Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-21 / 68. szám
ÄSÄS.V» Hftjf MÂU€m$ i&i&ï&ï&r&S^ ÆÎÆÎÆi«£Æ£ÆÎÆÎÆ£ÆÎÆ£ÆÎÆ^' rr EMLÉKEZZÜNK A DICSŐ TA N ÁCS KOZ TA RSA SAG KA ! Szekszárd város lakói örömmel hallgatják a Tanácsköztársaság kikiáltásáról érkező híreket. A z 1919-es események a magyar ^ történelem, a magyar proletariátus harcának egyik legszebb, legdicsőbb tettei közé tartoznak. Az orosz proletariátus után másodiknak a civilizált Európa közepén megteremtette a magyar proletariátus a saját hatalmát, a proletárállamot. A magyar proletariátus hatalmas diadala — óriási csapást mért a burzsoá ideológiára, amely szerint az Októberi Szocialista Forradalom, s annak nyomán létrejött Szovjetunió csupán orosz sajátosság, —■ s ami ebből következik: más nemzetek részére járhatatlan út. A magyar forradalom bebizonyította: az októberi forradalom a sajátos vonásaitól eltekintve, nemzetközi érvényű, hogy a szovjet forradalom tipikusan szocialista forradalom és lényegében pél daképül szolgál a többi országok proletárforradalmának. Hazánkban a történelem folyamán először került hatalomra a magyar dolgozó nép. Az egyik teendője az volt a fiatal Tanácsköztársaságnak, hogy választójogot adott a dolgozóknak. Választó és választható volt minden dolgozó. 1919. április 7-én volt a választás: több mint 4 és félmillió dolgozó járult az urnák elé. Több mint négymillió választó szavazott a Tanácsköztársaság jelöltjeire. Sok tennivalója akadt a fiatal proletárállamnak. Megszüntette a burzsoá bíróságokat, — helyettük munkásbíróságot, forradalmi törvényszéket szervezett, kisajátította és társadalmi tulajdonba vette az ipari, bánya- és közlekedési nagyüzemeket, bankokat és pénzintézeteket. Kisajátította a 100 holdon felüli földbirtokokat — s ezzel először szűnt meg Magyarország ezeréves történetében a nagybirtokok uralma. A Tanácsköztársaság törvénybe iktatta a nyolcórás munkanapot, amelyért évtizedekig folyt a harc a tőkésekkel. Fizetés, szabadság, igen széleskörű társadalombiztosítás, kinyíltak az iskolák, üdülők, szanatóriumok ajtajai. A tanonctörvény a fiatalok életkörülmény énék javítását szolgálta. Nagy gondot fordított az anya- és gyermekvédelemre. A fiatal Tanácsköztársaság útjában állt a Szovjetunió ellen készülő intervenciós csapatoknak. Terveik za vartalan megvalósításához meg kellett dönteni a proletárhatalmat. Háromhetes békés időszak után fegyvert kellett fogni a haza védelmére, hiszen 150 000 román, cseh, jugoszláv és francia katona állott a határokon állig fegyverben. Velük szem ben mindössze 49 000 ember. Huszonkilenc hadosztályt már a Tanácsköztársaság szervezett. Két hét alatt újabb ül zászlóaljat küldött a frontra. Román csapatok elérték a Tiszát és május 1-ig Szolnokot is elfoglalták. A Tanácsköztársaság kiadta a jelszót: „Be a Vörös Hadseregbe!” Sikeres ellentámadás Szolnoknál és Salgótarjánnál — felszabadította Észak-Magyarországot és Kelet-Szlo- vákia nagy területét. Két nap alatt, május 3—4-én Budapesten, a városokban és falvakban _ 90 000 munkás és paraszt jelentkezett önként a Vörös Hadseregbe. Néhány hét alatt 117 zászlóaljat fegyverzett fel a Tanácsköztársaság, s ezzel lényegében új hadsereget hozott létre. JLJ egyénkben is sok-sok dicsőséges tett fűződik a Tanácsköztársaság megalakításához, s annak tevékenységéhez. Budapesten március 21-én kiáltották ki a Tanács- köztársaságot, megyénkben azonban számos helyen már négy-öt nappal előbb is létrejöttek az új állam szervei, a direktóriumok. így például Bonyhádon március 18-án vette át a proletariátus a község irányítását, kizárva általában az osztályidegen elemeket a község éléről. Felszámolták a virilisták által alakított képviselői testületeket. Szekszárdon már március 14-én délelőtt sor került a direktórium megválasztására. A megválasztott direktórium tagjai azonnal felszólították dr. Mayer Gyula főispán-korVilág proktárjai egyesüljetek' Be a vörös hadseregbe! Több. mint nixi frig itt» vérünket * Mid mJndnvljunl édrunvi» Tfitvir te* »été* gyilkolt», proltti.- » tnisnyttlvä pn&tlrt Vájjon asifrt? Hogy «Ijtmnrmÿam fritiihiigyaMflrii Lrixh**, hogy fûmytdv» tovíMv tpiettrb rjb«iolg»urtOiO»k aranyptrsnkurt. Ndrttk ilrPhaUlharc. makik cirkais* Uh-inyouZ* volt Kuatg /«éasmAJOW tgytt^C-j cflaa mmxitoH proUUrok «fcv» tuai/a. mcUytl kMltsögtúi teprat hgtBiitL trtaHak meg cukdxAt eoltaasi ai 6 c zen n reá keüíakben éa nti^Mhi ea.ijafcjh.3i0 <i »«yifaa uere^rt e«Y mód va*. kegy ttt jón ángyai i Be « 'JTÖPÖsss Éstaa«aaBoa'*©jgt>öi ^ ^Um «ah. Kicsevsrtni a katokut a betörték tért* Veszélyben a fiatal proletárállam. Megjelennek a falragaszokon a felhí vások: „Fegyverbe!“ Be a vörös hadseregbe!" mánybiztost, hogy állásáról mondjon le. Lényegében ettől a naptól kezdve csaknem minden — az államhatalom szempontjából fontos — kérdésben intézkedtek is a városban. A hatalom tehát éppen egy héttel előbb került Szekszárdon a proletariátus kezébe, mint a Tanácsköztársaság kikiáltása megtörtént. A Tanácsköztársaság rövid időszakában is igen sokat tettek a direktóriumok a munkanélküliségtől szenvedők problémáinak megoldására. A burzsoázia külön adót vetett ki, amelyet minden bürokratikus eljárást félretéve, azonnal be is hajtottak. A befolyt különadó jelentős részét a munkanélküliek ellátásának megjavítására fordították. Több helyen, így például Szekszárdon is, úgynevezett népkonyhát tartottak üzemben a különadóból. A főzéshez szükséges termékek jelentős részét a ku- lákoktól, tőkésektől rekvirálták. Megyeszerte zárolták a direktóriumok a közszükségleti cikkeket. Erre a többi között azért volt igen nagy szükség, mert a burzsoázia — amelynél a négy esztendős háború után egyre nagyobb vagyon halmozódott fel, s a pénz jelentős többsége is az ő kezükbe került — óriási méretű felvásárlásba kezdett. Különösen az úgynevezett hiánycikkekre — amelyek között szép számmal volt közszükségleti cikk is — vetette rá magát. A zárlat idején csak a direktóriumok engedélyével lehetett felhasználni a raktári készleteket. Ezekből a készletekből főleg a munkások és a dolgozó parasztok kaphattak. A kizsákmányoló osztályokhoz tartozók csak a legszükségesebbet vásárolhatták meg ezek közül. A Tanácsköztársaság — mint a proletariátus államhatalma — megkezdte a kizsákmányolás felszámolását. Társadalmi tulajdonba vette a legfontosabb termelőeszíközöket. A megyében valamennyi nagyobb üzemet a direktóriumok lefoglalták és a központi rendelkezéseknek megfelelően, állami tulajdonba vették. Ha valamely oknál fogva egy-egy üzemet nem államosítottak, megtalálták a módját, hogy a termelést, a dolgozókkal való bánásmódot eiben először ilyen juttatásban. Sokan közülük ekkor látták először a Balatont, az urak volt nyaralóhelyét. A burzsoázia azonban nem nyugodott bele a vereségbe. Illegálisan igen aktív szervezkedésbe kezdtek. Már június közepén ellenforradalmi megmozdulásokat észleltek Tolnán, Sióagárdcn, amelynek célja a megye székhely megtámadása és a hatalom átvétele volt. Ezt a fegyveres ellenforradalmi felkelést időben felfedték — fegyveresen szálltak szembe vele a vöröskatonák és az ifjúmunkások. Harcuk sikeres volt, széjjel fzórták a támadókat. Tamásiban május végén a burzsoá restaurációs erők átvették fegyverrel az uralmat, de a Dombóvárról érkező fegyveres erők segítségével ismét a direktórium kezébe került a hatalom. A túlerővel szemben nem tudott ellenállni a fiatal Magyar Tanács-’ köztársaság. Az intervenciósok, akik óriási fegyveres segítséget adtak a hazai kizsákmányoló tőkés osztályok nak. végülis vérbefojtották a Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság 1919 augusztus 1-én bukott meg, de megyénkben számos községben és a megyeszékhelyen is még több napon át a proletariátus tartotta kezében az ügyek intézését. Százharminchárom napig állt fenn a világ harmadik proletárállama, a Magyar Tanácsköztársaság, elsőnek követve az orosz proletariátust. Veresége ellenére előkészítője; előfutára és főpróbája volt népünk jelenlegi győzelmeinek. Az a sok tapasztalat, kiváló eredmények és ekkor elkövetett hibák, amit a Tanácsköztársaság adott, eredményesen hasz náltuk fel. Az első magyar proletárállam kitörölhetetlen emlékeket hagyott a dolgozók szívében. Ez adott erőt a Kommunisták Magyarországi Pártjának nehéz, illegális körülmények között vívott harcához. A magyar munkásosztály, a parasztság legjobbjai tízezrével jelentkeztek a vörös hadseregbe, hogy fegyverrel védjék a munkáshatalmat. lenőrizzék és biztosítsák a jobb, szociális ellátást. A termelés irányítói mellé több helyen teljes jogú ellenőrt küldtek ki. Rendelettel — egyes esetekben a központi intézkedést megelőzve — szabályozták a munkabéreket, amelyek jelentős többletjövedelmet biztosítottak a dolgozóknak. C zámos szociális és kulturális ^ intézkedést hoztak a direktóriumok, amelyekre ma is joggal büszkék vagyunk. Például a lakás- probléma megoldására radikális eszközöket alkalmaztak. Joggal rőke- nyödött meg ezen a burzsoázia. A direktóriumok birtokba vették a lakásoknak azt a részét, amelyet a kulá- kok, a tőkések nem használtak, ami meghaladta tényleges szükségletüket. Ezekbe a lakásokba az addig odúkba lakó, pincelakásokban meghúzódó nincstelen, szegény családokat helyezték el. Szigorú rendeleteket hoztak a lakbérek befagyasztására is. Egy-két esetben, ahol a lakbéreket eimek ellenére felemelték, súlyos büntetést szabtak ki a háztulajdonosokra. A büntetés azonnal végrehajtandó volt. Ma is csalt egyet lehet érteni azzal a kényszerintézkedéssel, amit a direktóriumok tettek a lábbeli-ellátás megoldása érdekében. Dombóváron, Pakson, Szekszárdon zárolták a lábbelikészleteket, s abból csak a dolgozó osztályhoz tartozók kaptak — kedvezményes áron. A számos szociális intézkedés közül még meg kell említeni a fiatalok üdültetésének megszervezését. Ennek végrehajtásé ra az idő rövidsége miatt azonban nem kerülhetett sor. A megyében sajnos nem, de az ország egyéb területén igen sok fiatal részesült életé1919. március 15-1 nagygyűlés Szekszárdon. A haza vé .elmében ...
