Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

MAGYAR SZOCIÁLIS^ III. évfolyam, 97. szám. ARA: 50 FILLÉR. Pénteik. 1958 április 25. TOLNA M'fiïEI ÖLET ARJAI. EGYESÜLJETEK! Mozit létesítettek Újiregen Megyénknek már minden községé­ben. de nagyon sok állami gazdaság­ban és pusztán is rendszeresen tarta­nak mozielőadásokat. Legújabban Ujireg is kapott mozigépet és most már ezt a települést is bekapcsolták a mozihálózatba. A filmszínház elő­adásai iránt olyan nagy az érdeklő­dés, hogy hetenkint kétszer, szomba­ton és vasárnap kell előadásokat tar­tani. Az Alsóleperdi Állami Gazdasag üzemi bizottsága és a vezetőség új­szerű versenyt hirdetett meg az üzemegységek között. A verseny fel­tételeit 14 pontban foglalták össze. Ebben szerepel az állattenyésztés és a növénytermesztés hozamának eme­lése, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás és a költségek csökken­tése. A versenyt az üzemegységek dolgozói magukévá tették, és kevés módosítással elfogadták azokat a fel­tételeket, melyeket az üzemi bizott­ság javasolt. Eszerint kampányver­Kétmillió forintos költséggel vízvezeték épül Bonyhódon Bonyhádnak évek óta egyik leg­nagyobb gondja a vízkérdés megol­dása. A közel 10 000 lakosú község­ben csak húzóskutak vannak s ezek­nek a vize is kevés és nem is a leg­jobb minőségű. A községi tanácsülés már többször foglalkozott a vízkér­senyt a gazdaságban az idén nem szerveznek. Az éves versenyt két alkalommal, augusztus 20-án és de­cember 20-án értékelik. Az első értékléskor legjobb ered­ményt elért üzemegység vándor­zászlót, a második dicsérő levelet, a harmadik elismerő levelet kap. A december 20-i értékeléskor, az első üzemegység 15 ezer forintot, a má­sodik 10, a harmadik pedig 5 ezer forintot kap, amelyet az üzemegysé­gek legjobb dolgozói között osztanak szét. dés megoldásával s legutóbb úgy döntöttek, hogy vízvezetéket építe­nek Bonyhádon. A mintegy 2 millió forintos építkezés költségeinek leg­nagyobb részét a lakosság vállalja, a községi tanács pedig körülbelül fél­millió forinttal járul hozzá a község­fejlesztési alapból. Jelentős összeggel segítik az építkezést a bonyhádi üze­mek és a különböző vállalatok is. A tanácstagok családlátogatások alkalmával beszélték meg a lakos­sággal a vízvezeték építését s a la­kók szívesen vállalták a rájuk eső költséget. A tíz kilométer hosszú csővezeték a tárolómedence és a szivattyúteler tervei rövidesen elkészülnek, s a köz­ségi tanács úgy tervezi, hogy a nyál | folyamán megkezdik az építkezési ! amit a jövő esztendőben fejezne! í be. Hetven forint less egy munkaegység értéke a Zomba Szentgál-pusztai Jóbarátság Tsz-ben A Zomba Szentgál-pusztai Jóba­rátság Termelőszövetkezetbe ebben az évben 6 családot vettek fel 14 taggal. Jelenleg 25 család dolgo­zik 46 fővel a tsz 385 holdat kitevő gazdaságán. Az elmúlt évben még csak 270 hold földje volt a szövet­kezetnek, az idén azonban kaptak Kakasdtól is földet és a belépő ta­gok is hoztak magukkal... Sári elvtárs, a tsz elnöke elmondja, hogy a mezőgazdasági munkákkal időben elkészülnek, s ha az időjá­rás kedvező lesz, jó termésered­ményre számítanak. A szövetkezetben minden hó­napban osztanak 10 forint munka­egységelőleget. A munkaegység­előleghez szükséges pénzt a tehe­nészet biztosítja. A tejhozamból havonta átlagosan 7000 forint a szövetkezet bevétele, s ebből az előlegen kívül futja a telefon és villanyköltségek fedezésére is ... Az állattenyésztés jó jövedelmi for rásnak bizonyul, s úgy tervezik, hogy állatállományukat, ezen be­lül pedig a tehenészetet még to­vább fejlesztik. A jövő évben — — úgy tervezik —, elérik azt a ma­guk elé tűzött célt, hogy 100 hold­ra 30 számos állat jut a szövetke­zetben. Tavaly a zárszámadáskor 70 fo rint volt egy munkaegység értéke a szövetkezetben, s legalább eny nyit szeretnének osztani az idér j is ... Sertéshizlalásból l30 ezer fo \ rint bevételre számítanak, s jöve­delmező lesz a szerződéses termé­nyek termelése és a baromfite­nyésztés: is. Szerződött a termelő szövetkezet 230 mázsa szabad ga­bonára is, amiből szintén szép be­vételre számítanak. A könnyűipar kiváló dolgozói Hazánk felszabadulásának tizenhar­madik évfordulója alkalmából a ..Könnyűipar Kiváló Dolgozója:“ jel­vénnyel tüntették ki a Bonyhádi Cipőgyár öt dolgozóját, akik az el­múlt évben a legjobb eredményeket érték el a termelésben. Képeinken két dolgozót mutatunk be a kitünte­tettek közül. Sarlós József, a szabá­szat művezetője a munka, az anyag­gal való takarékosság, jó szervezési ért, irányításáért, Vértes Mihá cvikkoló pedig elsősorban jó min ségi munkájáért kapta a kitüntetés Ma kezdi meg tanácskozását a Kisipari Szövetkezetek megyei küldöttgyűlése A kisipari szövetkezetek most összehívott megyei küldöttgyűlése nagy jelentőséggel bír a megye szö­vetkezeti mozgalmában. Növeli a küldöttgyűlés jelentőségét az, hogy az 1956-os októberi ellenforradalmi események óta első ízben tanácsko­zik a szövetkezetek legfelsőbb fó­ruma. Másik jelentőségnövelő té­nyező, hogy az ország kisipari szö­vetkezeti mozgalma, a szocialista jellegű demokratikus kisipari szö­vetkezetek, ez évben ünnepük fenn állásuk 10 éves évfordulóját. Az 1956-os októberi ellenforra­dalmi események meggátolták, hogy az alapszabály szellemében, a vezető szervek mandátumának le­járásakor, tanácskozzanak és meg­válasszák a megye szövetkezeti mozgalmának vezető szerveit, to­vábbá a küldötteket az országos küldöttgyűlésre. így az OKISZ vá­lasztmánynak határozata értelmé­ben, most nyílt alkalom e mulasz­tások pótlására. Mindenekelőtt meg kell állapí­tani, hogy a szövetkezeti küldöttek felkészülten, igen sok tapasztalat­tal gazdagodva vesznek részt e ta­nácskozáson, s elmondhatjuk, hogy szégyenkezésre nincs ok, mivel a megye kisipari szövetkezeti moz­galma az 1956. szeptember 7-én megtartott megyei küldöttgyűlés óta újabb sikereket ért el, s a szövet­kezeti vezetők és dolgozók döntő többsége az ellenforradalom tob­zódása idején is derekasan helyt­állt. A számadatok híven tükrözik azt a fejlődést, melyet szövetkeze­teink az utóbbi időben elértek. Jellemző, hogy míg 1955-ben a megye kisipari szövetkezeteinek össztermelése 62 869 000 forint volt és 1956-ban 65 613 000 forint, addig 1957-ben 80 248 700 forint volt. 1957-ben tehát 1955-höz viszonyítva 27.6 százalékkal, 1956-hoz viszo­nyítva pedig 22.3 százalékkal ter­meltek többet szövetkezeteink. Örvendetes a tervteljesítésnél az a körülmény, hogy a teljes termelési értéken belül, nagy mértékben ja­vult a lakosság részére történő ter­melés, javítás és szolgáltatás ará­nya. A legutolsó küldöttgyűlés óta szövetkezeteink gazdaságilag is to­vább szilárdultak. Míg 1955-ben 3 345 000 forint és 1956-ban 1 247 000 forint volt szövetkezeteink tiszta nyeresége, addig 1957-ben a szövet­kezetek eredménye meghaladta az 5 249 000 forintot. Tovább növeke­dett az említett időszakban a szö­vetkezetek vagyona is. Míg 1956- ban 6 086 000 forint volt, addig a jelenlegi adatok alapján közel 7 000 000 forint, pontosan 6 856 000 forint a szövetkezeti vagyon. Az 1956. október 23-án kirobbant ellenforradalom, nem múlt el ha­tástalanul a kisipari, szövetkezetek felett sem. Az ellenforradalmárok, mint ismeretes, támadták a szocia­lizmus alapjait, s ezen belül a kis­ipari szövetkezetek is. A szövetke­zetekbe szórványosan befurakodott deklasszált elemek — a szövetke­zeti tagság demagóg részét felhasz­nálva — anarchikus követelésekkel léptek fel. Követelték a KISZÖV és OKISZ megszüntetését, a politi­kai munka felszámolását és végső soron szabad garázdálkodást akar­tak. A KISZÖV vezetőség óriási erő­feszítésének és a szövetkezeti veze­tők. valamint a dolgozók becsüle­tes helytállásának tudható be, hogy megyénk szövetkezeteiben az ellen­forradalmárok nem okoztak lénye­gesebb károkat. Szövetkezeteink­ben, az ellenforradalmárok leveré­sét követő időszakban aránylag rövid idő alatt helyreállt a rend, s i termelés, mely a szövetkezetek többségében egy pillanatra sem állt le, rövid idő alatt túlszárnyalta a megelőző év hasonló időszakának termelési szintjét. így a megráz­kódtatások ellenére is szövetkeze­teink teljesítették éves terveiket. 1957 I. negyedévében pedig a termelékenység már több mint 15 százalékkal volt magasabb, 1956 hasonló időszakáénál. A megye szövetkezeti mozgalmá­nak elért eredményeiben nagy sze­repe van a Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány 1010-es rendele­tének. A kormány e határozatában elismerte a kisipari szövetkezetek szükségszerűségét és helyét a szo­cializmust építő Magyarország éle­tében, s ennek kapcsán meghatá­rozta a szövetkezetek jövőbeni fej­lődésének irányelveit. A kormány ezen határozata növelte a szövetke­zeti dolgozók és vezetők biztonság- érzetét és segítette termelési ked­vük széles kibontakozását. A közelmúltban megtartott szö­vetkezeti vezetőségválasztó és mér­legzáró közgyűlések híven tükröz­ték azt a változást, mely az elmúlt küldöttgyűlés óta a szövetkezeti dolgozók gondolkodásmódjában be­állt. A szövetkezeti tagság, szövet­kezeti vezető szervek megválasztá­sánál, s a szövetkezetek előtt álló feladatok helyes megoldásánál komoly érettségről tett tanúbizony­ságod. A szövetkezeti dolgozók felelősségérzetét, s a szövetkezet iránti szeretetüket bizonyítja az az igyekezet, odaadás és munka, me­lyet kifejtettek abban az irányban, hogy a szövetkezeti mozgalom 10 éves jubileuma alkalmával rende­zett termékbemutató, kultúr- és sportfesztivál beváltsa a hozzá fű­zött reményeket, s minden tekintet­ben bebizonyítsák a kollektív te­vékenység magasabbrendűségét. Természetesen a felsorolt és nem említett pozitív eredmények mel­lett még jónéhány fogyatékosság van a megye szövetkezeti mozgal­mában, melynek kiküszöbölésére az irányelvek megszabása a mo6t ülésező küldöttgyűlésre hárul. Az egyik negatív jelenség abban mutatkozik, hogy a szövetkezetek egy jelentős részénél nem megfe­lelő az alapszabályszerű működés, s komoly kívánnivalót hagy maga- után a kollektív vezetés. Másik komoly hiányosság, hogy a szövet­kezetek egy része, nem teljesíti alapvető feladatát, s a közületi ter­melésre törekszik, ugyanakkor a megye lakosságának megnyilvá­nuló igényeit nem veszi figye­lembe. Hibák merültek fel az utóbbi időben a szövetkezeti termékek minőségével kapcsolatban is, ez pedig nem volt jellemző korábban a megye szövetkezeti mozgalmára. Bajok vannak még szövetkezeteink egy részénél a készletgazdálkodás, az állami és szövetkezeti fegyelem betartásánál. Ugyancsak nem ki­elégítő a munkaszervezés és nem megfelelő szövetkezeteinknél a mű­szaki színvonal. Javult szövetkezeteinkben a munkavédelem, balesetelhárítás, azonban még e területen is sok meg oldásra váró feladat áll a megye szövetkezeti mozgalma előtt. Meg vagyunk győződve arról, hogy a küldöttgyűlés újabb határ­kő és új sikerek forrása lesz a megye kisipari szövetkezeteinek életében. A küldöttek tehát akkor tesznek jó szolgálatot a szövetkezeti mozgalom ügyének, ha bátran, min­den gátlás nélkül, építő szándékkal folynak be a tanácskozásba és se­gítik győzelemre vinni a megoldás­ra váró feladatokat. Gyerö András KISZÖV elnök. Munkaverseny az Olsóleperdi állami Gazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents