Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-25 / 148. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 25. Miért termelhetnek többet a nagyüzemben, mint a kisparcellán ? Mezőgazdasági termelésünket ma a kis, a közepes hozamok és a nagy termelési költségek jellemzik. ' Ennek többféle oka van. Először is a még szép számban meglévő kisüzem, amely képtelen olcsón és sokat termelni, mert ezt a kisüzem korlátái akadályozzák, Hogy merre és hogyan haladjon tovább a mezőgazdasági termelés, világosan tisztázzák a párt agrártézisei, amelyek a többi között hangsúlyozzák: ....... A párt a lak osság életszínvonalának további javítása, az ipar nyersanyag bázisának és a mezőgazdasági exportnak növelése érdekében azt tartja helyesnek, ha a forradalmi munkásparaszt kormány az egészségesebb ipari szerkezet mellett, a falu szocialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű végzése mellett a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendítését, arccal a belterjesség felé, fő feladatának tekinti.” E célkitűzéseket belátható időn belül meg lehet valósítani. De ehhez mindenek előtt az fontos, hogy ismerni kell a fentebb említett célkitűzések megvalósításának feltételét, bátran kell alkalmazni a mező- gazdasági termelés fokozásában jól bevált eszközöket, módszereket. Az egy területegységre eső élő és holtmunka nagyságát értékelve vizsgáljuk meg mi a helyzet a bonyhádi járásban. A múlt évek tapasztalatai alapján eldőlt, hogy a nagyüzem fölénye a kisáru termelő üzemmel szemben évről évre emelkedő. Búzatermésnél a járás termelőszövetkezetei évek óta 2—2,5 mázsával termelnek többet kataszteri holdanként, mint az egyéni parasztok. A legutóbbi gazdasági évben a termelőszövetkezetek 1281 hold kalászosvetés területén 3,6 mázsával volt magasabb a termés, mint a járás egyéni parasztgazdaságaiban. Ha a járásban mindenütt nagy táblában volnának a földek, nagyüzemileg művelnék azokat, 355,5 vagonnal több búzát lehetne termelni még közepes termés esetén is, ami hozzávetőleges számítás szerint 7 millió forinttal növelné a járás földművelő lakosságának évi jövedelmét. A nagyüzem előnye és fölénye az egy említett példánál is nyilvánvaló. Ez pedig abból adódik, hogy a kisüzem korlátái nem alkalmasak arra, hogy itt alkalmazzák a modem gépeket, a fejlett agrotechnikát. Sőt rendszerint a kisparaszt anyagilag is képtelen arra, hogy nagyobb befektetést igénylő modern mezőgazdasági gépeket tartson gazdaságában, ami nagyban megdrágít-, ja a termelést. Itt tehát elvítatha- tatlanul a nagyüzem javára billen a mérleg. De nézzük tovább: a szervestrágya kezelés, a műtrágya szakszerű alkalmazása (milyen trágyát, milyen talajon, milyen növény alá, milyen adagban, milyen szakszerűséggel, stb.) is nyilvánvalóvá teszi a nagyüzem előnyét Korszerű tárgyatelep építése, a talajok trágyaigényének vizsgálá&a magasszínvonalú szaktudást igényel, ami a kisüzemben csak elenyésző, kivételes esetben van meg, illetve lehet meg. Ugyanez vonatkozik az állatok minőségére, termelőképességére és a vetésforgók helyes kialakítására. A fentiekhez tartozik, hogy még termelőszövetkezeteink koránt sem használták ki azokat a termelési lehetőségeket, amelyeket a nagyüzem biztosít. Mégis ha azt nézzük, hogy az idei aszályos jellegű gazdasági évben milyen lesz a termés, így is nyilvánvalóan szembeötlő a nagyüzem fölénye. Szerény becslések szerint a járás termelőszövetkezetei legalább 2 mázsával több gabonát termelnek egy holdon, mint a tsz-ek. S eredménynek mondható el ma már az is, hogy a terméskülönbség nemcsak a kalászosoknál mutatkozik, hanem más növényféleségeknél is. A kapásnövények és a takarmányfélék terméshozamánál az őszi mélyszántás, a gépesítés, az egyöntetű, fajtiszta vetőmagok, és az idejében elvégzett munka alapján már most meg lehet állapítani, hogy a termelőszövetkezetekben általában minden növényféleség többet terem, mint az egyéni parasztgazdaságokban. Szomor Ferenc agrármérnök, a bonyhádi járás főagronómusa SZTK TANÁCSADÁS Kinek mennyi ideig jár a táppénz ? Híres emberek: Hegedűművészek Vízszintes: 1. Nagy orosz hegedűművész. 12. Az időjelző, névelővel. 13. Divatban van — fordítva. 14. Határfolyónk. 16. Bajuszát szépíti — fordítva. 18. E napon. 19. Nyomásegység. 21. Dunántúli falu. 22. Izomrostja. 23. A vízszintestől eltérő. 25. Időhatározó. 26. Személyes névmás. 27. Elhúnyt világhírű hegedűművész. 28. Mértani görbevonal. 30. Folyadékot tölt, fordítva. 32. Nagy erejű. 34. Az ifjúság nagy ünnepe. 36. Vigyáz rá. 38. Ókori istenség. 39. Mozdonygyárunk. 40. Ipari növény. 41. Parázsló. 43. Kis épület. 44. Puskát el-, sütni. 45. Katonai vezényszó. 47. Vér- csatorna. 48. Levegő — idegen szó- összetételekben. 49. Gyermeksírás. 52. Ma élő legnagyobb hegedűművész. Függőleges: 2. Keleti ember. 3. Állatok alá terítik — népiesen. 4. Francia író. 5 T. R. Y. 6. Helyhatározórag. 7. Horváth Károly. 8. Neked, németül, 9. Lányom — névelővel. 10. Jókedvű. 11. Beállítja az időt. 14. Erre a helyre való. 15. A legnagyobb hegedűkészítő. 17. Elhúnyt olasz hegedűvirtuóz. 19. Női név, fordítva. 20. Nagy magyar költő. 23. Lyukat készít. 24. Kipottyant. 27. Nagy dolgokat vitt végbe. 29. Baráti hála kifejezés. 31. összemorzsoló. 33. Női név. 34. Testrészei. 35. Befed? 37. Ércesen hangzik. 42. Ború, keverve! 44. Utol, keverve! 46. Kettős betű. 47. Éhség. 50. Felkiáltás. 51. Udvarias megszólítás Táppénzre jogosult az a dolgozó, aki betegsége miatt rendes foglalkozását folytatni nem tudja. A táppénz a keresőképtelenség ideje alatt legfeljebb egy éven át, gümőkóros betegség miatt legfeljebb két éven át jár. A betegség okozta keresőképtelenséget az egészségügyi szolgálat illetékes orvosa igazolja. Általános szabály tehát az, hogy a dolgozó egy, gümőkóros megbetegedés esetén két évig jogosult táppénzre, de csak akkor, ha annak megfelelő időtartamú folyamatos munkaviszonya van. Ha tehát egy évnél rövidebb idejű munkaviszonya van, akkor csak az ennek megfelelő ideig jogosult a táppénzre. A jogosultság időtartamának megállapítása szempontjából azokat a munkaviszonyokat lehet folyamatosnak tekinteni és számításba venni, amelyek között 30 napnál hosszabb megszakítás nincsen. Bármely minőségben szerzett (közületi, közszolgálati, mezőgazdasági vagy magánmunkáltatónál) munkaviszonyt számításba kell venni. A folyamatos munkaviszony tartamára való tekintet nélkül jár a táppénz annak a dolgozónak, aki: 1. Keresőképtelenség első napjáig a 18. életévét még nem töltötte be. 2. Iskolai tanulmányai megszűnését követő első munkaviszonya alatt keresőképtelenné válik, ha az iskolai tanulmányok megszűnése és az azt követő munkaviszony kezdete között 60 napnál hosszabb idő nem telt el. 3. Iskolai tanulmányai után a kötelező szakmai gyakorlatot kereső- képtelenség miatt nem tudta megkezdeni. 4. Üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt keresőképtelen. Táppénzre jogosult legfeljebb egy évig az a dolgozó is, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy hatóságilag elkülönítik. Gyermekápolási táppénz jár annak a dolgozó nőnek, aki első életévét be nem töltött gyermekét otthon ápolja és ezért foglalkozását nem folytathatja. Ez a táppénz az ápolás első napjától arra az időre jár, míg a dolgozó nő keresőfoglalkozását nem folytathatja, legfeljebb azonban a gyermek első életévének betöltéséig. Ha a beteg gyermek első életévét betöltötte, de két évesnél fiatalabb, táppénzre jogosult a dolgozó nő abban az esetben, ha egyedülállónak tekinthető. Ezen a címen azonban — akár egyhuzam-, ban, akár megszakításokkal — legfeljebb a gyermekét két éves életkorának eléréséig és összesen 60 napra jár a táppénz. A beteg gyermek otthoni ápolása címén nem tarthat igényt táppénzre az a dolgozó nő, akinek háztartásában olyan alkalmas családtag (legalább a 16. életévét betöltött egészséges nő) él, aki a gyermek ápolását keresetveszteség nélkül elláthatná. Ha a dolgozó keresőképtelenné válását közvetlenül megelőző egy éven (gümőkóros betegség esetén két éven) belül táppénzben, vagy a biztosítás terhére kórházi ápolásban részesül — tehát előzménye van — az egy, illetőleg két évi időtartamban ezt be kell számítani és csak a még hátralévő időre lehet táppénzt folyósítani. Előzményként kell figyelembe venni a dolgozó keresőképtelenségének azt az idejét is, mely idő alatt táppénzre azért nem volt jogosult, mert munkabérét megkapta, vagy fizetésnélküli szabadságon volt. Nem kell azonban figyelembe venni: 1. Az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt történő táppénzszolgáltatás vagy kórházi ápolás idejét. 2. A szülés miatt, vagy a terhességi gyermekágyi segélyezés alatt történt kórházi ápolás idejét. 3. Azt az időt, amely alatt a dolgozó beteg gyermeke ápolása, szoptatása, vagy gondozása miatt kapott táppénzt, illetőleg állt kórházi ápolás alatt. Nem jár táppénz: 1. A részegség miatti keresőképtelenség első három napjára. 2. A saját kérelmére történt terhességi megszakítás miatti kereső- képtelenség első három napjára. 3. A szokásos heti pihenőnapokra (vasárnapokra). 4. A terhességi—gyermekágyi segélyezés idejére. 5. Arra az időre, melyre a dolgozó teljes munkabérét megkapja. 6. A fizetésnélküli szabadság idejére. 7. A keresőképtelenség első napjára, ha ezen a napon a dolgozó legalább négy órán át végezte munkáját. 8. Arra a napra, amely napon a dolgozó orvosi kezelés, vagy szakvizsgálat miatt munkát nem végzett, ha egyébként keresőképes. Legközelebbi tájékoztatásunk : „Mennyi a táppénz összege.” GYERMEKEKNEK A tengerjáró Dudus Hol volt, hol nem, volt egyszer egy kisfiú, akit Dudusnak hívtak, meg egy apu, meg egy anyu. Hát történt egyszer, hogy a Dudus elment a Duna-partra egy kicsit sétálni. Ahogy sétálgat a dunaparton, egy nagy tengerjáró hajót pillant meg ... Gondolja, hogy benéz a hajóba ... És be is megy nyomban, és odabent körül néz. Nagyban bámészkodik, amikor egyszer csak valami zörmögő rezgést hall meg. Gyorsan szaladna kifelé, de a hajó már húsz méterre volt a parttól a vizen. Ekkor bánatában leült egy padra. Amint hátradőlt, majdnem kiesett, de szerencsére gyorsan megkapaszkodott. Csuda gyorsan ment a hajó, mert tizenkétmotoros volt. Amint mentek, mendegéltek, egy szigetre vagy inkább zátonyra futott a hajó. Az emberek kiszálltak és kikötötték a hajót. Mindenki kiment a partra, ahol a matrózok beSsálinak a durvák Hajnal van ... moszkvai hajnal. Veronika és Borisz kéz a kézben sétálnak a szendergő utcákon. Kergetőznek, akár a gyerekek ... gyöngyözik a lány kacagása ... vidámak és boldogok... Szerelmesek. — Nézd! Mókuska! — mutat az égre Borisz — Darvak! Veronika mosolyogva emeli szemét a nagy kékség felé. A kapualjban még egy utolsó búcsú, s a lány már repül is fel a lépcsőkön. Borisz alig tudja utolérni. Régen elmúlt már a vasárnapi hajnal, Boriszt még a dél is ágyában találja. Mély álmából Mark rázza fel: Borja! Kitört a háború! Borisz! Háború van! Aztán minden olyan gyorsan jön, hogy Veronika alig tudja átgondolni. Borisz a gyárba önként jelentkezik a frontra, s még arra sincs ideje, hogy elbúcsúzzon szerelmesétől. Veronika születésnapi ajándékát a nagymamára bízza, s amikor a kislány könnyes szemmel öleli magához Borisz meglepetését, a kis mókust, a fiú már a katonai gyülekező helyen van. — Levél is van benne — mondja megértőén a nagymama, de Veronika sehol sem leli Borja üdvözletét. Es Veronika vár. Minden nap újra és újra várja a levelet a frontról. Már barrikádok sorakoznak a moszkvai utcákon és egymást érik a légitámadások. S egy szőnyegbombázás földig rombolja Veronika otthonát. Szülei is ott lelik halálukat. Es Borja még mindig nem ír, egy sort sem. Veronika gépiesen végzi mindennapi munkáját és közben vár, egyre csak vár ... Már nem rémítik őt a vijjogó szirénák sem, minek is menne le a légitámadás alatt a Metróba? Mark is hiába hívja, s így ketten maradnak a magános lakásban. Kint fütyülnek a bombák, csörömpölnek a betört ablaktáblák és Mark zongorához ül... tüzes szén vedéllyel játszik, bele a háború örjöngő, tűzokádó üvöltésébe, játszik, egyedül Veronikának. ^. s amikor a légnyomás apró szilánkokra zúzva kirepíti az ablakokat, Mark ölelő karjaiba zárja a megrémült lányt. A lány eszelősen tépi ki magát az ölelésből, üti, pofozza a fiút, s kétségbeesett segélykiáltásként sikolt belőle a tiltakozás — nem, nem! — Aztán szinte ájultan roskad Mark karjaiba. vonultak egy kocsmába. Ahol ettek és ittak, csak én nem ettem és nem ittam, hanem föl s alá járkáltam. Egy matróztól megkérdeztem, hogy haza mikor megy ez a hajó? Ez még csak egy hét múlva — és te egyedül vagy itt — kérdezte. Egyedül vagyok. — Tudod-e mit? — Nem tudom. — ... Beadlak egy intézetbe és oda jöhetnek érted. Hát úgy is történt, ahogy mondta a matróz. Beadtak egy intézetbe. Ez alatt az idő alatt, anyu meg apu azon tanakodtak, hogy vajon hol lehet a „mi Dudusunk”. Ahogy így tanakodtak, jött a levél, hogy a Du- dusért mehetnek Kievbe. Apu fölült a repülőgépre és elmegy Kievbe. És megkeresett engem. Szerencsére szaporán meg is talált. Éppen pipáztam, amikor megláttam aput. Szinte repültem apu kezébe. Ott hagytam az intézetet nagy szaporán. Mentem apuval egyenest a repülőtérre. Otthon elmeséltem, hogy mi történt aznap velem... Egy szép derűs nyári reggel elmentem Szekszárdra. Már 20 éves voltam. Ideje lett volna megházasodni. Hát három—négy lány közül a legszebbet választottam, és megtartottam a lakodalmat. Volt bor annyi, hogy még a kutya is becsics- csentett. Volt ott annyi ennivaló, hogy a macska is halászlét meg túrós rétest evett. Amikor vége lett a lakodalomnak, elmentem horgászni. Fogtam egy két méteres törpeharcsát. Nagy örömmel raktam föl a harcsát a kocsira, hogy majd a feleségem főz belőle halászlét. Otthon aztán főzött olyan halászlét, hogy heted-hét országra ment a híre. Ezen ott volt mindenki; apu, anyu, Huditta, Áttá és a két nagymama ... Mese volt, füle farka benne volt. Csapd a jégre és szaladj véle Bá- taszékre. Szamos Dudus ált. isk. I/a. oszt.
