Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-02 / 78. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április 3. T\Ő<zépÍókoLáéok __ * _____ S zerkesztették a Szekszárdi Garay János Gimnázium tanulói az iskolai szerkesztőbizottság vezetésével Szovjet tudomány és technika A szputnyik fellövéséről szóló beszámolót elküldték Brüsszelbe felszabadulásunkat ünnepeljük . .. 1958 április havában eszembe jut: — Mi lenne, ha most nem 1958-at írnánk, hanem a Horthy-rendszer sötét világában élnénk. Felvillan előttem egy kép- kisfiú ballag az iskola felé, fázva, éhesen, de tanulni- akarással. Bemegy a komor, szürke épületbe és röviddel ezután vissza is jön. Szeméből a csalódás, a félelem és fájdalom könnyei hullanak. Szinte hallom az igazgató előtt kiejtett durva, visszautasító szavait: .Ki az apád?’“ — Vasesztergályos — feleli a kis nebuló. — Mennyi pénzed van? — hangzik az igazgató kérdése. — Nincsen pénzünk, igazgató úr, de én nagyon szeretnék tanulni... Az igazgató valamit válaszol és becsapja az ajtót a szerencsétlen fiú előtt. — Ezután egy második kép: , Korom, füst, vér, fájdalom mindenütt. Az egész világot egy szörnyű szó bénítja meg: háború! Férfiak, asszonyok, gyermekek ezrei esnek áldozatul egy korhadt világ utolsó erőfeszítéseinek ... Mindenki érzi, hogy valami új, valami felemelő jön, amely szebb életet, nagyobb boldogságot hoz a földön... És e döntő harc nyomán a régi, rossz eltűnt és újra tisztán ragyogott a nap hazánk felett. Tünedezni kezdtek a háború nyomai, új házak, kórházak, lakások és sok iskola épült. A felszabadulás egy ország születésének az ünnepe. Ez az ünnep csak rövid ideig volt tétlen munkaszünet: megjelent a munkás, talpraállt a paraszt és dolgozni kezdtek a megjósolt, elképzelt szebb világért. Ez az óriási munka és erőfeszítés megteremtette az alapját, lehetőségét a szellemi élet fejlődésének is. Most már nem csukódott be azok előtt az iskola ajtaja, akik tanulni akartak. Tanulták és tanulják a munkások gyermekei Vörösmartyt, Jókait, Móriczot, Aranyt, József Attilát ... És amikor végre rendbejött volna ez az ország, új kísérlet történt a régi, rossz visszaállítására. A nép ellenségei kircBbaritoftak az ellenforradalmat, amelynek áldozatai, erkölcsi vesztesei, mi gyermekek, diákók lettünk. Olyan gondolatok kerültek közénk, amelyek nem férnek össze a szocialista eszmékkel és nem lehetnek a haladás szolgálatában. Ezek ellenére érezzük azt a nagy kötelességet, amit a tanulás rótt ránk. Nem pénzzel kell ezt megfizetni, hanenr úgy, hogy tanulunk, ahogy erőnkből telik. S a tanultakat a nép javára fordítjuk. Terveink as érettségi után Negyedikes tanulóink sorsdöntő pillanat előtt állnak. Pályát kell választaniuk — életpályát. Osztályunk, reálosztóAy. Természetes, hogy sokan szeretnénk műszaki pályádra menni: egyesek tervezőmérnöknek, mások építészmérnöknek készülnek. A tisztiiskolára való felhívás sem hullott szikes, terméketlen talajra. Vannak, akik mint katonatisztek hazánk békéjének őrei akarják szolgálni a népet. A lányok előtt is bő választék van a továbbtanulásra. A női hivatásérzet sok leánytanulónak diktálja azt, hogy orvosi, nevelői, gyermekvédői pályára menjen. Iskoláinkban a sok diák várja a jól képzett tanárokat, a kórházakban, gyermekotthonoknak nagy szüksége van a védőnőkre, ápolónőkre egyaránt, a sok beteg ember orvosra vár... Vannak, akik nem tanulnak tovább: a terme lői munkában, vagy a háztartásban maradnak. Régen sokan csak azért tanultak tovább az érettségi után, hogh ne „lealacsonyító” fizikai munkát kellj en végezniök. Ma erről szó sincs. Országunknak művelt emberekre van szüksége: orvosnak, mérnöknek, vagy munkásnak egyaránt szüksége van a műveltségre... Osztályunkban egy jelmondat ezt hirdeti: „Mindenki annyit ér, amennyit tud”. E mondatnak megfelelően igyekszünk tanulni, hogy az érettségin minél szebb eredményeket érjünk el, s munkánk az életben, akár az egyetemen, vagy főiskolán, akár a munkapad, vagy a családi asztal mellett könnyebb legyen. FARKAS ERZSÉBET IV. B) Tavasz várás Tüzes gyémántgolyóként ragyog le a Nap a türkiszkék égről, s nálunk az udvarban rügyezik az orgonabokor. Tavasz van — sóhajtok fel és becsukom az ablakot, mert az előbb intettek meg atyailag. Komolyan tanulni fogok — határozom el magamban és sziklaszilárd elhatározással asztalhoz ülök. Matematika! H! A kör egyenletét kellene levezetni. Ennek fele sem tréfa: komolyan hozzá kell látni... Különben jobb lesz, ha a végére hagyom, mert úgyis kimerül az agyam az oktalan fejtörésben... és akkor nem tudok mást megtanulni... Ebben a pillanatban zörögnek az ablakon ... kinyitom. — Szervusz Teri! — köszöntőm vidáman a szomszédlányt. — Mit csinálsz? — kérdezi. — Tanulsz? Én kirándulni megyek. Jobban tennéd, ha te is velem jönnél. Gyönvörű idő van! Már-már hajlandó voltam otthagyni csapot-papot, amikor gúnyosan elkezd ketyegni a vekker: „Itt a háromnegyed év. Itt a háromnegyed év.’* az iskolában Fájó szívvel megmondtam Terinek, hogy nem mehetek, erre ő itthagyott. Jobb lesz, ha a fizikához látok hozzá — töprengek — annál is inkább, mert az óra egyre gúnyosabban veri a taktust... No, lássuk csak! A fajhő meghatározása ... De szép idő is vau kint — mondom félhangosan, bár ezt a gondolatot nem a fajhő meghatározásának öröme keltette bennem. A rétek pázsitja élénk zöld színt vesz fel, minden ember vidám. Ámor is hegyezi nyilait — nekem pedig — sok hasonló sorstársammal együtt tanulni kell, illetve kellene. De gyönyörű a tavaszi est! A nap bágyadt fénye... és... — ja, erről jut eszembe a kör egyenlete. Most már végre tanulni kezdek.:. Aztán eljön a tíz óra, s a tavaszi bódító illat, no meg a termodinamika első főtétele álomba ringat... Reggel, amikor iskolába megyek, egy fekete macska fut át előttem az úton... és én pedig hármast kaptam , a kör egyenletéből. Iskolánk KISZ-szervezetének életéből Gimnáziumunkban nemrégen mon dott le a vezetőség. Erre a változásra azért volt szükség, mert tagjai IV. osztályosok voltak és ők érettségire j készülnek — az új vezetőség most i kezdte meg munkáját. Mi mindent elkövetünk, hogy tovább folytassuk a lemondott vezetőség jó munkáját és az ő tapasztalataik alapján igyekszünk előrejutni. Szervezetünk jó munkáját bizonyítják a szaporodó tágfelvételi kérelmek és az érdeklődés, melyet a szervezeten kívüliek tanúsítanak munkánk iránt. Persze nem minden megy simán. Tagságunk nehezen tud ja elfelejteni a DISZ-ben megszokott önállótlanságot, mégis az egészséges viták zaja jellemzi egyre inkább gyűléseinket. A tagság igyekszik bele kapcsolódni minden munkába. Nálunk igen hasznosak voltak a már lassan befejeződő KISZ-akadémia előadásai, amelyek nagy népszerűségnek örvendnek. Az utolsó taggyűlésen több érdekes és hasznos határozat született. Közeli terveinkben április 4. és május 1. megünneplésének megszervezése szerepel, melyet egy- egy évfolyam rendez a KISZ nagyfokú támogatása mellett. Városunk szépítésében mi is részt kívánunk venni. Már csak a jó időre és a facsemetékre van szükség, hogy fákat ültessünk. Brigádokat szervezünk az iskola előtti kert és az udvar rend- bentartására. önkéntes segítőbrigádunk a pa- lánki iskola építésénél fog segíteni. Nyári terveink igen szépek. Az iskola igazgatóságának és a tanári kar támogatásával nagyszabású túrát szervezünk. Az ezzel kapcsolatos munkák most vannak folyamatban. ügy 'gondoljuk, hogy ezen tervek megvalósítása még több fiatalt vonz szervezetünkbe. Bakos Mária KISZ titkár. voltam a Scapin előadásain Műszaki Már sokan és sokat írtak a „Scapin fúrfangjai“’ című darabról, melyet a Garay Gimnáziumi („világhírű” (de legalább is megyei hírű) színjátszó csoportja adott elő a megye különböző helyein. De azok az emberek, akiken az előadás múlik, még semmit sem írták. Ezek az emberek: a függönyhúzó és a fénymester. Mindenki belátja ugye, hogy az előadásnak vége, ha mondjuk legördül a függöny, vagy kialszik a villany a felvonás közepén. A függönyhúzó én voltam, a fénymester pedig Nagy Endre kollegám, aki nagyszerű névrokonára annyiban hasonlít, hogy kinrimeket „követ el“, ha a múzsa „oldalba rúgja’“. Hát az előadások előtt a műszaki személyzet két becses tagja térdig süppedve a sárban, színpadra hordja a díszleteket. Ha ez megvan, akkor leülünk és néhány faviccel bosszantjuk egymást. Felrakjuk a hátteret és nyugodtan elszívunk egy cigarettát. Elkezdjük a meglévő még ép léceket darabokra felfűrészelni. Ezután nagy erejű kalapálást viszünk véghez, hogy a beavatatlan szemlélő, illetve „hallgatódzó” azt hiszi, hogy erősen dolgozunk. A kezdés időpontja után negyed órával rendszerint a díszletek fele felállítva várja, hogy leszereljék!. Mert leszereljük. Rájövünk, hogy az egészet 20 centivel balra kell felrakni. A rendezőktől ér. kező gyors stafétákat ilyen módon oktatjuk ki. „Nyugalom a hosszú élet titka.“ A staféta elnyargal, hogy a rendezőket boldogítsa üzenetünkkel. Ilyenkor azonban elkezdünk dolgozni. Tíz perc alatt felrakunk mindent és kezdődhet az előadás. Én erős csengetéssel figyelmeztetem a közönséget, hogy melegítse be arcizmait az elkövetkező nevetésre. A kollegám kivilágítja a színpadot, én felhúzom a függönyt és mint aki jól végezte dolgát, ellejtünk az öltözőbe. Előkerül a kártya és észjátékokat űzünk, amibe szimpla színészeket nem engedünk beszélni. (Ilyen játék a huszonegyezés). Előadás után felrakodunk az autókra és egy sötét sarokban letelepedve az autó bőrülésére, viccekkel szórakozunk. A kapu előtt nem felejtjük el figyelmeztetni egymást a nem túl korai felkelésre. Czéh Gábor Á Hold hőmérsékletéről A szovjet tudósok kutatásokat folytatnak a Hold felszíni körülményeinek megismerése érdekében. A „titokzatos világról” különösen érdekes képet adnak a hőmérsékleti mérések. Megállapították például, hogy a Hold felszínén egy Hold-nap alatt — amely 14.5 Föld-napnak felel meg — a hőmérsékletváltozás — az erősebb Naphatás miatt — kisebb. Bebizonyosodott az is, hogy a Hold külső rétege rendkívül rossz hővezető. Ü v e g a c é I Az üvegacélt szakszerűen üvegszálas anizotrop anyagnak nevezik. A tudósok megállapították, hogy a vékony üvegszálak sok értékes tulajdonsággal rendelkeznek. Kiderült ugyanis, ha 10 000 mikroszkopikusan vékony üvesszálat összepréselnek, s megfelelő kötőanyaggal összedolgoznak, nagyon hasznos, új nyersanyagot kapnak, amely nemcsak tartó* sabb, hanem sokkal könnyebb az acélnál. Hol használhatják a népgazdaságban ezt az új anyagot? Mindenekelőtt az építőiparban. Az üvegacélból szép, tartós és könnvű előregyártott elemeket készíthetnek. Egy négyzetméternyi üvegacéltábla tízszer könnyebb, mint az ennek megfelelő vasbeton-lemez. A fentieken kívül az új nyersanyagból autó- karosszériákat, bútorokat és játékokat is készíthetnek. Tudományos állomás a felhők felett Kirgizia hegyeiben, Frunze tói 123 kilométernyire délnyugatra, kezdték meg a Kirgiz Tudományos Akadémia komplex tudományos állomásának építését. A tervek szerint az állomás a tenger szintje felett, 3100—3600 méter magasban működik majd. Itt nemcsak meteorológiai állomást és különféle laboratóriumokat építenek, hanem erőműveket házakat, klubot, üzletet, javítóműhelyeket is létesítenek. Az új tudományos állomás a kozmikus sugárzás, az atmoszféra-fizika, a rádió-technika, a helio-techni- ka. a magashegyi fiziológia és az asz- trobotanika területén végez majd kutatásokat. Meg kell jegyeznünk, hogy a világ eddigi legmagasabban fekvő éghajlatvizsgáló állomása, Olaszországban, mindössze 2280 méter magasban működik. Az „okos" gép A leningrádi „Szverdlov” gyárban olyan hengerfúrópadot készítettek, amely „előre közölt program” szerint működik. A gépet elektronokból, fényelemekből, félvezetőkből és más korszerű berendezésekből állították össze. A programot az irányító asztalon lévő telefontárcsa segítségével „közük” a géppel. A hengerfúró-pad különleges „emlékező” berendezése szá- zad-milliméternyi pontossággal olvassa le a koordinátákat. Ezek után a gépkezelő megnyom egy gombot, s megindul a munkafolyamat. Valamennyi ezt követő művelet — sebességszabályozás, szögbeállítás, stb. — a gép automatikusan hajt végre. Külföldön a hasonló típusú gépeket olyan perforált szalaggal irányítják, amelyeknek öszeállítása legalább 75 órát vesz igénybe. A szovjet telefontárcsás berendezés programjának összeállítása összehasonlíthatatlanul kevesebb időt vesz igénybe. A fenti géptípusokat nemcsak hengerfúrás, hanem marás, furatlyuk- fúrás, s más hasonló művelet elvégzésére is használhatják. A gépet a brüs zeli világkiállításon is bemutatják. Vulccmus kazánjából — erőmű Bolygónk egyik gigászi természetes kazánja feszegeti szelepeit Kamcsat- ka-félsziget délnyugati részén. Fenséges havasok — köztük egy működő tűzhányó, a Koselev-vulkán — glédába sorakozva őrzik a zord Észak egy rejtett kis zöld paradicsomát, a Pauzsetka folyócska völgyét. Megvédik a fagyos kamcsatkai szelektől. Vulcanus kazánja fűti a hó- siokás hegyekkel övezett völgyet, amely tarka virágszőnyegével oázisként hat a fagy birodalmában. Jobb- ra-balra ziháló gejzírekből gőzoszlopok szöknek a magasba. Amott egy tó fortyog, mintha óriások katlana volna. Egy kis anakronizmussal: a régi rómaiak bizonyára ilyen helyre képzelték az istenek kovácsműhelyének vállalati üdülőjét. Ezen a helyen Ozernovszkij falu közelében fog felépülni a Szovjetunió első vulkánikus gőzzel üzemben tartott (geotermikus) villanytelepe. Az előkészületek már megkezdődtek. Azt várják, hogy 500 méter mélységbe lefúrva, 150—200 fok hőmérsékletű, 6—12 atmoszféra nyomású gőzt nyernek, amelyet aránylag egyszerű kondenzáló és hőkicserélő berendezés segítségével megtisztíthatnak a szennyező gázoktól, s felhasználhatják turbinák hajtására. A turbinák hatásfokát erős vákuumlepárlással növelik majd. A nagyobb gazdaságosság céljából a hűtővíz előmelegítésével fogják emelni a másodlagos gőz mennyiségét. A geotermikus villanytelep építési költségei nemhogy a vízierőművekénél, de még a hőerőműveknél is kij sebbek. Üzemeltetése is olcsó. Fűtőanyagot és nagy kezelőszemélyzetet nem igényel. Működése egyszerű, úgy hogy teljesen automatizálni lehet. A geotermikus villanvtelepek segítségével a szocialista társadalom újabb termé zeti erőt állít a maga szolgálatába. Selyemhernyó — nyírfán Egy szovjet biológus kísérletei bizonyságát szolgáltatták annak, hogy a kínai selyemhernyót, amely eperfalevéllel táplálkozik, nemcsak tölgyfalevéllel, hanem nyírfalevéllel is lehet IDÉN AZ UKRÁN CUKORIPAR 14 új gyárral gazdagodik, amelyek egyenként naponta 30 000 mázsa cukorrépát dolgoznak fel. A tervek szerint idén az ukrán cukoripar 14 százalékkal több cukrot állít elő, mint 1957-ben. etetni. Ha fiatal nyírfákra raknak selyemhernyókat, s azok leeszik a leveleket, a nyírfák nem pusztulnak el, hanem még ugyanabban az évben új lombot hajtanak. A kurszki mágneses anomália (a Szovjetunió európai részének központja) területén, nagyteljesítményű ércbányászati kombinátot építenek. A kombinát évente 15 millió tonna kiváló minőségű vasérccel látja el a kohászati gyárakat, vagyis csaknem annyival, mint amennyit Anglia valamennyi ércbányája termel, I Csaknem három hónapig keringett a Föld körül az első szovjet mesterséges hold Ezt hamarosan a második szputnyik követte. A Nemzetközi Geofizikai Év kutatásaira alakult szovjet bizottság most beszámolót készített a két szputnyik fellövésének problémáiról. Az anyagot angol nyelvre lefordítva, elküldték Brüsz, .zelbe, a Nemzetközi Geofizikai Év egyik szakbizottságának. Jelenleg a 1 szovjet tudósok a szputnyikok által nyert tudományos adatók, jelenségek és folyamatok feldolgozásán, illetőleg értékelésén fáradoznak. Az eredményeket természetesen a Nemzetközi Geofizikai Ev szervezetei ren- j delkezésére bocsátják.
