Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
1958 június 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hozzászólás a haza — hazaflság kérdéseihez Azzal a vitával kapcsolatban szeretném kifejteni saját véleményemet, amely Balog János elvtárs és Surdy Kálmán között van a haza — hazafi- ság kérdésében. 1. Van igazság abban a megjegyzésben, hogy Balogh elvtars egy kicsit leegyszerűsítve, illetve egyoldalúan határozza meg a haza haza- szeretet fogalmát. Véleményem szerint Balog elvtársnak is a nagy emberi érzéseket kifejező fogalmat kialakulásában, fejlődésében kellett volna vizsgálni — akkor elkerülte volna az egyoldalúságot. Szerintem abból kell kiindulnunk, hogy a haza — hazafiság fogalma 's történelmi kategória Nem volt mindig, hanem a történelmi fejlődés során alakult ki az emberek érzéseiben, tudatában. Nyilvánvaló, hogy nem lehetett meg a hazaszeretet érzésének még a csírája sem abban az időben, amikor az embercsoportok még gyűjtögető, halászó, vadaszó élet módot folytattak és egyik helyről a másikra vándoroltak. Egy bizonyos területen le kellett telepedni, új, fejlettebb életmódot kialakítani ahhoz, hogy a szülőföld sze- retetének, és később védelmének érzése kialakuljon az emberekben. Az osztály társadalmak, az osztályelnyomás kialakulásával együtt kialakul ?z uralkodó osztályok területszerzési törekvése is. Hisz már nemcsak a saját népük, hanem más népek rovására is akarják gyarapítani gazdagságukat. Az igaz hazafiság érzése ^zokban a népekben kezd kialakulni elsősorban, amelyeket más országok megtámadnak. így volt ez nálunk Magyarországon is. De a más országokban is és nálunk is nem egyszerűen egy területhez való ragaszkodás volt, hanem sokkal több annál: a nép védelme az idegen elnyomókkal szemben. Hunyadi harcosai, a végváraik vitézei, Rákóczi, Esze Tamás talpasai nem egyszerűen a területhez való ragaszkodás miatt fogtak fegyvert, hanem azért, mert látták, hogy a saját uralkodó osztályuk mellé még egy elnyomó párosul, a török vagy a német. Ez pedig újabb terhet jelent a nép nyakán. Véleményem szerint a szülőföldhöz való Ragaszkodás érzésének kialakulása, már kezdetben magában hordta a néphez való ragaszkodás, a nép vé- delménék érzését is. S éppen a szülőföld szeretete és odaadó védelme az idegen elnyomókkal szemben, a nép szeretete és odaadó szolgálata a zsarnokság elleni harcban, ez a nagy hazafias emberi érzés fejlődik a nemzet iránti szeretetté és odaadássá a polgári nemzet kialakulása idején. A polgári forradalmakban új tartalommal, a szabadság, egyenlőség, testvériség demokratikus tartalma-_ val telítődik a tömegek hazafisága. Ezt a hazafiságot a forradalomban győztes burzsoázia a nacionalizmus, sovinizmus formájában a maga kepére formálja. Vagyis a demokratikus forradalomban kifejlődött nemze í érzést — mely a népek testvériségének szellemében született — más népektől elzárkózó nacionalizmussá nemzeti önzéssé, nemzeti gőggé sovinizmussá zülleszti le. De ez a hazafiság érzése fejlődésének csat az egyik formája. A másik formája az, hogy az igaz hazafiság érzését hordozó néptömegek ráébrednek arra, hogy bar a feudalizmust felszámolták, de ez az új haza is igazában a gazdagok hazája. Ha saját hazát akarnak, amely valóban az övék, akkor meg kell szerezni a hatalmat is. Ennek az igazában hazafias érzésnek, a szocialista hazafiságnak a következetes hordozója munkásosztály. Az az osztály, amely maga is a nemzetté fejlődés keretei ' között alakul osztállyá. De ez az osztály azt is felismeri, hogy a hazát a nép igazi hazájává tenni csak nemzetközi összefogással lehet, csak úgy, ha a hatalomért folyó harcban támaszkodik más elnyomott népek támogatására is. Tehát, amíg az uralkodó osztályok hazafisága nacionalizmussá, sovinizmussá züllik le és a néptömegek számára további szenvedést, elnyomást jelent, addig a néptömegek hazafisága a demokratikus hazafisá- gon keresztül eljut a szocialista ha- zafiságig — a proletár internacionalizmusig, amely a világ összes elnyomott népei számára meg fogja teremteni az igazi hazát, a szocializmust. Ha a hazafiság kialakulását vizsgáljuk, akkor azt is meg kell állapítani, hogy a haza fogalma eredetileg — elsőnek nyilvánvalóan a szülőföldhöz való ragaszkodásból született meg. Tehát a szülőföldhöz, a nyelvhez való őszinte ragaszkodást kire- keszteni a haza fogalmából helytelen és káros is. (Egyébként Balog elvtárs ezt nem is teszi, csak figyelmesen kell elolvasni amit írt.) Ez a szocialista haza fogalmába is beletartozik — azonban Balog elvtársnak abban igaza van, hogy a szocialista haza fogalmának középpontjában a nép, a nép helyzete áll, ez pedig szorosan összefügg a hatalommal. Azt valljuk, hogy igazában akkor van hazája a tömegeknek, ha a hatalom a nép kezében van. Ha ez megvan, akkor a nép érdekeit szolgálja az a terület, az a földrész is, amelyen a nép él és dolgozik. Van igazság abban a megjegyzésben, hogy Balog elvtárs egy kissé kiragadja Lenin elvtárs egyik fogalmazását a hazáról. Leninnek ez a mondása pontosan így hangzik: (Harcos militarizmus című cikkében.) „A haza, vagyis az adott politikai, kulturális és társadalmi környezet, a proletariátus osztályharcánák legfontosabb tényezője.” De Lenin itt nem akar pontos, szabatos megfogalmazást adni a hazáról, hanem vitatkozik azokkal, akik azt állítják, hogy a proletariátusnak mindegy, hogy milyen hazában él és vívja harcát, másrészt azokkal, akik a haza kérdésében a burzsoázia álláspontján vannak. Ilyen értelemben valóban kiragadott ez a megfogalmazás. De, hegy lenin mennyire nem úgy értelmezi a haza fogalmát, ahogy Surdy Kálmán, azt a ,.Nagy oroszok nemzeti büszkesége1 ' című cikkének következő mondata is bizonyítja: „Nekünk mindennél fájóbb látni és érezni azt, hogy a cári hóhérok, a nemesek és a kapitalisták, mennyi erőszakot, elnyomást, komiszkodást követnek el szép hazánkon.1’ Másutt azt mondja: „Nem lehet másként „védeni a hazát,” mint úgy, hogy minden forradalmi eszközzel harcolunk saját hazánk monarchiája, földesurai és kapitalistái, vagyis szülőföldünk leggonoszabb ellenségei ellen ...” Ezekből az idézetekből is látszik, hogy Lenin a haza fogalmába beleA pártszervezetek a dombóvári járásban mindenütt kibővített vezetőségi ülést tartottak az állami és tömegszervezeti vezetőkkel közösen. A megbeszélés tárgya a mező- gazdaság szocialista átszervezésének időszerű problémái voltak. A legtöbb helyen egyúttal konkrét tervet is dolgoztak ki a saját községükben folytatandó politikai szervező munka tennivalóiról. * Ismét hat helyen tartottak Dombóvár községben pártnapokat, több mint 600 résztvevővel. A pártnapokon a nemzetközi kérdések megtárgyalása mellett mindenütt foglalkoztak a vállalat, vagy üzem legfontosabb termelési feladataival is. * A bonyhádi járás kommunistái több mint 30 helyen tartottak párt- taggyűlést az elmúlt héten. A falvakban a földművesszövetkezetek helyzetével, munkájával, az üzemekben a termelés és egyéb problémákkal kapcsolatos feladatokat beszélték meg. Általános tapasztalat, hogy a falvakban elsősorban a földművesszövetkezeti munka gyakorlati eredményeit és hibáit tárgyalták. Tanulság ebből a jövőre nézve az, hogy ezek a megbeszélések inkább a kommunistartozónak tartja a szülőföldet —, de amit ő elsősorban ostoroz, az az orosz népet elnyomó uralkodó osztály. Mert erőszakot elkövetni, elnyomást gyakorolni a letűnt uralkodó osztályok a népen és nem egy földrajzi fogalmon szoknak. Éppen ezért nincs igaza Surdy Kálmánnak, a politikai hatalom kérdésében sem. Mert az anyagi javak bőségét megteremteni a széles tömegek számára, hozzáférhetővé tenni, csak úgy lehet, ha elsődlegesen megszerzi a politikai hatalmat és nem másodlagosan, mint ahogy ezt Surdy állítja. A kulturális felemelkedés lehetőségét is ez teremti meg, ezt a mi népünk példája is bizonyítja. Másrészt, a proletariátus nem „jobban, vagy otthonosabban’1 akarja magát érezni, hanem azt akarja, hogy valóban hazája legyen, hogy megszerezze azoktól, akik azt bitorolják. Ehhez pedig elsődlegesen — mindenek előtt a politikai hatalmat kell megszereznie. (Egyébként nem igaz, hogy Balog elvtárs helye-, selte volna a disszidensek jelszavát, hogy ahol jól megy a sorom, ott a hazám.) 2. Már az eddigi fejtegetésből is látszik, hogy nem értek egyet és hamisnak tartom Surdy Kálmán megfogalmazását a hazáról. Az előzőekben már említettem, hogy a haza fogalmába mi is beletartozónak tartjuk a szülőföldet, mert ennek a kihagyása hamis és káros is lenne. De ezt a nagy magasztos érzést a haza — hazafiság fogalmát lesüllyeszteni fogalommá, lakóhely problémává, mint ahogy azt Surdy Kálmán teszi, még hamisabb, még károsabb. Hamis és káros nézetem szerint azért, mert ha akarja, ha nem, ebből az következik, hogy a terület a döntő és mellékes az, hogy ezen a területen hogyan él a nép. Tehát nyomorgassátok csak burzsoák tovább a népet, szívjátok csak tovább a vérét, lényeg az, hogy az „ezeréves határokat” megtartsátok. Tehát a hazafiság azt jelenti, hogy a hazáról nem álmodozni, hanem cselekedni kell érte — az ilyen értelmezés szériát pedig a cselekvés terület- szerzést jelent. Úgy vélem, hogy ha jól átgondolja az állítását Surdy Kálmán, akkor látni fogja, mennyire tarthatatlan az álláspontja és szerintünk ilyen értelmezésének semmi köze az igaz hazafisághoz. Surdy Kálmán szemére veti Balog elvtársnak, hogy úgy állítja be, mintha a szülőföld, a hazai táj szépségeinek magasztalásában az írók és költők a kapitalisták megfizetett bérencei lettek volna. Hát először is Balog elvtárs ezt ták tevékenységének fokozását eredményezzék a falvakban. Természetesen a gyakorlati munka megtárgyalása sem volt eredménytelen, melyből az tűnik ki, hogy a felsőbb szerveknek ezután többet kell törődniök, hogy a falura megfelelő áruk kerüljenek. Sok panasz hangzott el például azzal kapcsolatban, hogy a telepes rádiókhoz Bonyhádon. vagy Szek- szárdon sokkal inkább lehet telepet kapni, mint azokon a helyeken, ahol szükség volna rá. Az elmúlt napokban a Juhéi Állami Gazdaság KISZ-szervezetének munkáját tárgyalták meg a gazdaságban. A megbeszélésen határozatot hoztak a fiatalok, hogy még két másik üzemegységben is megalakítják a KISZ-szervezetet. * A legutóbbi bonyhádi gzadagyűlé- sen a burgonyabogár kártevés elleni hathatósabb védekezés módszereit tárgyalták meg. * A járás területén a legutóbbi moszkvai értekezlettel kapcsolatban a dolgozók helyesléssel fogadták az ott hozott határozatokat s az a véleményük, hogy legalább nyugaton is követnék e jó példát. nem mondta. Hanem utal arra, hogy a kapitalizmusban az uralkodó osztály a saját érdekei miatt azt állítja, hogy csak a hazai táj, a szülőföld tartozik a haza fogalmába. De Balog elv társ is elköveti azt a hibát, hogy általánosító mondatot használ: „Ezt elmondták csengő rímekben és prózában egyaránt.” Ezzel a mondatával nem tesz különbséget a nép felszabadításáért harcoló és az uralkodó osztályt kiszolgáló, vagy a mindenbe belenyugvók között. Ez az általánosítása tehát lehetőséget ad a félremagyarázásra. Abban viszont igaza van Balog elvtársnak, hogy voltak olya- nokf akik a nacionalizmus, a sovinizmus cégére alatt a burzsoázia érdekét szolgálták, prózában vagy rímben egyaránt. Hogy ez mennyire így volt, ezt egyébként az olyan dal és vers is mutatja, mint az: „Ott ahol zúg az a négy folyó, Ott ahol szenvedni jó1’, vagy hogy: „Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország.” stb. De véleményem szerint igen helytelen, amikor Surdy Kálmán a magyar irodalom tájleírói költészetét azonosítja a nagy emberi érzésekkel, a haza, hazaszeretet fogalmával. Igaz, hogy a magyar nép nagy költői mélységesen szerették szülőföldjüket, azt a földet, ahol népünk élt, szaporodott és ha kellett meg is halt érte. De azok a költők, akikre Surdy Kálmán hivatkozik nemcsak az Alföldről, nemcsak a Dunántúl dombjairól vagy Borsod hegyeiről írtak és nem is erről elsősorban. Ezek a mi múltunk nagy hazafias erői elsősorban népünk rossz sorsát ostorozták, így mutattak utat a megváltoztatásához. Minden írásukban, amely a hazával vagy hazaszeretetről szól — a nép sorsát éneklik, a nép nehézségeit, nyomorát tárják országvilág elé. Vajon miről, ha nem erről szól Csokonai Somogyról írt verse? „Hát csak sertést nevelt-é Itt a makk s haraszt? Hát csak kanásznak termett A somogysági paraszt?” Vagy Katona József Tiborc-ának panasza sem a „letaposott fűről,’1 hanem arról beszél, hogy: „A jó merániak a legszebb lovon Ficánkolódnak — tegnap egy [kesely, Ma szürke — holnap egy fakó; — [nekünk Feleség s porontyainkat kell [befogni, Ha veszni éppen nem kívánkozunk.” Igaz, hogy Vörösmarty azt írta, hogy: „A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely — Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, s halnod kell.” De Vörösmarty is bár nem volt forradalmár, de felismerte, hogy a A Földművesszövetkezetek Járási Központja az elmúlt héten Gyönkön ülésezett és a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokat tárgyalta meg. A hozzászólások is többségében azt támasztották alá, hogy minden erővel meg kell akadályozni a visszaéléseket, a sikkasztásokat és a legsúlyosabban el kell ítélni a társadalmi tulajdon ellen elkövetett vétségeket. Egyben választmányi ülést is tartottak, amelyen megalakították a pártcsoportot. * Alsópélen és Nagytormáson az elmúlt héten az egyéni dolgozó parasztok és tsz-tagok látogatást tettek. Megnézték az állattenyésztést és a határt a két nagy üzemben és utána megbeszélték a tapasztalatokat. Ezeken nagy elismeréssel beszéltek a nagyüzemi gazdaság fölényéről. * Kölesd községben az elmúlt héten 176 taggal takarékszövetkezet alakult. Eddig mintegy 14.000 forint értékű részjegyet fizetek be a társuló gazdák. forradalom a haza, a nép ügyét szolgálja és „Harci dal’-ában hitet tesz a forradalom ügye mellett hazaszeretetből. És hadd hivatkozzam népünk nagy forradalmár költőjére, Petőfi Sándorra is. Gyönyörűek, és az emberek lelkét valóban megfogják Petőfi tájleíró versei is. De vajon Petőfi neve és emléke nem éppen a „Talpra ma- gyar”-al költözött be évezredekre a magyar nép szívébe? Ebben is azt mondja, hogy hív a haza, a rabláncok lerázása érdekében. Petőfi egész egyéniségét — a hazáról alkotott véleményét az ehhez hasonló költeményei és nem a tájleíró versei szabják meg. S véleményem szerint ez áll mindazokra a költőkre, akikre Surdy Kálmán hivatkozik. 3. Ahogy Surdy Kálmán vitacikkét olvassa az ember, olyan érzése támad, mintha 1848 után nem születtek volna költőhazafiak. Ha akarja, ha nem a letűnt uralkodó osztály, a burzsoázia nézetét „igazolja”, akik azt hitték és egyesek még hirdetik ma is, hogy 1848 bukásával, a proletariátus létrejöttével megszűnt az igaz hazafiak sora. Ez a nézet pedig mélységesen hamis, szemben áll a magyar történelem tényeivel. Vallottuk és valljuk, hogy a legigazabb hazafiság a népért való küzdelem, a nép életének megváltoztatásáért folyó tevékenység. Ezt tartjuk a legnagyobbnak, a legfontosabbnak a nemzet nagy és leg- igazabb költőinek tevékenységében. Ha a magyar történelem tényeit vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a proletariátust megelőző kor nagy csalogányai egész tevékenységükkel ezt az ügyet szolgálták. De koruk korlátái miatt nem ismerhették fel, hogy melyik osztály fogja ezt örökre és végérvényesen megoldani. Ennek felismeréséhez a proletárforradalom korszakában kellett és kell is élni. Ennek a mi korunknak is meg voltak és meg lesznek a maga nagy csalogányai. Ilyen nagy költő volt Ady Endre, a forradalom viharmadara is. Ady igaz hazafisága, népe sorsáért való aggodalma összefonódik azzal, hogy felismeri az igazi hazát megteremtő proletariátus történelmi hivatását. Ady igaz hazafisá- gát nagyszerűen fejezi ki a: „Föl — földobott kő’1 a „Csák Máté földjén”, „Hadak útja” stb. című versei. De ugyanígy nem lehet kihagyni a sorból a nagy proletár költőt, József Attilát sem. Nem lehet kihagyni, mert József Attila a haza sorsáért legjobban aggódó, a haza sorsának megváltoztatására már készen álló, az imperializmus korszaka leg- .hazafiasabb osztálya: a proletariátus költője volt. Hogy a proletariátus számára mennyire nem idegen a hazaszeretet, azt a „Munkások” című verse is bizonyítja: „így élünk mi. Horkolva alszunk, s törten egymás hátán, mint odvas farakás, s hazánk határát penész jelzi a máló falon: nedves a lakás.1’ Vagy amikor azt mondja: „Sok urunk nem volt rest, se kába birtokát óvni ellenünk, s kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk.” De József Attila a proletariátus erejének tudatában azt is kimondja, hogy lesz igazi haza majd akkor, ha a munkásság a sötét gyárra szegezi az Ember vörös csillagát. Tehát a mi korunknak is megvoltak és meglesznek a szocialista hazafiság érzéseit nagyszerűen megéneklő nagy csalogányai. Nézetem szerint nemcsak Balog elvtárs fejtegetéseire áll az, hogy a hazafiság fogalmát kialakulásában és fejlődésében kell vizsgálni, még inkább áll ez Surdy Kálmán nézeteire. Mert ha a hazafiság kérdésében a nagy költőhazafiakra utalunk és ez helyes és szükséges is, mert a nép — a haladó erők magasztos érzelmeit a költők tudják a legszebben, a leg- szívhezszólóbban kifejezni, azonban ebben sem lehet és nem Szabad félúton megállni, mert ha akarjuk, ha nem, történelemhamisítás lesz belőle, Perecsi Ferencné INNEN —ONNAN
