Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-06 / 132. szám

TOL1* MF.GYI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! CSŐK ^LAPJÄ MAGYAR SZOCIALISTA MŰNK III. évfolyam. 132. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek. 1958 június 6. Folytatja munkáját „n tsz mozgalom számszerű fejlődése terén akkor érhetünk el jelentősebb eredményeket, ha az egyéni parasztság gazdasági eredményeit túlszárnyalják a tsz-ek“ Termelőszövetkezeti vezetők és szervezek megyei tanácskozása Szekszárdim Pontosan egy esztendővel ezelőtt Szekszárdon megyei aktíva értekezle­tet tartottak a termelőszövetkezeti mozgalom vezetői és szervezői. Ak­kor az ellenforradalom után kiala­kult helyzetről és a termelőszövetke­zeti mozgalom időszerű feladatairól tárgyaltak. Egy év után, tegnap a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya ismét összehívta a szövetkezeti mozgalom vezetőit és szervezőit. A tegnapi tanácskozáson mintegy 150- en vettek részt: tsz-elnökök, tanácsi vezetők és pártfunkcionáriusok. Az értekezleten jelen volt Hornok Ist­ván, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője is. A termelő­szövetkezeti mozgalom jelenlegi hely­zetéről és az e téren fontos feladatok­ról Walter János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője tartott vitabevezető előadást. Előadása ele­jén a következőket mondotta:-— Ha termelőszövetkezeti mozgal­munk helyzetét az egy év előttivel összehasonlítjuk, sok változás tapasz­talható. Tavaly az ellenforradalom okozta eszmei zavar hatása még erő­sen érződött tsz mozgalmunkban, ami az új útkeresésben nyilvánult meg. Ez az új útkeresés főleg az önállóan kidolgozott alapszabályzatokban, a gépállomásoktól való függetlenségre való törekvésekben, az önálló gépesí­tésben, a háztáji gazdaságok arányai­nak eltúlzásában nyilvánult meg. A gépállomásoktól való függetlenségre irányuló törekvést a tsz-ek részéről alátámasztotta a korábbi évek helyen ként megnyilvánuló rossz munka, va­lamint a gépállomások vállalati gaz­dálkodásra való áttéréséből fakadó ama nézet, hogy nem felelősek a tsz- ben folyó munkákért sem gazdasági, sem politikai téren. hogy a párt nem mond le a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséről. En­nek szellemében kezdődött a munka 1957 tavaszán. A szövetkezeti moz­galom fejlődésében lassan, de bizto­san haladtunk előre az elmúlt eszten­dőben. Erről Walter János a követ­kezőket mondotta: — 1957-bsn 103 termelőszövetkezet volt a megyében, ugyanakkor ma 107-et tartunk nyilván. A szövetkezeti családok száma 3316-ról 3863-ra emelkedett. A tagok száma 4260-ról 4990-re. A szövetkezetek összterülete pedig ma már megközelíti a 48 000 holdat, szemben azzal, hogy tavaly ilyenkor alig haladta meg a 42 000 holdat. Ezek az adatok igazolják, hogy szövetkezeteink rátértek a fej­lődés útjára. A fejlődés azonban ko­rántsem kielégítő. Az említetteken kívül Walter Já­nos mindenre kiterjedő, részletes tájékoztatást adott a termelőszövet­kezetek elmúlt évi gazdálkodásainak eredményeiről, hiányosságairól. Pél­dákkal illusztrálta az állattenyésztés fejlődését, az állattenyésztési hoza­mok alakulását, majd a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatokról a következőket mon­dotta: — A tsz-mozgalom számszerű fej­lődése terén akkor érhetünk el jelen­tősebb eredményeket, ha az egyéni parasztság gazdasági eredményeit túl­szárnyaljuk és a tsz magasabb élet- színvonalat tud biztosítani tagjainak, mint a kisparaszti gazdaság a kis- parasztoknak. Ennek eléréséhez mint fontos té­nyezőt említette meg a szövetke­zeti vezetők hozzáértésének, to­vábbfejlesztésének biztosítását. Ejmondotta, hogy a megyében lévő 107 tsz elnök közül 57-nek nincs semmiféle képesítése. A másik 50- nek van ugyan egyetemi, középisko­lai, vagy tsz elnöki bizonyítványa, de a helyzet korántsem megnyugtató Walter János előadása után vita következett, ami lapzártakor még tar­tott, erre lapunk holnapi számában visszatérünk. a Bolgár Kommunista Párt ¥11. kongresszusa Szófia: (TASZSZ) A Bolgár Kom­munista Párt VII. kongresszusának szerda délutáni ülése Vlko Cser- venkovnak, a Politikai Bizottság tagjának felszólalásával kezdődött. Cservenkov megállapította, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülése nagyjelentőségű volt abból a szem­pontból, hogy a párt megjavította a szocialista építés vezetését és újabb sikerek születtek a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban. Beszédet mondott a kongresszuson Bojár Balgaranov, a Központi Bi­zottság titkára és a Politikai Bi­zottság tagja, s elmondotta, hogyan fejlődött Bulgáriában a szocialista demokrácia. Bírálta a revizionisták­nak az állam elhalásával, a kapita­lizmusból a szocializmusba vezető evolúciós átmenettel kapcsolatos nézeteit. Georgi Karaszlavov, a Bolgár írószövetség elnökségének főtit­kára az új, szocialista kultúra fej­lődésével, a szocialista realizmus problémáival és az utóbbi évek szépirodalmi sikereivel foglalkozott. Készülődés a kiállításra Antal János, 10 holdas döbröközi gazda 1947 óta foglalkozik tenyészállat neveléssel. A községben ekkor kezdték meg a törzskönyvezést és a gazda elsők között volt a szarvasmarhaállománya törzskönyveztetésével. Azóta 4 tenyészbikát és 4 tenyészüszőt adott el továbbtenyésztésrc. A képen lát­ható 14 hónapos Színész nevű bikát a Budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatja. Magyar-német baráti estek Kocsolán és Mucsiban az elmúlt héten magyar—német baráti estet rendeztek. A két esten mintegy 250 hallgató — többségében dolgozó pa­raszt — vett részt. Az ünnepi elő­adó Bencze Imre fiatal pedagógus volt, alti tanulmányi úton járt a Német Demokratikus Köztársaság­ban. Beszámolójában szólt a né­met dolgozók felszabadulás előtti szenvedéséről, a jelenlegi alkotó munkájáról, békeszeretetéről. El­mondotta, hogy végigjárta a kon­centrációs táborok helyét, ahol a német fasizmus milliószámra ölte meg az embereket a második vi­lágháború alatt. — A német nép békében akar élni minden néppel, nem akar egy új világháború kirobbantója lenni — fejezte be nagy tetszéssel foga­dott élménybeszámolóját Bencze Imre. Másfél napi gyűjtés eredménye: 216 kg burgonyabogár Ezután Walter János beszélt arról, hogy az említett téves nézetek sok vi­tára adtak okot. Miközben a falvak­ban folyt a vita a párt agrárpoliti­kájáról, megjelent az MSZMP agrár- politikai tézisei. Az agrárpolitikai tézisek széles­körű tanulmányozásai után mind jobban megerősödött a termelő­szövetkezeti mozgalom vezetői­ben, szervezőiben és a szövetke­zed tagságban az a tudat, hogy jő úton haladunk, Túlteljesítette májusi tervét a Bonyhádi Téglagyár Április 7-én Indult a nyersgyár­tás a Bonyhádi Téglagyárban. A so­káig elhúzódó télies időjárás azon­ban nemcsak késleltette a nyers- gyártás megkezdését, hanem indu­lás után is komoly károkat okozott a gyárban. Az első napokban mint­egy 24 ezer darab nyerstégla ment tönkre. Ennek ellenére ma már túltelje­sítették esedékes nyersgyártási ter­vüket a gyár dolgozói. Az üzem má­jusi nyersgyártási tervét 130 száza­lékra teljesítette. Jelenleg naponta mintegy 8—10 ezer darabbal több nyerstéglát készítenek, mint ameny- nyit a terv előír. Az idény megin­dulása óta mintegy másfélmillió nyerstéglát gyártottak. Ügy számít­ják, hogy a hónap végéig túltelje­sítik az első félévi nyersgyártási ter­vet is. TANÁCSKOZÓ ASSZONYOK A MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályán az elmúlt napokban ér­tékelték a megye földművesszö­vetkezeti nőbizottságainak mun­káját. Az elnökség tagjait és a meghívott vendégeket Ranga Jó- zsefné, a MÉSZÖV nőfelelőse tá­jékoztatta az elmúlt 10 hónap munkájáról és a nőbizottságok előtt álló feladatokról. Az elnökségi tagok a beszámoló után valamennyien elmondták véleményüket és hasznos javasla­tokat tettek. Rajnai Ferencné, a szekszárdi fmsz nőbizottság fele­lőse a következőket mondta: — Jó lenne, ha a MÉSZÖV lehetőséget találna a műtrágya felhasználásá­ról szóló brosúra kiadására. Ugyancsak hasznos lenne egy ba- romfinevelés és takarmányozásról szóló tájékoztató kiadása is, ame­lyeket a földszöv. üzletekben vá­sárolhatnánk meg. Azt tapaszta­lom, hogy ezekkel kapcsolatban elég nagy tájékozatlanság van a termelők körében. A jövő évben jobban meg kellene szervezni a naposcsibékkel történő ellátást is. Mi egyénileg dolgozó parasztasz- szonyok is szívesebben nevelnénk a parlagi csibék helyett nagytestű és nagy tojáshozamú fajbaromfia­kat, mert számunkra sem mind­egy az, hogy milyen a baromfi takarmány értékesítése. Orbán Antalné kismányoki pa­rasztasszony az árdrágítók elleni küzdelemről beszélt és ebben ha­tározta meg a boltos-bizottságok, de a vásárlók ellenőrzési felada­tát is. — A tamási járásban 10 fmsz nőbizottság működik, — mondot­ta Papp Mátyásné. — Az asszo­nyok szívesen dolgoznak és igen aktívak, de sok helyen az ügyve­zetők és az igazgatósági tagok el­lenállásával kell megküzdeniök, s emiatt sokszor megsértődve félre­állnak. — Már a nyár folyamán fog­lalkozni kell a különböző szak­csoportok alakításának gondolatá­val — mondotta Kovács József elvtárs, a MÉSZÖV elnökhelyette­se, aki szintén résztvett az asszo­nyok tanácskozásán. Erről beszé’t Hinkel Károly, a MÉSZÖV ag- ronómusa is, aki a gyümölcster­melés fontosságára hivta fel a figyelmet, — jól működő téli al­ma termelő szakcsoportot lehetne létrehozni Dunaföldvár és Paks környékén. Tolna, Mözs, Fácán- kert kornyékén pedig szépen dísz­ük a kajszi. — A bonyhádi járás területi adottsága alkalmas a dió és a man’dulatermelcsre — mon­dotta. Az egyes ember nehezen fog hozzá gyümölcsfa telepítésé­hez. A szakcsoportok pedig na­• • • gyón alkalmasak arra, hogy kö­zös műveléssel gyümölcsöst léte­sítsenek. A vitában résztvevők kö zösen beszélték meg a nyári m in­kákkal kapcsolatos tennivalókat. A burgonyabog ' r irtására való fo­kozott mozgósítás, ame y bűi nem­csak az iskolás gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is ki kell venni a részüket. Fogia'koztak a mozgóárusok megszervezésével is, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy úgy mint az elmúlt évek­ben hűsítő italokkal, trafik áru­val és cukorkával lássák el a ha­tárban dolgozókat. — Sokat tehetnek az fmsz nö- bizottságok — foglalta összí az elnökségi ülés tani ’ságait Szabó Piroska, a szövetkezet politika-- osztályának vezetőbe. — Az asz- szonyok kezdeményezlek, harco­sak és megfe'elő iiányítás mel­lett sokat tehetnek a párt falusi politikájának végrehajtásáé-t. Az elnökségi ülés résztvevői ha­tározatot hoztak, hogy a közeljö­vőben járásonként is összenő.iá,-, az fmsz nőbizottságok értekezle­tét. De javaslat hangzott el arra vonatkozólag is, hogy a MÉSZÖV Igazgatósága tűzze napirendre az fmsz nőbizottságok munkájának értékelését. Ezután négy új taggal egészítették ki az elnökséget. A szakcsi általános iskolások is részt vesznek — a község felnőtt la­kosai mellett — a burgonyabogár el­leni küzdelemben. Eddig két alkalom mai egy délután 90 gyerek és egy egész napon át 240 gyerek járta a határt. A felső osztályosok a termelő- szövetkezet távolabb lévő burgonya­tábláját, míg az alsóbb osztályos ta­nulók a község mellett elterülő határ­részt járták, gyűjtötték a nagy pusz­tításokat okozó amerikai burgonya­bogarat. A községi tanács és az iskola igaz­gatójának egybehangzó tájékoztatása szerint az iskola tanulói által össze­gyűjtött sokszázezer bogár, lárva és pete összsúlya 216 kiló volt. Nyugatnémet export zománcedény Bonyhádon Alig pár hónapja, hogy a Bony­hádi Zománcgyár — a belföldi fo­gyasztás mellett — megkezdte a* exportra való zománcedény gyártást is, és azóta állandóan bővül a gyár­nak mind exportcikk választéka, mind exportpiaca is. Elkészült a gyárban az 1620 darab — laborató­riumi célokat szolgáló — fedővel ellátott vödör, amit nyugatnémet rendelésre gyártott a Bonyhádi Zo­máncgyár. A gyárnak egyébként es lesz az első szállítmánya Nyugat- Németországba. Jelenleg az áru csomagolása fo­lyik, néhány napon belül indítják útnak, rendeltetési helyére.

Next

/
Thumbnails
Contents