Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

TOLNA 1 GYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam. 133. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szombat, 1958 június 7. Befejeződött a termelőszövetkezeti elnökök és szervezők megyei tanácskozása Lapunk tegnapi számában hírt ad­tunk arról, hogy termelőszövetkezeti vezetők és szervezők Szekszárdon megyei tanácskozásra ültek össze. A tanácskozáson — mint arról szintén hírt adtunk — Walter János, a me­gyei tanácsi (mezőgazdasági osztály- vezetője tartott vitabevezetőt. Az ő előadását vita követte, amelyről a következőkben számolunk be: Áz idén is kombájnnal aratunk Sok szó esett a kombájnnal vég­zett aratásról. Fábián Kálmán, a harci Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke hozzászólásában a tavalyi kom­bájnnal végzett aratásról beszélt és hangsúlyozta, hogy a tsz tagjai az idén is kombájnnal akarják a búzát learatni. Fábián Kálmán hiányolta, hogy a harci termelőszövetkezeteknek a jelen pillanatban nincs szakembe­rük. mivel községi mezőgazdász sincs Harcon, aki segíthetné a ter­melőszövetkezeti munkát. Komoly problémát jelent a harci tsz-nek az új szarvasmarha istálló is mivel épí­tésénél felületes munkát végzett az építőipari vállalat, A jó mezőgazdász munkáját mázsában lehet lemérni Kiss Antal, a szekszárdi Béke Tsz elnöke a tsz új mezőgazdászát di­csérte hozzászólásában. 117 000 darab naposcsibét adlak el 12 000 darab rántanivaló csirkét Olaszországba exponálnak Már az év kezdetén hozzáláttak a Juhé pusztai Állami Gazdaság ba­romfitelepén a naposcsirkék kelteté­séhez. Eddig közel 168 000 darab naposcsirkét keltették, s ebbői 117 000 darabot értékesítettek ter­melőszövetkezeteknek, egyénieknek. A terv szerint ezután még 20 000 darab naposcsirkét kívánnak ér­tékesíteni. Az állami gazdaságnak a napos­csirke eladásán kívül nem kis jöve­delmet jelentett a 13 000 darab rán- tanivaló csirke értékesítése és a 8000 darab előnevelt csirke eladása. Ebben a hónapban kezdik meg az exportra szánt 12 000 darab baromfiállomány első csoportjá­nak a szállítását, amelyet átlag 120 dekás súlyban Olaszországba szállítanak. Az elmondottakon kívül még 14 000 darab tojást értékesítettek, amelyek keltetőállomásra kerültek. Érdemes megemlíteni, hogy az első keltetésű csirkék, amelyek már e hónap végén félévesek lesznek, pár hét múlva megkezdik a tojásrakást. Nagy eredmény ez a sárga-magyar és Rodhe-islandi fajtáknál. A napos és rántanivaló csirkén kí­vül a telepen naposkacsa keltetéssel is foglalkoznak és eddig> termelőszövetkezeteknek közel 5400 darab naposkacsát ad­tak át. A faddi Szabadság Földje Termelő- szövetkezet például 2000, az apar- hanti Március 15. Tsz pedig 1200 darab naposkacsát vitt el. összesen még 8000 darab naposkacsát fognak keltetni és értékesíteni. Ha figye­lembevesszük, hogy az elmúlt gazdasági évben a baromfitelep közel 2 millió fo­rint jövedelmet hozott a gazda­ságnak és azt, hogy ez a szám az idén jóval több lesz, akkor mindenki láthatja, hogy valóban érdemes baromfite­nyésztéssel foglalkozni. — A mezőgazdász értékét nem szavai alapján, hanem a szakszerű irányítás által elért eredményei alapján kell megítélni, mert a jó szakmunka több liter bort és tejet és több mázsa gabonát eredményez — hangsúlyozta Kiss Antal. Á 3004-es rendelettel kapcsolatban egyes hivatalok nem adnak elég támogatást a termelőszö­vetkezeteknek. Ez a véleménye Péti József elvtársnak a tamási Uj Élet Termelőszövetkezet elnökének. Péti elvtárs konkrét példát említett állí­tásával kapcsolatban. Elmondta, hogy egyes romos épületeket, ame­lyeket ..illetéktelenek apránként széthordanak”, nem bocsájtanak az illetékes szervek a tsz rendelkezésé­re s ezzel hátráltatják a tsz-ben fo­lyó építkezés lendületét. Pedig az új épületekre nagy szükség lenne, mi­vel az Uj Élet Termelőszövetkezet rohamoson fejlődő állatállományát nem tudja kellőképpen elhelyezni. Hiányolta Péti elvtárs azt is, hogy egyes hivatalok kiküldöttei úgy be­szélnek a tsz-elnökökkel, mintha alá­rendeltjük lenne. Koszontjuk az V. Magfar Békekongresszust „Békét a világnak”, „Vessze­nek a háborús uszítok”, „Legyünk éberek”, „Emberek vigyázzatok, fogjátok le az atom- és hidrogén- fegyverek őrültjeinek kezét”, „A béke a nép tulajdona, a népek jo­ga.” Minden eddiginél harsányab­ban szólalnak meg e jelszavak a békeszerető magyar nép ajkáról is a mai napon. Ma kezdődik az V. Magyar Bé­kekongresszus. Nagy eseménye ez a magyar békemozgalomnak, ki­emelkedő része a Népek Barát­sági Hónapja sok-sok nagyszerű programjának. — Még idejében akadályozzuk meg az annyi vérontást, oly sok keservet előidéző háborús törek­véseket — ez a világ minden bé­keszerető népének legbensőbb és legőszintébb vágya. Ehhez csat­lakoznak a mi megyénk dolgozói is. „Leszerelést és békés együtt­működést a népek, országok kö­zött” — követelték szerte a me­gyében, amikor küldötteket vá­lasztottak először a megyei, majd az országos kongresszusra. S a ma elindult küldöttség az ajándékok mellett elsősorban me­gyénk dolgozóinak azt a törhetet­len akaratát viszik: mindent meg­teszünk, a minden becsületes em­ber számára annyira drága ügy, a béke fenntartásának és megőr­zésének ügye érdekében. Üj munkasikerek eredményeit viszik küldötteink e nagy találko­zóra, a fenti törekvés alátámasz­tására, amelyen a magyar küldöt­teken kívül nyolc ország képvi­selői — a szovjet, a kínai, a né­met és más országok békemozgal­mainak legkiválóbbjai — is részt­vesznek. Meleg szeretettel köszöntjük a magyar békemozgalom e kiemel­kedő eseményét és kívánunk min­den résztvevőjének eredményes munkát. Mondják el küldötteink, hogy a mi megyénk dolgozói is nyugodt életet, békés öregkort, gyerme­keinknek pedig boldog, egyre szeb­bé váló életet akarnak biztosíta­ni, s ezért készek harcolni is. S bizonyára közvetlenül is hírt hallanak arról, hogyan fognak ösz- sze Tokiótól Brazíliáig, Finnor­szágtól Ausztriáig, pártállásra és világnézeti különbségre való te­kintet nélkül, a nagyszerű cél, a népek boldogságának biztosítása, a béke nagy ügye érdekében. A másfélnapos tanácskozásról visszatérve, mindezeket továbbad­ják megyénk dolgozóinak körében is. Kell, szükséges ez hisz az új háborús kalandok őrültjei nem tettek le vérgőzös szándékaikról. A békeharc fő ereje, a Szovjetunió békejavaslatait sorra elutasítják, mindenütt igyekeznek zavart kel­teni. A közvetlen tapasztalatok terjesztése méginkább erősíti me­gyénk dolgozóinak elhatározását: éberek leszünk. Vigyázunk bé­kénkre, hogy semmi se veszélyez­tesse gyermekeink drága moso­lyát, megtalált boldogságát. E nemes gondolatok jegyében indítottuk útnak küldötteinket, mindezek jegyében várjuk szere­tettel vissza őket. VEGYESÁRU BOLT A TOLNAI PAMUTSZÖVÖ GYÁRBAN Megkezdték a Tolnai Pamutszövő­gyárban az üzemi bolt felszerelését, a helyiség tatarozását. A közeljövő­ben megnyíló bolt a dolgozók kérése volt és a gyár vezetősége a Népbolt illetékeseivel teljesítette a dolgozó asszonyok kérését. . Ugyancsak a gyári munkásnők ..második műszakjának” megkönnyí­tésére két mosógépet vásároltak és azokat napi 10 forintos kölcsönzési díjért a gyári munkások elvihetik. A lakatosok a mosógép szállításához társadalmi munkában szállító kocsit készítettek. Elutaztak megyénk békeküldöttei Elérkezett a nagy" nap. amelyet hosszú hetek lázas készülődése elő­zött meg. A megye békemozgalmá­nak megbízott képviselői elindultak az V. Magyar Békekongresszusra. Munkások, dolgozó parasztok, ér­telmiségiek, az egyházak képviselői, valóban megyénk békét akaró társa­dalmának minden rétege képviselve van ebben a küldöttségben. Ott lát­tuk közöttük Ganczer Máriát, a Tol­nai Selyemgyárból, Péti Jánost, a tamási Vörös Szikra Tsz elnökét, Bajnok Sándort, bátai egyénileg dol­gozó parasztot, vagy a meghívottként utazó Csötönyi Antal szekszárdi ! egyénileg dolgozó parasztot és Do­bó László gyönki református lel­készt, s Kővári Bálint szakadáti ró-1 , mai katolikus esperest. I A küldöttek a rájuk bízott béke­üzenetek mellett ajándékokat is visznek, amelyekkel megajándékozz zák a külföldi küldötteket. Ott lát­tuk az ajándékok között a Hazafias Népfront által szervezett Sárközi Szövőtanfolyam hallgatóinak szőt­tes díszpárnáját, a Megyei Nőtanács és a Decsi Háziipari Szövetkezet gyönyörű háziszőttes térítőit, a me­gye szövetkezeti kisiparosainak aján­dékaként pedig öt díszes bőrövet. Befejezéshez közeledik Simontcrnyán az ország legkorszerűbb meszes-üzemének építése Tizenkét KISZ-szervezet működik Dombóvárott, mintegy ötszáz taggal. Az alapszervezetek munkájának ösz- szefogására és irányítására az elmúlt héten megalakult a Községi KISZ Bizottság. A bizottság máris munká­hoz látott és első feladatul a fiatalok nyári táborozásának megszervezését tűzte maga elé. Az előkészítő mun­ka biztatóan folyik, eddig 7 ezer fo­rintjuk van a szervezeteknek és kü­lönböző bevételekkel és anyagi for­rások felhasználásával ezt az össze­get még növelni fogják. A nyári programban szerepel az ..Ismerd Valamennyi községben kiveszik részüket a fiatalok a községszépí­tésből, az utak, járdák rendbehozá- Eából. A naki fiatalok eredménye különösen példás. A KISZ-szervezet nyolc tagja már eddig 1000 darab járdalapot helyezett el a község leg­meg hazádat” mozgalom keretében, az alapszervezetek vezetőségi tag­jai részére 3—4 napos tanfolyam szervezése, amelyet egyszersmind üdüléssel is egybekötnek az ország valamely igen szép részén. A nyári üdülés és táborozás elő­készítése mellett a dombóvári KISZ- fiatalok az ifjúság legnagyobbszabá- sú mozgalmából is ki akarják venni a részüket. Tíz fiatal jelentkezett a középiskolás KISZ tagságból hogy a nyár folyamán résztvesz a Hanságban folyó munkákban. sárosabb, legelhanyagoltabb utcái­ban s vállalták, hogy ugyancsak tár­sadalmi munkában még 10 000 jár­dalapot raknak le. Ha ezt is elvég­zik, összesen mintegy három kilo­méter hosszú útszakaszon készítik el a járdát. Három esztendővel ezelőtt, 1955. júliusában kezdték meg a Simon- tornyai Bőrgyárban a meszes mű­hely bővítését, illetve a régi kor­szerűsítését és mellette egy új ha­talmas csarnok előregyártott be­tonelemekből való felépítését. A közel tízmillió forintba kerülő be­ruházás munkái már befejezéshez közelednek, az év végéig már a kibővített, korszerűsített meszes gyárrészlegben kezdik meg a nyersbőrök feldolgozását. A nagyösszegű beruházás első­sorban a gyár termelésének nö­velését szolgálja. Elkészülte után a gyár meszező-kapacitása mint­egy 70—80 százalékkal növekedik, lehetőséget biztosítva az egész gyár termelésének növeléséhez, amihez természetesen a többi gyárrészlegek bővítése is folya­matban van. Ugyanakkor nagymértékben meg változnak a dolgozók munkakörül­ményei is a meszezésnél, ahol az összes részlegek közül a legnehe­zebb a dolgozók munkája. Ez lesz az ország legkorszerűbb meszes üzeme, ahol a legtöbb munkát — amit most még kézierővel végez­nek, — gép végzi el. A nyersbőrt motoros targoncákkal szállítják majd az üzembe, ahol azt daru­val emelik a kádakba. Eddig és még most is ezt a munkát kéz­zel végzik, kocsikon tolják a bőrt a műhelybe és bedobálják a me- szezőhordókba. Géppel történik majd a meszezéshez szükséges alapanyagok szállítása, keverése is. A husolást, amit eddig kézzel, villával mertek ki és raktak ko­csikba, daru emeli majd be a szál­lítóeszközökbe. Több új, — a bőr­iparban jelenleg még nem hasz­nált gépet is kap az új üzemrész. A nagyfokú gépesítés teszi lehe­tővé, hogy a közel kétszeresre nö­vekedő termeléshez alig kell több munkás a jelenleginél. Ugyanak­kor alkalmazzák a legfejlettebb technológiai eljárásokat is, mint például a szőrvisszanyerést, most már az egész feldolgozásra kerülő nyersbőr mennyiségnél,' jelentő­sen elősegítve ezáltal a textilipar nyersanyagellátását. Az új meszes üzemnél korszerű szociális berendezések segítik a dolgozók jobb munkakörülményei­nek biztosítását. Az üzemhez szo­rosan hozzátartozó öltöző két rész­ből, „fekete” és „fehér” öltözőből fog állni, az egyikben az üzemi munkaruhát vetik le a dolgozók, maid a fürdőn keresztül jutnak a „fehér” öltözőbe, ahol az utcai ruhákat tartják. Étkezde, étel- melegítő is lesz a meszes műhely szociális részlegében. A meszes műhely építkezési munkái már befejezéshez közeled­nek, helyén van már a gépi be­rendezés egy része is. Pár hónap és belén a termelésbe az ország legkorszerűbb bőrgyári meszes üzeme. Dombóvári kisxisták nyári programja Tíz diák megy dolgozni a Hanságba fl naki fiatalok községük rendezéséért A Könnyűipari Tervező Iroda dolgoz ói kitűzik a meszes műhely szenny- víz-elvezető csatornájának nyomvonalát.

Next

/
Thumbnails
Contents