Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
4 TOLNA MEGYEI NtPGJBAO 1958 április 18. Asszonyoknak—lányoknak A csecsemő mozgása és értelmi fejlődése Az újszülött kapálódzik kezével- lábával. Mást nem is tud. Alszik vagy sír, de a külvilágról alig vesz tudomást. A nagy lárma, az erős fény nyugtalanná teszi, sírni kezd. Két-háromhónapos korára már megtanul nézni. Követi tekintetével a tárgyakat, az embereket, feléjük fordítja a fejét. Figyel a hangokra is. Ha beszélnek hozzá, odanéz. Észreveszi, nézi a kezét, játszik is vele. Mind erősebben rugdalódzik a lábával. Ha jól érzi magát, mosolyog. Sőt, ha anyja rámosolyog, mire három hónapos, már vissza is mosolyog rá. Három- és hathónapos kora közt játék közben az oldalára, később a hasára fordul. Azután már könnyedén forog hasról hátra, hátról hasra, elkezd gurulni. Háton fekve megfogja a lábát, játszik a kezével-lábáva!. Megfogja és elengedi a tárgyakat, utánuk nyúl. Gőgicsélni kezd, nevet. Megismeri a családját. Hathónapos és kilenchónapos kora közt már jól gurul a csecsemő. Később kúszik-mászik is. Könnyedén fogja meg és engedi el a tárgyakat. Gagyogása már kezd beszédhez hasonlítani. Megkülönbözteti az ismerősöket az idegenektől, az egyikre ránevet, a másiktól elfordul. Már ismeri környezetét. Csodálkozik és néha nyugtalan lesz, ha megváltozik valami körülötte: másként tálalják az ételét, más időben fürdetik. Háromnegyed és egyéves kora közt mind ügyesebben kúszik-mászik. Azután feltérdel, feláll, felül. Sok csecsemő előbb tud felállni, mint felülni. Egyes tárgyaltat már meg is nevez. Megérti a gyakrabban előforduló mondatokat. Kiismeri magát a bútorok közt. Rakosgatja a játékait. Kezd önállóan enni-inr.i. Sokszor az anya elégedetlen akkor is, ha jól fejlődik a csecsemője, korának megfelelő a súlya, a hossza, jól mozog, napról napra ügyesebb, okosabb, kedvesebb lesz. Miért elégedetlen akkor? Például azért, mert a szomszédék Juliskája kövérebb — mert a bölcsődében két egykorú gyermek is áll már a lábán, az övé még nem — mert Évinek, pedig fiatalabb, már több foga van, mint az ő gyermekének, stb., stb. Ne a más gyermekén nézzük, jól fejlett-e a miénk? Nem biztos, hogy fejlettebb a másiknál az a csecsemő, akinek előbb van foga, nagyobb a súlja, vagy hamarább áll. Egyik gyermek ebben van előbbre, a másik abban. A jól fejlődő csecsemő nyugodt, derűs, érdeklődő. Pirospozsgás; nem sovány, de nem is feltűnően kövér. Élénken mozog; minden érdekli, ami körülötte van. Mindent megnéz, mindent megfog, állandóan foglalkozik valamivel, figyel, játszik. Ritkán sír, nyugodtan és hosszan alszik. Jó étvággyal fogyasztja el táplálékát; örül, ha meglátja. Rendszeres időközökben, magától székel, nem szorul beavatkozásra. Barátságosan mosolyog az emberekre, nevetgél, gőgi- csél, gagyog. Boldogan nevet, ha szólnak hozzá. Az egészséges csecsemő napról napra fejlődik, gömbölyö- dik, nő, izmosodik, gyarapodik. Uj és új mozdulatokat tud. Értelme is állandóan bővül. Mind több embert és tárgyat ismer meg, mind jobban tud tájékozódni a környezetében. Napról napra újabb örömet jelent a családnak. Folttisztítás Gyantafoltot denaturált szeszbe mártott ronggyal kell kidörzsölni, majd utána alaposan kiöblíteni. Kátrányfoltot szappanos vízzel, ha ez nem segít, terpentinnel lehet kivenni minden fajta szövetből, vagy fehérneműből. Ha a terpentin nyomot hagyna, benzines ruhával vegyük ki. Kezet, foltosat, cukorpor és étolaj híg keverékével kell bedörzsölni, meleg szappanos vízzel utána mosni. Másik eljárás, amely a kony- baszagot is eltünteti, a következő: öntsünk egy üvegdugós üvegbe egy rész sósavat és hat rész vizet. Ha megmostuk kezünket, töltsünk ebből a folyadékból egy tálba annyit, hogy kezünket áztathassuk benne pár percnyi áztatás után jól mossuk meg szappannal és használjunk kézkrémet. Olajfoltot terpentinbe mártott kis ronggyal kell kidörzsölni olyképpen, hogy a folt szélétől a közepe felé haladunk. Ha terpentinfolt maradna, azt benzines ruhával kell kidörzsölni. Savfoltot szalmiákszeszes oldatba mártott rongyocskával érintsünk. Ha nem használna, akkor későn fogtunk hozzá, mert nyilván a sav már kiégette a rostokat. A szalmiákszeszes kezelés után, nedves ruhával kell utána dörzsölni. Tejfoltot szövetből, selyemből vizes ruhával kell kitisztítani. Azonnal eltűnik. — Üzenet. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy az Üzeneteink című rész az e heti Asszonyoknak—lányoknak című rovatból anyagtorlódás miatt kimaradt, Jó, ha tudjuk ... Egyéves és másféléves kora közt járni kezd a gyermek. Nő a szókincse. Már érti, mit mondanak neki. Játszik a hasonlókorú gyermekekkel. Nemcsak járni tanul meg, hanem könnyedén fel és le is mászik, kimászik a rácsos ágyból, stb. A jól fejlődő csecsemő élénk, jókedvű, ha ébren van, nem kell külön megnevettetni: azért nevet, mert jól érzi magát. Csak nagyon ritkán sír. Az a csecsemő, aki nem szokott mosolyogni, aki éjjel-nappal sír: nem fejlődik jól, még ha meg is van a kellő súlya és hossza, még ha meg is marad ülő- és állóhelyzetében. Sok gondot okoz az anyáknak, ha csecsemőjük nem úgy mozog, ahogyan leírtuk. Napról napra halljuk a panaszokat: Kilenc hónapos a gyermekem és még nem ül. Beteg talán? A csecsemők e téren sem fejlődnek egyformán. Nem is az a fontos, hogy a csecsemő minél hamarabb forduljon a hasára, üljön fel vagy járjon, hanem az, hogy minél élénkebben, minél ügyesebben mozogjon. Ha az anya azt látja, hogy a gyermek mindig valami újat próbál, állandóan ügyeskedik, akkor nem baj, hogy később ül vagy áll fel, mint ahogy itt írtuk. Ha a gyermek szépen mászik vagy kúszik, ha élénken gurul, ha fürdetésnél úgy kipenderül az anyja kezéből, mint a csík —, hogy sokszor beleizzad az anya, míg bepelenkázza —, akkor nincs ok aggodalomra. Gondoskodjunk róla, hogy a csecsemő kedve szerint mozoghasson, de ne állítsuk, ne ültessük a csecsemőt! Ha nem várjuk meg, amíg magától feláll, leül, jár, hanem mi állítjuk, ültetjük, járatjuk, akkor túl korán fog állni, ülni, járni — olyankor, amikor még nem elég erős, fejlett hozzá. Görbén ül, csámpásan áll, majd ügyetlenül jár, nagyokat esik. Ha a csontozata nem elég egészséges, el is görbülhetnek ettől a csontjai és a hátgerince is. Sokszor azt látjuk ezeknél a gyermekeknél, hogy minél többet járnak, annál görbébb lesz a lábuk. Az egészséges gyermeknek, aki magától kezd járni, állandóan egyenesedik a lábszára. Azt figyeljük: fejlődik-e a gyermek? Érdekes ugyan, hogy ül-e, áll-e, mekkora a súlya, milyen hosszú és mit tud már, de még érdekesebb: hol tart az előző negyedévhez képest. ASPARAGUS Nyugatf-Afrikából származó növény. Két faját is nevelik a lakásokban. Egyik a gumós, hosszú, lecsüngő hajtásokban tűszerű levelű Asparagus Srengeri, amelyet kalárisfűnek is neveznek, mert a jól megtermett növény apró, fehér virágokat hoz és ezekből borsó nagyságú, cinóberpiros bogyók fejlődnek. A másik, az Asparagus plumosus, a „fátyolspárga” lombozata sokkal finomabb, szinte fátyolszerű. Az előbbi nehéz földkeveréket kíván. Télen a lakásban lea bőrre gyakorolt hatása folytán egyik legnélkülözhetetlenebb kozmetikumunk. s amellett a legolcsóbb is. Három irányú hatást fejt ki, a bőrre, éspedig: Először: a bőrre felrakódott tisz- tátlanságot feloldja. Másodszor: a bőr szarusejtjeit feláztatja, meglazítja úgy, hogy azok könnyen válnak le a bőrről, mint felesleges hámlórészek. Harmadszor: a víz, hőmérsékletével arányosan kitágítja az ereket, s az így előálló vérteltség elősegíti a bőr jobb táplálkozását, ami természetesen szintén a szépség előnyére válik. Kozmetikai célokra nem minden víz alkalmas. Megkülönböztetünk ,.lágy” vizet, amely semmi, vagy igen kevés vegyi anyagot tartalmaz, ilyen az eső és a folyóvíz. Ennek ellentéte a ..kemény víz”, amely mész és magnéziumot és egyéb vegyi anyagot is tartalmaz, amely kozmetikai célunknak nem felel meg. Ha a szükséges időben lágy víz nem áll rendelkezésünkre, a kemény vizet is meg lehet lágyítanunk felforralással, vagy szódabicarbona, vagy borax hozzákeverésével. Említettem még, mint fontos kelléket, a víz hőmérsékletét. Mivel a meleg, illetve a forró víz hetőleg hűvös, legfeljebb 12—14 C fokos helyen kell tartani, naponta öntözni és lombozatát időnként megpermetezni. Meleg, száraz levegőjű szobában a levelei állandóan hullanak és a szárai lekopaszodnak. Nyáron a szabadba is állítható, fél- árnyékos vagy árnyékos helyen, ahol bőven kell öntözni és hetenként nitrogénben gazdag tápsóoldattal meglocsolni. Az idősebb példányokat 3—4 évenként ültetjük át. A fátyolos spárga könnyebb földet kíván és a hőigénye is nagyobb. Kezelése megegyezik az előbbivel. nemcsak a faggyúváladéknak és más tisztátalanságnak a legjobb eltávolítószere, de mert a magas hőmérséklet pillanatnyi ingere az arcizmokra és a bőr rugalmasságára is jótékonyan hat, mindenkinek meleg, vagy ha tűri forróvizes mosdást ajánlok. Túl vagyunk már azon a hiedelmen, hogy csak a hideg víz használ! Kozmetikai szempontból a hideg víz direkt káros, a bőrt keményíti, durva tapintatúvá teszi. Ezek amit elmondottam, természetesen csak az egészséges arcbőrre vonatkozik. Túlszáraz bőrű egyéneknél nem tanácsos melegvízben mosdani, mert az amúgy is zsírszegény bőrt nem szabad a meleg víz zsíroldó hatásának kitenni. A száraz arcbőrűek inkább tegyenek mosdóvizükbe, egy lavór vízbe egy evőkanál tejet, a lúgos szappanokat lehetőleg az arc mosdásakor nélkülözzük. Régen, nagyanyáink még inkább az illatosításra törekedtek úgy a mosdásnál, mint a fürdésnél. Az ilyen fürdővizeket úgy csinálták, hogy illatos füveket, virágokat főztek a vízhez, s aki ilyen vízben mosakodott, annak a bőre átvette ezeket az illatokat. Ma az egészségesre törekszünk, a szépségápolásban elsősorban. DR. FÁBIÁN Kozmetika A víz, mint kozmetikai szer A tyúk, meg Az öreg nagyot vágott csontos, sovánnyá szikkadt öklével az asztalra, s a féldecis üvegek, meg poharak majdhogy le nem táncoltak róla. — Nem vagyok én kibékülve ezzel az idővel — vágta ki, mint egy kinyilatkoztatást. A többiek körülötte buzgón bólogattak, s ki-ki vérmérséklete szerint dünnyögte hozzá, a szentjét neki, ci fene egye meg, hogy az a... és így tovább. A csöndes morajlás már-már vad viharrá erősödne a késlekedő tavaszt kárhoztatva itt a kiskocsmában, de az öreg, mint ahogy az előbb a vihart indította szelet vetve, most elejét vette annak is. — Tudhattam volna én ezt — mondja komótosan miután bajuszát megtörölte a lehajtott korty sör után. Mindenki elhallgatva várakozott a nagy csendben, vajon mit tudhatott volna az öreg. Any- nyira belefelejtkeztek az előbb a mérgelődésbe, most meg a figyelésbe, hogy még inni is elfelejtkeztek. Az öreg azonban gondolt rájuk is. Mielőtt belekezdett volna az elbeszélésbe, rájuk szólt: „Hát ti miért nem isztok, igyatok, mert elhűl.” Csak most kapott észbe a társaság, erre úgy nekiveselkedtek a poharaknak, hogy az ember azt gondolta volna, tartani kéne a poharakat, nehogy lecsússzon az is az itóka után a szomjas torkokon. Szerencsére nem történt különösebb baj. s annál várakozóbban lesték a történetet. as időjárás Tudhattam volna bíz én —folytatta —, hogy ilyen soká tavaszo- dik, dehát milyen az öregember, soká tanul, hamar felejt. Az én jó öregem, nyugodjon békében régen megmondta ezt nekem már. Emlékszem, pedig jó régen volt már, egyszer a sarki borbélynál gyűlt össze ilyentájt a kupaktanács. Akkor is ilyen ronda idő volt, s akkor ott is erről folyt a szó. Akkor mondta az apám: „Vigyázzatok rá, ha a tyúk hátul kezdi meg a vedlést, akkor későn tavaszodik, ha elől, akkor korán.” Még be sem fejezte megindult a zsongás — na de ilyet, honnan a fenéből tudja az a tyúk az időjárást. Ilyenféléket mondogattak a hallgatósá.g körében. De akadtak hitetlenkedők is. Szeretném én azt a tyúkot látni — szólt az egyik. — Nem lehet az igaz bàttya — tromfot rá a másik. Egy jó darabig elvitatkoztak volna rajta, ha az öreg közbe nem vág, — Még hogy nem igaz, megszeretnétek látni? Gyertek el hozzám, ott láthatjátok. Nekem is úgy jutott eszembe ez a mondás, hogy a minap látom ám, hogy az egyik tyúk elkezdett vedleni, aztán hátul kezdte. Ebbe is maradtak aztán. Lehet, hogy azóta sok udvarban figyelik a tyúkokat külön e célból is. En is figyeltem a piacon, de csak azt tudtam megállapítani, hogy drágán árulják párját, a tavasz meg ólomlábakon közeleg. SZ. E. A NÉPFRONT HÍREI A Megyei Népfrontbizottság kezdeményezésére a jövőben több községben vegyszeres gyomirtási és arankairtási bemutatót tartanak a népfrontbizottságok és a növényvédő állomások dolgozói. * A Megyei Népfront Iroda vezetői a Vízügyi Igazgatósággal megtárgyal ják, hogy melyik községben van lehetőség törpevízmű létesítésére. S ha a lakosság a községben társadalmi munkával segíti a vízmű megépítését, akkor javaslatot tesznek annak elkészítésére. * > Az elmúlt ősszel a népfrontbizottság kezdeményezésére szövőtanfolyam indult Szekszárdon. A tanfolyamot a közelmúltban 38-an végezték el sikeresen. Híres emberek Karmesterek Vízszintes: 1, Világhírű német kar. mester. 9. Kettőzve, egyik szülő becézve. 10. E napi 11. Időjelző. 12. Okozat előzménye. 14. Állataink lakhelye. 16. Fővárosi. 18. Talpon van. 19. Idegen férfinév. 20. Férfinév. 21. E nap? 22. Százegy, római számokkal. 23. Földes Dénes. 24. Lányi Gábor. 26. Kettőezer, római számokkal. 27. Személyes névmás. 28. Hónap, rövidítve. 30. Mesealak. 31. Sír. 33. Keményen dolgozik. 36. Kicsinyítő képző. 37. Kezemmel jelzek. 39. Fájdalomcsillapító. 41. Tiszta, németül. 42. Háború előtti délutáni újság volt. 44. Latin köszöntés. 45. Lekvár. 46. Levélvizsgálat. 49. Aragon vegyjele. 50. Finom fehérnemű. 52. Lázcsillapító. 54. Nyakunk ban van. 57. Piszkos. 58. Magas hegyekből való. Függőleges: 1- Szobájának hatá_ rolói. 2. Rum mássalhangzói. 3. Hozzáragad. 4. Bécs. 5. Dal. 6. Éjszakai szórakozóhely. 7. Énekhang. 8. Személyemről. 9. Olasz világhírű karmester. 13. Sajnos, megőrült ez a világhírű karmester. 15. Német prepo- sítió. 17. Lengyel karmester. 18. Felkiáltás. 23. Világhírű magyar karmesterünk. 25. Híres szovjet karmester. 28. Orosz folyó. 29. Azonos mássalhangzók. 32. Idegen női név. 34. U. a. mint a 12. alatti. 35. H-val vízi prémes állat. 36. Félsziget Ázsiában. 38. Személyes névmás. 40. Halak belseje! 42. E. N. P. 43. Tamási Üsző Egylet. 46. Német határozatlan névelő. 48. Idegen női név. 50. Zúdít. 51. Majdnem egy gramm! 52. Korona rövidítve. 53. Német kettős betű. 55. Csont, latinul. 56 Kérdő névmás.
