Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
1958 április 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Vérben A lig néhány nap választ el bennünket május 1-től, a nemzetközi munkásmozgalom nagy seregszemléjének ünnepétől. A munkások száz- és százmilliói ünnepelnek ezen a napon. A föld valamennyi országában kezet szorítanak a munkások, s anélkül, hogy jó kívánságokkal halmozzák el egymást, vidámak, boldogok ezen a napon. A szocializmust építő országok munkásosztálya nagy szövetségesével, a dolgozó parasztsággal és a munkások-parasztok államának értelmiségével közösen ünnepel. OH vannak a proletariátus tengernyi vére hullását jelképező vörös zászlócskák erdeje alatt a munkáspártok és a nép államának a vezetői is. Ezekben az országokban a munkás- osztályé a hatalom, egyet jelent a népnek és vezetőinek akarata. Ezért ünnepelhettük 13 éven át mór mi is dallal és zenével, virággal és vidáman május elsejét. A földkerekség jelentős részén azonban még a kapitalizmus kizsákmányoló rendszere, az utóbbi hetekben fokozatosan mélyülő gazdasági válságának súlyos terhei, a munka- nélküliség és rendőrterror átka nehe. zedik a munkásosztályra. Ezekben az országokban a mi ünnepségeinktől eltérően, másképp ünnepelnek május 1-én a munkások. Nem felesleges tehát e nagy ünnep előestéjén visz- szaidézni a régi májusokat, hisz ezen a napon a nemzetközi munkásmozgalom történeti naplója még ma is vérrel íródik a kapitalista országok egész sorában. '\T érben, viharban született az ® első május elseje és azóta soha nem múlott el május anélkül, hogy munkásvér ne folyt volna a tavasz, az ébredés, az öntudatosodás napján. Amikor 1386 május 1-én az Amerikai Munkás Szövetség (AFL) néhány évvel később árulóvá lett vezetője, Sanuel Gompers sürgetőleg fellépett a munkásosztály érdekei meliert, maga sem gondolta, hogy a 8 órás munkaidő kiharcolásáért meghirdetett munkás tüntetés a nemzetközi munkásmozgalom történetének új, harcos fejezetét nyitja meg. A trösztök és monopóliumok páratlanul gyors kialakulásával ugyanis együtt járt azok egyre növekvő étvágya és az 1880—1890-es években a munkások abszolút kizsákmányolásának módját alkalmazták a fiatal amerikai tőkésvállalatok. A napi munkaidő 12—16 óra volt a gyárakban, s ennek a nyilvánvaló munkásnyuzásnak a tarthatatlanságát még az osztályárulóvá lett Gompers sem tagadhatta. A Pullman felől érkező és kezdetben jelentéktelennek látszó tüntető munkások csoportjai azonban egyre jobban sűrűsödtek, s amikor a chicagói Haymarket-térre értek, már 400 000 sztrájkoló munkás követelte az emberibb életet, a munkaidő csökkentését. A chicagói munkásosztály első május elsejei tüntetése, amely a nemzetközi munkásmozgalom első ilyen nagyméretű demonstrációja is volt, egyszer és mindenkorra tudtára adta a tőkés társadalomnak, hogy a paloták árnyékában megszületett, gyorsan növekszik és az életfeltételéért és a hatalomért harcolni, ütni is tud a proletariátus. Igaz, a rendőrség brutálisan megtámadta a chicagói munkásokat, hat munkás az életét is vesz tette a támadás következtében, de három naDpal később. május 4-én újra benépesült a chicagói Haymar- ket-tér. TL május elsejei munkástüntetés hősi halottainak emlékére összehívott tiltakozó gyűlésen újból százezrek munkásökle emelkedett fenyegetően a magasba. A fegyvereket azonban most is a munkások ellen fordították. Egy rendőrprovokátor bombát dobott a tömegbe, hét rendőr és négy munkás meghalt. Az előre megszervezett provokáció sikerével a hatóságok elérték a céljukat. Azonnal letartóztatták a chicagói munkáés viharban született május elsejék sok 8 legismertebb vezetőjét, s annak ellenére, hogy többen közülük nem is voltak a Haymarket téren, súlyos ítéleteket hoztak ellenük. 1887 november 17-én négy kiváló munkásvezért felakasztottak. De Albert Parsons, August Spies, George Engel és Adolf Fischer halálával nem lehetett elnémítani a chicagói munkásokat. Az Amerikai Munkásszövetség 1888 decemberében Saint Louisban tartott kongresszusán a küldöttek egységesen foglaltak állást amellett, hogy a chicagói 1886-os május 1-i tüntetés és az ott elesett munkáshősök emlékére 1890 május elsejére egész Amerika valamennyi munkásának részvételével rendezik meg a proletariátus seregszemléjét. Alig fél évvel később, 1889 július 14-én a Bastille bevételének 100 éves évfordulóján Párizsban összeült marxista munkáspártok nemzetközi kongresszusán, a II. Internacionálé alakuló ülésén pedig nemzetközi munkásünneppé nyilvánították május 1-et. Amikor az Amerikai Munkásszövetség küldötte elmondotta az amerikai munkások terveit és megtette javaslatát a nemzetközi munkásünnep kinyilvánítására, a kongresszus 393 delegátusa, köztük a magyar munkások három képviselője is egységesen szavazta meg a kongresszus idevonatkozó határozatát. A kongresszusnak május elsejét nemzetközi munkásünneppé nyilvánító határozat így hangzik: „A kongresszus elhatározza: szervezzenek mindenütt meghatározott időben nagy nemzetközi tüntetést, hogy ilymódon minden országban és minden városba a dolgozók kifejezésre juttassák a hatalomnak azt a kö vetélésüket, hogy a 8 órás munkanapot törvény által szabályozzák és a párizsi nemzetközi kongresszus ösz- szes többi határozatának megvalósítását teljesítsék. Minthogy az Amerikai Munkásszövetség 1888 decemberében Saint Louisban tartott kongresszusán 1890 május elsejére már hasonló tüntetés időpontját is kitűzték, így a kongresszus ezt elfogadta a nemzetközi tüntetés időpontjául. A különböző nemzetek dolgozói úgy szervezzék meg ezt a tüntetést, ahogy országuk körülményei lehetővé teszik.’“ A határozatnak megfelelően 1890 május 1-ét a munkások minden országban harcos tüntetésekkel ünnepelték meg. A magyar munkásosztály ugyancsak ekkor ünnepelte meg először május 1-et, a nemzetközi szolidaritás ünnepét. Az első nagy seregszemle a munkásosztály világméretű megmozdulása a tőkés fegyverek ropogása ellenére is nagy eredményeket hozott a munkásmozgalom számára. Németországban a májusi tüntetések, a munkásosztály egységes fellépésének a hatására eltörölték Bismarck úgynevezett „kivételes törvényeit". Amerikában 10 órára csökkentették az átlagos munkaidőt és a chicagói per felülvizsgálata után kiengedték a börtönből a kivégzett munkásvezetők másik 4 társát. Hasonló eredmények születtek más országokban is a munkásosztály egységes fellépésének következtében. oha később a munkásarisztok- ' ráciából nevelődött munkás- mozgalmi vezetők a II. Intemacio- nálé kongresszusain megpróbálták a május elsejei tüntetések élét csorbítani, a marxisták visszaverték ezeket a támadásokat. Két évvel később, a II. Internacio- nálé kongresszusán Brüsszelben (1891 augusztus 16—22) az angol és a né met küldöttség, hogy a munkástüntetés miatt a gyárak és üzemek leállása következtében a tőkéseket ne érje károsodás, május első vasárnapját javasolta a tüntetés napjának. A munkások és a tőkések közötti viszony békítése céljából is erősítget- ték álláspontjukat. Bár a javaslatukat nem fogadta el a kongresszus, mégis lehetővé tette, hogy egyes pártok a május elsejei tüntetések idejét vasárnapra helyezzék. Az 1893-as zürichi III. kongresszus azonban újból állást foglalt május elseje mellett és elítélte a német párt opportunista magatartását. Ezt követően a május elsejék a munkásosztály ébredésének, öntudatosodásának a legdicsőbb napjai voltak. 1894-ben a Chicago melletti Pull- manban május elsejei tüntetéssel kéz dődött az amerikai történelem legnagyobb és legelkeseredettebb sztrájkja. Több mint 14 000 katonát, rendőrt és közönséges bűnözőt fegyvereztek fel a munkások ellen, akiknek az ellenállását csak három hét után tudták megtörni. M égy évvel később, 1898-ban ^ ’ Olaszországban hatalmas népi felkelés hulláma indult el május elsején, s ezt követően csaknem minden év májusa hasonló megmozdulásokat hozott Olaszországban. 1906 május elsején ugyancsak a munkások uralták Torino, Milánó, Genova, Bologna és a többi olasz iparvárosok utcáját is. De ezen a május elsején a nemzetközi munkásmozgalom történetében először ott voltak a parasztok is. Dél-Olaszországban és Szicíliában az északi munkások tüntetéseivel egyidőben felkeltek a parasztok és a földfoglalás ekkor lett ismertté az olasz történelemben. És amikor 1912 május 1-én a pesti munkások dalától visszhangoztak a főváros utcái és terei a tüntető munkások célját már nem érthette félre Tisza kormánya sem. A tüntető munkások a május elseje reggelén megjelent Népszavát osztogatták egymás között, amelynek hasábjain „A Tűz csiholója" című versében Ady szólította bátor kiállásra, és harcra a fiatal magyar munkásosztályt. Ez a világ nem testálódotl Tegnaphoz húzó rongy pulyáknak Legkülönb ember, aki bátor S csak egy különb van. aki [bátrabb. (Ady) Három héttel később május 23-án már „Éljen a népparlament !" jelszó alatt vonultak fel Pest utcáin a munkások tízezrei. Karl Liebknecht, Klára Zetkin, Rosa Luxemburg és Leninnek más németországi követői, 1916 május 1-én a háború ellen, a béke gyors helyreállításáért vezették Berlin, Hamburg, Stuttgart és Bréma munkásait. S azóta már sokszor tűzte május elsejét köszöntő lobogójára a béke jelszavát a munkásosztály. Az idei május elsején különösen magasan leng majd ez a zászló. Ha valamikor szükséges volt a háborús őrültek figyelmeztetése, akkor ma százszorta fontosabb, hisz órák alatt százezrek és milliók halálát okozhatják. A nagy nemzetközi munkásünnep ilyen zászló bontásában a munkások mögött ott lesznek a parasztok és az értelmiségiek is szocialista és nem szocialista országban egyaránt. Tf ér és vihar kísérte az 1886 óta " születő május elsejéket, de sem a vér, sem a vihar nem volt hiábavaló. A májusi harcok tüzében edzett munkásosztály 40 év óta a szocialista országok egész sorát való- j sította meg, s a proletariátus ereje óriássá lett világszerte. Ez az erő képes lesz megálljt parancsolni a régi május elsejék munkásgyilkosainak. Nagy Ferenc Nem lehetne gyorsabban ? Egy helyes kezdeményezés és az elmaradó segítség „A földművesszövetkezetek keretében kell — a jelenleginél sokkal ki- terjedtebben létrehozni a termelési szövetkezés legegyszerűbb elemeit tartalmazó társulásokat (géphasználati társulás, vízhasználati társulás, stb.), valamint a különféle szakszövetkezeteket. a tejszövetkezeteket, stb.” Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből ragadtam ki a fenti részletet, mert úgy érzem, ez a rész különösen megragadta az embereket itt Mözsön. Minél többet termelni, a vízhasználati társulás összehozásával, ez itt a földművesszövetkezet termelési bizottságának egyik fontos célja. És ebben a legmesszebbmenőkig támogatást kapnak a pártszervez-fb1, a tanácstól, a Hazafias Népfronttól. Most csak még az kell, hogy legalább ilyen lelkesedéssel segítse a Székes- fehérvári Vízügyi Igazgatóság is a kezdeményezésüket. Az azonban hosszú hetek óta késik... De kezdjük az elején. Ez a gondolat nem újkeletű itt Mözsön. A mö- zsi alsó határ közel ezer holdját már kész árokrendszer szabdalja keresz- tül-kasul. Már az ötvenes évek elején gondoltak erre, milyen jól fel lehetne használni ezeket az eredetileg vadvizeket a Sióba vezető csatornákat az öntözéses gazdálkodás megszervezésére. De a nemtörődömség párosulva a segítség hiányával, elaltatta a helyi kezdeményezést. Most újjáéledt az elfelejtett terv, s végső kifejlődését a vízügyiekkel való közvetlen tárgyalások húzódása akadályozza. Pedig nem kis dologról |van itt szó, amint Czuczor Sándortól, a termelési bizottság elnökétől megtudom. — Már régen meg lehetettt j volna ez valósítani minden komo- I lyabb befektetés nélkül — mondja. — I Az adottságok megvannak hozzá. I Még részlegesen megoldva is, m r az első esztendőben mintegy 200—300 hold területet lehetne öntözni. S mit jelentene ez? — Kertészeti termelvényeknél — számítgatja — legalább 50—70 százalékos terméstöbblet biztos. — Ez nagy szó, de nincs okom kételkedni, hisz okleveles mezőgazdász mondja, aki, míg rokkantsága miatt nyugdíjba nem ment, az ország sok nagy gazdaságának megszervezésében résztvett. A kényszerű pihenés napjait sem tudja semmittevéssel tölteni. Amint mondja: „Ha nem tudok valamit csinálni, még rosszabbul vagyok, még betegebbnek érzem magam.” I Párosul itt a helyes kezdeményezés a megfelelő szakértelemmel. Ez kiderül abból is, hogy figyelembe veszik, ezek a csatornák vízlevezetésre készültek valamikor, tehát a víz- gazdálkodást, a társulás keretein belül, úgy kell megszervezni, nehogy a talajvizes területek is beleessenek. — A partmenti gazdák közül — mondja — mintegy harmincán benne vannak a dologban. Vállalják, hogy közösen kitisztítják az árkokat, megerősítik, ahol kell és a szükséges zsilipeket elkészítik. Csak a „vizesek” hiányoznak... — Nem lehetne gyorsabban? — kérdezzük mi is a mözsiekkel együtt, hiszen már eddig is sokat vesz.ettek a nemtörődömség miatt. S a távolabbi lehetőségek ... Ügy gondoltam — mondja Czuczor Sándor —, hogy kellő felvilágosítással a szakcsopo.t, k egész sorát lehetne a víz mellett kialakítani _— sorolja a terveket. Valamikor azt mondták itt, hogy nem jól terem a burgonya, a káposzta, s ma már ötször annyit termelnek belőlük, mint régen. így volt ez a lucernával is. Lehetne tehát a kertészeti szakcsoportok mellé lucernatermelő szakcsoportokat is szerv zni, nem is beszélve a vízmelletti szárnyasbaromfitenyésztő szakcsoportokról... Csak a víz hiányzik, s már megalakult volna papíron is a vízhasználati társulás. Ne várjanak az illetékesek, ne húz- zák-halasszák, hanem segítsék, gyorsítsák ... Mégegyszer ne fulladjon a helyes kezdeményezés a nemtörődömség, érdektelenség mocsarába, Szalai Endre INNEN—ONNAN A dunaföldvári pártvezetőség legutóbbi ülésén a kultúrpolitikai helyzetről és feladatairól tárgyalt. Ugyanezen az ülésen beszélték meg a társadalmi tulajdon védelméről szóló kormányhatározattal kapcsolatos feladataikat is. Harmadik napirendi pontként a II. negyedévi munkatervüket vitatták meg. * Györkönyben is megtárgyalták a kommunisták a II. negyedévi munkatervüket. A vezetőség a munkatervből kihagyta a tavaszi munkálatokra való mozgósítást. Ez a vita során felvetődött, a tagság véleménye alapján ezzel bővítették a munkatervet. Ezenkívül megtárgyalták azokat a módszereket, amelyekkel a pártszervezet a tömegkapcsolatok erősítését tovább tudja erősíteni. Tagjelöltfelvétel is szerepelt a taggyűlésen. Egyhangúlag felvették Papp Jánosnét és Porteleki Jánosnét az MSZMP tagjelöltjeinek sorába. * A Tolna megyei Nőtanács, mint ismeretes, a megye asszonyainak nevében a Gyermekváros akció keretén belül vállalta egy ház felépítését. Erre az elkövetkezendő időkben sor kerül. A Nemzetközi Gyermeknapot megelőző napokban a Megyei Nőtanács nagyszámú nőküldöttség jelenlétében rakja le az általuk vállalt ház alapkövét. Azokból a községekből, amelyekben jó munkát végeztek az asszonyok a Gyermekvárosért mozgalomban, egy-egy asszony vesz részt az alapkő lerakásánál. Együtt utazik el a megye asszonyainak küldöttsége és az ünnepi aktus után megtekintik a Gyermekvárost, meglátogatják az új kis lakókat, majd az induló különjáratú autóbuszai térnek vissza. * A bonyhádi járásban a május 1. méltó megünneplésére az operatív bizottság megkezdte munkáját. Megtárgyalták a járás területén az ünnepségek megrendezésének módját. Ennek megfelelően legtöbb helyen felvonulásokat, ünnepi nagygyűléseket tartanak. Már előtte a szakszervezetek röpgvűléseken beszélik meg az ünnepségek lefolyásának részleteit. A községekben a tanácstagok kissvűléseken beszélgetnek a nemzetközi munkásság nagy ünnepének jelentőségéről, megbeszélik a termelési problémákat, s mint a szak- szervezeti röpgyűlésen, itt is meghívják a dolgozókat a felvonulásokra, az ünnepi gyűlésekre és az utána következő vidám műsorokra. A járás területén a KISZ, a Nőtanács és a Hazafias Népfront szintén mozgósítja tagjait és a dolgozókat az ünnepségeken való részvételre. * A dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet kommunistái taggyűlésükön beszélték meg, milyen feladataik vannak a belterjes gazdálkodás továbbfejlesztése területén. Ezenkívül megbeszélték, milyen módszerekkel tudják elősegíteni a politikai nevelés, a termelés pártellenőrzése és az ifjúság nevelése, segítése területén munkájuk továbbfejlesztését. * Mázán is ünnepélyes keretek között ünnepük meg a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét, május 1-ét. Az ünnepségek bevezetéseként hajnali 5 órakor a bányászzenekar ad zenés ébresztőt a falun végig, majd a felvonulókkal együtt mennek az ünnepség színhelyére, ahol a beszéd meghallgatása után tartják meg az úttörők zászló- avatását is. Délután sportműsor lesz a faluban, mégpedig egy komolyabb futballmérkőzés, majd egy tréfás, kövérek-soványok mérkőzése. A szünetekben további tréfás látványokra kerül sor, mint lepényevés, s utána vigadozás, melyhez a szabadtéren felállított büfés sátrak szolgáltatják az alapot. * A paksi Járási KISZ Bizottság értekezletre hívta össze az elmúlt napokban a járás KISZ-szervezeteinek küldötteit. Ezen a megbeszélésen értékelték a járás KISZ fiataljainak és szervezeteinek eddigi munkáját, megvitatták a további feladatokat, valamint megválasztották a végleges járási KISZ bizottságot, és a végrehajtó bizottságot. * A Gerjeni Állami Gazdaság pártvezetősége is megbeszélte legutóbbi ülésén a május 1-i ünnepségek programját. A nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepének méltó megünneplése érdekében előkészítő bizottságot választottak.
