Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

TftOh5vESSZflVOKC2ET fíimmhs o i A földmű vessző vet kezetek szerepe a mezőgazdaság szocialista átszervezésében Amíg a nyugati országok atom- kutatásai a háború és nyomor útját, más országok gyarmati sorba való süllyedését, a dolgozók mérhetetlen kizsákmányolását készítik elő, addig a béketábor országaiban az atom az emberiség békéjét, jólétét és boldog­ságát szolgálja, munkájának meg­könnyítése útján. Amíg az iparban egyre szélesebb körben alkalmazzuk a korszerű technikát, kiszorítva a fáradsá­gos kézimunkát, addig mezőgaz­daságunk lényegében még a kis­paraszti kézi és fogatos munkára van alapozva, melynek következ­tében alacsony a mezőgazdaság hozama és magas az egységnyi ráfordítás értéke. Ez akadálya a gépi technika fej­lesztésének, a fejlett agro- és zoo- technika alkalmazásának és magá­nak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a korszerű nagyüzem megteremtésének. A modem gépekkel felszerelt mezőgazdasági nagyüzemekben jóval alacsonyabb a termelés önköltsége, mint a kisgazdaságokban. A nagy­üzemben magasabb a termésátlag, melyből kifolyólag versenyképesebb és életképesebb, mint a szétaprózott kisparaszti gazdaságok tömkelegé, melyek termelését és létét egy egész sor tényező gátolja és akadályozza. E tényezők közül csak a bővített újratermelés lehetőségét kívánom megemlíteni, mint a termelés legkí­vánatosabb formáját, melyet az or­szág egyéni szántóterületének 53.2 százalékát képező 1—8 kh területtel rendelkező parasztgazdaságok nem bírnak megvalósítani. Ez a kisparcellás termelés elavult­ságát bizonyítja. A mezőgazdaságban a kisüzem fékezi a termelőerők fej­lődését és a munka termelékenységé­nek növekedését. Ezért az egész világon erőteljes tö­rekvés tapasztalható a mezőgazdaság nagyüzemesítése felé, mely az egyes országokban a fennálló társadalmi rendnek megfelelően megy végbe. A kapitalista országokban a nagy­üzemek létrehozása és bővítése a kisparasztság tönkretétele útján valósul meg. Az Amerikai Egyesült Államokban 15 év alatt a 15—20 hektárig terjedi kisgazdaságok száma 717 ezerrel, a; ' 20—40 hektárig terjedő gazdaságok! K 398 ezerrel csökkent ugyanezen idf'Ji alatt a 200—400 hektárral rendel j j kező gazdaságok száma mintegy 24” ezerrel növekedett. I! Nyugat-Németországban is „intéz­kedtek" a nem gazdaságos kisüzemek megnagyobbítására. A szocializmust építő országokban így hazánkban is a mezőgazdasáf } I nagyüzemesítése a fő célkitűzés, d< j j ellentétben a kapitalista országokkal ' j gyökeresen más módszerekkel, a le-15 nini elvek alapján valósítjuk meg. | j A nagyüzemesítés hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése útján kell, hogy végbe menjen, a parasztság szövetkeze­tekbe való tömörülésén keresztül. Azért kell a parasztságnak kez­detben az alacsonyabb típusú szövetkezeti formákba tömörülni, hogy megismerhessék a szövetke­zés előnyeit, a kollektív nagy­üzemi gazdálkodás fölényét, sa­ját tapasztalataikon keresztül megszervezzék és magukévá te­gyék a szövetkezés eszméjét és gondolatát. A különböző formákon keresztül ki-* j járják a szövetkezés előiskoláit, mípÖj elérik a legmagasabb fokot, a ter-j I melőszövetkezetet. : j Ez persze nem jelenti azt, hog’ ^ minden egyéni parasztnak végig* kell haladni az átmeneti formák mindegyikén, hanem mindjárt a leg­fejlettebb formát választhatja. A fokozatosság megvalósítását azonban nem úgy kell értelmezni, mint elvi engedményt a szövetkezés útján, hanem mint eszközt arra, hogy az erősen kistulajdonosi be­állítottságú dolgozó parasztoknak megkönnyítsük a legfejlettebb for­mára való áttérést. A mezőgazdaság átszervezésében a múltban alkalmazott módsze­reink egyik igen jelentős hibája az volt, hogy nem vizsgáltuk az átszervezés elméleti és gyakorlati problémáit, megvalósításának hazai körülményeit. Nem vizsgáltuk a különböző szövet­kezeti formák jelentőségét a terme­lés fejlesztése, a szocialista nagy­üzemek kialakítása szempontjából. A korábban meglévő egyszerűbb szövetkezeteket a demokratizálás he­lyett bürokratikusán felszámoltuk. A földművesszövetkezetek hatás­köréből teljes egészében kivették a termelési funkciót és így ezek a dol­gozó parasztság tömörítése helyett lényegében az állami kereskedelem egyik ágává váltak. A SZŐ VOSZ IV. kongresszusa a földművesszövetkezetek elé egyik legfontosabb feladatnak a szak­csoportok és társulások szervezé­sét, gazdálkodási módszereik fejlesztését, a fejlett agró- és zootechnikai eljárások bevezeté­sét tűzte célul. A határozat értelmében a szakcso­portok fejlődéséért elsősorban a föld­művesszövetkezetek a felelősek. Az utóbbi időben földművesszövetkeze­teink jó úton haladnak afelé, hogy széleskörű szakmai segítséget nyújt­sanak termelésük fejlesztéséhez. Az elmúlt év végén több helyen szak­képzett mezőgazdászok vezetésével mezőgazdasági üzemágakat alakítot­tunk, ezek munkájának ellenőrzé­sére pedig a legjobb szövetkezeti ta­gokból termelési bizottságokat szer­veztünk. A szakmai támogatáson túl- menve segíteni kell a szakcso­portokat pénzügyileg és messze­menő segítséget kell nyújtani a termelési és könyvelési munká­jukban is. Ahhoz, hogy az ezekbe belépett dol­gozó parasztok ne rekedjenek meg a fejlődésnek ezen a fokán az kell, hogy törődjünk velük. A törődés egyik igen fontos követelménye a nevelés és a tanítás. Az átmenetet arra kell felhasználni, hogy a dolgozó paraszt­ság kulturális színvonalát tovább emeljük. Meg kell tanítani a parasztságot a munkát a munkát megkönnyítő és a termelést olcsóbbá tevő kis és nagy mezőgazdasági gépek használatára, a nagy táblákon folytatott nagyüzemi termelés előnyeinek kihasználására. Kézzelfoghatóan kell bebizonyítani, hogy csak a nagyüzem teszi lehetővé a könnyebb munkát, az olcsóbb ter­melést, a nagyobb jövedelmet. Éppen ezért az elkövetkező évek­ben a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének érdekében komolyan kell venni és meg kell valósítani a fokozatosságot. A meghosszabbított gondolkodási idő alatt az egyszerűbb szövetkezeti formákban dolgozó parasztokat nem szabad magukra hagyni. A földművesszövetkezetek­ben dolgozó mezőgazdasági szakembe reknek türelmes, meggyőző munká­val kell tanítani, nevelni azok tag­jait. A türelmes tanító és nevelő munka legyen határozott, célra­törő, de semmi esetre sem elv­telen, vagy erőszakos. A földművesszövetkezeti agronó- musok nyiltan foglaljanak állást a mezőgazdaság szocialista átszervezé­se mellett, ne kendőzzék, hanem tevé­kenykedjenek annak megvalósításán, mert a földművesszövetkezetek csak úgy tudják betölteni eredeti hivatá­^^^^^ÇÊ^Ê^Ê^S^É^Ê^iÆi^Süsukat a termelés szervezése, a mező­vj 'azdasági nagyüzemek megteremtése * ttján. Ï! \í i! « i! Láttuk — Hallottuk! .., hogy szaporodik azoknak ai földművesszövetkezeteknek száj ma, amelyek elfogadták a paksi\ fmsz. költségcsökkentési verseny­kihívását. A tamási járásban azjl iregszemcsei, a magyarkeszi, aj nagykónyi, az ozorai és felsőnyékig fmsz. jelentette be a költségcsök­kentési versenyhez való csatlako-\ zását. * .., hogy a bogyiszlói fmsz-nél az} 1. sz. italboltot átszervezik köz i ponti étteremmé. Ehhez a tagsági 12 000 Ft értékű társadalmi mun-j kával járul hozzá. így fognak} ugyanott tekepályát is építeni. * .., hogy a szakályi fmsz. 2. sz i italboltjában ez évben 6 esetben, ai boltoknál 3 esetben végeztek lel-' tározást. A leltározások soráv\ hiány nem volt. Az ital tárolása is a követelményeknek megfelel. * .., hogy a kocsolai fmsz. nőbi-S zottsága és szakszervezeti bízott sága kezdeményezésére 23 taggalJ fmsz-i színjátszó kultúr csoport j alakult. Első előadásban a Csár­dáskirálynőt akarják bemutatni. A\ szerepek szétosztása is megtörtént [ A szereplők betanítását Moharos! Imre és Szemes Béla pedagógusokíj végzik. ltján. Hinkel Károly MÉSZÖV mezőgazdasági osztály. Mit tett a Bonyhádi Földművesszüvetkezet a gépi munka elterjesztése érdekében Mint ismeretes, a gépi munkára való szerződtetést a gépállomások­tól az fmsz-ek vették át. Ez a rendelet igen jelentős lépést jelent a gépi munka széleskörű elterjesztésében, azonkívül így az fmsz-ek is jobban belekapcsolódnak a mezőgazdasági termelés irányításába. így most fon­tos feladat hárul az fmsz-ekre, s min dent el kell követniök, hogy telje­sítsék. A feladat megoldásában legtöbbet kell tenniök a mezőgazdá­szoknak. Mindent el kell követnünk, hogy a munka menjen, különösen most, hogy a mezőgazdaságban meg késett minden munka a kedvezőtlen időjárás miatt, s rövid egy hónap alatt kell megoldani mindent, amit még lehet. Mit tettünk mi a bonyhádi fmsz -nél a gépi munka jó beindítása és elvégzése érdekében? Tervszámúnk igen magas, összesen egész évben 8415 normál holdat kell leszerződtet nünk a gépi munkára. Hogy ezt meg tudjuk oldani, minden eszközt meg kellett ragadni, ami rendelkezé­sünkre áll. A mezőgazdasági felügyelőkkel együttműködve gazdagyűlése­ken széleskörben ismertettük a gépi munka jelentőségét, előnyeit, azon­kívül az igazgatósági tagokkal, termelési bizottsági tagokkal külön gyű­léseken megbeszéltük a gépi munka szerződéskötésével kapcsolatos ren­deletet és a teendőket ezzel kapcsolatban, mi lesz a feladatuk ebben a munkában a termelési bizottsági tagoknak és az egész vezetőségnek. Eredményeink már vannak, de még kevés. Összesen mintegy 390 normálhold van leszerződve eddig. De, hogy nincs több, ennek az egyik legdöntőbb oka a kedvezőtlen időjárás, azonkívül még sok gazda fél at­tól, hogy a gépállomás nem végez megfelelő munkát, s mi ennek ellen­kezőjét csak akkor tudjuk bebizonyítani, ha megfelelően beindulnak a mezőgazdasági munkák. Tehát reánk, mezőgazdászokra vár az a feladat, hogy a gépi munkát céljának megfelelően még jobban elterjesszük és minőségén is javítsunk. Mózes Imre fmsz-i agronómus Eredményesen dolgozik a takarékszövetkezeti előkészítő bizottság Szakoson Márt hírt adtunk arról, hogy a szakcsi fmsz. közgyűlésén elhatá­rozták: takarékszövetkezetet kell alakítani és e célból előkészítő bizott­ság alakult. A közgyűlési határozatnak megfelelően az előkészítő bizott­ság munkához látott. A lakossággal ismertetik az alakulandó takarékszö­vetkezet célját, feladatait és előnyeit a dolgozó parasztság számára. A szervező munkában Akér János állatorvos, Lengyel Flórián és Du- zsáki István jártak az élen, de nem ültek tétlenül az EB többi tagjai sem. I Munkájuk nyomán eddig hetvenen írták alá a belépési nyilatkoza­tot és ebből 67-en a 100 Ft-os részjegyet is befizették. Ügy tervezik, hogy április 19-én tartják az alakuló közgyűlést. Erre az időre biztosítják a megalakuláshoz szükséges taglétszámot (legalább 100 fő). Ezirányú tervüket teljesíthetik, ha továbbra is nagy lendülettel végzik a szervező munkát. Sőt a tervezett alakuló közgyűlés időpontjáig az alakuláshoz szükséges taglétszám megduplázódhat, ameny- nyiben a működési terület fmsz-i (K ocsola, Dalmand, Lápafő, Nak) ebben közreműködnek. Ez szükséges azért is, mivel az alakuló közgyűlésen választott veze­tőségbe a működési terület községeiben lévő tagság képviselői a taglét­számtól függően, a taglétszám arányának megfelelően kerülhetnek be. J—o ÍGY DTUK IP öbb különböző értekezleten " vettem részt, ahol a föld­művesszövetkezet dolgozói is jelen voltak és ott részükről vita tár­gyát képezte az, hogy egy szövet­kezeti dolgozó miként segítheti a mezőgazdaság szocialista átalakí­tását. Itt kívánom elmondani azoknak, akik nem látják tisztán, miként kapcsolódhat be egy szövetkezeti dolgozó a már fent említett mun­kába. Én magam a Kocsolai Föld- műveszszövetkezet italboltkezelője vagyok. Családtagjaim, valamint hozzátartozóim mind mezőgazda- sági munkával foglalkoztak. Fel­kerestem azokat a családokat, akik teljesen földnélküliek voltak és elbeszélgettünk arról, hogy ho­gyan is tudnánk az új időknek megfelelően továbra is mezőgaz­dasággal úgy foglalkozni, hogy az teljes lekötöttséget és kenyeret tudjon biztosítani részünkre. Meg­említem azt, hogy ezeknek a csa­ládoknak nagyrésze a környező ál­lami gazdaságokban dolgozott, mint mezőgazdasági bérmunkás. Ezek az emberek többszöri be­szélgetésünk után rájöttek arra, hogy a szövetkezés adta lehetőség bőven biztosítja részükre a megél­hetést. Hallgattak reám az embe­rek, mert mint egyéni gazda is kiváló eredményeket értem el úgy az állattenyésztés, mint a nö­vénytermelés területén. 2000 öl te­rületen cukorrépamagot termel­tem, amelyért 20 000 Ft-ot kaptam. Sertéstenyészetem is elit rekord, amelyből szintén magas bevéte­lekhez jutottam. [így 1957. őszén megalakítot­n tűk 10 családdal, 20 tag­gal, 104 kh. állami tartalékterüle­ten az I-es számú Rákóczi Terme­lőszövetkezeti csoportot. A tszcs- ben lévő családok bőven rendel­keznek munkaerővel és így olyan személyek is vannak, akik ma még nem tagok, azonban a közös mun­kából kiveszik a részüket. Hogy ezeknek is bőven legyen munká­juk, azt határoztuk el, hogy olyan növényféleségeket termelünk, amelyek intenzívebb munkát igé­nyelnek. Vetésterületünket ezen oknál fogva, főleg Ipari és neme­sített vetőmagszaporító növény­féleségekből állítottuk össze. Így pl. 25 kh. Aranyözön kukorica, 10 kh. kisvárdai Rózsa burgonya, 10 kh. repce, 8 kh. cukorrépa, 4 kh. napraforgó, őszi vetéseinkben má­sodnövényt is fogunk termelni. Többek között 10 kh. szarvaske- rep, repce és az árpa után pedig muhart és kölest, amiből az ősz­szel beállítandó közös jószágállo­mány (szarvasmarhahízlalás) takar­mány bázisát részben biztosítani tudjuk. Ugyanígy a takarmánybá­zis biztosítását fogja szolgálni a cukorrépakorona lesilózása. ÉP okán azon vitatkoznak, hogy mennyi és milyen mértékű legyen a közös vonás egy ilyen I-es típusú tszcs-ben. Megállapí­tásunk az, hogy mennél több a kö­zös vonás, annál nagyobb a jö­vedelem. A közösségi munka nemcsak kint a földeken nyilvánul meg. Az állatállományunkat is jelen eset­ben közös baromfiállománnyal kezdjük meg. Ez esetben 3000 db naposcsirkét állítunk be szerződé­ses alapon és ezt az állományt fo­kozatosan növeljük. Keller Adám • Kocsola

Next

/
Thumbnails
Contents