Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-25 / 148. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 25. Miért termelhetnek többet a nagyüzemben, mint a kisparcellán ? Mezőgazdasági termelésünket ma a kis, a közepes hozamok és a nagy termelési költségek jellemzik. ' En­nek többféle oka van. Először is a még szép számban meglévő kis­üzem, amely képtelen olcsón és so­kat termelni, mert ezt a kisüzem korlátái akadályozzák, Hogy merre és hogyan haladjon tovább a mezőgazdasági termelés, világosan tisztázzák a párt ag­rártézisei, amelyek a többi között hangsúlyozzák: ....... A párt a la­k osság életszínvonalának további javítása, az ipar nyersanyag bázisá­nak és a mezőgazdasági exportnak növelése érdekében azt tartja he­lyesnek, ha a forradalmi munkás­paraszt kormány az egészségesebb ipari szerkezet mellett, a falu szo­cialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű végzése mellett a mezőgazdasági termelés fokozot­tabb fellendítését, arccal a belter­jesség felé, fő feladatának tekinti.” E célkitűzéseket belátható időn be­lül meg lehet valósítani. De ehhez mindenek előtt az fontos, hogy is­merni kell a fentebb említett cél­kitűzések megvalósításának feltéte­lét, bátran kell alkalmazni a mező- gazdasági termelés fokozásában jól bevált eszközöket, módszereket. Az egy területegységre eső élő és holtmunka nagyságát értékelve vizsgáljuk meg mi a helyzet a bonyhádi járásban. A múlt évek ta­pasztalatai alapján eldőlt, hogy a nagyüzem fölénye a kisáru termelő üzemmel szemben évről évre emel­kedő. Búzatermésnél a járás termelőszövetkezetei évek óta 2—2,5 mázsával termelnek többet kataszteri holdanként, mint az egyéni parasztok. A legutóbbi gazdasági évben a termelőszövetke­zetek 1281 hold kalászosvetés terü­letén 3,6 mázsával volt magasabb a termés, mint a járás egyéni pa­rasztgazdaságaiban. Ha a járásban mindenütt nagy táblában volnának a földek, nagyüzemileg művelnék azokat, 355,5 vagonnal több búzát lehetne termelni még közepes ter­més esetén is, ami hozzávetőleges számítás szerint 7 millió forinttal növelné a járás földművelő lakos­ságának évi jövedelmét. A nagyüzem előnye és fölénye az egy említett példánál is nyil­vánvaló. Ez pedig abból adódik, hogy a kisüzem korlátái nem alkal­masak arra, hogy itt alkalmazzák a modem gépeket, a fejlett agrotech­nikát. Sőt rendszerint a kisparaszt anyagilag is képtelen arra, hogy na­gyobb befektetést igénylő modern mezőgazdasági gépeket tartson gaz­daságában, ami nagyban megdrágít-, ja a termelést. Itt tehát elvítatha- tatlanul a nagyüzem javára billen a mérleg. De nézzük tovább: a szer­vestrágya kezelés, a műtrágya szak­szerű alkalmazása (milyen trágyát, milyen talajon, milyen növény alá, milyen adagban, milyen szakszerű­séggel, stb.) is nyilvánvalóvá teszi a nagyüzem előnyét Korszerű tárgyatelep építése, a ta­lajok trágyaigényének vizsgálá&a magasszínvonalú szaktudást igényel, ami a kisüzemben csak elenyésző, kivételes esetben van meg, illetve lehet meg. Ugyanez vonatkozik az állatok minőségére, termelőképessé­gére és a vetésforgók helyes kiala­kítására. A fentiekhez tartozik, hogy még termelőszövetkezeteink koránt sem használták ki azokat a termelési le­hetőségeket, amelyeket a nagyüzem biztosít. Mégis ha azt nézzük, hogy az idei aszályos jellegű gazdasági évben milyen lesz a termés, így is nyilvánvalóan szembeötlő a nagy­üzem fölénye. Szerény becslések szerint a járás termelőszövetkeze­tei legalább 2 mázsával több gabo­nát termelnek egy holdon, mint a tsz-ek. S eredménynek mondható el ma már az is, hogy a terméskülönbség nemcsak a kalászosoknál mutatko­zik, hanem más növényféleségeknél is. A kapásnövények és a takar­mányfélék terméshozamánál az őszi mélyszántás, a gépesítés, az egyön­tetű, fajtiszta vetőmagok, és az ide­jében elvégzett munka alapján már most meg lehet állapítani, hogy a termelőszövetkezetekben általában minden növényféleség többet terem, mint az egyéni parasztgazdaságok­ban. Szomor Ferenc agrármérnök, a bonyhádi járás főagronómusa SZTK TANÁCSADÁS Kinek mennyi ideig jár a táppénz ? Híres emberek: Hegedűművészek Vízszintes: 1. Nagy orosz hegedű­művész. 12. Az időjelző, névelővel. 13. Divatban van — fordítva. 14. Ha­tárfolyónk. 16. Bajuszát szépíti — fordítva. 18. E napon. 19. Nyomásegy­ség. 21. Dunántúli falu. 22. Izom­rostja. 23. A vízszintestől eltérő. 25. Időhatározó. 26. Személyes névmás. 27. Elhúnyt világhírű hegedűművész. 28. Mértani görbevonal. 30. Folyadé­kot tölt, fordítva. 32. Nagy erejű. 34. Az ifjúság nagy ünnepe. 36. Vigyáz rá. 38. Ókori istenség. 39. Mozdony­gyárunk. 40. Ipari növény. 41. Pa­rázsló. 43. Kis épület. 44. Puskát el-, sütni. 45. Katonai vezényszó. 47. Vér- csatorna. 48. Levegő — idegen szó- összetételekben. 49. Gyermeksírás. 52. Ma élő legnagyobb hegedűmű­vész. Függőleges: 2. Keleti ember. 3. Ál­latok alá terítik — népiesen. 4. Fran­cia író. 5 T. R. Y. 6. Helyhatározórag. 7. Horváth Károly. 8. Neked, néme­tül, 9. Lányom — névelővel. 10. Jó­kedvű. 11. Beállítja az időt. 14. Erre a helyre való. 15. A legnagyobb he­gedűkészítő. 17. Elhúnyt olasz he­gedűvirtuóz. 19. Női név, fordítva. 20. Nagy magyar költő. 23. Lyukat készít. 24. Kipottyant. 27. Nagy dol­gokat vitt végbe. 29. Baráti hála ki­fejezés. 31. összemorzsoló. 33. Női név. 34. Testrészei. 35. Befed? 37. Ércesen hangzik. 42. Ború, keverve! 44. Utol, keverve! 46. Kettős betű. 47. Éhség. 50. Felkiáltás. 51. Udvarias megszólítás Táppénzre jogosult az a dolgozó, aki betegsége miatt rendes foglalko­zását folytatni nem tudja. A táppénz a keresőképtelenség ideje alatt leg­feljebb egy éven át, gümőkóros be­tegség miatt legfeljebb két éven át jár. A betegség okozta keresőképte­lenséget az egészségügyi szolgálat illetékes orvosa igazolja. Általános szabály tehát az, hogy a dolgozó egy, gümőkóros megbe­tegedés esetén két évig jogosult táppénzre, de csak akkor, ha an­nak megfelelő időtartamú folya­matos munkaviszonya van. Ha tehát egy évnél rövidebb idejű munkaviszonya van, akkor csak az ennek megfelelő ideig jogosult a táppénzre. A jogosultság időtartamá­nak megállapítása szempontjából azokat a munkaviszonyokat lehet fo­lyamatosnak tekinteni és számításba venni, amelyek között 30 napnál hosszabb megszakítás nincsen. Bár­mely minőségben szerzett (közületi, közszolgálati, mezőgazdasági vagy magánmunkáltatónál) munkaviszonyt számításba kell venni. A folyamatos munkaviszony tar­tamára való tekintet nélkül jár a táppénz annak a dolgozónak, aki: 1. Keresőképtelenség első napjáig a 18. életévét még nem töltötte be. 2. Iskolai tanulmányai megszűné­sét követő első munkaviszonya alatt keresőképtelenné válik, ha az iskolai tanulmányok megszűnése és az azt követő munkaviszony kezdete között 60 napnál hosszabb idő nem telt el. 3. Iskolai tanulmányai után a kö­telező szakmai gyakorlatot kereső- képtelenség miatt nem tudta megkez­deni. 4. Üzemi baleset, vagy foglalko­zási betegség miatt keresőképtelen. Táppénzre jogosult legfeljebb egy évig az a dolgozó is, akit közegész­ségügyi okból foglalkozásától eltil­tanak és más beosztást nem kap, vagy hatóságilag elkülönítik. Gyermekápolási táppénz jár annak a dolgozó nőnek, aki első életévét be nem töltött gyermekét otthon ápolja és ezért foglalkozását nem folytathatja. Ez a táppénz az ápolás első napjától arra az időre jár, míg a dolgozó nő keresőfoglalkozását nem folytathatja, legfeljebb azonban a gyermek első életévének betöltéséig. Ha a beteg gyermek első életévét betöltötte, de két évesnél fiatalabb, táppénzre jogo­sult a dolgozó nő abban az esetben, ha egyedülállónak tekinthető. Ezen a címen azonban — akár egyhuzam-, ban, akár megszakításokkal — leg­feljebb a gyermekét két éves élet­korának eléréséig és összesen 60 napra jár a táppénz. A beteg gyermek otthoni ápolása címén nem tarthat igényt táppénzre az a dolgozó nő, akinek háztartásá­ban olyan alkalmas családtag (leg­alább a 16. életévét betöltött egész­séges nő) él, aki a gyermek ápolá­sát keresetveszteség nélkül elláthatná. Ha a dolgozó keresőképtelenné vá­lását közvetlenül megelőző egy éven (gümőkóros betegség esetén két éven) belül táppénzben, vagy a bizto­sítás terhére kórházi ápolásban ré­szesül — tehát előzménye van — az egy, illetőleg két évi időtar­tamban ezt be kell számítani és csak a még hátralévő időre lehet táppénzt folyósítani. Előzményként kell figyelembe venni a dolgozó keresőképtelenségének azt az idejét is, mely idő alatt táppénzre azért nem volt jogosult, mert munka­bérét megkapta, vagy fizetésnélküli szabadságon volt. Nem kell azonban figyelembe venni: 1. Az üzemi baleset, vagy foglal­kozási betegség miatt történő táp­pénzszolgáltatás vagy kórházi ápolás idejét. 2. A szülés miatt, vagy a terhes­ségi gyermekágyi segélyezés alatt történt kórházi ápolás idejét. 3. Azt az időt, amely alatt a dol­gozó beteg gyermeke ápolása, szopta­tása, vagy gondozása miatt kapott táppénzt, illetőleg állt kórházi ápo­lás alatt. Nem jár táppénz: 1. A részegség miatti keresőképte­lenség első három napjára. 2. A saját kérelmére történt ter­hességi megszakítás miatti kereső- képtelenség első három napjára. 3. A szokásos heti pihenőnapokra (vasárnapokra). 4. A terhességi—gyermekágyi se­gélyezés idejére. 5. Arra az időre, melyre a dolgozó teljes munkabérét megkapja. 6. A fizetésnélküli szabadság ide­jére. 7. A keresőképtelenség első nap­jára, ha ezen a napon a dolgozó leg­alább négy órán át végezte munká­ját. 8. Arra a napra, amely napon a dolgozó orvosi kezelés, vagy szakvizs­gálat miatt munkát nem végzett, ha egyébként keresőképes. Legközelebbi tájékoztatásunk : „Mennyi a táppénz összege.” GYERMEKEKNEK A tengerjáró Dudus Hol volt, hol nem, volt egyszer egy kisfiú, akit Dudusnak hívtak, meg egy apu, meg egy anyu. Hát történt egyszer, hogy a Dudus el­ment a Duna-partra egy kicsit sé­tálni. Ahogy sétálgat a dunaparton, egy nagy tengerjáró hajót pillant meg ... Gondolja, hogy benéz a ha­jóba ... És be is megy nyomban, és odabent körül néz. Nagyban bá­mészkodik, amikor egyszer csak va­lami zörmögő rezgést hall meg. Gyorsan szaladna kifelé, de a hajó már húsz méterre volt a parttól a vizen. Ekkor bánatában leült egy padra. Amint hátradőlt, majdnem kiesett, de szerencsére gyorsan meg­kapaszkodott. Csuda gyorsan ment a hajó, mert tizenkétmotoros volt. Amint mentek, mendegéltek, egy szigetre vagy inkább zátonyra fu­tott a hajó. Az emberek kiszálltak és kikötötték a hajót. Mindenki ki­ment a partra, ahol a matrózok be­Ssálinak a durvák Hajnal van ... moszkvai hajnal. Veronika és Borisz kéz a kézben sétálnak a szendergő utcákon. Kergetőznek, akár a gyerekek ... gyöngyözik a lány kacagása ... vidámak és boldogok... Szerel­mesek. — Nézd! Mókuska! — mutat az égre Borisz — Darvak! Veronika mosolyogva emeli szemét a nagy kékség felé. A kapualjban még egy utolsó búcsú, s a lány már repül is fel a lépcsőkön. Borisz alig tudja utolérni. Régen elmúlt már a vasárnapi hajnal, Boriszt még a dél is ágyá­ban találja. Mély álmából Mark rázza fel: Borja! Kitört a háború! Borisz! Háború van! Aztán minden olyan gyorsan jön, hogy Veronika alig tudja át­gondolni. Borisz a gyárba önként jelentkezik a frontra, s még arra sincs ideje, hogy elbúcsúzzon sze­relmesétől. Veronika születésnapi ajándékát a nagymamára bízza, s amikor a kislány könnyes szem­mel öleli magához Borisz megle­petését, a kis mókust, a fiú már a katonai gyülekező helyen van. — Levél is van benne — mondja megértőén a nagymama, de Vero­nika sehol sem leli Borja üdvöz­letét. Es Veronika vár. Minden nap újra és újra várja a levelet a frontról. Már barrikádok sorakoz­nak a moszkvai utcákon és egy­mást érik a légitámadások. S egy szőnyegbombázás földig rombolja Veronika otthonát. Szülei is ott lelik halálukat. Es Borja még mindig nem ír, egy sort sem. Veronika gépiesen végzi mindennapi munkáját és közben vár, egyre csak vár ... Már nem rémítik őt a vijjogó szi­rénák sem, minek is menne le a légitámadás alatt a Metróba? Mark is hiába hívja, s így ketten maradnak a magános lakásban. Kint fütyülnek a bombák, csö­römpölnek a betört ablaktáblák és Mark zongorához ül... tüzes szén vedéllyel játszik, bele a háború örjöngő, tűzokádó üvöltésébe, ját­szik, egyedül Veronikának. ^. s amikor a légnyomás apró szilán­kokra zúzva kirepíti az ablako­kat, Mark ölelő karjaiba zárja a megrémült lányt. A lány eszelő­sen tépi ki magát az ölelésből, üti, pofozza a fiút, s kétségbeesett se­gélykiáltásként sikolt belőle a tiltakozás — nem, nem! — Aztán szinte ájultan roskad Mark kar­jaiba. vonultak egy kocsmába. Ahol ettek és ittak, csak én nem ettem és nem ittam, hanem föl s alá járkáltam. Egy matróztól megkérdeztem, hogy haza mikor megy ez a hajó? Ez még csak egy hét múlva — és te egye­dül vagy itt — kérdezte. Egyedül vagyok. — Tudod-e mit? — Nem tudom. — ... Beadlak egy intézetbe és oda jöhetnek érted. Hát úgy is történt, ahogy mondta a matróz. Beadtak egy intézetbe. Ez alatt az idő alatt, anyu meg apu azon tanakodtak, hogy vajon hol lehet a „mi Dudusunk”. Ahogy így tanakodtak, jött a levél, hogy a Du- dusért mehetnek Kievbe. Apu föl­ült a repülőgépre és elmegy Kiev­be. És megkeresett engem. Szeren­csére szaporán meg is talált. Ép­pen pipáztam, amikor megláttam aput. Szinte repültem apu kezébe. Ott hagytam az intézetet nagy sza­porán. Mentem apuval egyenest a repülőtérre. Otthon elmeséltem, hogy mi történt aznap velem... Egy szép derűs nyári reggel el­mentem Szekszárdra. Már 20 éves voltam. Ideje lett volna megháza­sodni. Hát három—négy lány közül a legszebbet választottam, és meg­tartottam a lakodalmat. Volt bor annyi, hogy még a kutya is becsics- csentett. Volt ott annyi ennivaló, hogy a macska is halászlét meg tú­rós rétest evett. Amikor vége lett a lakodalomnak, elmentem horgász­ni. Fogtam egy két méteres törpe­harcsát. Nagy örömmel raktam föl a harcsát a kocsira, hogy majd a feleségem főz belőle halászlét. Ott­hon aztán főzött olyan halászlét, hogy heted-hét országra ment a hí­re. Ezen ott volt mindenki; apu, anyu, Huditta, Áttá és a két nagy­mama ... Mese volt, füle farka benne volt. Csapd a jégre és szaladj véle Bá- taszékre. Szamos Dudus ált. isk. I/a. oszt.

Next

/
Thumbnails
Contents