Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-17 / 90. szám

ROLET Arjai, egyesüljetek; TOLNA MEu III. évfolyam, 90. szám. ÄRA: 50 FILLÉR. Csütörtök, 1958 április 17. Á magyar nép megbecsült tagja az emberiség boldog jövőjéért küzdő szocialista népek táborának Dr Münnich Ferenc elvtárs beszéde az országgyűlés előtt Szerdán délelőtt 10 órakor a parla­mentben megnyílt a Magyar Nép- köztársaság országgyűlésének ülés­szaka. Az ülésszakon megjelentek a Minisztertanács tagjai, élükön dr. Münnich Ferenccel, a Miniszterta­nács elnökével. Jelen volt a buda­pesti diplomáciai testület számos ve­zetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg. Megem­lékezett az ezév februárjában el­hunyt Horváth Imre külügyminisz­terről, majd beterjesztette az ülés napirendjét, amelyet a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Rónai Sán­dor meleg szavakkal üdvözölte az Albán Népköztársaság nemzetgyűlé­sének küldöttségét, amely Tónin Ja- kova közlekedésügyi miniszter, az Albán Munkapárt Központi Bizottsá­gának tagja vezetésével tartózkodik hazánkban és megjelent parlamen­tünk ülésszakán. Ezután Tónin Jakova mondott nagy tapssal fogadott beszédet, amelyben szólt a magyar és az albán nép sok­rétű, szoros baráti kapcsolatairól, az Albán Népköztársaság helyzetéről, fejlődéséről. Rövid szünet után dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke tar­tott beszámolót az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Dr Münnich Ferenc elvtárs beszéde Tisztelt országgyűlés! Eredetileg az volt a szándékunk, hogy az ország- gyűlés mostani ülésének egybehívá- sát kizárólag a költségvetés megtár­gyalása céljából javasoljuk, de idő­közben a nemzetközi életben olyan jelentős fejlemények tanúi voltunk és vagyunk, amelyek hazánk életét is érintik, tehát indokolják, hogy az országgyűlés mostani ülésszakán különleges figyelmet fordítsunk a nemzetközi élet néhány lényeges kér­désére. Csak néhány nappal ezelőtt ért vé­get azoknak az ünnepi napoknak a sorozata, amelyeket a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége — pár­tunk és kormányunk vendégeként — a magyar néppel töltött. Ennek a lá­togatásnak nagyarányú bel- és kül­politikai jelentősége van. Indokolt tehát, hogy felszólalásomban ennek a látogatásnak az élményein keresz­tül tekintsek a nemzetközi élet kér­déseire. A szovjet küldöttség látogatásának jelentősége A politikai megnyilatkozásokban és emberi élményekben gazdag nyolcnapos látogatásnak igen nagy jelentőséget és tartalmat ad egyfelől az a tény, hogy a Hruscsov elvtárs vezette delegáció magyarországi lá­togatása közvetlenül ezután történt, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Hruscsov elvtársat a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé válasz tóttá. (Nagy taps.) Közvetlenül az­után, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa az atom- és hidrogénkísér­letek egyoldalú megszüntetéséről történelmi jelentőségű határozatot hozott. Rendkívül nagy jelentőséget és tartalmat ad ennek a látogatásnak másfelől az a nemzetközi helyzet is, amelyben ez a találkozás megtörtént. A jelenlegi nemzetközi helyzetet a kormányfői tárgyalások létrejöttéért folyó küzdelem jellemzi. Ebben a küzdelemben a Szovjetunió külpoli­tikai kezdeményezései — a többi szocialista ország és valamennyi békeszerető erő támogatásával — nehéz helyzetbe hozták azokat a nyu­gati köröket, amelyek a csúcstalál­kozó létrejöttét akadályozni és a fegyverkezési versenyt fokozni akar­ják. Az atomháború veszélye ellen, a csúcstalálkozóért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folyó küzde­lemben a kezdeményezés a béke erőinek, elsősorban a Szovjetuniónak a kezében van. Akármennyi akadályt igyekeznek is gördíteni a nyugati imperialisták a szovjet kezdeményezések sikere elé, nem kétséges, hogy az eredmény a haladó erők még nagyobb tömörülése és az agresszív körök befolyásának csökkenése lesz. A szovjet párt. és kormányküldöttség magyarországi látogatása nemcsak páratlan alkalma volt a magyar és a szovjet népek ba­rátsága mélyülésére, hanem nemzet­közi arányokban erősítette a béke ügyét, buzdította a haladó erőket, s figyelmeztette az agresszív szándékú köröket, hogy háborús és ellenforradalmi áb­rándjaikat eleve kudarcba ítélik a szocializmus hatalmas erői. — A szovjet küldöttség magyar- országi látogatása ilyen nemzetközi ! (Folytatás a 2. oldalon.) Megbukott a francia kormány A francia nemzetgyűlés keddre vir­radó éjjel 321:255 arányban leszavaz^ ta a Gaillard-kormányt. A rendkívüli ülésre összehívott nemzetgyűlés valójában a kormány­nak afelett az elhatározása felett mondott ítéletet, hogy a jószolgálati tárgyalások eddigi eredményei alap­ján újra felveszi a közvetlen diplo­máciai tárgyalásokat Tunéziával, fenntartva magának a jogot arra, hogy az algériai határ ellenőrzésének ügyében nemzetközi fórumokhoz for­duljon. A jobboldal, a függetlenek és a köztársasági szocialisták a tuniszi repülőterek feladását és az algériai határ kétoldalú nemzetközi ellenőr­zése gondolatának elejtését látták a kormány döntésében, s végül is a köztársasági szocialisták és a függet­lenek túlnyomó többségének szavaza­tai buktatták meg Gaillard-t és kabi­netjét _________________ Ü lést tartott a Megyei Népfront Elnökség Szerdán délelőtt 10 órai kezdettel elnökségi ülést tartott a Megyei Népfrontbizottság. Az elnökségi ülé­sen Hunyadi Károly elvtárs a Me­gyei Népfrontbizottság titkára is­mertette az elmúlt két hónap alatt végzett munkát, majd az elkövetke­ző feladatokról beszélt. Ezek között szerepelt a Népek Barátsága Hónap­jának megrendezése és a megyei békekonferencia előkészületei. A barátsági hónap keretében szovjet— magyar, román—magyar, német- magyar, görög—magyar, cseh—ma­gyar és délszláv—magyar találkozó­kat rendeznek a megye egyes köz­ségeiben. A barátsági hónap főbb politikai célja a nacionalizmus és a sovinizmus elleni harc... A barát­sági hónap alatt Bács megyéből bé­kehajó indul a Dunán Sztálinváros­ba, s a hajón Tolna megyei duna- menti községek küldöttei is elláto­gatnak Sztálinvárosba. Ugyanezen idő alatt a Megyei Népfrontbizottság a dolgozó parasztok részére a mun­kás—paraszt szövetség elmélyítése érdekében üzemlátogatásokat szer­vez. A beszámoló további részében a népfront előtt álló egyéb feladatokat ismertette a megyei titkár, majd az elnökség tagjai szólaltak fel. A fel­szólalók közül többen foglalkoztak az ifjúság helyzetével, az iskolából kikerült fiatalok nevelésének prob­lémájával. Elfogadta az elnökség többek között azt a határozatot, hogy a Tanácsköztársaság 40. éves fennállásának megünneplésére elő­készítő bizottságokat alakítanak. Képkiállitás megyénkben Moszkváról és a szputnyikról A Népek Barátsága Hónapját megelőzően a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Tolna megyei elnökségének rendezésében Moszkva és a szput- nyik címmel képkiállítást rendeznek Tolna megyében. A szovjet emberek életéről, a Szovjetunió tudományos életének fejlődéséről szóló, páratla­nul gazdag képkiállítást április 20-án Tamásiban, április 30-án pedig Dom- bóvárott rendezik meg. Ezt követően a barátság hónapjában megyénk több községében is bemutatják a kiállítást. Százötven gazda kapta meg az ezüstkalászos jelvényt Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti és ál­lami gazdasági dolgozók közül több mint ötszázan vettek részt az ezüst- kalászos tanfolyamokon a megyében. Különösen a tanfolyamok első évfo­lyamát látogatták sokan. Az okleve­les gazdászok és mezőgazdasági kuta­tók, szaktanárok által vezetett 30 ezüstkalászos (tanfolyam közül hu­szonkét első évfolyamos tanfolyam záróvizsgáját tartották meg, s csupán ezeken négyszáztíz gazda vett részt. A tanfolyamok második évfolyamát összesen százötven gazda végezte el, s valamennyien megkapták az ezüst- kalászos jelvényt és az oklevelet is. Az ezüstkalászos gazdatanfolyamok hallgatói a legtöbb községben a záró­vizsga után is folytatják közös ta­nulmányaikat. Eddig már 17 tanul­mányi kiránduláson vettek részt, több községben pedig szakköröket és szakcsoportokat szerveztek. A gyönki tanfolyam részvevői növénytermelési szakkört, Zomba község ezüstkalá­szos gazdatanfolyamának hallgatói pedig állattenyésztő szakcsoportot alakítottak. Szekszárdon szőlészeti és borászati szakkör alakult, Alsónánán pedig kukoricatermelő szakcsoportot alakítottak az élenjáró gazdák. Kultúra gitáció a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért Ifjúsági kulturális seregszemle a bonyhádi járásban Április 13-án rendezte meg a járási KISZ bizottság és a járási népműve­lési szervek Bonyhádon az ifjúsági kulturális seregszemlét. A sereg­szemlén, amely iránt igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg a községek kultúrcsoportjai körében, 10 szín­játszó együttes, 2 énekkar, 5 zenekar, 12 szavaló és 12 tánccsoport vett részt. Nehéz volna megállapítani, melyik csoport nyújtotta a legjobb teljesít­ményt. Kitűnt a nagymányoki zene­kar és tánccsoport, de hasonló sikery rel szerepelt a kismányoki táncegyiúr tes is székely táncaival. Dicséret illeti a majosi és izményi szavalókat. Sikeres felkészülésről tettek bizony­ságot a bonyhádi közgazdasági tech­nikum és gimnázium diákjai. Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem említenénk meg a kiváló lengyeli tánccsoportot, a mórágyi színjátszó­csoportot, a nagyvejkei színjátszókat és a grábóci táncegyüttest. Ügyes mozgásukkal és szép ruhájukkal fel­tűnést keltettek a zombai táncosok és elismerésre méltó a bonyhádi cigány-táncospár előadása is. Természetesen valamennyi együt­tes dicséretet érdemel, amely a sereg szemlén részt vett, s nincs kizárva, hogy a jövő évben már azok válnak legjebbakká, akik ma még gyengéb­ben szerepeltek. A seregszemle résztvevői között közel 4000 forint értékű jutalmat osztott szét a rendezőség. Anyagilag is támogatják a KISZ fiatalokat A tengelici Petőfi Tsz pártszerve­zete és vezetősége értékelve a KISZ fiatalok jó munkáját, elhatározta, hogy anyagilag is segíti a kiszeseket. A tsz-ben 34 tagú KISZ-szervezet működik, s a fiatalok 2 hold földet kaptak a tsz-től, amelyen szerződé­ses ricinust termelnek. A kétholdas ricinus munkálatait a fiatalokból szervezett segítő brigád végzi majd el társadalmi munkával. A KISZ-szervezet tagjai a kettő holdas ricinus terméséből — ha az időjárás kedvező lesz — 11 000 fo­rintnyi jövedelmet várnak, amelyből kulturális felszereléseket és hang­szereket vásárolnak. Havonta ütvén garnitúra hálószoba bútort készítenek a Szekszárdi Faigari Vállalatnál Az országos hírű „Szekszárdi háló” készítői 1958 első negyedévében is sikeresen valósították meg terveiket. Az elmúlt három hónap alatt össze­sen kétszáz garnitúra festett háló­szoba bútort készítettek el, a 150-es tervvel szemben. Áprilisban ugyancsak ötven garni­túra elkészítését írja elő a terv, de a mostani eredmények már arról ta­núskodnak, hogy a tervet :úl tudják teljesíteni. Hétfőn a kereskedelmi vállalat átvevői 20 garnitúra festett hálóbútort vesznek át a Szekszárdi Faipari Vállalattól, hogy azt az or­szág különböző részeibe szállítva, a lakosság megvásárolhassa. A bonyhádi járási művelődési ház a kultúra eszközeivel is segíti a me­zőgazdaság szocialista átszervezését. Többirányú a tevékenységük, ame­lyet a nagyüzemi mezőgazdaság ki­alakításáért végeznek. A termelőszö­vetkezetek és termelőszövetkezeti ta­gok eredményeit diapozitív lapokon rögzítik és azt a moziban rendszere­sen bemutatják. Ugyanakkor plaká­tokon is népszerűsítik a termelőszö­vetkezetek munkáját, sőt összehason­lításokat tesznek a szövetkezetek és egyéni gazdák eredményei között. Felhasználják ebből a célból a köz­ségi hangos híradót is. A fotószak­kör fényképeken népszerűsíti a ter­melőszövetkezeteket, a kiváló tagokat, cserelátogatásokat szerveznek az üze- - mi dolgozók és szövetkezeti tagok között. A Juhé-pusztai Állami Gazda­ság és a két bonyhádi termelőszövet­kezet tagjainak tiszteletére május hónapban magyar- és németnyelvű ajándékműsort mutatnak be. ÜZEMI Kedden a dunaföldvári kendergyár­ban is megkezdték a kenderáztatást. Negyven áztató munkás — a szezon első napján — az áztató medencékbe mintegy ezer máz-a kendert rakott be. Az első „kivetésre” a kender ázá­sától, az időjárástól függően, előre­láthatólag tíz nap múlva kerül sor. * A paksi konzervgyárban megkezd­ték a tavaszi-nyári szezonra való elő­készületeket. A gyár karbantartói a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó gé­pek és tárolóedények javítását vég­zik. » A palánki téglagyárban az idén kezdték meg először a téglagyártást földmarkoló gép segítségével. Ügy számítják a téglagyárban, hogy a „bagger” segítségével jelentősen csökkenteni tudják majd a tégla gyártási költségét. * A tolnai pamutszövő vállalat két karbantartója, Ganczer Márton és j Baller Mihály, egy fonalszámláló óra­szerkezetet készített a közelmúltban üzembeállított felvetőgépre. Az óra segítségével a felvetett fonal-szalag szinte selejtmentesen felhasználható. * A simontornyai bőrgyár munkásai természetbeni juttatást kaptak. A természetbeni juttatás személyen­ként 1000 forint értékű bőrféleség volt. * Másodszor rakták már be az idén a furkópusztai kendergyárban az áz­tatómedencéket nyers kenderkóróval. Az idén 16 ezer mázsa kendert áz­tatnak Furkópusztán.

Next

/
Thumbnails
Contents