Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
IMS május 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG y Tolna megye megerőltetés nélkül lehetne a magyar komló fő termelőhelye Újabb 50 hold komlót telepítenek Tolnában Alig pár napja hódít még csak a "tavasz és a nyár, az idény itala; a sör, máris uralja a vendéglők és kert helyiségek terített asztalait, önkéntelenül is felvetődik ilyenkor a kérdés —■ hogyan állunk az idén a sörgyártással, van-e elég nyersanyagunk hozzá, lesz-e elég frissen csapolt és jegelt sör. Bármennyire furcsa is, de az első válaszokért a megye állami gazdaságaihoz fordultunk. Mit ígér és lesz-e elég komló az idén. Tolnában ugyanis jelentős komló telepek vannak, az ország összes komló telepéhez viszonyítva s nem kellene túlságosan megerőltetni magunkat, ha a komlótermelésben az országos első helyen akarnánk állni. A sörgyártás nélkülözhetetlen alap anyagát a komlót, jelenleg 400 holdon termesztik hazánkban s ebből körülbelül 150 hold fordult az idén termőre. Tolna megyében ugyanakkor 60 holdon termeltek komlót s az idén már mind a 60 hold termést hoz. Az ország termőre forduló komló telepének tehát csaknem a fele Tolnában van. A legnagyobb komlóval vetett területe a Fomádi Állami Gazdaságnak van. A gazdaság 40 holdas komlótelepéről már a múlt évben is 27 holdon szüretelték a 4—5 méter magasra futó növény gyümölcsét és nem kevesebb, mint 106 métermázsa komlót adtak át a söripar részére. Iregszemcsén a Délkeletdunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 10 holdas komlótelepe még jobb termést hozott. Tavaly hozta első termését a Sárközi Állami Gazdaság ugyancsak 10 holdas telepe, s az idén megyénknek mindhárom, komló telepe igen jó termést ígér. F urnádon a múlt évi 27 hold mellé újabb 13 hold fordul termőre az idén, a Sárközi Állami Gazdaságban 3 holddal növekszik a már termő terület, de újabb jelentős területeken is telepítenek komlót az idén. Iregszemcsén két és fél holddal növelik a komlótelepet, a Nagytormási Állami Gazdaságban máris meg kezdték egy negyven holdas komlótelep kialakítását, a Sárközben is újabb területeken telepítenek komlót. A megyében összesen mintegy ötven hold komlót telepítenek az idén. A Nagytormási Állami Gazdaságban a teveli gépállomás DT traktorai készítették elő a földet a telepítés alá. A 75 cm mélyen forgatott talaj első húsz holdján a dugvány egy részét, mintegy 55 000 oltványt már el is ültettek. Rövidesen megkezdik a betonoszlopok felállítását, majd az ősszel a másik 20 holdas terület betelepítésére kerül a sor. Iregszemcsén 2.5 holddal növelik az eddigi 10 holdas telepet, de ott már a betonoszlopokat is felállították. Különben Iregszemcsén sikeres kísérletek is folynak fajta összehasonlítás céljából. A cseh, a mezőhegyesi, a szovjet és a francia komlófajták vetélkedését már nagy figyelemmel kísérik az Intézet tudományos munkatársai. A komló indái általában már elérték a 150 cm magasságot, s a Kísérleti Intézet és az állami gazdaságok telepein az első kapálás befejezése után már a futtató sodronyokra akasztják azokat. Iregszemcsén az első permetezéssel is végeztek már. A sör legfontosabb nyersanyagát, mondhatnánk úgyis, hogy az alapanyagát jelentő komlónak — amellett, hogy jól jövedelmező a termelése — a népgazdaság számára is igen fontos szerepe van. A múlt évi, 1957. évi hazai komló termés a szükségletnek csupán 10 százalékát fedezte, a többit, vagyis a szükségletnek a 90 százaléksát külföldről kellett és kell ma is fedezni. A sörgyártás viszont nálunk is, világviszonylatban is emelkedőben van, így’ az alapanyag termelésének is lépést kell tartani az igényekkel. A világpiaci ára a növekvő igények következtében, több mint kétszeresére nőtt, a legújabb jelentések szerint. A múlt évi 200 dollárról 500 dollárra emelkedett a komló mázsánkénti ára a világpiacon. A nagy kereslet, a növekvő igények következtében a Szovjetunióban többezer hektár komlót telepítettek, nagyarányú tervek megvalósítása van folyamatban most is. Az Egyesült Államokban is a jelenlegi komlóterület 25 százalékos növelését irányozták elő 1959 végéig. Nálunk Magyarországon is 1800 hold komló telepítését határozták el s ezt a munkát 1960-ra be is akarják fejezni. Népgazdasági érdek első sorban a komlótelepek területének növelése, hisz évente általában 30 millió forintot adtunk a külföldről behozott komlóért. Emellett igen jelentős jövedelmet biztosít a komló termelése az illető gazdaságok számára is. 25—30 éven ad termést a komló és ha csak a gyengén közepes termést vesszük is alapul, 3 mázsát terem holdanként, s a mostani világpiaci árak szerint 15 000 —20 000 forint jövedelmet hoz holdanként a termelő gazdaság részére. Megyénkben komoly lehetőségei vannak a komló termesztésének. Voltak is szép tervek az új telepek területeinek a növelésére, de úgylátszik, ezek a tervek csak amolyan szólamok maradtak, mint a p>aksi dombok barackosításáról helyesnek tartott és elfogadott, de a valóságban nem támogatott javaslatok. A pár állami gazdaságban folyó új telepítések bár jelentősek, de semmikép sincsenek arányban az országos telepítési tervekkel. Pedig Tolna megye az Iregszemcsei Kísérleti Intézet támogatásával megerőltetés nélkül lehetne a magyar komló fő termelőhelye. Munkalehetőség biztosítása szempontjából is foglalkozhatnának ezzel a problémával az illetékes párt és mezőgazdasági szervek. Nagy Ferenc Új KISZ szervezet alakult Szekszárdim Ipari tanulók, fiúk, lányok beszélnek saját problémájukról. A KISZÖV hívta össze Szekszárd négy KTSZ-ének fiataljait közös KISZ- szervezet megalakítása céljából. — A fiatalok közül néhányan az MTH iskola KISZ-szervezetének tagjai — mondta Bella Zoltán, a KISZÖV fiatal dolgozója. — A többi KTSZ fiatal pedig nem tartozik KISZ-szervezethez. Az a tervünk, hogy a KTSZ-ek és a KISZÖV fiatal dolgozóinak bevonásával létrehozzuk a KISZ-szervezetet, ahol a tanuláson kívül élénk kulturális és sportéletet alakíthatunk ki. Ehhez meg is vannak az anyagi lehetőségek. A szabó KTSZ-nek például Siófokon vikendház van, ame- ljet egy-két napra átengednének a fiataloknak. A fiatalok egymásután jelentkeztek és négyről 30 főre emel kedett a KTSZ-ek fiataljainak KISZ tagsága. Az alakuló gyűlésen megválasztották a vezetőséget is. A KISZ alakuló gyűléssel egybekapcsolva került sor a megyei ipari tanuló kiállítás eredményeinek értékelésére. A jutalmakat Gyerő András, a KISZÖV megyei elnöke adta át. Az első díjat, egy értékes manikűrkészletet és oklevelet Simon Zsuzsa, a Szekszárdi Cipész KTSZ tanulójának ítélte az értékelő bizottság, aki a saját készítésű cipő- felsőrészen kívül rajzos tablón mutatta be a cipődivat fejlődését az ókortól napjainkig. A II. díjat Gulyás Ferenc, a harmadik díjat pedig Janó Mária kapta. A fiatalok között többen kaptak jó munkájukért jutalmul porcelán tárgyakat és könyveket. H I BE E — Ügyeletes orvos 1958 május 18-án: dr. Ferenczi József Szekszárd, Rákóczi u. 19. Telefon: 25—50. — Ma délelőtt 9 órai kezdettel rendezik meg Bölcskén a paksi járás tűzoltóversenyét, amelyen községi és szocialista szektorbeli önkéntes tűzoltótestületek vesznek részt. A verseny után este nagyszabású tűzoltóbál megrendezésére kerül sor. — A Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer Főigazgatósága az Élelmezésügyi Minisztérium Tejipari Igazgatóságával egyetértésben a lakosság ellátásának megjavítása érdekében egyes tejtermékeknél az árak változatlansága mellett az alábbi minőségi javításokat rendelte el: 3 forintos kanna tej zsírszázalékát 2,2-ről 2,5 százalékra, 3,60 forintos minőségi tej zsírszázalékát 2,7-ről háromra, az 1,50 forintos utalványos tej zsírtartalma egységesen 3 százalékra emelkedett. A nem kiemelt területeken forgalomba hozott 3 forintos utalványos tej zsírtartalma az előbbiekhez hasonlóan 3 százalék. A 66 forintos, 10 dekás csomagokban forgalomba hozott vaj zsírtartalma 78-ról 80 százalékra emelkedett. — Ozorán a sportklub mellett az idei évben sörkertet létesít a földművesszövetkezet, hogy a község lakossága számára kellemesebb, kultú- ráltabb szórakozási lehetőségeket biztosítson. — A gyönki termelőszövetkezetek a tavasz folyamán 3500 darab naposcsibét vásároltak, hogy baromfi állományból is megfelelő jövedelemre tehessenek szert. — Varsádon 300 métert kitevő villanyhálózat-bővítést végeztek az idén községfejlesztési beruházásból. Még ugyanilyen mértékű bővítésre volna szükség, hogy az egész község villamosítva legyen, de erre egyelőre azért nem kerülhet sor, mert hosz- szabb szakaszon kell a vezetéket nagyobb kapacitásúval kicserélni. — A nagyszékelyi Petőfi Termelő- szövetkezet a közelmúltban 5500 forintért vásárolt egy eomwall-anya- sertést, amellyel új sertéstörzset akar felnevelni. A törzskönyvezett anyasertés súlya három mázsán felüli. /j — Harcon jelentős végeznek, amelyhez téglát használnak fel. járdajavítást 30 000 darab Balettbemutató Mintegy három éve működik a szekszárdi Városi Művelődési Házban balett-tanfolyam. Az első esztendők a felkészülés évei voltak, hiszen először a helyes testtartásra, szép mozgásra kell megtanítani a Szorgalmas asszonyok Munkások, szövetkezeti parasztok és szovjet vendégek találkozéja a Tolnai SelvemfonégYárban Parasztok és szovjet elvtársak jöttek el, hogy megtekintsék a gyárat, hogy beszélgessenek a gyár munkásaival. A Tolnai Selyemgyár vezetőinek kezdeményezése nyomán a tolnai Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak képviselői és a gyár élenjáró dolgozói baráti beszélgetésre jöttek össze. A hosszú fonoda munkatermében asszonyok, lányok ülnek a gépsorok mellett. Szászi Béla, Bolváriné, No- vákné, Báli Ilona, Bodies Józsefnéés a többiek alig győznek a sok kérdésre válaszolni. A szovjet elvtársak is érdeklődnek a gyári helyzetről. Ezelőtt egy éve jártak itt, s most örömmel állapítják meg, hogy egy év alatt sokat fejlődött a gyár. A fonódán végig kérdezősködnek, szemlélődnek a vendégek, megtekintik a selyemszobát is, ahol tisztítják és ellenőrzik a fonal minőségét. A cérnázó megtekintése után a gyár legújabb üzemrészét, a festődét tekintik meg a vendégek. A festődé vezetője megmutatja a színkollekciót, elmondja a festés technikáját. Harmincöt színben tudnak selyemfonalat festeni. A gyár új üzemrészében, a szövődében már befejezték a munkát, s így a vendégeket kísérő szövődé vezető, Báli Ilona elvtársnő mutatja be a szövőgépeket munkaközben is, amikor selyemszálat szőnek. Ezután márcsak a gépház, a bölcsőde és a kultúrterem megtekintése marad hátra. A vendégek elismerően ■ nyilatkoznak a bölcsőde tisztaságáról, kényelméről, majd ezután pedig a kultúrteremben gyönyörködnek. A vendégek, a gyárlátogatás után megtekintik az olvasótermet is. Itt uzsonnával kínálják meg a gyáriak a termelőszövetkezet tagjait, a meghívott vendégeket és a szovjet elvtársakat. Majd Göbölös Ilona szólt a vendégekhez. Arany Istvánné, az Alkotmány Termelőszövetkezet párttitkára megköszönte a gyáriak szíves vendéglátását és annak a reményének adott kifejezést, hogy ezzel a látogatással tovább erősödött a munkásparaszt szövetség. A szovjet vendégek arról beszéltek; örülnek annak, hogy résztvehetnek ezen a találkozón. Ezután több pohárköszöntőt mondtak a vendégek. Majd a késő esti órákig együtt maradt a kedves társaság, ahol megbeszélték a látogatáson szerzett tapasztalatokat. Pálkovács Jenő A mözsi Űj Élet Termelőszövetkezetben szorgalmasan dolgozik a tagság, különösen az asszonyokat illeti dicséret eddigi munkájukért. Kapálják már a kukoricát, ezt a munkát mintegy 15 holdon már be is fejezték. A jövő hét elején kezdik meg a cukorrépa egyelését. Állandóan figyelemmel kísérik a pusztító répabarkó kártételét, így kétszeri porozással sikerült a répát megmenteni, míg a község egyéni gazdáinál a cukorrépa területnek mintegy 50 százalékát a kár miatt ki kellett szántani. Az asszonyok példát mutattak a burgonyaföldek megvédésében is. Egy hétig járták a burgonyatáblákat, s szedték össze a burgonyabogarat. Az asszonyok szorgalmasan dolgoznak, amit igazol az is, hogy özv. Tóth Jánosnénak április végéig már 72 munkaegysége van, ifj. Scheidler Jánosné pedig 55 munkaegységet gyűjtött eddig. Jövőre ismét létesítenek baromfitelepet. Az idén rendbehozzák az ólakat, ahol jövőre csirkét és pulykát tenyésztenek majd. gyerekeket, hogy utána már bonyolultabb táncmozgásokat is meg tudjanak tanulni. A felkészülés már hozott gyümölcsöt, hiszen néhány nappal ezelőtt a balett-tanfolyam megtartotta második bemutatóját. A gyerekek nagy lelkesedéssel készültek és igen bájosak voltak az előadáson. A baletten kívül népi táncokat és régi társastáncokat is mutattak be. A sikerben nem kis részük volt a szülőknek, akiknek áldozatkészsége lehetővé tette a színpompás kiállítást, valamennyi balett-növendék vadonatúj, mutatós ruhában jelent meg. Dicséri a bemutató Bállá Márton balett-oktató hozzáértő, lelkiismeretes munkáját. Június végén ismét gyönyörködhetünk a szekszárdi balett-tanfolyam növendékeinek szereplésében, ekkor kerül sor ugyanis az évvégi vizsgabemutatóra. A dombóvári tanítóképző hagyományos hangversenye Ünnepi várakozás hangulata töltötte be szombat este a tanítóképző hatalmas kultúrtermét, amelyben az intézet immár hetedszer tartotta hagyományossá vált hangversenyét. A legnemzetközibb művészet: a muzsika útján nyújtott ismét újat és tartalmasat a várakozó közönségnek. A hangverseny műsora a reneszánsz és barokk, a romantika és a modern művészet gyöngyszemeiből adott ízelítőt. John Fornsete Nyár kánonja nyitotta meg a műsort, majd százhúsz fehérblúzos, csillogószemű lány biztatott bennünket Vecchi bordalával: „Rajta hát, cimborák meg nem árt egy jó pohár bor”. Monteverdi: Ünnepeljünk és Marenzio: Alkony című műveit adta elő ezután az intézet énekkara az „ősz mester”: Priv- ler Gyula, főiskolai adjunktus vezénylésével. Biztos intonálás, szép hangképzés, a művek mély átélése és finom előadás jellemezte az előadott műveket. A hangverseny keretében az intézet énekkarán kívül az egyes osztályok kamarakórusai is egymásután mutatták be nagy mesterek alkotásait. A II. osztály pl. Regnart: Altató dalát adta elő, hogy azután Vecchi: Tarka madár című művének friss ritmusával derítse jókedvre és üdítse fel az est hallgatóit. Az ember gazdag érzésvilágának legnagyszerűbb kifejezőjét: Mozartot szóló számok bemutatásával szólaltatták meg az intézet növendékei. Különösen Komondy Éva bájos számait kell kiemelnünk. Ugyancsak Mozart dalok előadásával kapcsolódott bele a hangversenybe a gyakorló általános iskola énekkara is. Az énekszámok közben Kunyóczky Mária zenetanár művészi interpretálása jelentett élményt. Wéber: Felhívás keringőre című művét játszotta. Majd az intézet énekkarát vezénylő mester jelent meg a zongora mellett. Feszült csendben hallgattuk Haydn: f moll variációk es Beethoven: Für Eliz című műveit. Könnyes szemek, szűnni nem akaró tapsvihar jelezte a művész utolérhetetlen újraalkotását. Ezen a hangversenyen ünnepelte a tanítóképző a 75 éves Kodály Zoltánt. A Nagyszalontai köszöntő, Cu fel lovam és a Zöld erdőben című művei után a Békedal fejezte ki legjobban mindannyionk óhaját: „Jó föld a hazánk, szép, dús a me- [zeje, épül gyár. Ifjak dalolunk, újul az ország, a vi- Lrág, a gyümölcs békét vár.” Az énekek elhangzottak, a szívek megteltek érzéssel, békevággyal, a kultúra fiatal hirdetői pedig elindultak új utakra és tovább viszik az egyetemes zenéből, ami bennük milliók érzéseit fejezi ki és a magyar zenéből azt, ami benne népi, haladó és magja lehet majd a sarjadó újnak. Cz. M.
