Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

ÄSÄS.V» Hftjf MÂU€m$ i&i&ï&ï&r&S^ ÆÎÆÎÆi«£Æ£ÆÎÆÎÆ£ÆÎÆ£ÆÎÆ^' rr EMLÉKEZZÜNK A DICSŐ TA N ÁCS KOZ TA RSA SAG KA ! Szekszárd város lakói örömmel hallgatják a Tanácsköztársaság kikiáltá­sáról érkező híreket. A z 1919-es események a magyar ^ történelem, a magyar prole­tariátus harcának egyik legszebb, legdicsőbb tettei közé tartoznak. Az orosz proletariátus után másodiknak a civilizált Európa közepén megte­remtette a magyar proletariátus a saját hatalmát, a proletárállamot. A magyar proletariátus hatalmas diadala — óriási csapást mért a burzsoá ideológiára, amely szerint az Októberi Szocialista Forradalom, s annak nyomán létrejött Szovjet­unió csupán orosz sajátosság, —■ s ami ebből következik: más nemze­tek részére járhatatlan út. A magyar forradalom bebizonyította: az októ­beri forradalom a sajátos vonásaitól eltekintve, nemzetközi érvényű, hogy a szovjet forradalom tipikusan szo­cialista forradalom és lényegében pél daképül szolgál a többi országok proletárforradalmának. Hazánkban a történelem folyamán először került hatalomra a magyar dolgozó nép. Az egyik teendője az volt a fiatal Tanácsköztársaságnak, hogy választójogot adott a dolgo­zóknak. Választó és választható volt minden dolgozó. 1919. április 7-én volt a választás: több mint 4 és fél­millió dolgozó járult az urnák elé. Több mint négymillió választó sza­vazott a Tanácsköztársaság jelölt­jeire. Sok tennivalója akadt a fiatal pro­letárállamnak. Megszüntette a bur­zsoá bíróságokat, — helyettük mun­kásbíróságot, forradalmi törvényszé­ket szervezett, kisajátította és tár­sadalmi tulajdonba vette az ipari, bánya- és közlekedési nagyüzeme­ket, bankokat és pénzintézeteket. Ki­sajátította a 100 holdon felüli föld­birtokokat — s ezzel először szűnt meg Magyarország ezeréves törté­netében a nagybirtokok uralma. A Tanácsköztársaság törvénybe iktatta a nyolcórás munkanapot, amelyért évtizedekig folyt a harc a tőkések­kel. Fizetés, szabadság, igen széles­körű társadalombiztosítás, kinyíltak az iskolák, üdülők, szanatóriumok ajtajai. A tanonctörvény a fiatalok életkörülmény énék javítását szol­gálta. Nagy gondot fordított az anya- és gyermekvédelemre. A fiatal Tanácsköztársaság útjá­ban állt a Szovjetunió ellen készülő intervenciós csapatoknak. Terveik za vartalan megvalósításához meg kel­lett dönteni a proletárhatalmat. Há­romhetes békés időszak után fegy­vert kellett fogni a haza védelmé­re, hiszen 150 000 román, cseh, jugo­szláv és francia katona állott a ha­tárokon állig fegyverben. Velük szem ben mindössze 49 000 ember. Huszon­kilenc hadosztályt már a Tanácsköz­társaság szervezett. Két hét alatt újabb ül zászlóaljat küldött a front­ra. Román csapatok elérték a Tiszát és május 1-ig Szolnokot is elfoglal­ták. A Tanácsköztársaság kiadta a jel­szót: „Be a Vörös Hadseregbe!” Si­keres ellentámadás Szolnoknál és Salgótarjánnál — felszabadította Észak-Magyarországot és Kelet-Szlo- vákia nagy területét. Két nap alatt, május 3—4-én Budapesten, a váro­sokban és falvakban _ 90 000 munkás és paraszt jelentkezett önként a Vörös Hadseregbe. Néhány hét alatt 117 zászlóaljat fegyverzett fel a Ta­nácsköztársaság, s ezzel lényegében új hadsereget hozott létre. JLJ egyénkben is sok-sok dicsősé­ges tett fűződik a Tanácsköz­társaság megalakításához, s annak tevékenységéhez. Budapesten már­cius 21-én kiáltották ki a Tanács- köztársaságot, megyénkben azonban számos helyen már négy-öt nappal előbb is létrejöttek az új állam szer­vei, a direktóriumok. így például Bonyhádon március 18-án vette át a proletariátus a község irányítását, kizárva általában az osztályidegen elemeket a község éléről. Felszá­molták a virilisták által alakított képviselői testületeket. Szekszárdon már március 14-én délelőtt sor került a direktórium megválasztására. A megválasztott di­rektórium tagjai azonnal felszólítot­ták dr. Mayer Gyula főispán-kor­Világ proktárjai egyesüljetek' Be a vörös hadseregbe! Több. mint nixi frig itt» vérünket * Mid mJndnvljunl édrunvi» Tfitvir te* »été* gyilkolt», proltti.- » tnisnyttlvä pn&tlrt Vájjon asifrt? Hogy «Ijtmnrmÿam fritiihiigyaMflrii Lrixh**, hogy fûmytdv» tovíMv tpiettrb rjb«iolg»urtOiO»k aranyptrsnkurt. Ndrttk ilrPhaUlharc. makik cirkais* Uh-inyouZ* volt Kuatg /«éasmAJOW tgytt^C-j cflaa mmxitoH proUUrok «fcv» tuai/a. mcUytl kMltsögtúi teprat hgtBiitL trtaHak meg cukdxAt eoltaasi ai 6 c zen n reá keüíakben éa nti^Mhi ea.ijafcjh.3i0 <i »«yifaa uere^rt e«Y mód va*. kegy ttt jón ángyai i Be « 'JTÖPÖsss Éstaa«aaBoa'*©jgt>öi ^ ^Um «ah. Kicsevsrtni a katokut a betörték tért* Veszélyben a fiatal proletárállam. Megjelennek a falragaszokon a felhí vások: „Fegyverbe!“ Be a vörös hadseregbe!" mánybiztost, hogy állásáról mondjon le. Lényegében ettől a naptól kezdve csaknem minden — az államhatalom szempontjából fontos — kérdésben intézkedtek is a városban. A hata­lom tehát éppen egy héttel előbb került Szekszárdon a proletariátus kezébe, mint a Tanácsköztársaság kikiáltása megtörtént. A Tanácsköztársaság rövid idősza­kában is igen sokat tettek a direk­tóriumok a munkanélküliségtől szen­vedők problémáinak megoldására. A burzsoázia külön adót vetett ki, ame­lyet minden bürokratikus eljárást félretéve, azonnal be is hajtottak. A befolyt különadó jelentős részét a munkanélküliek ellátásának megja­vítására fordították. Több helyen, így például Szekszárdon is, úgyne­vezett népkonyhát tartottak üzem­ben a különadóból. A főzéshez szük­séges termékek jelentős részét a ku- lákoktól, tőkésektől rekvirálták. Megyeszerte zárolták a direktóriu­mok a közszükségleti cikkeket. Erre a többi között azért volt igen nagy szükség, mert a burzsoázia — amely­nél a négy esztendős háború után egyre nagyobb vagyon halmozódott fel, s a pénz jelentős többsége is az ő kezükbe került — óriási méretű felvásárlásba kezdett. Különösen az úgynevezett hiánycikkekre — ame­lyek között szép számmal volt köz­szükségleti cikk is — vetette rá ma­gát. A zárlat idején csak a direktó­riumok engedélyével lehetett fel­használni a raktári készleteket. Ezek­ből a készletekből főleg a munká­sok és a dolgozó parasztok kaphattak. A kizsákmányoló osztályokhoz tar­tozók csak a legszükségesebbet vá­sárolhatták meg ezek közül. A Tanácsköztársaság — mint a proletariátus államhatalma — meg­kezdte a kizsákmányolás felszámolá­sát. Társadalmi tulajdonba vette a legfontosabb termelőeszíközöket. A megyében valamennyi nagyobb üze­met a direktóriumok lefoglalták és a központi rendelkezéseknek megfe­lelően, állami tulajdonba vették. Ha valamely oknál fogva egy-egy üzemet nem államosítottak, meg­találták a módját, hogy a termelést, a dolgozókkal való bánásmódot ei­ben először ilyen juttatásban. So­kan közülük ekkor látták először a Balatont, az urak volt nyaralóhelyét. A burzsoázia azonban nem nyu­godott bele a vereségbe. Illegálisan igen aktív szervezkedésbe kezdtek. Már június közepén ellenforradalmi megmozdulásokat észleltek Tolnán, Sióagárdcn, amelynek célja a megye székhely megtámadása és a hatalom átvétele volt. Ezt a fegyveres ellen­forradalmi felkelést időben felfed­ték — fegyveresen szálltak szembe vele a vöröskatonák és az ifjúmun­kások. Harcuk sikeres volt, széjjel fzórták a támadókat. Tamásiban má­jus végén a burzsoá restaurációs erők átvették fegyverrel az uralmat, de a Dombóvárról érkező fegyveres erők segítségével ismét a direktó­rium kezébe került a hatalom. A túlerővel szemben nem tudott ellenállni a fiatal Magyar Tanács-’ köztársaság. Az intervenciósok, akik óriási fegyveres segítséget adtak a hazai kizsákmányoló tőkés osztályok nak. végülis vérbefojtották a Ta­nácsköztársaságot. A Tanácsköztár­saság 1919 augusztus 1-én bukott meg, de megyénkben számos község­ben és a megyeszékhelyen is még több napon át a proletariátus tar­totta kezében az ügyek intézését. Százharminchárom napig állt fenn a világ harmadik proletárállama, a Magyar Tanácsköztársaság, elsőnek követve az orosz proletariátust. Ve­resége ellenére előkészítője; előfu­tára és főpróbája volt népünk jelen­legi győzelmeinek. Az a sok tapasz­talat, kiváló eredmények és ekkor elkövetett hibák, amit a Tanácsköz­társaság adott, eredményesen hasz náltuk fel. Az első magyar proletár­állam kitörölhetetlen emlékeket ha­gyott a dolgozók szívében. Ez adott erőt a Kommunisták Magyarországi Pártjának nehéz, illegális körülmé­nyek között vívott harcához. A magyar munkásosztály, a parasztság legjobbjai tízezrével jelentkeztek a vörös hadseregbe, hogy fegyverrel védjék a munkáshatalmat. lenőrizzék és biztosítsák a jobb, szo­ciális ellátást. A termelés irányítói mellé több helyen teljes jogú ellen­őrt küldtek ki. Rendelettel — egyes esetekben a központi intézkedést megelőzve — szabályozták a munka­béreket, amelyek jelentős többletjö­vedelmet biztosítottak a dolgozók­nak. C zámos szociális és kulturális ^ intézkedést hoztak a direktó­riumok, amelyekre ma is joggal büszkék vagyunk. Például a lakás- probléma megoldására radikális esz­közöket alkalmaztak. Joggal rőke- nyödött meg ezen a burzsoázia. A di­rektóriumok birtokba vették a laká­soknak azt a részét, amelyet a kulá- kok, a tőkések nem használtak, ami meghaladta tényleges szükségletü­ket. Ezekbe a lakásokba az addig odúkba lakó, pincelakásokban meg­húzódó nincstelen, szegény családo­kat helyezték el. Szigorú rendeleteket hoztak a lak­bérek befagyasztására is. Egy-két esetben, ahol a lakbéreket eimek el­lenére felemelték, súlyos büntetést szabtak ki a háztulajdonosokra. A büntetés azonnal végrehajtandó volt. Ma is csalt egyet lehet érteni azzal a kényszerintézkedéssel, amit a di­rektóriumok tettek a lábbeli-ellátás megoldása érdekében. Dombóváron, Pakson, Szekszárdon zárolták a láb­belikészleteket, s abból csak a dol­gozó osztályhoz tartozók kaptak — kedvezményes áron. A számos szo­ciális intézkedés közül még meg kell említeni a fiatalok üdültetésének megszervezését. Ennek végrehajtásé ra az idő rövidsége miatt azonban nem kerülhetett sor. A megyében sajnos nem, de az ország egyéb terü­letén igen sok fiatal részesült életé­1919. március 15-1 nagygyűlés Szekszárdon. A haza vé .elmében ...

Next

/
Thumbnails
Contents