Tolna Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

I TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 június 1. Kisdiákok tízezrei köszöntötték nevelőiket (Folytatás az 1. oldalról.) sokoldalúan; szellemileg és társadal­milag is szétzilált nemzetet kell egységessé tennünk, a szocializmus, a boldogulás útjára vezetnünk. En­nek a szellemnek a kisugárzóinak a nevelőknek kell lenniük. Ma már mutatkoznak a jövő gyö­nyörű hajtásai, amikor a kultúra és az élet sokoldalú öröme nemcsak egyeseknek, hanem mindenkinek egyaránt a tulajdona lesz. Persze ne feledjük, hogy eredményes ne­velést fél szívvel nem lehet végez­ni. Nem lehetséges ez azért sem, mert ha azt a diákok észreveszik, nem lesz tekintélye annak a peda­gógusnak. A mi pártunk küzd az ellen, hogy a pedagógusokat általában az ellen­forradalmárokkal azonosítsák, de az is hiba lenne, ha minden pedagógust sziklaszilárdnak tekintenénk. Tol­na megyében minden lehetőség megvan arra, hogy a pedagógusok a párt, a tanács és az állami és tár­sadalmi szervek támogatásával na­gyobb lépésekkel haladjanak előre a szocializmus útján. Ehhez kívánok az elvtársaknak, kommunistáknak és pártonkívüli pedagógusoknak sok sikert, jó egészséget és jó munkát — mondotta többi között Prantner József elvtárs. Ezután még sokáig elbeszélgettek a virágos asztalok mellett a kitünte­tett pedagógusok dr. Nezvál Fe­renccel, Prantner József elvtárssal, a párt és a tanács vezetőivel. Dél­után 2 órakor a Széchenyi utcai leányiskolában közös ebéden vettek részt a kitüntetett tanárok, az álla­mi és pártvezetők, majd 4 órakor Szekszárd város valamennyi nevelő­jének és igen sok szülőnek a részvé­telével tartották meg a Pedagógus Nap közös ünnepségét, amelyen dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter mondott beszédet. A párt Központi Bizottsága nevében dr. Nezvál Ferenc köszöntötte a pedagógusokat A Városi Művelődési Ház színház- termében a késő délutáni órákban rendezték meg Szekszárd város ne­velőinek közös ünnepségét. A város több mint 200 nevelője, diákja, köz­tük sok szülő vett részt az ünnepsé­gen. Előbb az úttörők köszöntése hangzott el, majd Kalmár József elv­társ, a városi tanács elnöke üdvözöl­te a párt, a tanács és a város dolgo­zói nevében a pedagógusokat. Beszélt a város művelődéspolitikájában a fel- szabadulás óta végbement nagy­arányú fejlődésről, a pedagógusok munkájának a megbecsüléséről, és sok sikert kívánt a pedagógusoknak a további munkáj ükhöz. Külön kö­szöntötte a város legidősebb pedagó­gusát: Mentz János tanárt, és pénz­jutalmat adott át a 40. esztendeje dolgozó tanárnak. Ezután dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszter szólalt föl. A párt Központi Bizottságának az üdvözletét tolmácsolta Szekszárd vá­ros és Tolna megye pedagógusainak, majd a párt és az állam további nö­vekvő megbecsüléséről biztosította a pedagógusokat. A miniszter meleg szavakkal köszöntötte a 7. Pedagógus Nap Tolna megyei ünnepeltjeit. Beszéde után virágcsokrokat nyúj­tottak át az úttörők, a kiszisták és a szülői munkaközösség tagjai a peda­gógusoknak, majd pompás műsorral szórakoztatták tanáraikat a diákok. Egyébként több mint háromszáz nevelőt tüntettek ki Tolna megyében a Pedagógus Napon. Ma, vasárnap is a megye több községében ünnepük a pedagógusokat. A községi tanácsok és a tömegszervezet'ek közösen ren­deznek ünnepségeket. Nagy Ferenc Nagydorogon 6 traktoros jubilál a 10 éves fennállását ünneplő gépállomáson A tíz Tolna megyei gépállomás mintegy 800 traktorosa készül a jú­nius nyolcadikai traktoros napra. A gépállomási brigádok és a brigádon belüli traktorosok vetélkedése ered­ményeként a gépállomások országos versenyében is másodikok a Tolna megyeiek, s a 102 000 normálholdon felüli tavaszi idénytervük utolsó hold­jainak a teljesítése van már csak hátra. Talajmunka tervüket hetekkel előbb teljesítették, a 3900 hold- nyi kapálási idénytervüket is több mint 1000 holddal teljesítet­ték túl eddig a megye gépállo­másai. A jó munka mellett kedves ünnep­ségek is lesznek a gépáüomásokon. Tolnában 18 traktoros jubilál a gép- áüomásokkal együtt, s a jubiláló trak torosok valamennyien kitüntetést és pénzjutalmat kapnak a traktoros na­pon. Az 1948-ban alakult és most ju­biláló nagydorogi gépállomáson, 6 traktoros ünnepli a hűséges munkája 10. évét. Török János ma is a. gépállomás egyik legjobb traktorosa, Talpas Ist­ván pedig, aki az első gépállomási traktort vezette Tolnában, szorgalmas munkája és a munka közbeni tanul­mányai eredményeként a jubiláló gépállomás főgépészeként ünnepel a traktoros napon. ft I! I ! I ft i ft f! ft OLcóó váóár a földművesszövetkezeti boltokban ! LESZÁLLÍTOTT ÁRAK! Régi ár: Űj ár: Ágynemű vászon 80 cm 40,80 34,— Női ruhavászon 80 cm 41,90 30,— Női mellény (pamut) 102,— 60,— Női kabát (Hága) 800,— 550,— Férfi szandál 350,— 250,— Női félcipő (mikrótalp) 360,— 160,— Női szandál (borjúbox) 220,— 120,— Gyermek szandál (s. box) 92,20 58,— Most oósácoliün ! várja a Földművesszövetkezet ! Változatlanul súlyos a franciaországi helyzet Párizs (MTI). De Gauüe tábornok pénteken a késő esti órákban Pá­rizsba érkezett. Szombaton tanács­kozott a pártok vezetőivel, az esti órákban pedig sor került a „kerek- asztal-értekezletre’’, ahol az úgyne­vezett „nemzeti pártok” vezetőivel tanácskozott. Egyes hírek szerint a tábornok már vasárnap kérni fogja beiktatását a nemzetgyűléstől. De Gaulle „kivéte­les“’, „újszerű’’ beiktatást kíván. Minden körülmények között el akar­ja kerülni, hogy kormánynyilatkozat után kitegye magát kellemetlen vi­táknak és e szerint nyomást gyako­rol a nemzetgyűlés elnökére és a pártokra, hogy egyezzenek bele : a kor­mánynyilatkozat után közvetlenül kerüljön sor a nemzetgyűlési szava­zásra minden vita nélkül. A parla­menti szokásjog és a házszabályok ugyan erre nem nyújtanak lehetősé­get, de a tábornok ragaszkodik a vita elkerüléséhez. Egyes értesülések sze­rint a beiktatás alapjául szolgáló kormánynyilatkozatot nem is maga olvasná fel, hanem csupán felolvas­tatni. Ezt a feladatot esetleg Vincent Auriol, volt köztársasági elnökre bízná. A párizsi sajtó már találgatásokat közöl a De GauUe-kormány várható összetételéről. Az ellentétes értesülé­sek szövegéből annyi szűrhető ki, hogy a De Gaulle-kormány váza öt-hat nagy minisztérium lenne. Ezen kívül lennének a kormányban úgy­nevezett politikai tanácsadók is, erre De Gauüe a nagy pártok vezetőit szemelné ki. Szándékában áll egyéb­ként szakszervezeti vezetőket is be­vonni. A külügyminiszteri tárcát a sajtó véleménye szerint egy techni­kai szakember, Louis Joxe, a külügy­minisztérium eddigi főtitkára kapná. A jobboldaü párizsi sajtó vélemé­nye szerint „a tábornok most már gyorsan akar cselekedni, mivel a közvéleményben a hangulat kezd szenvedélyessé válni. Az incidensek­ben résztvevő lelkiismeretlen elemek a kommunista párt malmára hajtják a vizet.’’ Tüntetés és verekedés a Champs-Elysées-n A szombatra virradó éjszakai órák­ban verekedésre került sor a párizsi Champs-Elysés-n. Az esti órákban néhány száz „úri tüntető” háborítat­lanul felvonult a francia főváros leg­szebb sugárútján. A tüntetők De Gaulle-t éltették, hogy a kiáltásokba azután ilyen is bele vegyül jön: „Le a zsidókkal!“’ A lotharingiai kereszttel a gomblyukakban felvonuló és za­vartalanul tüntetgető gaulleisták el­len az éjszakai órákban baloldali fia­talok nagyobb tömege vonult fel. A két tábor összecsapott. A verekedés­ben többen súlyosan megsebesültek. A rohamrendőrség is beavatkozott, de a verekedés sebesültjei közé rend­őrök is kerültek. Egy motoros rendőr járművét elégették. Több gépkocsit összetörtek, iüetőleg felfordítottak. A késő éjszakai órákban ért véget a ve­rekedés. A szocialisták álláspontja A péntek esti ülés után a szocia­lista képviselők elmondták környeze­tüknek, hogy Guy Mollet „rendkívül lírai hangon” számolt be De Gauüe- lal lefolyt tanácskozásról.’“ „Rendkívül nagy embernek’’ ne­vezte De Gaulle-t. Robert Lacoste az ülés után barátainak elmondta, hogy „nagyon érezhető javulás” mutatko­zik a szocialista párton belül. Szom­baton Vincent Auriol is beszámolt De Gaulle-nál tett látogatásának eredményeiről. A Guy Mollet-e— Auriol-akció végül is odavezethet, hogy a szocialista képviselők nagy többsége a De Gaulle-kormány elfo­gadása mellett foglalt állást. A kommunisták álláspontja változatlan Az Humanité fő címében emeli ki Maurice Thoreznek és Jacques Duc- losnak a köztársasági elnökhöz inté­zett levelében tett kijelentését: nem akarjuk a törvényesség látszatával fedezni a algíri és ajacciói csíny előtti kapitulációt. Étienne Fajon a Kommunista Párt vezetőinek levelét kommentálva rá­mutat, hogy Thoreznak és Duclos- nak az Elysée-palotában történt láto­gatása igen nagy szolgálatot tett volna azoknak, akik a diktatúra felé hajlanak. Pierre Courtade az Humanitében rámutat, hogy a teljhatalmat a par­lament szabadságraküldése kíséri. Ez felmentené De Gaulle-t attól, hogy a parlament előtt kelljen beszámolnia tetteiről. Ugyanekkor De Gaulle közü azt a szándékát, hogy két év­vel meghosszabbítaná a képviselők mandátumát, így a parlamentnek néhány évig „fizetett szabadságot“’ biztosít. A cikkíró, aki Napóleonnal hasonlítja össze De Gaulle-t — meg­állapítja: -(Napoleon Imódjára teszi ezt is, aki nagyon jól tudta, hogyan kell az egykori jakobinusokból a csá­szárság grófjait kialakítani. Mind­ezek betetőzésére népszavazást ter- vezj A megkötözött népnek joga lesz megmondani, hogy meg van elé­gedve vele. A legégetőbb kérdés az algériai háború problémája. De Gauüe itt bűvös formulát ígér: „az északafrikai egészhez társult francia és muzulmán, Franciaország integ­ráns részévé vált Algériát, amely maga is társul Franciaországgal.” Ha ezt a bűvös formulát valóban meg akarja valósítani, akkor ahhoz az szükséges, hogy az algériai fel- szabadítási front csatlakozzék Massu tábornok integrációs politikájához s mindezt jóváhagyja Marokkó királya és Burgiba elnök is. De Gaulle pe­dig tökéletesen tudja azt, hogy Al­géria függetlenségének elismerése az Algériai; Felszabadítási Front szá­mára a béke helyreállításának fel­tétele. Tudja azt is, hogy Tunisz és Marokkó függetlenségének tiszte­letben tartása akadályozhatja meg csupán a háború kiterjesztését. A De Gaulle-program csak egy pont­ban világos: a szabadság meggyil­kolásában, a többi pedig tudatos zűrzavar, becsapás és ostobaság, — írja Courtade. De Gaulle-ellenes gyűlés Londonban London (Reuter). Londonban pén­teken este 750 értelmiségi, író, új­ságíró és tanár gyűlt össze, hogy azonnali segítséget és támogatást kö­veteljen a De Gauüe ellen küzdő erőknek. Az ülést a „francia demo­krácia megsegítésére alakult bizott­ság” hívta össze, amely nemrégen alakult. Felolvasták Jean-Paul Sartre és Claude Bourdet nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy szolidaritásra van szükség a diktatúra felé való sodró­dás ellen. Gyűjtést indítottak, amely­nek célja, biztosítani a Franciaország­gal való összeköttetés fenntartását és menedéket nyújtani minden franciá­nak, aki a jelenlegi válság következ­tében üldözésnek lesz kitéve. Táviratukban felszólítják a francia szocialistákat, száüjanak szembe a diktatúra veszélyével. A Reuter tudósítója szerint a meg­figyelők jelentősnek vélik, hogy De Gauüe tábornok most már Párizsba költözött. állam­Szovjét-finn közleményt bocsátottak ki Moszkva: (TASZSZ) Pénteken közleményt bocsátottak ki a szovjet­finn tárgyalásokról. A közlemény a többi között hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió és Finnország vezetői állást foglaltak a közép-európai atom- és rakétafegy- vermentes övezet megteremtése mel­lett. Mindkét fél annak a meggyőző­désnek adott kifejezést, hogy a le­szerelés problémájának megoldása felé vezető úton igen fontos lépés lenne, ha sikerülne megegyezésre jutni az atom- és hidrogénfegyver­kísérletek haladéktalan és minde­nütt való megszüntetéséről. Ez elő­segítené azt is, hogy a felek meg­egyezésre jussanak az említett fegy­verfajták végleges és feltétlen eltil­tása ügyében. Mindkét fél kifejezésre juttatta azt a nézetét, hogy a Kínai Nép- köztársaságnak el kell foglalnia tör­vényes helyét az ENSZ-ben. A finn fél kedvezően fogadta a szovjet félnek azt a nyilatkozatát, hogy a Szovjetunió a baráti kap­csolatok és a kölcsönös megértés további erősítésére és elmélyítésére törekszik a többi észak-európai or­szággal, s hogy a Szovjetunió evég- ből hasznosnak tartaná, ha az érde­kelt felek közösen kutatnák fel az együttműködés kölcsönösen elfo­gadható formáit. A két állam vezetői kölcsönös megelégedéssel állapították meg, hogy a Szovjetunió és Finnország között nagyon jó és őszinte jószom­szédi kapcsolatok vannak. A felek ismételten kijelentették: a jövőben is arra törekszenek, hogy fejlesszék a jószomszédi kapcsolatokat, s min­den lehető módon elmélyítsék a szovjet és a finn nép kölcsönös meg­értését és bizalmát. A felek megállapították, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági kap­csolatoknak igen nagy jelentősége van, s hogy a szovjet—finn tudo­mányos és műszaki együttműködés sikeresen fejlődik. A felek Finnország kezdeményezé­sére megegyeztek abban, hogy az 1961—1965. évre szóló áruszállítá­sokról újabb egyezményt kötnek. A szovjet fél elvben hozzájárult, hogy Finnországnak olcsó kamat mellett 4—500 milüó rubeles hosszú- lejáratú kölcsönt adjon. Finnország azt tervezi, hogy a kölcsönt a finn gazdaság termelékenységének to­vábbi fejlesztésére és a foglalkozta­tottság biztosítására használja fel. A tárgyalásokon a finn fél kezde­ményezésére megvitatták azt a kér­dést is, hogy Finnország hogyan használhatná fel a legjobban a Saimaa-csatornát, amely a Saimaa- tórendszert a Finn-öböllel összeköti. A Szovjetunió kifejezte készségét, hogy Finnország számára kedvező feltételekkel egyezményt kössön a csatorna szovjet szakaszának az át­menő forgalomba való felhasználá­sáról: az egyezmény időtartama öt­ven esztendőre lenne. jőábiztosílási köt: járási fiókjainlínai.- áiiami DiítosíW

Next

/
Thumbnails
Contents