Tolna Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

î TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 április 1. A Legfelső Tanács Nemzetiségi Tanácsa befejezte a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló vitát Moszkva (TASZSZ). Hétfőn dél­előtt moszkvai idő szerint tíz órakor megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának ülése. Az ülésén folytatják a vitát Hruscsovnák a kolhozrendszer to­vábbfejlesztéséről és a gépállomások megszervezéséről mondott beszá­molója fölött. A Szövetségi Tanács — mint már jelentettük — befejezte a kérdés megvitatását. Moszkva (TASZSZ). A Nemzetiségi Tanács hétfőn lezárta a vitát N. Sz. Hruscsovnák, a kolhozrendszer to­vábbfejlesztéséről és a gépállomások átszervezéséről szóló beszámolója fe­lett. A hétfői ülésen Alexandr Nyiko- nov küldött, Lettország mezőgazda- sági minisztere kijelentette, hogy a gépállomások komoly segítséget nyúj tottak a lett falunak a mezőgazdaság fejlesztésében. Tavaly a köztársaság egész vetésterületének, 95 százalékát a gépállomások művelték meg. Nyiko- nov véleménye szerint a lett kolho­zokban már megvannak a tapaszta­latok ahhoz, hegy a Hruscsov-tézi­sekben említett feltételek mellett al­kalmazzák a technikát. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a kolhozok előtt új, nagyszerű távlatok tárulnak fel. Hétfőn délután a Szövetségi Ta­nács és a Nemzetiségi Tanács együt­tes ülésén Hruscsov zárszavával vé­gétért a kolhozrendszer továbbfejlesz­téséről és a gépállomások átszervezé­séről lefolyt vita. Hruscsov zárszava után az együttes ülés elfogadta a kol­hozrendszer továbbfejlesztéséről és a gépállomások átszervezéséről szóló törvényt. Rendkívül gyümölcsözi a kapcsolatunk a szovjet mezügazdaságsal Dr. Somos András, Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság elnök­ségének tagja nyilatkozott az MTI munkatársának a szovjet és a ma­gyar mezőgazdaság együttműködésé­nek 13 esztendejéről. — A kapcsolat szilárd alapját az teremtette meg, hogy talpraállá- sunkhoz vetőmagvakat, állatokat, üzemanyagokat és gépeket kaptunk a Szovjetuniótól. Különösen felbe­csülhetetlen értékű volt számunkra az a segítség, amelyet a szocialista nagyüzemi mezőgaz­daság építésének tapasztalataiból kaptunk a Szovjetuniótól. Az a körülmény, hogy jelenleg ál­lami gazdaságaink és termelőszö­vetkezeteink többsége szépen jöve­delmező termelést folytat, hogy gép­állomásaink a legfontosabb talaj­munkákat gépesítették, beszédes bizonyítéka a szovjet tapasztalatok helyes, magyar viszonyoknak meg­felelő felhasználásának. — A növénytermesztés minden ágában találtunk olyan módszere­ket, amelyeket érdemes volt alapo­san tanulmányozni. Most, amikor takarmánybázisunk bővítésére nagy­mértékben kiterjesztettük a hibrid kukorica termesztését, a magvak elő­készítését gazdaságosan végző, úgy­nevezett „hibridüzemeket” elsősorban a Szovjetunióban ki­alakult üzemtípusok alapján épít­jük. — Az állattenyésztésben messze­menő hatása volt a tervszerű állat­nevelési módszernek, a borjúnevelés­nek a mesterséges megtermékenyítés bevezetésénél, valamint az állatok jó takarmányozását nagymértékben elősegítő nagyüzemi silózás beveze­tésének. Mezőgazdasági gépparkunk fejlesztéséhez a Szovjetuniótól úgyszólván valamennyi géptípus­ból kaptunk mintapéldányokat, valamint műszaki leírásokat. A ma már nemzetközileg is elismert AC 400-as magyar gabona kombájn­típus kialakításához szovjet kom­bájn adta az alapot. Ugyanígy szov­jet műszaki tapasztalatok felhaszná­lásával gyártjuk a silókombájnt és kukoricakombájnt is. — Tudományos kutatómunkánk megszervezésében értékesen használ­tuk fel a Szovjetunióban járt ma­gyar kutatók tapasztalatait, s a ná­lunk járt vendégek tanácsára me­zőgazdasági kutatási intézményeink hálózatát termesztési tájakra épí­tettük. — Együttműködésünk a szovjet mezőgazdasággal távolról sem volt egyoldalú. A szovjet tudósok például nagyra becsülik és tanulmányozzák a ta­lajtani tudományokban elért ma­gyar eredményeket, s különösen nagy érdeklődést tanú­sítanak a szikesek és homoktalajok javításának hazánkban kialakított módszerei iránt. Nagyra értékelik a magyar növénynemesítési eredmé­nyeket is. Az állattenyésztési mun­kákban felhasználják mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a ma­gyartarka tehén, a mangalica és hí­res lófajtáink tenyésztésével kap­csolatban nyújtani tudunk. Minden percben kirobbanhat a harc Kubában Havanna: Larry Allen, az AP tu. dósitója jelenti: Havannában tovább élesedik a helyzet, a kormány és a felkelők hí­vei egyaránt azt jósolják, hogy az idei nagyhét valószínűlég nagysza­bású vérontást hoz. A szembenálló felek szemlátomást fokozzák előkészületeiket. A rendőr­ség és a katonai biztonsági szolgálat osztagai Havanna és más városok stratégiailag fontos negyedeiben házról házra járva kutatnak felke­lők és rejtett fegyverraktárak után. A felkelők viszont az „ideghábo­rút” fokozzák: ezrével osztogatják a röplapokat, s ezekben felszólítják a lakosságot, hogy keljen fel a kor­„A revizionizmus ellen“ Szemelvények Lenin műveiből. Moszkva (TASZSZ). Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus-Leninizmus Intézet és az Állami Politikai Könyvkiadó gyűjteményes kiadás formájában „A revizicnizmus ellen“ címmel megje­lentette V. I. Leninnek a revizioniz- mus kérdéseivel foglalkozó műveit. A gyűjtemény magában foglalja azokat a műveket, amelyek tükrözik Lenin következetes, kérlelhetetlen harcát a nemzetközi és az orosz mun­kásmozgalomban jelentkező revizio­nizmus, opportunizmus és dogmatiz- mus ellen. A gyűjteményes kiadásban foglalt sze melvények feltárják, a revizionizmus lényegét, gazdasági alapjait és szo­ciális gyökereit, megmutatják nem­zetközi jellegét és megjelenési for­máit a különböző történelmi viszo­nyok között és a különböző országok­ban, megmutatják, hogy a revizioniz­mus mennyire ártalmas a világ mun­kásmozgalmában és a dogmatizmus, a betűrágás ellen vívott harcban jött létre és fejlődött. Leninnek a fenti kiadásban foglalt művei a dog­matizmus ellen, a marxizmusnak élettől elszakadt formulákká ferdíté­se ellen is irányulnak. Leninnek a revizionizmus és a dog matizmus ellen írt művei felfegyve­reznek minden kommunistát a sike­res harcra a marxizmus—leninizmus nagy eszméinek diadaláért, a mun­kásmozgalomba behatolt burzsoá ideológia minden fajtája ellen. Tizenhárom éve szabad Magyarország Harcban Magyarországért írta: N. Mihajlov, a Szovjetu nió Hőse, gárdavezérőmagy. Tizenhárom esztendővel ezelőtt szabadult fel Magyarország, s ezzel megvalósult a magyar nép legjobb­jainak évtizedes vágya. A magyar proletariátus hosszú évek során, rendkívül nehéz helyzetben küzdött szabadságáért és függetlenségéért. A Horthy-féle véres diktatúra a kom­munisták ezreit vetette börtönbe, a nacionalista és soviniszta propaganda pedig megbénította az emberek gon­dolatait, éleslátását. Ezután a Horthy —Szálasi-féle fasiszta csoport Magyar országot a Szovjetunió elleni háború szakadékába taszította és alkalmat adott a hitleri Németországnak, hogy a magyar nép hazáját „Németország stratégiai védelmi vonalává“ építse ki. A fasiszták a magyar nép szen­vedésein keresztül akarták elodázni a pusztulás idejét. E rendkívül súlyos időben a ma­gyar dolgozók képtelenek voltak sa­ját erejükből lerázni a német meg­szállók és horthysta bérenceik igá­ját. A kommunisták legjobbjai min­dent megpróbáltak, hogy az országot megmentsék a pusztulástól, de a ke­gyetlen terror minden igaz szót el­nyomott. A. felszabadulást tehát csak a Szovjetunió hadserege hoz­hatta meg, amely 1944 őszén kezdte meg hadműveleteit Magyarország fel szabadításáért. A 2. ukrán front csapatai szétver­ték a 6. fasiszta német hadsereget és elfoglalták Debrecen városát. A szovjet csapatok hamarosan tovább indultak a Duna vonala felé. Ugyan­akkor a 3. ukrán front, a dunai hadi­flotta és a jugoszláv népi felszabadító hadsereg segítségével, Magyarország déli területein harcolt. A két front főerői északról, keletről és délnyugatról közelítették meg a magyar fővárost, s 1944. december 26-án, a fasiszták több mint 10 had­osztályából álló budapesti védősere­get teljesen körülzárták. Parancsnokságunk meg akarta kí­mélni Budapest lakóit a nagyarányú pusztulástól, s ezért ultimátumot in­tézett a fasiszta seregek vezérkará­hoz. A nácik azonban, reménykedve a Hitler által nagyképűen hangozta­tott segítségben, visszautasították a javaslatokat és felháborító módon Végétért a Német—Szovjet Baráti Társaság VI. kongresszusa many ellen és abban a szempillantás­ban hagyja abba a munkát, amikor a felkelők vezére, Fidel Castro elren­deli az általános sztrájkot. Ezt egyébként még nagypéntek előtt várják. Hír szerint a felkelők titokban fegyvereket osztogatnak a velük ro­konszenvező polgári lakosság sorai­ban. Fidel Castro azt állítja, hogy fegyverbe hívásának ötvenezer ifjú forradalmár tesz majd eleget. Fel-' kelő körökből szerzett értesülések^ szerint Pinar Del Rio tartomány északnyugati partvidékén a felkelők i megnyitották a második frontot: itt mintegy kétszáz fegyveres felkelői szállt a partra. Berlin (TASZSZ). Vasárnap Ber­linben végétért a Német—Szovjet Baráti Társaság VI. kongresszusa. A záróülésen elfogadtak egy hatá­rozatot, amely a társaság legdöntőbb feladatának a német és a szovjet nép barátságának további erősítését jelöli meg. Hangsúlyozza, hogy a szovjet- ellenesség csak a háborús gyújtoga- tóknak használ és eszköz arra, hogy tovább folytassák a német imperia­lizmus és militarizmus bűnös, nem­zetellenes politikáját. A Német—Szovjet Baráti Társaság három és félmillió tagja nevében a kongresszus egy másik határozatot is elfogadott, amely tiltakozik a nyu­gatnémet kormánykörök atomhábo­rús politikája ellen. Ezután megtörtént a tisztújítás. A társaság elnökévé Handtke államtit­kárt választották. Majd megválasz­tották a hattagú elnökséget. * 17 meggyilkolták a szovjet parlamente­reket. Megkezdődött Budapest ostroma. A 2. ukrán front csapatai egymás­után számolták fel a körülvett ellen­séget, s 1945 február 13-án a magyar fővárost teljesen megtisztították a német—nyilas csapatoktól. Budapest lakói nagy szeretettel fo­gadták a szovjet katonákat, akik sokszor még utolsó falat kenyerüket is megosztották az éhező lakossággal. S amikor a hitleristák rablásai követ keztében kiürültek az élelmiszerrak­tárak és éhhalál fenyegette a lakos­ságot, Vorosilov marsall eleget tett Budapest demokratikus erői kérésé­nek és a Szovjetunióból 800 teherautó gabonát, valamint más élelmiszereik keket szállítottak Magyarországra. A szovjet katonák hidakat építettek, házakat mentettek meg a teljes pusz­tulástól, egyszóval segítettek a város vérkeringésének megindításában. Március elején a Balaton környé­kén csapataink erős német védelmi állásokkal találták szembe magukat. A hitleri parancsnokság célja az volt, hogy csapataink déli szárnyá­nak szétverésével megállítsák a Vörös Hadsereg előrenyomulását. A német hadvezetés hatalmas erőket vont össze erre a csatára. Több mint 30 hadosztály és az egész 4. német légi­flotta harcba indult. A Szovjet Had­sereg ereje azonban kudarcba ful­lasztotta a németek utolsó próbálko­zásait is, s március 16-án, 17-én a 2. és a 3. ukrán front feltartóztathatat­lanul elindult Becs felé. Előrenyo­mulása során megsemmisítő csapá­sokat mért a megszállókra és 194c április 4-én teljesen felszabadított. Magyarországot. Mint a magyarországi felszabadító harcok egyik résztvevője, őszintér kijelenthetem, hogy minden magyar városban a lakosság körében igaz barátokra találtunk. Éppen ezért a felszabadulás évfordulóján mindig erre az igaz barátságra emlékezünk. Büszkén tekintünk a magyar nép nagyszerű sikereire a szocialista épí­tés területén. Ügy érezzük, hogy mi szovjet katonák, valóra váltottul mindazt, amelyről a magyar nép és as egész haladó emberiség legjobbja álmodoztak. Éppen ezért a Szovjetunió köteles­ségének tartotta, hogy a magyar kor­mány kérésére segítsen leverni azo­kat az ellenforradalmi erőket, ame­lyek 1956. októberében a néphatalom ellen fordultak. Hiszen az ellenforra­dalmárok azokat a vívmányokat akarták megsemmisíteni, amelyeket a magyar dolgozók 12 esztendő ál­dozatkész munkájával létrehoztak. Április 4-én, a magyar nép nem­zeti ünnepén, nemcsak azt ünnepel­jük, hogy Magyarország elindulha­tott a szocialista fejlődés útján, hanem azt is, hogy létrejött a magyar és a szovjet nép soha el nem múló barát­sága. Szovjet tudós a világűrből a földre való visszatérés problémájáról A nagy Kína Kovács György, a MÉSZÖV elnökének élményeiből Moszkva: (TASZSZ) A. Sternfeld szovjet tudós, aki az űrhajózás kér­déseivel kapcsolatban tette ismertté nevét és nemzetközi díjat is nyert, a Szovjetszkaja Rosszija vasárnapi számában közölt cikkében a világ­űrből a Földre való visszatérés kér­désével kapcsolatban kifejti: nem szükséges, hogy az egész mestersé­ges hold, vagy az egész űrhajó visz- szatérjen a Földre. Véleménye sze­rint elég, ha a műszerek a megfi­gyelésekről készült feljegyzésekkel és a laboratóriumok személyzete tér vissza a Földre. Ehhez a legjobb eszköz egy különleges vitorlázó re­pülőgép, amelyet a Földről való fel­bocsátás előtt szerelnek rá a rakétá­ra, vagy a mesterséges holdra. A vitorlázó repülőgép és legénysé­ge épségben marad — hangzik a to­vábbiakban a cikk — ha a fékezés időszaka elég hosszú. Ezért a gép­nek a lehető legtökéletesebb áram­vonalas alakot kell adni. A vitorlázd repülőgél} egy kis rakétamoíor segít­ségével válnék el a világűrben ha­ladó mesterséges holdtól, mégpedig e hold forgásával ellen Hes iránybari és ellipszishez hasonló pályán kéz- d.ene közeledni a Földhöz. A vitorlá­zó repülőgépben a fékezés fokozato­san történnék, úgy hogy a gép nem izzana át. Amikor a Föld közelébe jutva, a gép sebessége óránkéntinál csak körülbelül 100 kilométer, a gép könnyen leszállhat. Helyes manőverezéssel a gép bár­mely ponton földet érhet, tekintet nélkül arra,, hogy hol jutott be a lég­körbe. Sternfeld azt is lehetségesnek tart­ja, hogy a vitorlázógépet a leszállás utolsó szakaszában egy repülőgép vontatókötélre veszi és így segíti o leszállásban. VI. A küldöttség tagjai széleskörűen érdeklődtek Kínában az úgynevezett munkastílusmegjavítási mozgalom­ról. Kínában a munka főformája a kampány. A legkisebbtől a leg­nagyobb feladatok megoldása érde­kében kampányokat, mozgalmakat szerveznek és úgy oldják meg azokat. Eredményes befejezéshez közeledik az a mozgalom, amelyet a kártevők: a mezei verebek, ezenkívül a legyek, szúnyogok, egerek, patkányok irtása érdekében szerveztek. Befejezéshez közeledik több egyéb kampány is. Ezek közül azonban a legjelentősebb az, amelyet a párt a munkastílus megjavítására hirdetett meg és ame­lyet gondos munkával hajtanak végre. A gondosságra, körültekintésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy négy szakaszra tagolva szervezték meg ezt a mozgalmat. Az első szakasz a véle­mények, nézetek kicserélésének, azaz a nyilvános bírálatnak a szakasza volt. Ennek a jeleivel a következő­képpen találkoztak a küldöttség tag­jai: Az üzemekben feltűnt, hogy na­gyon sok a faliújsághoz hasonló pa­pír a falakon, gépeken. Nem valami szép dekorációt kell ezalatt érteni, mert megtörtént az is, hogy újság­papírra festettek rá valamilyen szö­veget. Kíváncsiskodásunkra elma­gyarázták a kínai elvtársak: ezek mind egy-egy bírálatot, figyelmezte­tést tartalmaznak és lényegében ez jelentette a kampány első szakaszát. A dolgozók túlnyomó többsége ilyen formában elmondotta véleményét a legkülönfélébb gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban, azaz bí­rálatot gyakorolt felettük. Eléggé jel­lemző adat, hogy a szövetkezeti köz­pontban, ahol 5200 — a központi vál­lalatokkal együtt — alkalmazott van, 17 000 ilyen „faliújságot”, bírálatot írtak a dolgozók. Az a szabály alakult ki, hogy min­den egyes bírálatot ki kellett függesz­teni a legszélesebbkörű nyilvánosság elé és csak akkor lehetett bevonni, amikor már intézkedés történt a bí­rált hiányosság kijavítására, vagy más formában válaszoltak rá, pél­dául elvetették a bírálatot, mert nem volt reális. A bírálatok során jobboldali néze­tek is napvilágra kerültek, sőt, erő­teljesen kezdett aktivizálódni a jobb­oldal és próbálta aláásni a néphatal­mat. A párt azonban ezzel számolt és ellentámadásba ment. Ez volt a kampány második szakasza. Nyilvá­nosan, a tömegek előtt vitatták meg a jobboldaliak nézeteit és verték vissza azokat a tények alapján. Itt törekedtek arra, hogy a jobbolda­liak, az érvek hatására, ismerjék is el tévedéseiket, ami legtöbb esetben sikerült is. Ezáltal hallatlan mérték­ben növekedett a pártnak a tekinté­lye, mert bebizonyosodott politikájá­nak is az igaza és sikerült elszigetel­nie a tömegektől a jobboldaliakat. A nyílt vita mellett természetesen egyéb intézkedéseket is hoztak a jobboldaliak ellen. Ezek lényege a fi­zikai munkával való átnevelés, ki­sebb esetekben pedig ennél még eny­hébb ítéletetet is hoztak. Ezután sor került a bírálatok alap­ján a hiányosságok kijavítására (har­madik szakasz), majd pedig értéke­lik a kampány során végzett munkát, levonják a megfelelő tanulságokat (negyedik szakasz). Végefelé jár ez a kampány is. Több helyen érdeklődtek ez iránt, hiszen idehaza ez erősen foglalkoztatja a közvéleményt, Csen Ji miniszter­elnökhelyettes elvtárssal, Vang elv-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents