Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 6. Asszonyoknak—lányoknak Ki hinné, hogy az első Ilona miatt tíz esztendeig tombolt a háború? Pedig így volt! Igaz, hogy csak a mondában. Az Hona név — vagy ahogy kezdetben hangzott: Helena — a mondai képzelet alkotása. A legfőbb görög istennek, Zeusznak a leányát hívták így. A mondavilág szerint ő volt a föld legszebb asszonya. Az ő szerelmét kapta jutalmul Paris, a daliás trójai királyfi, midőn egyszer a három versenyző istennő közül Aphroditének, a szerelem és szépség istenasszonyának ítélte oda a szépségdíjat. Emiatt tört ki aztán — a monda szerint — a tízéves trójai háború, melyben nemcsak a földi seregek, hanem az égi hatalmasságok is részt vettek. Ezek után érthető, hogy igen sok görög szülő nevezte el leányát e ÜZENETEINK B. I. Dunaszentgyörgy: Az a véleményünk, hogy jobb lenne ha előbb elvégezné azt a bizonyos egészség- ügyi tanfolyamot (leveléből nem tudtuk kivenni pontosan, hogy milyen tanfolyamról van szó). Sokkal jobb, ha a feleségnek is van valamilyen „szakmája’' és szükség esetén dolgozhat. Azt javasoljuk, hogy csak később döntsön a férjhez menésének ügyében már csak azért is, mert igen fiatal, a 20. életévét sem töltötte be. Ha az udvar lójának valóban komoly szándéka van, akkor minden bizonynyal megvárja, míg maga visszajön a tanfolyamról. „Rozmaring” jeligére, Paks: „Három év óta ismerjük egymást és már mint menyasszony és vőlegény vagyunk. Az eljegyzés után jött azonban láthatóan a legnagyobb probléma: vőlegényem nem akar templomban esküdni, az én hozzátartozóim és rokonságom pedig ragaszkodik ahhoz. Sőt azt mondják, hogy inkább szakítsak vele.’’ Rosszul tenné, ha emiatt szakítana vőlegényével. Abból induljon ki, hogy végeredményben nem a hozzátartozók, hanem maguk ketten kötnek házasságot és az ezzel kapcsolatos dolgokban is kettőjüknek kell dönteniök. Ha egyébként szereti vőlegényét, ragaszkodik hozzá, akkor nyilván alkalmazkodni is tud hozzá ilyen kérdésben. Manapság egyébként már egyre kevesebben csinálnak problémát abból, hogy templomban esküdjenek vagy nem, és csak polgári esküvőt kötnek. Nincsenek olyan gátak, kötelékek, mint régebben, amikor a szokás miatt bűnnek számított, ha valaki idegen vallású leányt vett feleségül és azt tartották „rendes” embernek, aki buzgón látogatta az egyházi szertartásokat, még ha közben lopott és csalt, akkor is. Sőt, elhelyezkedésénél stb. hátrányt jelentett, ha valaki nem járt templomba. Manapság a vallás kérdése az emberek szabad akaratára van bízva, és így sokan nem mennek templomi esküvőre. Hozzátehetjük: önállótlanKOZMETIKA Vörösmarty Mihály egyik legmeg- ragadóbb elbeszélő költeményének hősnőjét, egy reménytelen szerelemben elhervadó fiatal leányt, Szép Ilonkának nevezett. Néhány év múlva Petőfi János vitézében jelenik meg újra a név, de most már becézett alakban: Iluska. De nemcsak a név viselői — az Ilonkák és Iluskák — voltak csodálatos szépségűek (és szépek ma is), hanem maga a név is kitűnik gyönyörű hangzásával, kellemes ritmusával. Kosztolányi Dezső híres Ilona című versében ihletett köl- tőiséggel — még a név egyes hangjait is külön-külön megénekelve — adózott e szó páratlan zeneiségének, hangulatfakasztó dallamosságának. Hadd tegyük még hozzá: e ritka szép vers értékét még az is fokozza, hogy a költő a feleségéhez írta. Néhány tanács szobai citromfák neveléséhez A citromfa örökzöld szubtrópikus gyümölcstermő növény. Szobai tenyésztésre, nevelésre több citromfajta alkalmas. A szobai citromfa fejlődésének, növekedésének és terméshozamának egyik legfontosabb feltétele az egészséges levélzet. A nyáron szabadban napon növesztett citromfák levele megvékonyodik, megsárgul és lehull, ha őszszel hirtelen szobába helyezik át. Ennek elkerülése végett a növényt télen világos helyen legalább 6—8 fok hőmérsékleten kell tartani. Nyáron legjobb a fák árnyékába, koronája alá helyezni. Az árnyékban képződött és nőtt levelek jól fejlődnek ősszel a szobában is, különösen akkor, ha gyakran permetezzük és mossuk vízzel. A citromfák nyáron is a szobában maradhatnak, de északi oldalra, két ablak közé vagy az ablaktól távolabbi helyre helyezzük. Ősszel a növényt vigyük közelebb az ablakokhoz. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen közelben kályha fűtőtest, vagy más melegítő berendezés. Ha a szobai citromfa teljesen lehullatja levelét, akkor vigyük át hideg, sötét helyre és tartsuk 2—8 fok hőmérsékleten. Tíznaponként egyszer öntözzük. Műtrágyát ne alkalmazzunk. Márciusban a talaj felmelegítése után (a cserepet többször egymásután helyezzük forróvízzel teli tálba) vigyük vissza a szobába — ekkor kihajtanak az új levelek. A citromfa az év különböző szakaiban virágozhat, de a tömeges virágzás tavasszal történik. A magház megjelenésétől számítva a gyümölcs megéréséig még kilenc hónap telik el. Egy jól fejlett növény 100-nál több citromot is teremhet. Érdekességek — furcsaságok A nyári évszak telve van a kirándulások, üdülések szórakozásaival, s amikor a dolgozó hölgyeink szabadságra mennek a szórakozások vágyával, fel kell, hogy készüljenek a kozmetika eszközeivel, hogy egy átszórakozott éjszaka, reggelén semmiféle esztétikai hiba ne zavarja külsejüket, s ekkor hirtelen felléphet arcukon, vagy a bőr más részén egy csúf csalánkiütés, aminek semmiképpen sem érthetik az okát. Ilyenkor elsősorban arra kell gondolnunk, hogy az elfogyasztott ételek között nem volt-e olyan, amely a csalánkiütést okozhatta: például eper, halfélék, spárga, egyes sajtféleségek, tej, tojás, egyes húsfélék vagy főzelékek, stb. Néha egy-egy virágféleség is már kiütést okozhat, amely a szobában díszeleg, holott még csak meg sem szagoltuk azt, természetesen ez csak az illető virágillattal szemben túlILONA csodálatos szépségű mesebeli királykisasszonyról. Hozzánk szláv közvetítéssel került ez a görög eredetű leánynév. A szláv Jelena-ból Jelona, majd Ilona lett. Különösen a XVI. században lett ez a név igazán népszerű. Ekkor jelent meg ugyanis magyar nyelven „Argirus királyfi és Tündér Ilona” története, amely csakhamar a nép egyik legkedvesebb olvasmánya lett. A mese olasz eredetű, de a szépséges Tündér Ilona nyilván nem más, mint a középkor gondolatvilágába átültetett ókori Helena. Azóta egyik leggyakoribb magyar női nevünk. Népszerűségéhez nagymértékben az is hozzájárult, hogy Ságra vall, ha valaki ilyen kérdésekben nem saját elgondolásaira, meggyőződésére hallgat, hanem mondjuk a rokonságra. K. István, Decs: Ebben a kérdésben magának volt igaza és nem a szüleinek. Ezt mondjuk még akkor is, ha a szülei most azzal fenyegetik, hogy kizárják az örökösödésből. Ugyanis nem sok jót ígér az a házasság, amikor a menyasszony előre kiköti, hogy csak abban az esetben hajlandó feleségül menni a vőlegényhez, ha még az esküvő előtt ráíratja a vőlegény a fél házat. Ezesetben a leánynak nem magára van szüksége, mint férjre, hanem a fél házra. Erre pedig csak annyit tudunk mondani, hogy elég szerencsétlen az a férfi, aki ilyen előzmények után, feleségül vesz egy leányt... U-né, Szekszárdi A maga helyében nem csinálnánk problémát ebből. Igaz, tudjuk, hogy a fiatal asszonyok — lévén szerelmesek — könnyen csinálnak „nagy dolgot" a kicsiből is. Mint írja, pár hónappal az esküvő után tudta meg, hogy férje most 25 éves, még legény korában több leánynak udvarolt és az egyiket feleségül akarta venni — közvetlenül az eljegyzés előtt szakítottak. Az természetes dolog, hogy egy férfi udvarol legény korában, a leányok pedig fogadják az udvarlást. Ebből természetesen nem lehet erkölcstelenségre következtetni és nincs arra sem oka, hogy most emiatt elkeseredjen és bánkódásával esetleg megrontsa ifjú házasságuk napjait. Másrészt pedig el kell mondani azt is, hogy az esküvő előtt már nyilván ismerték egymást és többé-kevésbé meg kellett volna ismemiök egymás előző szerelmi ügyeit is. Ilyenkor még időben van például szakítani, ha valamelyik fél szerelmi dolgaiban kivetni való volt, de mindezt az esküvő előtt figyelmen kívül kell hagyni és később problé- mázni rajta — nem komoly gondolkodású házastársra vall. A csalánkiütés érzékeny embereknél fordul elő. De előfordulhatnak gyulladások és csalánkiütések egyes hajfestékeknél, szemöldökfestéknél is. Egyes, egyébként ártalmatlan gyógyszerek bevétele, injekciója után is lehetnek ilyen meglepetések. Ha valaki egy régi házba költözik, ahol korhadt fagerendák vagy ablakkeretek vannak, állandó bőrgyulladásban szenvedhet, ha az úgynevezett házi ártalmakkal szemben túlérzékeny és csak akkor gyógyul meg, ha lakást változtat (persze, ha erre módja akad). De a szabadban való tartózkodásnak is meg vannak a veszélyei a túlérzékeny emberekre nézve: amelyeket a zab, rozs és bizonyos füvek virágpora okoz. Csalánkiütéssel, tüsszentéssel, náthával, fulladással járhat, (szénaláz). Fényérzékeny emberek napfényre a ruhától nem fedett területeken kellemetlen bőrgyulladást kapnak, amely már tavasszal, amikor a napok hosszabbodnak, kezdődik és őszig eltarthat. Ha valaki már előre, tapasztalatból tudja, hogy fény- érzékeny, akkor minden ezzel járó kellemetlenséget megelőzhet, ha a napnak kitett bőrrészeken fényvédő kenőcsöket használ, amely a napnak a reá nézve káros ibolyántúli sugarait visszatartja. A szervezet érzékenységének az ismerete a legfontosabb kelléke az egészség és természetesen a szépség megóvásának. Ha ismerjük az ártalmat, távol tudjuk azt tartani, vagy szakorvosi kezelés segítségével megfelelő módon kiegyensúlyozhatjuk azt, akkor nem vagyunk kitéve kellemetlen meglepetéseknek, amelyek akárhányszor életünk legfontosabb időszakában, cselekvési szabadságunkban megakadályoznak. DR. FABIAN A temető, ahol senki sem akar „első" lenni . .. Walter Hammond angol sírásó a világ egyik legtürclincsebb embere. Húsz éve azonban egy sírt sem ásott és mi tagadás, most már kezdi elveszteni közmondásos türelmét. Hammond ugyanis a Walpoole St. Andrew-i falucska 1938-ban létesített temetőjének gondnoka. A baj az. hogy senki sem akarja ott eltemet- tetni magát, A helyi hatóságok mindent elkövetnek, hogy meggyőzzék a falusiakat: vegyék igénybe az új temetőt, a túlzsúfolt régi helyett. Még hirdetést is tettek közzé a helyi lapban. „Senki sem akar első lenni” — panaszolta Hammond síri hangon. Éleződő verseny az amerikai autópiacon Egy kis példát mondunk el arra, milyen erősen kiéleződött a verseny az amerikai autópiacon: Egy autókereskedő eladásra ajánlotta az 1958-as típusú Chevrolet kocsikat 1695 dollárért, olyan feltétetek mellett, hogy a vevő az átvételkor egy régi kocsit ad át és havonként 49 dollárt törleszt. A versenytárs azonnal jelentkezett: felajánlotta ugyanezt a kocsit, régi autó beszolgáltatása nélkül, 42 havi, hetenként 10 dollárnál kisebb részlet- fizetésre. Chicagóban egy tanítónő a vörös jelzésre nem ügyelve, áthaladt kocsijával az útkeresztezésen. Ezért a bíróság elé idézték. Mivel a kihágási osztályon sokan várakoztak ügyük elintézésére, bement a bíróhoz, s kérte soronkívüii kihallgatását, arra hivatkozva, hogy mint tanítónő, nem hagyhatja cserben az iskolában reá váró tanulókat. A bírónak felragyogott az arca. Tudja — mondta — már öt éve várok arra, hogy egy tanítónő kerüljön elém. Azonnal üljön le oda a hátsó asztalhoz és szép, kerek betűkkel öt- százszor írja le: „Vörös jelzésnél nem szabad áthaladni az útkereszteződésen!’’ A családfa Köztudomás szerint az idősebb Dumas ereiben néger vér is csörgedezett. Egy alkalommal valamelyik francia nemes megkérdezte tőle: — Igaz, hogy az ön apja mulatt volt? — Igaz! — És mi volt a nagyapja? — Természetesen néger! — És az ükapja? — piszkálta tovább a nemes. — Gorilla! — dörögte Dumas. Az én családfám ott kezdődött, ahol az öné végződik! A vegyes kar „Ez vegyes kar!’’ — jegyezte meg Brahms egy kisebb énekkar karpróbáján. „De mester, az én énekkarom ban csak férfiak vannak?" — szabadkozott a karvezető. „Mégis vegyes”, — mondta Brahms, „mert csak az egyik fele tud énekelni, a másik fele nem.’’ Az agglegények hajlama az idegbetegségekre A közelmúltban Angliára és Wa- lesre vonatkozó statisztikai adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyekből kitűnik, hogy az agglegények sokkal hajlamosabbak az idegbetegségekre, mint a nős férfiak. A statisztikai jelentés szerint angol ideggyógy intézetekben nyolcszor annyi agglegényt kezelnek például skizofréniával, mint amennyi férjet. A jelentés azonban „óvatosságra” int az adatok értékelésénél, s tartózkodik az okok találgatásától is. Az adatszolgáltatásból az is megállapítható, hogy vallási testületek dolgozói, háztartási alkalmazottak, az élelmiszeripar egyes ágaiban dolgozók és munkások között gyakoriab- bak az idegbetegségek, mint más foglalkozásúaknál. A statisztikai jelentés befejezésül megállapítja, hogy ezen jelenségek oka még nincs kiderítve, és nagyon nehéz feladat elhatárolni az okot és az okozatot. További beható tanulmányokat kell ide- vonatkozóan folytatni. Több a rendőrnő Stockholmban Stockholmban a kedvező tapasztalatok alapján elhatározták, hogy a rendőrnők számát a jövőben 20 százalékkal emelik. Pedig a jelenleg alkalmazásban lévő rendőrnőknek nincs könnyű dolguk, mert a stockholmi régi városban nagyon sok az ittas ember. Ennek ellenére az ott szolgálatot teljesítő rendőrnők nem hajlandók kilépni, vagy áthelyeztetni magukat. A boldog házasság titka ... Oxtonban (Birkenheald) Miss Elieen Barford külön tanfolyamot nyitott jegyesek részére, amelyen a fiatal lányok vőlegényükkel együtt tanulnak főzni. Miss Barford bizonyosra veszi, hogy sok házasság lényegesen boldogabb lesz, ha a férj felesége megbetegedése esetén maga is el tudja készíteni az ebédet és a vacsorát. Automata fizeti vissza az üvegbetétet Az önkiszolgáló boltok szaporodásával az üveg- és pohárkereslet is növekszik. Ez a szükséglet az Egyesült Államokban személyenként évi 115—120 darabra becsülendő. Hogy a betétüvegek visszaadására és a betétösszeg visszafizetésére elfecsérelt fölösleges időt és fáradságot megtakarítsák, Svédországban automatát állítottak fel. Az üveget a falba épített automata megfelelő részére helyezik, megnyomják a gombot, az üveg lesüllyed és az automata kidobja a betétösszeget. Stockholmban és Göteborgban több életmiszerüzletben szereltek fel ilyen automatákat. Közért tanulmányutat Dániába :, A dán mészárosok újfajta csomagolópapírt hoztak forgalomba, amelyre különböző ételrecepteket nyomtattak. A szükséges húsmennyiség és a hozzávalók mellett az árakat is feltüntetik. Ezenkívül a dán mészárszékben mindenütt a következő jelszó olvasható: „Egy kicsivel se legyen több! Pontosan mérünk, mert azt a mennyiséget akarjuk Önnek eladni, amit kér.” A jó tanács Egy kerttulajdonos, aki nagyon büszke volt ápolt pázsitjára, bosszúsan vette észre, hogy azon a pitypang mind jobban elburjánzik. Mindent megkísérelt, hogy e kedves virágokat, a tavasz korai hírnökeit kiirtsa, de semmi sem használt. Kétségbeesésében levelet írt az egyik kertészeti tanintézetnek, amelyben felsorolta, mi mindent kísérelt meg a „gaz kiirtására”. írják meg, mit tegyek ez ellen a sárga pestis ellen?” — fejezte be panaszát. A következő választ kapta: „Azt tanácsoljuk, próbálja megszeretni a virágokat!’’ A hűséges párizsi galambok A francia főváros elképzelhetetlen galambok nélkül. A városatyák azonban nem kedvelik e szapora madarakat, mert mindent összepiszkol- nak, beszennyezik a szobrokat, ahová előszeretettel raknak fésznek. De mégsem akarják őket elpusztítani, ezért egyrészüket összefogdosták és a fővárostól távoleső helységekbe szállították. Ellenőrzés céljából lábukra gyűrűt szereltek. Pontosan úgy történt, ahogy előre sejtették. A galambok, amelyeket a száműzetésben nem pusztított el a fagy. nem lőttek le a parasztok, a lehető leggyorsabban visszarepültek Párizsba és újra beköltöztek eredeti fészkükbe. Ez lap! Csak türelmes ember fizessen elő a Dél-Dakotában megjelenő The Cannibal című lapra, mert annak egyes számai csak 25 évenként egyszer jelennek meg. A The Cannibal című lapot 1884-ben a húsevés ellenségei alapították. Tartalma felháborította a déldakotai mészárosok szövetségét, amelynek közbenjárására a kormány a lapot betiltotta. A The Cannibal kiadója azonban felfedezett egy törvényt, amelynek értelmében semmiféle olyan újságot nem lehet be tiltani, amely csak minden 25 évben jelenik meg. A Cannibalt tehát 1855- ben újfent megalapították, további számai 1919-ben, majd 1935-ben jelentek meg. Az alapító unokái most az 1960-ban megjelenő negyedik számon dolgoznak.
