Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
1958 június 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A fiatalok megnyerésével a jövőt nyerjük meg Tanácsaink támogatása a könyvtáraknak Kisdorogon is többet kell tenni a fiatalok politikai nevelésének érdekében Az ifjúság körében végzendő munkában ma nagyobb feladatok állnak előttünk, mint bármikor. Ez az igazság különösen illik a Kisdorog községben fennálló állapotokra. S a tapasztalat itt is bizonyítja, hogy csak a pártszervezet vezetése, segítsége az. amely elsősorban biztosíthatja a sikert e fontos munkában. A siker felé vesető út első részét eredményesen megtette a kisdorogi pártszervezet, amely maga is komoly gondokkal küzdött az ellenforradalom utáni első időkben. Segítségükkel szerveződött meg a KISZ-szervezet, s a pártszervezet ké* fiatal tagjelöltjét küldte az ifjúsági szervezetbe dolgozni, s méghozzá mind a kettő pedagógus; Csörgő István elvtárs és Kizakisz Janisz elvtárs, egy görög partizán család gyermeke. Közreműködésükkel a KlSZ-szer- vezet részben kielégíti a fiatalok kultúr- és sportigényét. A kultúr- csoport, a labdarúgó- és a női röplabda csapat már sok örömet, szórakozást nyújtott a falu népének. Részbeni kielégítés ez, hiszen általában csak a nagy ünnepeken működik a kultúrcsoport. Volna pedig igény, hisz a hetenként egyszeri, hétfői mozielőadásokon kívül nem igen akad komoly nevelőhatású szórakozása a fiataloknak. A fiatalokban pedig van kezdeményezőkészség. Simon Anna például elmondja, szeretnének tanulni különböző színdarabokat, hogy ne csak kivételes alkalmakkor szerepelhessenek. Sőt, vagy egy javaslata, miért ne lehetne az üres vasárnapokon a környező falvak KISZ-szervezetait közösen meglátogatiniok? Bizonyára a közös látogatások nemcsak jó szóra kozást nyújtanának a fiataloknak, hanem a KISZ munka területeiről is számos jó tapasztalatot szerezhetnének. Ezekről szó is eshetne, ha sűrűbben tartanának gyűléseket. Kétségtelen, nem könnyű a hely sete a KISZ-nek, hisz a fiatalok jó része csak néha tartózkodik a községben, mert távolabbi munkahelyeken dolgoznak. Éppen ezért volna szükséges a pártszervezet nagyobb támogatása számukra. Már nem lehet Kisdorogon sem megelégedni azzal, hogy megvan • a KTSZ, s egyben-másban értek is el dicséretreméltó eredményeket. A jelen időszakban a KISZ Országos Értekezlete szellemében a fiatalok foglalkoztatását kell előtérbe állítani. A KISZ Kisdorogon is csak úgy válhat az öntudatos dolgozó és a tanuló fiatalok kedvelt politikai szervezetévé, ha a fiatalok részére közérdekű módon politizál, nevel, szórakoztat. A tapasztalat az, hogy Kisdorogon is többet kell tenni a fiatalok politikai nevelése érdekében. Nem elég tehát, hogy a pártszervezet megbízott ifjú kommunistákat pártmegbízatásként a KISZ-ben végzendő munkával, de be is kellene számoltatni őket. Énre hosszú-hosszú idő után mégcsak a következőkben kerül majd sor, amint Vágó elvtárs, a pártvezetőség tagja tájékoztatott bennünket. Ez a megbeszélés jó kezdet lehet a további politikai segítségnyújtásban. Vállaljanak nagyobb részt az egyes párttagok a fiatalok nevelésében, s minden kommunista kapjon megbísást ebben a munkában. Beszéljenek és határozzanak a kommunisták fokozottabb felelősségéről a fiatalok nevelésében. Sokat beszélünk áriról, hogy az ifjúság nevelését társadalmi üggyé kell tenni: Ez áll Kisdorogra is. Az ehhez vezető út első szakasza azonban az, hogy mindenek előtt az itteni kommunisták ügyévé váljon. Természetesen ebben elsősorban is Lovász Márton elvtársnak, a pártszervezet titkárának kell példát mutatnia. A megnövekedett követelményekhez — s ez a fentiekből a hibák ellenére is kitűnik — a feltételek adottak. Csak azt kell megérteni, hogy a fiatalok megnyerésével a jövőt nyerjük meg, s ez nem lebecsülendő, vagy kényszerű kötelesség, hanem ügyünk győzelme kívánja meg. Szalai Endre Segédanyagokból havonta 10 ezer forintot takarítanak meg a Tolnai Pamutszövőgyárban Egy negyedévnek kellett eltelni, míg mérleget lőhet vonni, amíg meg lehet állapítani, hogy megyénk üzemeiben milyen eredményeket értek el a takarékossági mozgalomban. A kormány takarékossági felhívása nyomán és már előtte is — a Tolnai Pamutszövő Vállalatnál sokat foglalkoztak a takarékossági lehetőségek felmérésével, értek is el eredményeket, de a takarékossági mozgalom csak most kezd igazán tömeg- mozgalommá válni. Szövőgyárban természetesen nagy lehetőségei vannak az anyaggal, a segédanyaggal való takarékosságnak. A takarékossági intézkedés, melyet a műszakiakkal beszéltek meg először a gyár vezetői, hasznosan segítette elő a mozgalmat. Még a végleges értékelést nem tartották meg, erre majd csak az év végén kerül sor, de a mostani eredmények bizonyítják, hogy okos intézkedések, ezek végrehajtása, olcsóbbá teszi a termelést. A szövőgyárban a „szűk kereszt- metszet” a segédanyagok felhasználása volt. Évek óta hadakoztak az ellen, hogy mind kevesebb szövőgép alkatrészt használjanak fel. A hadakozások, csak múló sikereket eredményeztek, mert az intézkedések, ha pillanatnyilag jók is voltak, de távolabbi feladatokat nem szabtak meg. A takarékossági intézkedésről csak annyit, hogy a gépek megelőző karbantartása, motorok átalakítása, figyelmesebb munka, haszonvasak felhasználása, és az eredmények, hibák propagálását tartalmazta. Az újabb eredményekről már többet lehet beszélni. A számok bizonyítják, hogy az intézkedéseknek máris van eredménye. A szövőgépeket ékszíjmeghajtásról átszerelik gumihevederes meghajtásra, negyedévenként 10 ezer forintot takarítanak ezzel meg, nem számítva az olyan nem értékelhető tényezőket, mint a gép és motor élettartama, a biztonságosabb munka, stb. A gyárban a takarékossági intézkedések meghozatalakor az egyik műszaki dolgozó azt mondta, hogy ne csak írott malaszt maradjon a terv. A takarékossági munka rendszeressé vált, erről az alábbi táblázat is bizonyíték, mely a segédanyagok felhasználásáról készült: 1957 1958 1958 havi átlag januári májusi felhasználás Vetélő 526 db 188 db 119 db Vetőkar 100 db 36 db 15 db Pikier 1713 db 561 db 448 db Verőszíj 195 kg 60 kg 47 kg Vetőfej alátét nincs adat 119 db 92 db Orsóolaj ■nincs adat 22 kg 13 kg Az alkatrészek nem drágák, nagyrészét helyben is el tudják készíteni, de ezekből a néhány forintos darabokból havonta sokat megtakarítanak és ez már ezresekre rúg fel. Úgy számítják, hogy az összes segédanyagokból — amelyek a táblázatban nem szerepelnek azokkal együtt — havonta tízezer forintos megtakarítást tudnak elérni. A szövőgyári takarékossági mozgalom eredményes, és sokat várnak a gyár vezetői attól, hogy a következő hetekben, amikor a munkások javaslatait is megkezdik valósítani, és értékelni a megtakarítás eredményét még újabb 5—10 ezer forintos megtakarítást érhetnek el havonta. A takarékossági mozgalom egyik legfontosabb pontja az, amely a hulladék csökkentését tűzi célul. E téren sajnos jelenleg — a száraz páratlan időjárás miatt — még nem lehet eredményekről beszélni, de már tettek olyan intézkedéseket, melyekkel majd sikerül biztonságosabbá tenni a száraz időben való szövést is. A piros-tarka hazájában Nagyon fontos, hogy az állattenyésztés és ezen belül a szarvasmarhatenyésztés lépést tartson a fejlődő mezőgazdasággal, amelynek legfontosabb feltétele, hogy az állami gazdaságokban valóban tenyészállat nevelést folytassanak és mesterséges szelekció folytán mindig a legjobb egyedeket tenyésszék tovább. A Juhé-pusztai Szarvasmarha Törzstenyésztő Állami Gazdaságban 1954 óta foglalkoznak rendszeres tenyésztéssel. Akkor 308 darab volt a szarvasmarha létszám és a tehenek száma mindössze 62 darab volt. Akkor célul tűzte ki a gazdaság vezetősége, hogy a bonyhádi pirostarka szarvasmarha állományt javítsák tejre és külemre egyaránt. A terv végrehajtása nem volt könnyű, sok szakértelmet és még ennél is több lelkiismeretes gondozási munkát követelt. Az eredmény nem maradt el, s míg 1954-ben 3108 kiló volt az egy tehénre eső évi átlag, addig 1957-ig a tej 4412 kilóra emelkedett, a létszm pedig 702-re gyarapodott. Mi volt a legelső feladat. Az állomány már 1951 óta törzskönyvi ellenőrzés alatt volt és majd 1954-ben a szülők származása és teljesítménye alapján állították be az utódokat. Ugyanebben az évben vezették be az ivadék-vizsgálatot, vagyis figyelemmel kísérték, hogy a bikák utódai hogyan örökölték a tejelékenységet és a fajtára jellemző külemet. Ennek alapján mindig a legjobb képességű egyedeket hagyták meg tovább- tenyésztésre. Azonkívül az utódokat havonta mérlegelték és háromhavon-* ként mérték a testméreteket és ha ezek során a legkisebb rendellenességet észrevették, akkor mint te- nyészanyagot nem tartották. Az elmúlt évek során a tenyésztésben kiváló eredmények születtek és amellett, hogy elsősorban saját állományukat javították, tellett az erőből tenyészállat értékesítésre is. Évente átlag 25—30 darab tenyészbikát adtak el az idén pedig a bikákon kívül 10 darab vemhes üszőt is átadnak a termelőszövetkezeteknek. Céljuk továbbra is a bonyhádi jellegnek megfelelő fajta továbbte- nyésztése, nemcsak a több tejre, hanem külemre is. Tervük szerint a teheneknél 1960 végére az 5000 kilós évi átlagot szeretnék elérni. A könyvtárak elért eredmé nyeikben, vagy sikertelenségeikben az egyéb tényezők mellett legdöntőbb szerepe annak volt, hogy milyen a kapcsolat könyvtáraink gazdáival, a tanácsokkal és a tanácsok hogyan érezték át szerepük fontosságát, mennyiben teljesítették ebből folyó kötelezettségeiket. Könyvtáraink eddig elért sikerei, vagy hibái mögött ott van az illetékes tanács gyakrabban segítő jobbja, vagy sajnos itt-ott néha esetleg gátló közömbössége. Igaz, legtöbbször tőlünk függ, hogy elég erősen, kellő időben követeljük-e édesgyereki jogainkat, s nem engedjük, hogy nekünk csak mostoha sors jusson fenntartónk, a tanács annyi intézménye között különösen most, amikor köyvtáraink a kezdeti gyerekévek után eljutottak az egyre komolyabb munkát végző „felnőtt” korba. Az, hogy megyénkben minden számottevő települési helyen állami könyvtár működik (összesen 146) és azokban mintegy 31.000 olvasó évente több mint félmillió kötet könyvet olvas el, a megye székhelyén, Szek- szárdon pedig — bár kicsi parasztváros, mindössze 18.000 lakóval — a lakosság 21.6 százaléka olvasó könyvtári tag és 30.000 kötetnyi könyvállományból havonta átlag 12.000 kötet a könyvforgalom. Mindez olyan cáfolhatatlan eredmény, amelyet nem lehetett volna elérni tanácsaink készségesen segítő folyamatos támogatása nélkül. jVIár 1954-ben, a felszabadulási iT'E versenymozgalom során igen sok helyi tanács értékes vállalást tett a könyvtár segítségét illetően és az erkölcsi segítés mellett már akkor elindult a tanácsok rendszeres anyagi támogatása is. Csak egy-két példát említek meg. így például a Megyei Könyvtár megfelelő központi fekvésű épületet kapott, amelyet mintegy 80.000 forintos beruházással — ezt az összeget szintén a tanács adta — otthonossá, széppé lehetett tenni. Továbbá lemezjátszós rádiót, értékes festményeket, függönyöket, szőnyegeket és 500 kötet könyvet kapott könyvtárunk a tanács művelődésügyi osztályától. Ekkor mára községi tanácsok is megkezdték a községi könyvtárak anyagi segítését, amely Bonyhádon helyiség, Szabályban szekrény, Dombóváron könyvjuttatás formájában nyilvánult meg. 1955-ben tovább nőttek az eredmények és a tanácsok még többet adtak könyvtárainknak. Ekkor a népkönyvtárak is már mintegy 40.000 forint költségvetésen felüli anyagi támogatást kaptak a helyi tanácsoktól, ami elérte a költségvetésben népkönyvtáraink részére biztosított könyvbeszerzési és támogatási hitelek összegét. 1956-ban ez már 90.000 forintra ment fel. Dombóvár tanácsa például 10.000 forint, Tolna 500 forint, Pincehely 500 forint, Du- naföldvár 4000 forint, öcsény 4000, Hőgyész 3000 forint, Szakály 3000 forintot adott a helyi népkönyvtár rak részére községfejlesztési hitelekből könyvvásárlásra. Különösen a tamási és a szekszárdi járások községi tanácsai jártak elől jó példával. Nagykónyi 4000 forint, Értény 4000 forint, Gzora 12.000 forint, Nagyszo- koly 3000 forintot adott községfejlesztési alapból könyvvásárlásra. Különösen a tamási járás községi tanácsai lendítettek igen sokat komoly anyagi támogatásukkal a járás népkönyvtárainak állományhelyzetén és egyúttal a járás lakóinak könyvekkel való ellátásán. Többen az évben még fokozódott a támogatás. Megyénk községi tanácsülésein ezideig több mint 100 ezer forintot szavaztak meg könyvvásárlási célra, a helyi könyvtárak támogatására. A bonyhádi járásból Tevel, Nagymányok, Závod, Nagyvejke, Mórágy, Kisdorog, Váralja, Cikó, Győré, Kismányok, Szálka község tanácsai, a dombóvári járásból Gyulaj, Szakcs, Döbrököz, Lápafő Dombóvár, Mucsi községek tanácsai, a gyönki járásból Hőgyész, Tolnanémedi, Belecska, Keszőhideg- kut, Kölesd, Nagyszékely, Simon- tornya, Szakadát, Udvari és Varsád községek tanácsai, a paksi járásból Paks, Nagydorog, Németkér, Ger- jen községek tanácsai, a szekszárdi járásból Öcsény, Alsónána, Medina, Fadd, Sárpilis, Sióagárd és Alsónyék községek tanácsai, a tamási járásból Ozora, Nagyszokoly, Pári, Értény, Nagykónyi, Magyarkeszi, Koppány- szántó, Ujireg, Iregszemcse és Pincehely községek tanácsai érdemelnek dicséretet, mert átlag 1000-től 8000 forintig terjedő összegeket fordítanak ebben az esztendőben saját könyvtáraik könyvanyagának kiegészítésére, felfrissítésére. Természetesen a felsoroltakon kívül még igen sok azoknak a tanácsoknak a száma, amelyek, ha kisebb összegekkel is, de segítik könyvtáraikat könyvvel, felszereléssel, új helyiség juttatással stb. A Megyei Tanács V.B. a könyvtári munka elősegítése céljából gépkocsit, a megyei művelődési osztály 40.000 forint értékű felszerelést juttatott a Megyei Könyvtár részére. 4 cél természetesen az, hogy a /"*• jó irányban fejlődő kapcsolat még tovább mélyüljön. Ennek érdekében különösen a helyi könyvtárosok, de a járási, megyei könyvtárosok is keressék fel évenként többször is az illetékes tanácsokat^ ismertessék problémáikat, nehézségeiket, mondják el a sajtóban, nyilvános tanácsüléseken kívánságaikat, mert a tanácsok jövőbeni még fokozottabb segítsége feltétlenül növelné közművelődési könyvtáraink munkaintenzitását és feltétlenül hozzá segítene bennünket a kulturális nevelő munka még jobb minőségű még eredményesebb végzéséhez. Dr Máté Géza megyei könyvtárvezető. Ismét Bethlen Gábor nevét viseli a nagyenyedi kollégium Az 1948-as tanügyi reform óta az /egykori Bethlen kollégium mint Aljami Magyar Középiskola működött. A gimnáziumi tagozaton kívül most ismét befogadta falai közé a tanítóképzőt és az óvónőképzőt. Az oktatási és művelődésügyi minisztérium legújabb rendelkezése szerint az enyedi állami magyar Közismert tény, hogy könyvtáraink feladatai a kulturális nevelőmunkában, a szocialista társadalom építésében az 1956. októberi ellenforradalom óta csak nőttek. Ezért intézményesen elindítottunk megyénkben egy olyan mozgalmat, melynek célja, hogy minden községi tanács figyelmét felhívjuk a mi társadalmunkban előtérbe lépő kulturális nevelőmunka, ezen belül a könyvtári munka fontosságára. E funkció jó ellátásához még inkább fontos, szükséges, hogy a helyi tanácsoktól megfelelő segítséget, anyagi támogatást kapjanak könyvtáraink. Őszintén elmondhatjuk, hogy nem csalódtunk a tanácsokban, mert 1957-ben azon felül, hogy segítettek az olvasómozgalom szélesítésében, s így magasabb könyvforgalmat sikerült elérnünk, mint a megelőző években, községfejlesztési hitelekből is mintegy 100.000 forintot bocsátottak könyvvásárlásra a könyvtárak rendelkezésére. Több községi tanács Is be bizonyítottá már a múlt évben, hogy szívügyének tekinti a könyvtár támogatását. így például a bátai községi tanács 2000 forint, Fadd 2000 forint, Majos 2000 forint, Tevel 2000 forint, Nagymányok 3000 forint, Hőgyész 5000 forint, Iregszemcse 4000 forint, Szakály 2000 forint, Regöly 5000 forint, Tamási 10.000 forint, Magyarkeszi 2000 forint, középiskola Bethlen Gábor nevét viseli. A termeloszëvetlsezetekbei) hallottól! A teveli Kossuth Termelőszövetkezetben 13,6 literre emelkedett a fejési átlag. A megyei viszonylatban is kiváló eredményt elért tehenészetben a tej 4 százalékos tej zsírt tartalmaz. Jelenleg 4 és fél számosállat jut 100 kataszteri hold földre a tsz-en belül, a tsz tagjai úgy tervezik, hogy állatlétszám gyarapítása révén 1958. október 30-ig 7-re emelik a 100 kataszteri holdra eső számosállat létszámot. Az állatállomány fejlesztésével párhuzamosan 50 férőhelyes tehén- istálló építésébe kezdtek a teveli Kossuth Tsz tagjai. * ■ A kis ve j kei Szabadság Termelőszövetkezetben 6 darab üszőt vásároltak a közelmúltban. Az üszőket tenyészállatként akarják hasznosítani a szövetkezeti gazdaságban. A vásárolt üszők között 5 vemhes állat van. i Trl
