolgozó mezőgazdasági állandó bizottságot újra válassza és olyanokat jelöljön akik már eddig is becsületes munkát fejtettek ki a 'Ö?S.éffbf'n a. tr"rrv>r'l^ f'-'nonH- + -í''~~~+ Tervszerűbbé kell tenni az állandó bizottságok munkáját, s be kell vonni a nem tanácstag dolgozókat is, mint aktívákat à község életének irányításába. Időközönként arra is szükség volna hogy az állandó bizottságok tanácsülésen adjanak számot munkájukról. A <-p>vVc:n,V «7 pfïvHc 1pnf<7'7pT''<3r'V)t) és legtöbb aktívával dolgozó tömeg- I zervezetek. — azzá kell tenni Szakoson is. csibráki Viharsarok Termelő- szövetkezet pártszervezete még a kora tavasszal foglalkozott a termelőszövetkezet helyzetével. Megvizsgálta a taggyűlés a munkafegyelmet, a vezetők irányító munkáját, a terveket és azok megvalósításának feltételeit. Megállapították, hogy a tervek reálisak, de azok megvalósításához nincsen meg minden feltétel, különösen hiányos a vezetők felkészültsége és a munkafegyelem sem megfelelő. Ahhoz, hogy a tervben meghatározott célokat elérjék, az idén határozottabb vezetés, tervszerűbb munka szükséges — állapította meg a taggyűlés határozata. A taggyűlés elhatározta azt is, hogy a közgyűlésnek javasolja: mentse fel eddigi tisztsége alól a szövetkezet elnökét és helyette a kurdi gazdasági felügyelőt, Hajnal Lajos elvtársat válasszák meg. A márciusi közgyűlés a kommunisták javaslatát elfogadta. * — A termelőszövetkezet kommunistái hívtak a szövetkezetbe — mondja Hainal Lajos elvtárs. — En ebben a hívásban megbecsülést és egyben pártmegbizatást láttam. így is jöttem, pártmegbizatásból. Arra kértek az elvtársak, hogv segítsem elő a szövetkezet gazdasági fellendülését. Szívesen tettem eleget a meghívásnak, mert tulajdonképpen én most tértem „haza”. Ebben a szövetkezetben én már 1950-ben és A pártmeabízatás... laltak magukra. Én magam az elnö-’ ki teendők elvégzése mellett vál-1 laltam, hogy egész területet, amel; mintegy 4200 négyszögöl, műveié meg feleségemmel. — Az állattenyésztés terén i igyekszünk a 3004-es rendeletet fel használni a közös gazdaság fellendí téséhez. Ennek érdekében a közel múltban 25 szarvasmarhát vásárol tunk, köztük 20 növendéket, ami mint előhasi tenyészüszőt értékes! tünk. így rövid idő alatt teljesíthet jük pénzügyi bevételi előirányzatun kát. Ha az időjárás kicsit kedve zőbbre fordul, akkor az egy mun kaegység értéke eléri a 49 forinto' * Megtudjuk azt is, hogy az új ter melőszövetkezeti elnök, aki párt megbízatásként végzi a munkája' nemcsak a gazdasági kérdésekké foglalkozik, hanem naponta rend szeresen meglátogat minden terme lőszövetkezeti tagot munka közber Személyes példamutatása már ed dig is sok nehézségen segítette át termelőszövetkezetet. Tud mindenki nek bajáról, panaszáról, s ahol csa' lehet, segíti azok megoldását. A sző vetkezet, tagjai bánatukat, örömüké megosztják az elnökkel. Hainal Lajos elvtárs becsületté teljesíti pártmegbizatását, tudásaié javát adia. hogy megszilárduljor felvirágozzék a szocialista nagy üzemi gazdaság Csibrákon is. » gyorsult a munka, s a faluban egyre másra beszélnek a termelőszövetkezet megjavult munkájáról. Három új belépő is akadt az elmúlt hetekben, akik kérték felvételüket a szövetkezet tagjai sorába. Kettő közülük föld nélkül, egy pedig hat holddal jön közénk. — A pártmunkám során tapasztalhattam, hogy azokban a termelő- szövetkezetekben megy legjobban a munka, ahol a növényápolás idejére kiosztják a területet. Ez ebben a szövetkezetben eddig nem volt. Most — több kevesebb egyetértéssel — megvalósítottuk. A közös munkában nemcsak a tagok, de a családtagok is bekapcsolódnak. Ezért tűzhettük ki célul azt. hogy az idén minden kapásunkat háromszor megkapáljuk. Most a második kapálást végezzük. — Nem volt könnyű a terület felosztása, a közgyűlésen számos ellenzője akadt. A taggyűlés határozatának és a kommunisták határozott fellépésének, amely párosult a meggyőző agitációvaj, köszönhető, hogy megvalósíthattuk a terület felosztást. Jelentős volt a kommunisták példamutatása is. Azok a kommunisták, akik nem vesznek részt eredetileg a növénvánolás munkáiéban — például raktáros, takarmányos stb. — félterületet vál1951-ben voltam termelőszövetkezeti tag és elnöke is. Ekkor elvittek pártfunkcióba, ahol ugyancsak a termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal foglalkoztam. Megvolt a lehetőségem arra, hogy sok jó tapasztalatot szerezzek. Ezeket a tapasztalatokat már eddig is igyekeztem felhasználni a csibráki Viharsarok Tsz tagjai javára. — Legelső tennivalóm a tavaszi munkák teljes beindítása volt. Nemcsak a szántás és vetés elvégzésére kellett gondot fordítani, de áprilisban még vetőmaghiányunk is volt. amit be kellett szerezni. — Késői volt a kitavaszodás, de nálunk mégis még reggel 8 és 9 óra között is sok esetben a szövetkezet irodája előtt álldogáltak az emberek — nem tudták mit kell tenniök. Nem a munkaszeretettel volt a baj, mert dolgos emberek a csibrákiak, hanem a munka megszervezésével. Ahhoz, hogv május elsejéig mindent a földbe tegyünk, ezen sürgősen változtatni kellett. A kommunistákkal egvetértve átszerveztük a munkát: mindenki már előző este tudja, hogy másnap hol és mit kell dolgoznia. Ha én nem tudom a tagokat erről tájékoztatni. akkor az elnökhelyettes, aki egvben párttitkár is, — brigádvezető hiányában — végzi el. Azóta nincs fennakadás a munkában, megKevés üzemről mondhatjuk el, hogy a gazdasági és pártvezetés oly sokat tett a kormány takarékossági felhívásának megvalósításáért, mint a Tolnanémedi Kendergyár. A párt- szervezet javaslatára a gyár vezetősége takarékossági intézkedést készített és a pártszervezet, a gyári dolgozókat a feladatok megoldására mozgósította. Az eredményes munka legfontosabb tényezője az volt, hogy maguk a párttagok jártak élen a takarékossági tervek megvalósításáért. A tervezet olyan pontokat tar- taímazott, melyek megvalósításával 10,97 forinttal tudják csökkenteni a készáru mázsánkénti előállítási költségét. A tervezetet, melyet egy bizottság készített elő, széleskörben megvitatták és a fizikai és műszaki dolgozók javaslataival kiegészítve, megszabták a legfontosabb tennivalókat. Évek óta az volt a gyakorlat, hogy az üzem karbantartói sokat túlóráztak. A gépeket munkaidő után javították s az egy havi túlóradíj közel egy forinttal emelté a késztermék költségét. Okos műszaki intézkedések meghozatalára volt szükség, hogy a gépeket a leggazdaságosabban s a legjóbban javítsák ki, mert csak így tudták elejét venni a műszak utáni munkának. Már májusban ez az intézkedés közel ezer forint megtakarítást eredményezett. A gyár területén 30 lakás van. S a lakosok az áramdíjat, csak „átalányban" fizették, ami 12 forint volt. A pártszervezet vezetői azt javasolták a gyárvezetőnek, hogy szereltessen fel két fogyasztásmérő órát és az alapján szabják az áramdíjat. Ez az intézkedés nem talált sokak körében rokon- szenvre, de a gyári érdek az intézkedés meghozatalát szükségessé tette, s havonta közel 800 forintot takarítanak meg, ami végeredményben az üzemi költséget csökkenti. A párt- szervezet tagjai most megmagyarázzák a lakóknak, hogy lényegében az ő érdekük is az intézkedés végrehajtása, mert ha olcsóbban termel a gyár — havonta több mint ezer forintos megtakarítást eredményez — akkor az év végén nagyobb összegű nyereséget kaphatnak. Elmondják emellett azt is, hogy a faluban hasonló fogyasztók mennyi villanydíjat fizetnek A rostkender előállítási költségét két forinttal tudják mázsánként csökkenteni az energia takaré-