Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-02 / 78. szám
Utó 8 április 2. TOLNA MEGYEI NËPÜJ8ÂG S Százezer piros tojást festenek a Sárközben A könyvárus • • • Tartják már a hagyományos sárközi lakodalmakat is Régen vederrel öntözték, vagy az itatóvályúban fürdették meg a leányokat húsvét hajnalán a sárközi legények. Az utóbbi évek során a leányfürdetést a Sárközben is az illatos locsolás váltotta fel, de azért Decsen, Sárpilisen és Bá- tán is vannak még a régi szokásoknak követői. A legények „bandákba” verődve járják a lányos házakat. A lo- csolkodó mondóka még ma is járja a Sárközben: Kis kertben jártam, Virágot láttam. El akart hervadni, Szabad-e locsolni? A legkedvesebb locsoló legénynek hímes, sárközi motívumokkal díszített tojással kedveskedik az eladó leány. A legények mellett a gyerekek is sorra járják a lányos házakat s húsvét reggelén sokezer pirostojást osztanak szét a szakajtókból a locsolókat váró sárközi leányok és menyecskék. Dér Istvánná, az idős bátai népművész, már hetek óta tanítja a fiatal lányokat a tojáshímzésre, s ő maga is többszáz tojás sárközi mintázását végezte el eddig. A de- csi asszonyok szerint Sárköz öt községében, Decsen, Sárpilisen, Őcsényben, Alsónyéken és Bátán nem kevesebb, mint százezernyi pirostojást festenek húsvétra. Több lakodalom is lesz húsvét- kor a Sárközben. Régi szokás szerint ugyanis a szüret idejei lakodalmak mellett, karácsony és húsvét ünnepét emelte ki az egyház a sárközi esküvők számára. Arany Dénes decsi református lelkész jegyezte fel. hogy 1759-ben a du- namelléki Superintendencia határozata egy éppen száz évvel előbbi körlevélre hivatkozva, szabályozta így a csaknem teljesen református sárközi települések részére az esketések idejét. „A mi Superintendenciánk az 1658-ik esztendőben, az házasságnak szabados idejéről ily végzést ad tilalmas legyen az házasulás, minden környüllálásával karácsony és húsvét ünnepe előtt négyhetekkel, mely végzést mi is megtartatni akarunk” — írta az egyházi határozat, s ennek nyomán a szüret idején túl különösen húsvét lett a házasságkötések ideje a Sárközben. Igaz, hogy a Superintendencia háromszáz éves határozatát már nem veszik szószerint a sárköziek, és a húsvét előtti négy „hetekben” is egymást érik a meseszép népviseleti lakodalmak. Március 26-án például Kiss Mária és Gajdácsai István decsi fiatalok esküvőjén, azt megelőzően Könczöl Bátán már a farsang elején Mária és D. Kiss János lakodal- több lakodalmat jegyeztettek elő mán pörögtek-forogtak a hagyó- húsvét utánra a tanácsházán. Sok mányos sárközi viseletű leányok lakodalom lesz másutt is, ilyenkor és legények. Most a napokban az öreg szüléktől tanult, a sárközi Varga Éva és Szabó Miklós kötőt- nép ajkán született régi-régi nótek házasságot, ugyancsak szín- ták csendülnek fel a lakodalmi pompás népviseletben. vacsora közben. Végig kű lábas a házunk eleje. De szép legény volt minálunk az este Nem lösz nyugta a szívom fájdalmának Míg ménye nem löszök édesanyjának. Öreg utca hajtott cserepesháza Oda visznek engö net nem sokára Föl teszik a tulipántos ládámat, Két karommal ölelem a babámat. Nagy Ferenc A jűtőházi bejárati jelző előtt mozdonyok állnak. Elől egy 424-es, mögötte egy 411-es típusú, a sort egy 328-as gép zárja be. Mind a három mozdony több napos útról tért vissza a fűtőházba, hogy feltöltsék a szerkocsit, szénnel, vízzel, azután átvegye majd a váltószemélyzet és induljon újabb útra. 411—078. A mozdony száma alig olvasható az olajtól, koromtól piszkos számtábláról. A mozdonyvezető, aki kinéz a parányi ablakon az is fekete, csak a szemei és a fogai fehérlenek. Rábai Ernő, mozdonyvezető, alig múlt még 25 éves, és már több mint egy éve — a vizsgák letétele után — önállóan vezeti a mozdonyát. Az idegen ember, aki nem szokta meg a meredek mozdonylépcsőn való felmászást, óvatosan kapaszkodik az alig vállszéles ajtó felé. A mozdony „konyhájában” keresztül csapja a szél a szénport, amely a szerkocsiból elszóródott, felkavarja s csapkodja a gépalkatrészekhez, a munkások arcába. Rábai leveszi fejéről az olajos sapkát, a kerek sapkából kiemeli az okmányokat —itt tartja minden mozdonyvezető, itt nem lesz piszkos. — Hol és merre voltunk? 364 kilométert utaztunk, 57 órát voltunk úton, 10 mázsa szenet takarítottunk meg. — Amíg ezt elmondja, addig Boros Vince az elsőfűtő néhány lapát szenet szór a tűzre, a „segédfűtő” gőzcsavarját megnyitja, hadd „dolgozzon” helyettük. — Kicsit gyenge utunk volt — mondja Rábai mozdonyvezető, amikor azt kérdezzük, milyen eredménnyel tértek vissza. — Amikor Kaposvárról elindultunk 1314 tonnás vonattal, azt hittük majd keresünk a „bolton”, de hiába vittük a túlsúlyos vonatot, visszafelére nem adtak vonatot, üresen, mozdonymenetben jöttünk vissza Fehérvártól, ha vonatot adtak volna, akkor, valamivel több szenünk fogyott volna el, ha hoztunk volna legalább 6—700 tonna súlyt is magunkkal. Es az a legnagyobb baj, hogy ez igen általános. Hogyan lehet így spórolni, ha a feleutat üresen tesszük meg, és még a dolog érdekessége az is, hogy nem egyedül jöttünk, együtt jöttünk egy 424-es géppel, amely Pusztaszabolcstól jött gépmenetben, nagyon sokat kellene a vonatirányítóknak, a vonatok ösz- szeállítóinak tenni még, hogy minden mozdonyt kihasználjanak. Amíg beszélgetünk, a jelzőt szabadra állítják, előttünk elindul a 424-es gép, mi nagy zörgéssel indulunk utána, beállítják a mozdonyt a szénszerelő alá, a mozdonyvezető átvizsgálja a gépet, a fűtők meg olajoskannákkal, törlőrongyokkal felszerelkezve, a gép tisztítását kezdik meg. Rábai bemegy a mozdonyszemélyzet várószobájába, kiállítja az okmányokat, kiszámítja, hogy miből mit takarítottak meg, milyen ráfizetés volt az úton. Itt, amikor már az asztalokat csak okmányokat elszámoló mozdonyvezetők ülik körül, jut idő arra, hogy többet mondjon munkájáról, életükről. ök is részt vesznek a KISZ- brigádok versenyében, 5 százalékos szénmegtakarítást, 2 százalékos javítási költség megtakarítást és 10 százalék túlsúlytovábbítást vállaltak. A vállalásaikat mindig teljesítik. A szolgálat után hazamennek pihenni, s az alvás után, ha van idő, akkor szórakozni, sportolni mennek. A kereset hogyan alakul? Havi 3—4 ezer forint, a fűtőké valamivel kevesebb, s akkor még több, ha sok szenet megtakarítanak. Amikor Rábai Ernő végez az ok- mányok elszámolásával, visszamegy a mozdonyhoz, ellenőrzi, hogy Boros és Bódis fűtők végeztek-e a munkával, amikor a szenet is felvették, akkor átadják a gépet és kissé fáradtan indulnak a mosdó felé. P. J. Hűvös, majdnem hidegnek mondható szél csipkedi a járó-kelők bőrét a dombóvári piacon. A2 árusasztalok melletti asszonyok topogva, nagykendőkbe húzva nyakukat, kínálgatják áruikat: „Tessék itt a finom tejföl”. „Almát tessék venni”. „Friss a túró. Vigyen belőle kedves”, — mondja egy idős parasztnénike egy fiatal- asszonynak. Az árusok hosszú sorában egy idős asszony kicsit különáll a többitől, s félrehúzódva kínálja áruját vevőinek. Furcsa ez így piacon. Előtte az asztalon nem tejföl, túró, káposzta, vagy zöldség van, nem is színes fejkendők, vagy tűzhelytisztító, hanem könyvek ... Igen könyvek — regények, szakkönyvek — drágábbak, olcsóbbak ... Az ő asztaloméi kevesebben állnak meg, mint a minden izében mozgó katicabogár árusénál, aki vásári portékáját 1 forintért adja ... De azért neki is van vevője. Most éppen egy olajosruhájú ember forgatja könyveinek lapjait — kiválaszt egyet és megveszi. Egy falusi néni meséskönyvet vesz keresztfiának húsvétra, egy fiatalasszony . pedig varrószakkönyvet választ. Odalépek asztalához én is, válogatni kezdek a könyvek között. Kiválasztok hármat és fizetek. Közben beszélgetésbe elegyedünk, először a könyvekről majd az ő munkájáról beszélgetünk. Megtudom, hogy Moksai Józsefnének hívják, s minden piaci napon itt árusítja a könyveket. Olyan emberek vesznek tőle könyvet, akik a könyvesbolt ajtaját meg nem nyitanák, itt viszont feszélyezet- lenül vásárolnak: vasutasok, háziasszonyok, nagybajuszú falusi bácsik, bőszoknyás nénik a vásárlói. — Mennyi a forgalma naponta? — kérdezem. * Összébb húzza magán a zöld ballonkabátot és rövid számvetést végez magában, csak aztán válaszol: — Most általában 300— 400 forint, de csak piaci napokon. — És mennyit keres ezen? — A forgalom 15 százaléka az enyém ... Tudja, szeretik az emberek a könyvet, csak meg kell vele őket ismertetni és nemcsak szépirodalmi könyveket vesznek, hanem politikai és szakkönyveket is. A motorosokat alig győzöm ellátni szakkönyvvel... Csak nagyon hideg van itt, és 70 éves fejjel dolgozni... Ezelőtt az állomáson volt egy kis bódéja Moksai néninek, de most azt átvette az IBUSZ. Előfordult, hogy napi 1000 forint forgalmat csinált. Fáj neki, hogy nem maradhatott ott, miért? — Két falusi néni lép mellénk: — könyvet választanak: meséskönyvet, s amint nézegetik, beszélgetnek a könyvekről, Moksai néni elad nekik egy másik könyvet is, amit majd nem a gyerek, hanem ők olvasnak otthon. b. g. I Híres emberek i ' Filmszínészek Vízszintes: 1. Híres olasz filmszínésznő — a Trapéz című film főszereplője. 10. Mutatószó. 11. Kínai név. 12. Emiatt történik minden. 13. Becézett női név. 14. Külföldön szokásos sportkellék. 17. A festők szerszáma. 20. Község Tolna megyében. 23. Kihalt nép. 24. Amerikai asszonyok neve előtt áll. 26. így mondják a könnyűt németül. 27. Híres filmszínésznő. 31. Gyümölcsök. 32. Apró. 33. Női név. 34. Foghús. 35. U. S. N. 36. Nem létezik. 39. Ütötte. 41. Gyorsan. 43. M. O. V. 44. R. N. S. 47. Diadal — névelővel. 50. Felszólítás a megjelenésre. 52. Népszerű francia filmszínész. Függőleges: I. Sovány, kivénhedt paripa. 2. Mutatószó. 3. Tiltás. 4. írószerszám — fordítva. 5. Olaj, angolul. 6. Gyulladás. 7. Előidéz. 8. Egyiptomi istennő. 9. Papírmérték. 14. Hatalmas tehetség — ismert idegen kifejezéssel. 15. Francia komikus, filmszínész. 16. Odább nyomni, lö. Még ma is filmező komikus filmszínész, kalapjáról mindenki ismeri. 19. Elhúzza a csíkot. 21. Mithológiai alak. 22. Melltűt. 24. Enyém, angolul. 25. Sam mássalhangzói. 27. Enyém, németül. 28. Lakatos Kálmán. 29. U. a., mint a 12. alatti. 30. Német határozatlan névelő. 37. Madár. 38. Étel —» fordítva. 39. Zeneszerző. 40. Táplálkoznál. 42. Elvetik. 43. Nekem németül. 45. Cigarettázik. 46. Elődje. 48. Tiltás. 49. Rendás Dániel. 50. Én németül — fonetikusan. 51. Sértetlen Szorgalmasan készülnek a paksi színjátszó együttesek A paksi művelődési házban lázas készülődés folyik. A művelődési ház csoportja próbálja Tamási Áron: Énekes madár című mesejátékát, amellyel a Tolna megyei Műkedvelő Színjátszó Hetek műsorában szerepel. A színjátszó együttes tagjai mellett dicséret illeti Zsíros Lajost, aki a darab technikai kivitelezését végzi. Az Építőipari KTSZ színjátszói a megyei KTSZ fesztiválra készülnek. A Cipőipari KTSZ a „Bukfenc” című bohózatot mutatja be a KTSZ-feszti- válon. I A rendőrkapitányság színjátszócso- I portja nemrégiben fejezte be turnéját, amelynek során a járás községeiben bemutatták Kodolányi: Végrendelet című drámáját. A csoport most új feladatok megoldására készül, folynak a Rogozin ügy próbái. Molnár—Török: Pál utcai fiúk c. színművének előadására a II. sz. általános iskola növendékei készülnek. Nem múlik el este, hogy valamelyik együttes ne tartana próbát a paksi művelődési házban, s a lelkesedésből arra lehet következtetni, hogy a siker sem marad el.
