Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-28 / 124. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. május 38. ~Kö<zépiókoLáóok Szerkesztették a Dunaföldvári Magyar László Gimnázium tanulói az iskolai szerkesztőbizottság vezetésével. Negyedikesek az érettségi előtt Érettségi! Fehér papíron fekete betűk. Né­hány hónappal azelőtt még szá­munka is csak ennyit jelentett ez a szó, de ez a néhány hónap igen gyorsan elszaladt, s a betűk foko­zatosan megelevenedtek és egy ijesz­tő, óriás „szörnnyé" nőttek. Ez a „szörny” pedig állandóan ott lebeg előttünk, még akkor is, ha csupán ötösök kerülnek a naplóba. Mi tagadás, félünk az érettségitől, de ez nem is csoda, hiszen most ál­lunk az első igazi nagy próba előtt. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ezt a félelmet, ha nem is teljesen, de le lehet győzni, s legyőzni kizá­rólag a tudással lehet. A tudásnak tanulás az ábécéje. Mennyit tanulunk? — Sokat. S hogy ez nem üres szó csupán, mi sem bizonyítja jobban, mint egt/ kis epizód, mely nagyon is gyakori je­lenség ezekben a napokban. Reggel fél 8. A tantermekben már jónéhányan tartózkodnak, társalog­nak, leckét ismételnek. De az udva­ron csak ketten ülnek. Egy fiú — meg egy lány. S ha valaki mosolygó magabiztossággal kihallgatná őket, miről “beszélgetnek — csalódnia kel­lene. A körmozgás azonosságait ve­zetik le és lego-t ragozzák. Szabad időnk kevés van, de ha van, legszívesebben vitatkozunk, be­szélgetünk. Miről? — Irodalom, ze­ne, film, cosinus tétel, termikus hatásfok, döféspont, nyomvonal, Ká­roly Róbert, tatárjárás. Műsoron a téma, no és a ballagás, meg az érettségi. Milyen problémáink vannak? Ho­gyan sikerült a matematika dolgo­zat, melyik tételt kapjuk a szóbelin, s a legnagyobb problémánk: mi lesz azután? Sokan szeretnénk egyetemre, fő­iskolára menni, s hogy kinek sike­rül majd, azt az érettségi eredménye és a felvételi vizsga dönti el. Leg­fontosabb feladatunk tehát: alapo­san felkészülni, hogy a tőlünk tel­hető legtöbbet tudjuk produkálni majd az érettségin. ADÁM MÁRIA IV. A. KISZ-szervezetünk feladatai Nálunk, a Dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban alig három hónapja alakult újjá a KlSZ-szer- vezet. Az újjászervezés során si­került kiküszöbölni azokat a sú­lyos szervezési hibákat, amelye­ket a múltév őszi megalakulás­kor a szervezési munkánál elkö­vettünk. Az újjáalakult szervezet­re nem kis munka várt. A mi fel­adatunk volt megszervezni az is­kolában a márciusi ünnepségeket, dö ezt a feladatunkat jól oldottuk meg ... KISZ-szervezetünk képvi­seltette magát a Nemzetközi Nő­nap alkalmával rendezett falusi ünnepségen, mi szerveztük meg az iskolában az 1848-as szabadság- harcról való megemlékezést. A Tanácsköztársaság 39. és a KISZ megalakulásának első évfordulója alkalmából ünnepi taggyűlést ren­deztünk. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség feladata a fiatalok politikai nevelése. El kell érnünk azt, hogy minden fiatal helyes szemszögből figyelje és ítélje meg a világon le­zajló politikai eseményeket. Azt akarjuk, hogy egyre több fiatal ismerje meg a marxizmus—leni- nizmuá legfontosabb célkitűzését. Ma még elég sok fiatalra gya­kori! befolyást az egyház. Ne­künk, KISZ fiataloknak felada­tunk az, hogy természettudomá­nyos előadásokat szervezve a fia­talok figyelmét korunk társadalmi és politikai problémái felé fordít­suk. Ennek érdekében a közeljö­vőben egyre több politikai és ter­mészettudományos előadást kívá­nunk szervezni, s klubdélutánok keretében „kérdezz-felelek” este­ket is rendezünk. A politikai munkán kívül egyéb feladatai is vannak KlSZ-szerve- zetünknek. Többek között részt veszünk a fiatalok fásítási és ta­karékossági mozgalmában is. Célkitűzéseink megvalósításá­ban a tanulóifjúság nagy többsé­gére számítunk s így reméljük sikerül megvalósítanunk a Köz­ponti Bizottság jelszavát: „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért. VÉGI JÁNOS III. A. Versenyben a tudásért Mint minden tanévben, az idén is sor került a középiskolai tanul­mányi /versenyekre szerte hz or­szágban. Ismét Előkerültek és előkerülnek a rejtelmes zárt borítékok, hogy a felfokozott izgalom után nemes ver­senyre ösztönözzék a pályázókat. Az idei tanévben fizikából, matematiká­ból, orosz nyelvből, indulhatnak a tanulók zárt — 5 órás verseny ke­retében, magyarból, történelemből pedig határidős pályamű megírásá­val. A verseny országos viszonylat­ban 2000, 1000, illetvé 500 forint pályadíjjal, valamint felvételi vizs­ga nélkül történő egyetemi felvétel­lel kecsegtet. Iskolánkban már hetekkel ezelőtt megkezdődtek! az előkészületek a versenyre. Matematikából például lezajlott az úgynevezett „selejtező” verseny, melynek során eldőlt, hogy ki alkal­mas a versenyen való indulásra. Az ezután megrendezésre kerülő isko­lán belüli verseny már szigorúbb kö­vetelményeket támasztott. Nyolc pá­lyázója közül kettő vett részt a má­jus 6-án Szekszárdon megrendezett megyei versenyen. Magyarból és történelemből a hí­rek szerint készülnek a pályaművek. Oroszból pedig már három résztve­vővel lezajlott az iskolán belüli ver­seny, melynek keretében levél for­májában megírt fogalmazást kellett készíteniük az induló tanulóknak. A verseny folyamán egy tanuló jutott tovább a már ugyancsak lebonyolí­tott megyei versenyre, melynek ki­tűzött feladata szintién fogalmazás volt. Reméljük, hogy ha kevés számú versenyzővel is, de eredményesen vesz részt iskolánk ebben a tudás elmélyítését célzó nemes verseny­ben. ! Blatt György I IV.a. Búcsúzó diákok... Ballagnak a Dunaföldvári Magyar László Gimnázium IV. osztályos ta­nulói. Ebben az iskolában — a többi középiskolától eltérően — később ballagtak a diákok. Képünk a IV. osztályosok ballagását ábrázolja. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Szerkesztőségi üzenet a középiskolásoknak ) 1 Közeledik az iskolaév vége, amikor a tanulók nyári szabadságra mennek, s az évközi, de különösen az évvégi megfeszített munka után idejük legnagyobb részét a megérdemelt pihenés­sel töltik. Középiskolás rovatunk a nyári szünidő alatt az eddigi formában nem jelenik meg. Több tanuló kérésére azonban a nyár folyamán is lehetőséget biztosít szerkesztőségünk arra, hogy a középiskolás tanulók írásai lapunkban megjelenjenek. írjanak nyári szórakozásukról, a szabadság ideje alatt szerzett élményeikről, munkájuk­ról és jövő évi terveikről. Szívesen adunk helyet az olyan tanulók írásainak is, akik a nyár folyamán már termelő munkában vesznek részt, vagy a jövő tanévben főiskolán és egyete­men tanulnak tovább, s ott szerzett élményeikről szóló írásokkal keresik fel szerkesztőségünket. it ií 1 IDEGVARRÖ-KÉSZÜLÉK A brüsszeli nemzetközi kiállításon bemutatják a szovjet idegvarró- készüléket. Műtét közben tűvel és fonállal sokszor igen nehéz össze­varrni a vékony és gyenge külső burkú idegeket. A helytelenül össze­varrott ideg rosszul nő össze és gyak­ran fájdalmakat okoz, a fonál pedig olykor az ideget nyomó heg képződé­sére vezet. Az új készülék segítségével az ide­gek végét összeillesztik, majd 0.1 mil­liméteres tantal-fonalial Laposodják össze. A kapcsok egyenletesen he­lyezkednek el az elvágott ideg két szélén, helyesen rögzítik az idegvég­ződéseket, a tantalkapocs pedig nem idéz elő hegképződést. Az idegvarró-késziilék a kísérleti vizsgálatok során jól bevált, s a gya­korlati sebészetben már alkalmazásra került. A készülék gyártását a lenin- grádi „Krasznogvargyejec“’ orvosi készülék gyárára bízták. bätorsäg-tablettAk Az orvostudomány és más tudo­mányágak eredményei folytán ma már megtalálták azokat a reális mó­dokat, amelyekkel különféle gyógy­szerek segítségével hatni lehet az em­berek lelkivilágára. így például a rauvolfia serpentina nevű indiai virágból készült orvosság, a rezerpin csökkenti a vérnyomást és megnyug­tatja az embert. Az elmeorvosok ezt az orvosságot eredményesen alkal­mazzák rögeszmés rettegésben és ál­matlanságban szenvedő betegek gyó­gyítására. Körülbelül ugyanilyen a miltaun és oblimov nevű gyógyszer. így például oblimov-tabletta teljesen megszünteti a legkülönfélébb okok következtében beálló félelemérzést. Ismeretes továbbá, hogy jól gyógyítja a félelem-neurózist az olyan egzo­tikus gyógyszer is, mint a kis ada­gokban alkalmazott kobraméreg. Míg a felsorolt gyógyszerek meg­nyugtatóig hatnak, addig az anfeta- minhoz hasonló orvosságok például ingerük az agykéreg idegsejtjeit, meggyorsítják gondolkodás folyama­tát, megszüntetik a fáradságérzést. így tehát a modern orvostudomány létrehozta a valódi „bátorság-tablet­tát” és a „frissítő-elikszirt.” 37 000 ÉVVEL EZELŐTT AMERIKA MÄR LAKOTT VOLT? A tudomány nemrégen még azon a véleményen volt, hogy az amerikai földrész a történelem előtti időkben lakatlan volt, amíg aztán mintegy 10 000 évvel ezelőtt ázsiai nomádok a Bering-szcroson át bevándoroltak Alaszkába, majd onnan déli és keleti irányban előrenyomultak. A legújabb ásatások és a kormegállapításra használt rádiókarbon eljárások azt bizonyítják, hogy Amerika már jó­val előbb lakott volt. Nevada államban például vad- lovak és tevék maradványaira buk­kantak, amelyeket valószínűleg va­dászok öltek meg. A kiásott csontok korát mintegy 23 000 évre becsülik. Még korábbi időből származnak an­nak a törpe mammutnak a csontjai, amelyet a californiai Santa Rosa- szigeten találtak. A vizsgálatok meg­állapították, hogy ezt az állatot nyílt tűznél megsütötték, majd megették. A törpe mamut 30 000 évvel ezelőtt élt az amerikai földrészen. Ugyancsak ezen a szigeten találtak különböző kagylókat, amelyeknek korát 37 000 évre becsülik. A szigeten folytatód­nak az ásatások és a tudósok azt re­mélik. hogy további fontos doku­mentumokat ásnak ki annak igazolá­sára, hogy az amerikai kontinens /már 37 000 évvel ezelőtt is lakott ■volt. A geológusok megállapították, (hogy a sziget valamikor a kontinens­hez tartozott és a tenger szintjének emelkedése folytán vált szigetté. ISMERETLEN ÓGÖRÖG KERESKEDELMI VAROS ROMJAIRA BUKKANTAK Közép-Szieíliában, Serra Orlando közelében ősi görög kereskedelmi vá­mosra bukkantak, amely az időszámí­tásunk előtti III. és II. században lérte el virágzását. A város közepén 'terül el a piactér (agora), amelyhez hatalmas lépcsők vezetnek. A római­ak később az ősi város romjai fölé új települést építettek, ahol gazdag ró­mai családok laktak. A római város az időszámításunk előtti 60-ig léte­zett. Ezt a római várost találták meg először, évszázados erdők alatl. Egyelőre még sem a görög város neve, sem annak történelmi szerepe nem ismeretes. A régészek igyekez­nek olyan feliratokat találni, ame­lyek fényt vetnének az ősi építkezé­sekre. SZÁRNYAS barométer Sok élő szervezet fokozottan érzé­keny a különféle külső tényezők be­hatására. így például megfigyelték, hogy a mindenfelé elterjedt kis rókalepkében (Vanessa urtica) ki­alakult egy bizonyos reakció a kö­zelgő viharral szemben. A vihar be­állta előtt néhány órával, amikor még felhő sem sötétíti az eget, a lepke megfelelő helyen elrejtőzik Érdekes, mennyire „pontosan dolgo­zik” ez az eleven barométer. Az ide­iglenes napsütés nem képes őt meg­téveszteni. Csupán akkor kezd újból röpködni, ha a vihar teljesen elmúlt. „MOZDULATLAN“’ SZPUTNYIK — A „mozdulatlan” szputnyik fel­lövése nem - elképzelhetetlen dolog — jelentette ki Nyikolaj Barabasov, jZ Ukrán Tudományos Akadémia tagja, a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársának. A „mozdulatlan” szputnyikot az Egyenlítő felett kell kilőni olyan erő­vel, hogy az a bolygó-pályán, nyugat —kelet irányba, a Föld tengelykörüli forgásának szögsebességével halad­jon. Ilymódon a szputnyikot mindig (igyanazon a helyen figyelhetjük meg. A mesterséges égitest másod­percenként 3076 méteres sebességgel száguld majd. A szputnyiknak az Egyenlítő felett mintegy 36 000 kilo­méternyi magasságban kell elhelyez­kednie. A MŰTÉTEK UTÁNI ÉRZELMI Állapotról Dr. Norman Chivers és dr. Theo­dore L. Dorpat, a washingtoni egye­lem két tanára egy beszámoló során ismertették, milyen vad eszméi és erzelmei vannak az embereknek ope­ráció után. Ezzel kapcsolatban el­mondták egy 12 éves kisleány esetét, aki úgy született, hogy egyik vállából egy harmadik kar állt ki. A kislányt megoperáKák. szülei bqldogok vol­tak, a kislány azonban idegössze­roppanást kapott. Mi volt itt a hely­zet? A két elmeorvos megállapítot­ta, hogy a kislány egész érzelmi élete deformáltsága körül mozog. Ö volt a figyelem középpontjában és minden­ki részvétteljes gondoskodásával vette körül. Az operáció után azon­ban hirtelen megváltozott a helyzet, s az eddig dédelgetett gyerek hir­telen olyan helyzetbe /került, mint hasonló korú egészséges társai. A két orvos szerint kis gyerekek­nél gyakran lép fel idegzavar operá­ció után. Legtöbbször \elhagyaiott- nak érzik magukat. „A gyermekek­nek a legjobb, ha a kórházba ma­gúikkal vihetik valamelyik kedvenc játékukat és ha a család valamelyik tagja ott tartózkodik operáció után’“. Légé e: Timbuktuból Jövök című — René Caillié elsiet feldolgozó — regénye.

Next

/
Thumbnails
Contents