Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

1958 április 20.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

7

Észrevételeink sa szekszárdi üzletekben

A Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya címére

Sok háziasszonyt hallottunk már panaszkodni arról, hogy a boltokban lejárt szavatossági idejű élelmiszert árulnak. S ha hibás vagy már élvezhetetlen az áru és ezt akkor veszik észre, amikor otthon felbontják és használnak belőle, a bolt nem veszi vissza ... Halottunk lejárt szavatossági idejű citrompótlóról, ami véletlenül sem volt savanyú, hanem keserű, kakaóporról, ami dohos ízt adott a tejnek, csokoládéról, ami penészes volt.

A szavatossági határidő

Ellátogattunk a város néhány üzletébe, s látogatásunk eredményéről a következőkben számolunk be: Utunk első állomása az új bérházaknál lévő csemegebolt volt.

— Kérünk szépen egy marhapörköltet — fordultunk a hozzánk siető, igazán udvarias kiszolgálóhoz, aki ezek után leemelt egy üveget a sok közül, s már blokkolta is. — Ne tessék még blokkolni — kértük ... Ugyanis az üvegen feltüntetett adatok így hangzanak: Készült 1956 október 30-án, szavatossági idő egy év ... Tehát 1957 októberében lejárt, s most 1958 áprilist írunk. A készételnek — meggyőződésünk — semmi baja nem volt, de a vevő emberi természeténél fogva bizalmatlan az olyan áru iránt, aminek romlatlan- ságát már féléve senki nem szavatolja.

Az elárusító látta tétovázásunkat, bátorítólag megjegyezte: tegnap kaptuk az árut, kérem. —

Ez minket természetesen kevésbé nyugtat meg, megkérjük, hogy tegye vissza az üveget a helyére és adjon kakaóport, ha van ... Ezzel az áruval is hasonló a helyzet. Szavatossági ideje szintén rég lejárt, s míg a készételnél külsőleg is megállapítható az áru esetleges romlottsága, ebben az esetben az csak akkor derülhetne ki, ha felbontanánk... No, de ez 18 forintjába kerül a vevőnek.

— Nincs véletlenül olyan kakaóporuk, aminek még nem járt le a szavatossági ideje?

— Nincs, kérem — hangzik a válasz.

Természetesen nemcsak ilyen áruk vannak a boltokban, de — a vásárlónak és elárusítónak egyaránt kellemetlen —, hogy néhány áruféleségből csak ilyen van ... Megjegyezzük, hogy a Sétakert melletti új húsbolt kirakatában szintén lejárt szavatossági idejű pörkölt reklámozza a készételt, ezen azonban — nyilván a meleg és a napfény hatására — már a romlás kezdetének jelei mutatkoznak.

A HIÁNYCIKKEKRŐL

A rövidáru boltban zipzárt keresünk, s az üzletvezető mosolyog ránk. Először azt hisszük azért, mert sikerült kifognunk azt a pillanatot, almikor van, de az üzletvezető csakhamar eloszlatja eme téves hiedelmünket, amikor közli velünk, hogy nincs, majd csak a következő negyedben lesz... Közlékeny kedvében lévén elárulja azt is, hogy a megye negyed, évenként 800 métert kap ebből az áruból, s amikor elosztják, alig jut néhány méter egy-egy üzletnek... Kétségbeesek arra a gondolatra, hogyha elromlik a kardigánom zip- zárja, kénytelen leszek negyedévet várni, hogy ismét felvehessem. Persze akkor is csak szerencsével, mert előfordulhat, hogy elfogy, mire én sorra kerülök.

Mivel a többi között háziasszony is vagyok, félévenként, ha akarom, ha nem, pótolni kell az elromlott, vagy éppen elveszelődött ruhaszárító csipeszeket. Ezidő szerint azonban csak szeretném pótolni, mert hiába jártunk be Szekszárdon minden üzletet, mindenütt csak azt a magyarázatot kaptuk, nincs, már vagy fél éve nem is volt és előreláthatólag nem is lesz. No, persze akadnak azért ná- lamnál szerencsésebb halandók is, akik be tudják szerezni ezt á — kereskedelmi szaknyelven szólva — hiánycikket. Legutóbb április 14-én a szekszárdi vásáron lehetett kapni a hivatalos kiskereskedelmi árnak a duplájáért, maszektól. De, hogy egészen pontos legyek, a hivatalos 25 fillér helyett 60 fillérért adtak el egy darabot. Ilyen alapon persze zipzárt is lehetne kapni, csak nem mindenkor, nem mindenhol és nem min- deniknek. Mert ha teszem azt, egy kereskedelmi felügyelő, egy ismert

népi ellenőr, vagy közéleti személyiség akar venni olyantól, akinek hivatalosan nem szabad volna árusítani, vagy nem szabad volna a kiskereskedelmi árak dupláját kérni - annak nincs. S mit tehetnek? ... NéL külözik a zipzárt, a ruhaszárító csipeszt és még néhány ilyen — az erszény szempontjából bagatel apróságot — és szidják a kereskedők és az iparivezetők le és felmenő rokonait s alkalomadtán a legilletékesebbeknek megmondják, hogy gyártsanak többet, annyit, hogy mindig legyenek az üzletekben és mindenki kapjon.

Végül, de nem utolsó sorban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a szekszárdi üzletekben nemcsak azt láttuk, tapasztaltuk, amit leírtunk, hanem sokkal többet.

A POLCOK ROSKADNAK AZ

Aruktól,

bőségesen van minden. Korlátlan mennyiségben kaphatók különböző levesporok, palacsintapor, kész réteslap, citrom is S mi több, még egynek sem járt le a szavatossági ideje. Felvetődhet a kérdés, akkor miért írtunk éppen arról, ami nincs, amit hibának lehet felróni a kereskedelem felé? ... Mert igazat adunk a vevőknek. Az ipar és a kereskedelem vegye figyelembe a vásárlók kívánságát, hogy a mindennapi és mindenki számára közszükségleti cikkekből gyártsanak elegendő mennyiséget és rendeljen a kereskedelem annyit, amennyire éppen szükség van.

Mit mondhatunk a konzervek és egyéb háztartási porok, valamint befőttek lejárt szavatosságáról? A megyében legilletékesebbtől a Kereskedelmi és Járványügyi Állomás egyik vezetőjétől tudjuk, hogy amit forgalomba tartanak az egészségre nem ártalmas. Csupán a kereskedők figyelmetlensége, vagy ha úgy tetszik, kényelmessége miatt nem kerülnek a lejárt határidők mellé, hogy a szavatosság meghosszabbítva. Pedig jó lenne, mert ezzel a vevőt megnyugtatnák afelől, hogy amit vesz, az kifogástalan jó.

Molnár Lászlóné — Buni Géza

F élesztendő mérlege

Látogatás a tolnai Alkotmány Tsz-ben

Tanulmányúton Csehszlovákiában

Elmondja : SIPTER GÉZA főmérnök

Az Alkotmány Tsz-ről készült fényképek, amelyek a tolnai földművesszövetkezet áruházában vannak kifüggesztve, vonzzák az érdeklődőket. Az egyéni gazdák elismerőleg nyilatkoznak a tsz-tagság összefogásáról, ezévi munkájáról, a tsz fejlődéséről. Ami igaz, az igaz, a jó gépi művelés, az istállótrágya és a műtrágya használata, az idejében végzett munka hatása megmutatkozik. És hogy jól dolgoznak, ezt nem lehet elvitatni — ezt mondják a kívülállók.

Paradicsommá varázsolják a gyümölcsöst

És mit mondanak a tsz-tagok? Nagy Józsi bácsi három tsz-taggal éppen a gyümölcsösben foglalatoskodik. — A megalakulása óta tagja vagyok a tsz-nek — mondja Nagy elvtárs —, de még ilyen nagy összefogásra nem emlékszem. Ki van dolgozva a munkarend egy hétre, így mindenki tudja, hogy hol dolgozik. Megy is a munka szépen. A kukorica és a burgonya kivételével mindent el- I vetettünk. Az őszi kalászosokat a ! márciusi hó előtt fejtrágyáztuk és hengereztük. A gyümölcsösben a fá kát legallyaztuk, egyszer megpermeteztük, s rövidesen végzünk a faközök felásásával is. Paradicsommá szeretném varázsolni a gyümölcsöst. Az őszre, ha az idő is nekünk ked- jvez, 16 vagon almát szeretnénk leszüretelni a 18 holdas gyümölcsösről.

Jó a termelőszövetkezetben

Kéninger bácsi azzal dicsekszik el, hogy az elmúlt vasárnap egyetlen nap alatt 24 holdon elvetették a kendert. — Nemrég óta vagyok tagja a tsz- nek, a legutóbbi taggyűlésen vettek fel és csak annyit mondhatok, jó a tsz-ben akkor, ha megvan az egyetértés, nálunk például megvan.

I Az elmúlt héten a vezetőség úgy döntött, hogy elvetjük a kendert, de csak vasárnapra kaptuk kölcsön a kendervető gépet. Vasárnap kora reggel a tsz elnöke, ifj. Németh Jáno i. az agronómus, a traktoros, a segédvezető és jómagam hozzáfogtunk a munkához. Igaz, hogy ebédelni is felváltva mentünk, de este hét órára a 24 holdas tábla el volt vetve.

Az ősz óta 16 új belépő

■— Az ősz óta nagyot fejlődtünk — ezt Arany Istvánné, a tsz könyvelője mondja. A földterületünk 89 hold szántóról 183 holdra emelkedett. Van még 20 hold rétünk és 18 hold gyümölcsösünk is. Ennek megfelelően 14-ről 30 főre növekedett a taglétszámunk is. A legutóbbi taggyűlésünkön, amely e hónap első hetében volt, hat új tagot vettünk fel, köztük négy asszonyt. Efelett egy kis vita is volt. I Voltak egynéhánvan a régi tagok közül, akik ellenezték az asszonyok fel- [vételét. Azzal a kifogással éltek, hogy az asszonyokra az aratás idején nem támaszkodhatunk olyan mértékben, mint a férfiakra.

Papp Józsefné tagunk akkor felállt és azt mondta: — Elvtársak! Helyes, ha megnézzük, kit veszünk fel, de ne becsüljük le a női munkaerőket. Gondoljanak csak arra, hogy én magam és még jónéhányan asszonyok nem vettük-e ki részünket az aratásból úgy, mint akármelyik férfi tag? — Ezután döntött a taggyűlés a négy asszony felvételéről, de nem is bánták meg. Az új tagok: Bogdán Fe- rencné, Wolher Józsefné és a többiek úgy beleélték már magukat a tsz életébe és olyan szorgalmasak, mintha évek óta a közösségben dolgoztak volna.

Ifj. Németh Ferenc, a tsz elnöke, a tervekről beszél. Az idén nyolcról tizenhétre fejlesztjük fel a szarvasmarhaállományunkat. Emelni akarjuk a tejhozamot, amelynek havi jövedelme jelenleg 12 000 forint. Van hat szerződéses tinónk, amelyeknek havi súlygyarapodása egyenként 40—42 kilogramm. És van 82 malacunk, 10 anyakocánk. Ezenkívül ki akarjuk használni a víz közelségét. 300 liba és 200 kacsa nevelését vettük tervbe, de foglalkozunk pulykatenyésztéssel is, amelyből háromszázat nevelünk fel.

Munkaegységekre 15 forint előleg

Legfőbb feladatunknak tartjuk a jövedelmező gazdálkodást és a tagokról történő gondoskodást. A zárszámadás óta a végzett munkaegység arányában 15 forintot fizetünk ki munkaegységelőlegként. Egy-egy család a végzett munka után 350—700 forintot visz haza havonként, de vannak olyan tagjaink is, mint Varga Ferenc és Kubik József, akik az állattenyésztésben dolgoznak és az elmúlt hónapban 1100 forintot kaptak előlegként} *

Tolnán úgy beszélnek az egyéni gazdák az Alkotmány Tsz-ről: „jő termelőszövetkezet”. A tsz-tagok pedig azt mondják: A tolnai egyénileg dolgozó parasztok egy része még idegenkedik a tsz-től. Az a célunk, hogy megmutassuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, amely, ha az idő is kedvez, a jól dolgozó tagoknak többet biztosít, mint amennyi egy erősebb középparaszt évi jövedelme.

Pozsonyiné

II.

Az első részt azzal fejeztem be, hogy csehszlovákiai látogatásunk során ellátogattunk a „Nahamov” Termelőszövetkezetbe. A tsz-ről még annyit mondok el, hogy a sertésfiaz- tatók, sertésólak nagyon modernek, a tehénistállók például kiváló önitató berendezéssel vannak felszerelve. Nagy segítség a tsz-ek részére, hogy az állam gép és egyéb vásárlásánál 30 százalékos engedményt ad számukra. A termelőszövetkezetben éppen a látogatásunk napján fejeződött be egy mezőgazdasági tanfolyam. Meglátogattuk a hallgatókat és meglepődve tapasztaltuk, hogy a tanfolyamnak sok volt a női hallgatója.

GÉPÁLLOMÁSON Megtekintettük Prostejovban az állami mezőgazdasági gépállomást, amelynek 150 erőgépe van. A gépeket brigádszállásokra adják ki és csak a tartalékgépek vannak a gépállomás területén. Jelenleg a nyári gépek javítását végzik. Nem kis büszkeséggel láttam, hogy sok magyar gyártmányú gabonaarató és ku- koricaszár betakarító kombájn és DT.413-as traktor van a gépállomáson. A csehszlovák szakemberek elismerően nyilatkoztak a magyar gépekről.

PRÁGÁBAN

Küldöttségünk Prágába utazott, ahol tanulmányoztuk a Zetor—25 K univerzál és Zetor-Super nehézuni- verzál traktorok szerelési és javítási folyamatát. A javítás a malesicei gépjavító vállalatnál történik, amely hasonló a Szekszárdi Gépjavító Vállalathoz, speciálisan a fenti traktortípus és a Csehszlovákiában használatos Skoda négyhengeres Diesel traktor javítását végzi. A munkafolyamatok elvégzéséhez, javításához nagyszerűen vannak szerszámmal ellátva. Van főtengely köszörűgépük, speciális fúrógép a főtengelyek fekvő csapágyainak fúrásához, varrógép, és hajtórúd a csapágyak megmunkálásához. Aránylag kevés aU katrész felújítást végeznek, mind a gépjavító vállalatnál, mind a gépállomáson. A javításhoz szükséges alkatrészek a kívánt mennyiségben rendelkezésre állnak.

Nagy gondot fordítanak a traktorok javítás utáni fékpadon történő bejáratására. Ezt a fontos munkafolyamatot szakemberek végzik. A traktorok szerviz rendszere az üzemanyagfogyasztáson alapul. Az elfogyasztott üzemanyag mennyisége szabályozza a traktoron időközben elvégzendő karbantartások számát és fokozatát.

Hasznos volt tanulmányutunk. Láttunk korszerű nagy üzemeket. A csehszlovák emberek kedvessége, közvetlensége és vendégszeretete maradandó élményt jelentettek a küldöttség tagjainak.

(Vége.)

R ha?ai nagyipar nagyarányú szereplése a Budapesti Ipari Vásáron

Népgazdaságunk rohamosan fejlődő ipari termelésének újabb nagyjelentőségű seregszemléje lesz az idén május 23-a és június 2-a közt megrendezésre kerülő Budapesti Ipari Vásár. E vásár növekvő jelentőségét mindenekelőtt kifejezésre juttatja az a körülmény, hogy a kiállí ási terület csaknem kétszerese a tavalyinak.

A nagyipar számos vezető vállalata mellett a közép- és kisipar egységei, a szövetkezetek és a tanácsi vállalatok is felvonulnak. Több oly iparág is kiállít ezúttal, amely az előbbi években nem képviselte magát. Így például feltűnően gazdag anyaggal jelentkezik hosszabb idő óta elsőízben a hazai pamutipar több vállalata, s a győri Wilhelm Pieck Gyár. A külföldi államok közül a Szovjetunió, Kína, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Románia

is résztvesz gazdag és színes anyaggal a vásáron. A hazai nagyipar keretében elsősorban a kohó- és gépipar vállalatai szerepelnek imponáló módon a vásáron s a tavalyi 1700 négyzetméter helyett 3300 négyzet- méterre tartanak igényt az idén Tavaly 67, az idén 106 üzemmel vesznek részt a KGM vállalatai a vásáron.

Az IKARUS-gyár két új típussal is jelentkezik. A farmotoros elrendezésű és kizárólag távolsági forgalom céljára készült 555 típusú remek autóbuszával és egy igen praktikus, újtípusú tejszállító gépkocsival. Az előbbire jellemző, hogy 100 kilométeres óránkénti sebességgel tud futni, hossza 11 méter, ülőhelyeinek száma 46, illetve 52. A tejszállító kocsi kivitele tökéletesen megfelel a higiénikus szállítás követelményeinek. Tökéletesen meg van oldva a töltés

és ürítés higiénikus művelete is. A kocsi áramvonalas és mindenütt búr- : költ, a hőszigetelt burkolat alatt három darab alumíniumtartály van és ezek 6000 liter tej befogadására alkalmasak. A beszerelt vákurmzivaty- tyú-teljesítmény 500 liter percenként.

A tavalyinéi lényegesen nagyobb területen vesz részt az erősáramú (ipar és a vaskohászat is. Az utóbbi keretében szerepelnek majd a Dunai [Vasmű, a Lenin Kohászati Művek, az ' Ózdi Gyár. a Lőrinci Hengermű. A tavalyi három üzem helyett 12 gyár vesz részt a vaskohászat köréből a {vásáron. A Csepeli Vas- és Fémmű a tavaly részt vett három üzeme helyett az idén mind a 12 üzemével szerepelni kíván a vásáron. Rendkívül értékes és számos újítással rendelkező készlettel jelennek meg a vásáron a kontinentális jelentőségű szerszámgépgyárak is.

Jövedelmező

mellékfoglalkozás

Bizonyára keveset hallottak kedves olvasóink a nutriáról, amelynek préme keresett exportcikk, de szívesen mondanák magukénak egy nutria prémből készült bundát is, amelynek értéke több mint 30 000 forint. Megyénkben egyedül Szekszárdon Posta Ferenc, a helyi postahivatal dolgozója foglalkozik prémesállat, pontosabban nutriatenyésztéssel. Hozzája látogattunk el, megtekintettük a nutriaállományt és érdeklődtünk arról, hogyan határozta el, hogy mellékfoglalkozásként nutriatenyésztéssel próbálkozik.

— Az elmúlt évben olvastam az egyik fővárosi lapban, milyen jövedelmet biztosít a nutriatenyészet, gondoltam megpróoálkozom vele és a Gödöllői Kisállattenyésztő Kísérleti Gazdaságtól 2 anyát és bakokat vásároltam. Azóta szaporodott állo- má.nyom és jelenleg 14 darab van.

— Milyen a nutria takarmányigénye?

— Takarmányozása megegyezik a házinyúl takarmányozásával, igénytelen és például egy hétig is bírja a koplalá-st. Egy 300 négyszögöles csicsóka terület termése 100 darab nutria évi takarmányozására elegendő. Mindenféle zöldet szívesen és jóétvággyal fogyaszt, csak dália levelét nem szabad adni, mert mérgező és belepusztulhat.

Megtudtuk azt is, hogy a nutria rendkívül tiszta állat, ezért tenyésztésének elengedhetetlen feltétele a víz, de nemcsak azért, hogy fürödjön, hanem azért is, mert a nutria vízben párzik, és a vízben is szoptatja kicsinyeit. Ugyanis a nutria- csemeték nyitott szemmel és teljes szőrzettel jönnek a világra, a vízben azonban úszkálnak és többnyire ott szopnak az anya oldalán elhelyezkedő csecsbimbókból.

Mindezek után a tenyésztés anyagi részéről érdeklődtünk.

— Hét-nyolc hónapos korában a nutria már tenyészérett — akkor már lepremezésre is alkalmas — és évenként kétszer szaporítható, két évenként ötször nevel 6—8 ivadékot. A tenyésztésbe vett nutria párja 1800—2000 forint. Az eladott nyers nutria bőrért színtől és nagyságtól függően darabonként az állam 350— 800 forintig fizet. Kiszámítottam, hogy egy nutria takarmányozása, ha minden takarmányt vásárolok, 100— 150 forintba kerül. Az első állatok beszerzése a drága, de a második évben már nagy jövedelmet ad.

— Milyen tervei vannak?

— Tenyészetemből már az ősszel

szeretnék értékesíteni 8—10 darab bakot. Az anyák számait pedig 8 darabra növelem, így jövőre már tekintélyesebb lesz az állomány. Még távolabbi terv pedig: nem lenne

rossz elgondolás, ha többen szövetkeznénk nutriatenyésztésre, szakcsoport alakításával. Merem gondolni, hogy pár év múlva kiemelkedő eredményeket érnénk el.

PÁLKOVÁCS RÓZA