Tolna Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

1958 május 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 fl szocialista erkölcs szerepe a dolgozó tömegek fejlődésének elöbbrevitelében A Tolna megyei Népújság 1958. május 14-1 számában cikk jelent meg „A kommunista magatartás néhány hiányosságáról’“ címmel. E cikk a negatív jelenségeket említi meg és felhívja a figyelmet azok kiküszöbö­lésére. Tekintve, hogy szocializmust építő társadalmunkban mindjobban tért hódít és válik uralkodóvá a kom­munista, szocialista erkölcs, néhány olyan gondolatot és példát kívánok felvetni, mely inkább pozitív szem­pontból mutatja be, hogyan állunk városunk területén a szocialista er­kölcs kifejlesztésével. Ezt azért tar­tottuk ^szükségesnek, mert sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy csak a hibákat látjuk, azokat osto­rozzuk, és megfeledkezünk a jó ta­pasztalatok, módszerek felszínreho- zásáról, elterjesztéséről. Pedig a jó tapasztalatoknak, az átlagból ki­emelkedő emberi jellemvonásoknak komoly szerepük van munkánkban, az emberek formálásában és szocia­lista építésünk előrevitelében. Bátran állíthatjuk, hogy a szocia­lista erkölcs terjesztésében, annak szellemében, élenjárnak és példát mutatnak a kommunisták. Az ellen- forradalom ideje alatt a kommunis­táknak igen nehéz napokat és órákat kellett átélniök, ennek ellenére a kommunisták többsége e nehéz na­pokban is pártja és osztálya mellett maradt, hű maradt ahhoz és sokan közülük mártírhalált is haltak. Szek- szárdon a Béke Termelőszövetkezet­ben az ellenforradalom dühöngésé­nek napjaiban, amikor vezetőiket egyes fasiszta elemek halálra keres­tek és erőfeszítéseket tettek a ter­melőszövetkezet szétzüllesztésére, összeültek a termelőszövetkezet kommunista tagjai és fogadal­mat tettek, hogy életük feláldo­zásával is megvédik a termelő­szövetkezetet, hűek maradnak a marxizmus—leninizmus eszméi­hez. Az ellenforradalom leverése után városunk területén a kommunis­ták elsőként jelentkeztek a karha­talomba, majd a munkásőrség meg­alakulásakor a munkásőrségbe és fegyvert fogtak a néphatalom, a dol­gozó nép vívmányainak, rendjének megvédésére. Pedig ebben az időben nem volt valami népszerű dolog ez és nagyon komoly kiállást jelentett párttagjaink részéről. Derék munkásőreink az ellenforra­dalom erejének szétzúzása után sem tették le a fegyvert, ma is munkájuk elvégzése mellett, minden fizetés nélkül, szabadidejükben fokozzák harci felkészültségüket, és készen állnak szembeszállni bármikor az ellenséggel. A kommunisták példa­mutatásának kihatása van a párton- kívüli dolgozókra is, amely megmu­tatkozik például abban, is hogy a munkásőrségbe számos pártonkívüli kérte felvételét, Mi a kommunista erkölcsön azt értjük, amely elősegíti a régi ki­zsákmányoló társadalom elpusz­títását és valamennyi dolgozó egyesülését, a dolgozók összefo­gását a szocialista társadalom felépítésére. Hogy a dolgozók összefogása mi­lyen erőt jelent, azt számos példa bizonyítja Szekszárd város területén is. A kommunistákra és a pártonkí­vüli dolgozó tömegekre támaszkodva tudtuk például elérni azt, hogy ma már városunk nem a legpiszkosabb megyeszékhelyek közé tartozik, ha­nem utcái, parkjai tiszták. A társa­dalmi összefogás eredménye, hogy sikerül a fürdési idényre a város egyetlen természetes fürdőhelyét, a Csörge tót is rendbehoznunk, legna­gyobb részt társadalmi munkával. Az egész, város lakossága egyetért velünk abban, hogy szebbé, kulturál­tabbá tegyük e várost. Ezt nemcsak szavakban, hanem tettekben is kife­jezésre juttatta akkor, amikor a vá­rosi tanácsülés elfogadta — a megyé­ben elsőnek — a 20 százalékos vá­rosfejlesztési hozzájárulást, ami azt jelenti, hogy főútvonalainkat rendbe tudjuk hozni, meg tudjuk építeni a szabadtéri színpadot és egy sor más fontos dolgot. A tavasz folyamán a lakosság segítségével többezer fa­csemetét ültettünk el a város terüle­tén. Igen komoly neveiőhatása van az olyan dolgoknak, mint például, ami az egyik bérházban történt: a bér­házban lévő egyik gyermekesanya megbetegedett, majd kórházba került és otthon maradt kicsi családja szülő nélkül. A bérházban lakó kommunis­ták kezdeményezésére a szülők gon­dozásba vették a kisgyermeket, enni­valóval látták el, mostak rá, ameny- nyire csak lehetett pótolták a kórház­ban lévő anyát. Jó példaként hozom fel a szek­szárdi orvosok állásfoglalását is, akik harcot indítottak az orvosi etikával szembenálló, attól ide­gen gyakorlat ellen. E gyakorlat egyes orvosoknál abban mutatkozott meg, hogy a biztosított betegeket is csak pénzért voltak haj­landók gyógyítani. A szocialista szel­lemben való gondolkodásmód egyre szélesebb körben terjed, s ez akkor mutatkozik meg orvosainknál, ami­kor elsőrendű feladatuknak tartják a betegek gyógyítását, legyen ez va­gyonos, vagy vagyontalan, SZTK-tag vagy biztosításon kívüli. Napjainkban igen komoly pro­bléma a társadalmi tulajdon védel­me. Az a tapasztalatunk, hogy egyre inkább törődnek az emberek a közös vagyonnal, védik azt és segítenek ab­ban, hogy a tolvajokat leleplezzük. Ez kifejezésre jut a dolgozók beje­lentéseiben is. Az utóbbi időben a társadalmi tulajdon védelmével kap­csolatos bejelentések száma növeke­dett. Városunk területén elég súlyos a lakásprobléma, ezen sokan nagyon helyesen úgy akarnak segíteni, hogy házat építenek. Sajnos, van néhány ember, aki a más által megszerzett forintokból akarja felépíteni házát és nem ritka eset az, amely az elmúlt hetekben történt, hogy egyes házépí­tők 6000—10 000 forintért adták el a lakásra rászorulóknak az államilag kiutalt lakásukat, melyért ők beköl­tözéskor egy fillért sem fizettek. Az PAKSI JÁRÁS A paksi járás pártszervezeteinek titkárai az elmúlt héten értekez­letet tartottak. A megbeszélésen a kommunista erkölcsről, és az idő­szerű politikai kérdésekről hal­lott előadás után vitát rendeztek. * Magyar—szovjet baráti találko­zót tartottak legutóbb Pakson. Az ünnepélyes alkalomra a kultúrház nagyterme a több mint 500 részt­vevővel zsúfolásig megtelt. BONYHÁDI JÁRÁS A bonyhádi járásban az elmúlt héten nyolc helyen tartottak a kommunisták párttaggyűlést. A taggyűléseken megbeszélték fel­adataikat a földművesszövetkeze­tek tömegszervezeti jellegének to­vábbi erősítése terén, valamint megtárgyalták a közös vagyon vé­delmének intézkedéseit és a nyári áruellátás zavartalan biztosításá­nak problémáit. * Május 25-én Bonyhádon ma­gyar—lengyel és 31-én magyar— csehszlovák baráti találkozóra ke­rül sor, amelyet kiállítással köt­nek egybe. * Aparhanton a kommunisták leg­utóbbi taggyűlésükön foglalkoztak a burgonyabogár kártevés meg­akadályozásának fontos feladatá­val. Határozatban rögzítették, hogif a kártevés megakadályozásá­ra irányuló munkát rendszeressé és szervezetté teszik a faluban. * Zombán a kommunisták kezde­ményezésére a falu lakossága mintegy félmillió forint értékű társadalmi munkát végez a köz­ségfejlesztési terv megvalósítása érdekében. * A bonyhádi járásban az úttö­rők szervezetten vesznek részt a burgonyabogár irtásában. * DOMBÓVÁRI JÁRÁS Dombóváron mintegy 100 fő rész vételével, pártszervezeti titká­ílyen magatartást, feltétlen el kell ítélni és véleményünk szerint helye­sebb az a módszer, amely örvendetes módon kialakulóban van, hogy kislakásépítkezéseknél a lakás­építő barátai, elvtársai szabad­idejükben segítenek a ház felépí­tésében. Akkor, amikor arról beszélünk, hogy a szocialista erkölcs terén van­nak eredményeink és amikor ezeket az eredményeket elmondjuk, nem az elbizakodottság késztet bennünket erre, hanem az, hogy az elmondott példák terjesztésével hozzájáruljunk a dolgozó tömegek formálásához, neve léséhez. Tudatában vagyunk annak is, hogy még sok tennivaló vár ránk a szocialista erkölcs kifejlesztése te­rén és továbbra is nagy szükség van a tömegkapcsolat javítására, a dol­gozók áldozatkészségre való nevelé­sében, hogy megértsék az emberek, az egyéni és közös érdek összekap­csolásának szükségességét. A szocialista erkölcs kifejlesztésé­ben elsősorban a kommunistáktól vá­runk példamutatást, amelynek nagy kihatása van a pártonkívüliek maga­tartására. Szocializmust építő társa­dalmunkban a kommunista erkölcs Kialakítása érdekében a társadalom nevelése az alapvető. Tehát olyan légkört kell megteremte­nünk, hogy minél nehezebb le­gyen ebben a társadalomban az erkölcstelenek helyzete, az emberek lássák, hogy az erköl­csös emberek könnyebben tudnak dolgozni, élni. Ezt a kérdést hasznos lesz a továbbiakban is többször fel­vetni és foglalkozni vele, de a leg­hasznosabb az, ha a való életben napirenden tartjuk és megteremtjük a dolgozók valamennyi rétegének kö­rében a szocialista erkölcs gyakor­lati megvalósítását. Szabópál Antal MSZMP Szekszárd Városi VB. titkára. rok, földművesszövetkezeti ügy­vezetők, tsz elnökök, társulások vezetői, agronómusok, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének időszerű problémáit vitatták meg. Ennek folyamányaként a járás községeiben hasonló jellegű meg­beszéléseket tartanak a párt, ál­lami, tömegszervezeti és gazdasá­gi vezetők bevonásával. « Május 21-én Dombóváron négy helyen tartottak pártnapokat, amelyeken közel 600-an vettek részt. A pártnapokon a nemzetkö­zi kérdések legfontosabb esemé­nyeit beszélték meg. GYÖNKI JÁRÁS A gyönki járás területén len­dületesen folyik a növényápolási munka. Általában a répa sarabo- lását befejezték. A Nagytormási Állami Gazdaságban a cukorrépa egyelése folyik. * Keszőhidegkúton a termelőszö­vetkezet közgyűlésén a tagság a tavaszi munkákkal kapcsolatos problémákat és a további felada­tokat beszélte meg. * Ma Gyönkön német—magyar ta­lálkozó rendezésére kerül sor. TAMÁSI JÁRÁS Magyarkeszin ~es Ozorán az el­múlt héten magyar—szovjet ba-~ ráti találkozót tartottak, ahol a szovjet vendégek sport- és kultúr­műsorral szórakoztatták a falvak lakóit. Az ünnepségeken mindkét helyen 300—400-an vettek részt. Ezenkívül Felsőnyéken és Nagy- kónyiban is tartottak ünnepélyes magyar—szovjet baráti találkozó­kat. * A tamási járásban működő ön­kéntes tűzoltók az elmúlt napok­ban járási versenyt rendeztek. A versenyen 215 csapat vett részt. Ebből kettő úttörőcsapat, amelyek Nagykónyiban és Regölyben mű­ködnek. Ezer forintos díjat nyertek a tamási községi, az iregszemcsei ki­IN NEN— ONNAN Lehet-e a KISZ fogja, aki részt vett az ellenforradalomban ? — Válasz Szabó József kérdésére — Jl/lindenek előtt annyit: Én elhi- í szem, hogy a „Bűn, bűnhődés és megbánás” című cikk írója, Sza­bó József „az őszinte megbánás miatt” írt cikket a Tolna megyei Népújságba. A probléma amit fel­vet, nem nagyon érdemli meg a nyilvánosságot, de mivel bennünket tart illetékeseknek, válaszolunk rá. A magyar ifjúság többsége nem volt ellenforradalmár. Akik a tün­tetésben résztvettek, bár akaratuk és tudtuk ellenére, ellenforradalmi célokat segítettek, nagyobb részt megtévesztett, becsületes fiatalok voltak. Amikor látták a kibontakozó fehérterrort, kiábrándultán haza­mentek és passzív szemlélői voltak az eseményeknek. Mi ezekkel szem­ben semmiféle megtorlást, felelős- ségrevonást nem eszközöltünk. Kö­zülük sokan részt vesznek a KISZ munkájában, részint mind tagok, részint mind hozzánk nagyon közel­álló, a szocializmus építésében áldo­zatkész munkát végző fiatalok. Meg­győződésünk, hogy látva a párt és a for radalmi munkás-paraszt kormány he­lyes politikáját egyre többen talál­ják meg az igaz utat a párt, a szo­cializmus útját. Magunk részéről minden segítséget megadunk az if­júság e széles tömegének, hogy osz­tály érdekeit felismerve felsorakoz­zon a párt mögé, éljen az ifjúság alapvető jogával, az új világ építésé­nek első soraiban harcoljon a szebb, boldogabb életért folyó harcban és alkotó munkában. Voltak olyan fiatalok, akik megté­vedtek, október végéig 29—30-ig te­vékeny szerepet vállaltak. Nemzet­őrök lettek, funkciót töltöttek be kü­lönböző bizottságokban, de amikor a földesúri gentri erők, kulákok és csendőrök, horthysta katonatisztek kerültek az élre, ezeknél a fiatalok­nál is felébredt az osztály öntudat. Elhatárolták magúkat az ellenforra­dalmároktól és még november 4 előtt, de különösen 4-e után azon erőlködtek, hogyan tegyék jóvá to­vábbi megtévesztésükből eredő hi­báikat. Mi sokra értékeljük azokat a fiatalokat, akik hibáikat felismer­ve a „nehéz napokban” csatlakoztak a párthoz, leghűségesebb, legbátrabb ifjú gárdához és harcoltak az ellen­forradalom ellen akár fegyverrel, akár szóval segítették elő a munkás- hatalom megszilárdítását. Ök ma is velünk együtt dolgoznak. Nem egy közülük vezetőszerepei tölt be ifjú­sági mozgalmunkban. Egészen más­ként áll a dolog Szabó József és tár­sai ügyében. Jóllehet, többségük sze­gényparaszt vagy munkásszármazá­sú. Bűnük igen nagy és nem köny- nyen megbocsájtható. 1956. novem­ber 4-e után, amikor az ellenforra­dalom fegyveres erőit szétvertük — hála szovjet elvtársaink önzetlen, önfeláldozó segítségének — a legna­gyobb ellenség az emberek fejében, de különösen az ifjúság fejében uralkodó, eszmei zűrzavar volt. Az ellenség hangzatos, nacionalista de­magógiájával szemben a munkás- osztály érdekeit kellett szembeállí­tani. Sztrájkolok ellen munkafegyel­met, a tékozlók ellen a népvagyon védelmét, hőbörgőkkel szemben az állampolgári fegyelmet kellett szem­be állítani, a nacionalistákat le kel­lett szerelni. A népek barátságát, testvériségét, a szovjet—magyar ba­rátságot meg kellett védeni. E nehéz napokban azután, hogy a párt és a kormány meghirdette, a munkásosztály és a nép érdekeit ki­fejező politikáját, 1956. decemberé­ben illegális ellenforradalmi nacio­nalista ifjúsági szervezetet szervez­tek, röplapokon és plakátokon ke­resztül rágalmazták a pártot, a kor­mányt, a Szovjetuniót, fokozták az eszmei zűrzavart. Mindehhez fel­használták és meggyalázták Petőfi nevét. A bíróság — helyesen — fi­gyelembe vehette és vette szárma­zásukat, enyhe ítéletet szabott ki és annak végrehajtását is felfüggesz­tette. A mi mozgalmunk velük szem ben ezt nem teheti meg. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség forradalmi ifjúsági szervezet. Az erős gerincű párthoz és néphez minden körülmé­nyek között hűséges, tiszta erköl­csűi fedhetetlen múltú fiatalok szer­vezete. Szabó Józsefnek és társainak még sokkal kell bizonyítani, hogy tényleg ilyen fiatalok. Ezt a bizo­nyítást a KISZ-en kívül a termelő- munkában kell elvégezni. SIKLÓSI IMRE Felvételi pályázat az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme 1958—59. tanévére Az MSZMP Tolna Megyei Bizott­sága felhívással fordul az értelmi­ségi dolgozókhoz. Felhívja figyelmü­ket a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére, amelynek célja, hogy az értelmiségi dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, jogá­szok, írók, művészek, pedagógusok, stb.) párt-, állami és tömegszerveze­ti funkcionáriusok, vezető propagan­disták szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biz­tosítsa. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filo­zófiát a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nem­zetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyak­ból félévenként vizsgáznak és a ta­nulmányi eredményekről bizonyít­ványt kapnak. Ennek törvényes el­ismerését . az 1088/1957. M.T. és a 27/1957. M. Ü. M. rendelet biztosítja. A tanév szeptember 15-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer meg­határozott napon délután 4-től 8 óráig kötött foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 forint. Az egyetemre való felvétel feltéte­le: általában középiskolai végzettség, vagy ennek megfelelő munkásmoz­galmi, szakmai tapasztalat. Az egye­temre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A hallgatók felvételi vizsgát tesznek a marxizmus-leniniz- mus alapkérdéseiből. Aki a felvételi vizsgán nem felelt meg, vagy más egyetemre, tanfo­lyamra is jelentkezett, nem lehet az egyetem hallgatója. A pályázatot az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Marxizmus-Leni­nizmus Esti Egyetemére 1958. június 15-ig kell beküldeni. A pályázat a megyei pártbizottságon beszerezhető kérdőív alapján történik. A kérdő­ívhez 1. részletes önéletrajzot, 2. pártbizottsági ajánlást és 3. igazolást a jelenlegi munkaköréről kell mel­lékelni. MSZMP Tolna megyei Bizottsága. sérleti gazdaság, az értényi, az ürgevári üzemegység csapatai. Ezenkívül két község nyert 750 forintos pénzjutalmat. A jólsike­rült versenyt díszebéd, majd bál követte. * A gyulaji ejtőernyős bemutatón Tamásiból is nagy számban vet­tek részt. * A tamási járás dolgozóinak ér­dekében a húsellátás megjavításá­ra a földművesszövetkezet saját hizlalásra tért át. A járás több községében a földművesszövetkezetek vezetősé­gi ülésein tárgyaltak a takarékos- sági mozgalom feladatairól. A tamási járási pártbizottság legutóbbi v. b. ülésén a tamási gépállomás pártszervezetének munkáját és további feladatait tárgyalták meg. SZEKSZÁRDI JÁRÁS A bátaszéki fűtőház pártveze­tőségének legutóbbi ülésén az anyagtakarékosság helyi problé­máját beszélték meg abból a cél­ból, hogy az élüzem cím felté­teleit továbbra is tartani tudják. Az anyagtakarékosság érdeké­ben több felajánlás történt * Â Sárközi Állami Gazdaság és Alsónána község kommunistái legutóbbi párttaggyűlésükön a tár­sadalmi tulajdon védelmének fo­kozottabb feladataival foglalkoz­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents