Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-19 / 66. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 március 19, Asszonyoknak—láúy-okmtk Áz öltözködésről üzeneteink — Az én férjem az olyan ember, hogy ha meglátja, hogy a Gábor bará,tja vett valamilyen ruhát a feleségének, akkor már másnap ő is ugyanolyat vesz nekem. Tudja milyen jó dolog ez nekem? Majd megpukkad az asszony, amikor az új ruhában beállítanak hozzánk, gondolván, hogy majd irigykedni fogok és közben előveszem a szekrényből az én ruhámat és megmutatom, hogy már nekem is van olyan... — Tehát maga asszonytárs örül ennek? — Természetesen. Ennek csak örvendeni lehet... — Én pedig a maga helyében enek nem örülnék. Az igaz, hogy jó érzés azt mondani, hogy „nekem is van már ilyen ruhám”. De aki csak erre törekszik, az kiadja a rengeteg pénzt a ruhára, mégsem tud szépen öltözködni. Lesz ugyanolyan ruhája, mint a barátnőjének, de kérdés, hogy ez önnek mint tulajdonosának megfelel-e. Ugyanis azt minden asz- szonynak tudnia kell, hogy hiába sz ép, értékes egy ruha — az „jól áll” és szépen hat mondjuk a barátnőjén, de magának már nem biztos, hogy ,illik”. Ruhát sosem szabad azért me gvenni, mert másnak is van, mert a másik asszony hatásosan díszeleg benne. Aki ízlésesen, szépen akar öltözködni, az mindig saját testalakjá bál, egyéniségéből indul ki. Aki nem ezt teszi, az gyakran megjár és hiába varratta a legdrágább anyagból a ruháját, attól még a többi asszonyok derülnek rajta. Képzeljünk el például egy molett nőt, ha megjelenik az utcán, mondjuk loknis szoknyában. Nyilván nem lesz valami irigy lésreméltó megjelenése. De például, ha egy karcsú nő jelenik meg így, számíthat sikerre. — Az egyéniséget sem lehet figyelmen kívül hagyni. — Mi köze az én egyéniségemnek az én öltözködésemhez? Mert azzal még csak egyetértek, hogy a testalkatomra kell szabni a ruhákat, vagy vásárolni. — Nagyon sok köze van az egyéniségnek is az öltözködéshez. Képzeljen el például sportöltözékben egy higgadt, nyugodt természetű nőt, aki éppen egyénisége miatt a sporttól is mindig távoltartotta magát és a viselkedése, mint mondani szokták, „kicsit túl komoly”. Nos, ugye ez is kicsit furcsa volna. Ugyanakkor a sportöltönyök nagyon jól hatnak a kicsit férfias, élénk, vidám egyéniségű nőkön, természetesen, ha még ezzel párosul a megfelelő testalkat is. Azt ugyanis nem szabad sosem elfelejteni, hogy az öltözködésnél na gyón fontos a testalkat és az egyéniség figyelembevétele, de e két „szempont” szorosan összefügg, sosem lehet szépen, ízlésesen öltözködni, ha a kettőt elválasztjuk egymástól és csak az egyikre vagyunk tekintettel. — Ha tehát figyelembevettem a testalkatot és az egyéniséget, akkor már csak a pénz kell... — Mondhatjuk így is, hogy akk or már csak a pénz kell, de még ezután is tekintettel kell lenni egy do logra, nem utolsósorban azért, hogy öltözködésünk lehetőleg olcsó is leg yen. Először is nem feltétlenül csak arra kell törekednünk, hogy minél több ruhánk legyen, hanem arra, hogy ha csak egy van is mondjuk a megjelenésekre, az legyen lehetőleg egy teljes garnitúra. Hiába vásárol juk például nyakra-főre a cipőket és válogatjuk közülük a legértékesebbeket, ha azok nem illenek a ruhánkhoz. Vagy hiába van tíz sálunk, kendőnk, ha az nem illik a ruhánkhoz. Ezeket is összhangba kell hozni öltözködésünknél és mielőtt ruhát vásárolunk, arra is gondoljunk, hogy lesz-e hozzá megfelelő cipő és egyéb kellék. Ha erre is ügyel, akkor már nyugodtan mehet a boltba... Híres emberek Matematikusok VÍZSZINTES: 1. Széptevés. 4. Német matematikus. 8. Adnak neki. 11. Egyetemi előadásról. 13. Ize. 15. Paripára. 16. Ut latinul — fonetikusan. 18. Rokon. 19. Y. S. T. 20. Tőzsde. 22. L-vel a végén női név. 23. Fazon belseje! 24. Becézett női név. 25. Költői műfaj. 28. Mosószer. 31. A végtelen sorok elméletében alkotott nagyot ez a matematikus. 33. Néz. 35. Mindenkinek juttat. 38. Rugalmas erőátadó közeg. 39. Történelmi mese. 40. Alagi Torna Egylet. 42. Ifjúsági regényíró. 44. Futkározó. 45. Cigarettázik. 47. Szükséges. 48. Ez. 49. Déli folyó. 51. Folyó spanyolul. 52. Vaspálya. 53. Oroszországban élt sokáig ez a svájci matematikus. 54. Eregro belseje. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy magyar matematikus. 2. Nemzet. 3. Felbontja, rendezi a mosott gyapjút. 4. Menni angolul. 5. Szendergő. 6. Szám. 7. Sajt fele! 8. Piszkáló. 9. Becézett férfi név — névelővel. 10. Sokat adott a matematikának ez a tudós. 12. Helyhatározórag. 14. E nap. 17. Könyveket alkot. 20. Felhős. 21. Finoman udvarol. 26. Fiatal — népiesen. 27. Kocsi. 28. Itt, németül. 29. A program eleje! 30. Irány. 32. Ételhez való. 33. Ókori matematikus. 34. Nem egészen normális. 36. Ezen a helyen. (Utolsó kockába két betű írandó!) 37. Matematikus. 41. Tamás becézve. 41/a. Fonál. 43. Egy kicsit. 45. Bútorpusztító. 46. Lapjai. 49. Tiltás. 50. Argon vegyjele. Jobb, ha megvárja az egy évet „Szőke vagyok” jeligés olvasónknak: Kedves 17 éves „szőkeség”, mi ugyan nem ismerjük eléggé szerelmüket, leveléből sem túl sokat tudunk meg, de kérdésére nyugodtan merjük adni azt a tanácsot, hogy várja meg azt az egy évet, amit a fiú kér, vagyis az udvarlója, aki azt ígérte, hogy csak egy év múlva veszi el magát feleségül. Most is szeretik egymást, mint írja levelében, de még akkor is jobb, ha megvárják azt az egy évet. ön többek között arra is gondol a fiú kérésénél, hogy az csak hitegetni akarja magát. Igaz, a lányoknak bizonyos mértékig mindig fenntartással kell fogadniok a különféle j,ajánlatokat“);, vallomásokat", de legalább ennyire figyelembe kell venni azt is, hogy a fiú minden bizonnyal józan megfontolásból mondja azt, hogy csak egy év múlva veszi el feleségül. Egyrészt tudja minden bizonnyal, hogy a 17 éves leány házassága egy kicsit korai. másrészt fjedig, mert tudja, hogy egy jó házassághoz alaposan meg kell ismernie a feleknek egymást és jobb legény- és leányfejjel türelmesen várni és leszűrni a kapcsolataikból, az egymás iránti viselkedésükből a megfelelő tanulságot, mint később rájönni arra, hogy rosszul sikerült a házasságuk. „A falu zsémbelésére” pedig csak azt a választ adhatjuk, amit már sok más olvasónknak is tanácsoltuk, hogy ne törődjenek azzal, hogy mit beszélnek a faluban, saját gondjaikon más nem tud segíteni, csak saját maguk. ] Kéményseprő — szerencsétlenség? „Családos vagyok*’ jeligére: Esetük szerfelett érdekes. A férj napközben dolgozni jár, de egy délelőtt véletlenül hazamegy és ott találja valakivel a feleséget a konyhában és beszélgetnek. A férj mindezekután gyanúsítgatásba kezd és családi veszekedésbe kezd. Azt javasoljuk, hogy próbálja türelmesen nyugalomra bírni férjét. Magyarázza meg neki, hogy egy kéményseprőnek rendszeresen fel kell keresni a lakóházakat, egyrészt azért, hogy 'kitisztítsák a kéményt, másrészt pedig azért, hogy beszedjék a kéményseprődíjakat. Nos, amikor pénzért mennek, nyilván bekopogtatnak a konyhába, többnyire bemennek és ha valaki va. lakihoz bemegy, elkerülhetetlen a beszélgetés. Cj tudományos folyóiratok Kínában 1958-ban száz új tudományos folyóirat jelenik meg Kínában. Ebből 50 természettudományi és technikai folyóirat lesz. Ez is mutatja, milyen nagyarányú az a kulturális és technikai forradalom, amely most Kínában végbemegy. 1957-ben Kínában 600 folyóirat jelent meg. Ebből 130 társadalomtudománnyal, 230 természettudománnyal, 110 pedig irodalommal és művészettel foglalkozott. A többi a nemzetiségek és más nemzetek nyelvén jelent meg. Operát kap a norvég főváros Több évi előkészítő munka után Oslóban 1958 őszén megkezdi működését Norvégia állami operája. Eddig külföldi együttesek vagy hazai műkedvelő csoportok tartottak operaelőadásokat Norvégiában. Az állami operaegyüttes tíz szólóénekesből, énekkarból és balettcsoportból áll majd. Az együttes évente száz opera- előadást tart Oslóban, hatvanat pedig vidéki városokban. Minél több embert bevonni a község közös ügyeibe — Most, hogy a boltban voltam, x többen is jöttek azzal, hogy mondjuk el a tanácsnál, rendezzenek gyakrabban olyan előadásokat, mint legutóbb, amit az állatorvos tartott. Tudja, olyan gazdagyűlés- féle volt és az állatorvos tartott állategészségügyi előadást. Mondhatom, olyan nagy volt a gazdák ! érdeklődése, amit itt, Kisdorogon nem igen lehetett tapasztalni — magyarázza Lovász Márton, majd hozzáteszi : — Az is igaz viszont, hogy a tizenkét év alatt kevés volt az ilyen előadás, mondhatom, nem is volt. Tizenkét esztendeje, hogy itt letelepültünk, de nem kaptunk tájékoztatót, hogyan is kellene, hogyan is lehetne jobban gazdálkodni. Mindenki küszködött, dolgozott a saját elgondolása szerint. Nem ismertük a földeket és nem mondta senki, hogyan forgassuk magunkat. Persze, előbb kellett volna fölébredni, akkor már sokkal előbbre volnánk. Csak hallgatom, hogyan sorolja el Lovász Márton a kisdorogi parasztok sok gondját-baját. És igazat kell neki adnom. Nem volt könnyű, ahogyan a messziről ide- szakadt székelyek tíz körömmel kapaszkodtak meg az itteni földön. Az igaz, hogy földet, házat, felszerelést kaptak, mégis, ugyanolyan körülmények között is hátrányban voltak az őslakosokkal szemben, mert hiányzott számukra az, ami itt már apáról fiúra szállt — a föld ismerete. Ez volt a baj, nem az, hogy „nem tudnak gazdálkodni”. És nem volt, aki tanítsa őket. Ezért várják annyira az útmutatást, tudni akarják, hogyan kell szakszerűen, hozzáértően gazdálkodni. — Javaslatot tettünk 1953-ban, hogy gazdakört kellene alakítani —fűzi tovább a szót Lovász Márton —, de akkor azt kérdezték tőlünk, miféle szektás csoportot akarunk? Pedig csak azt akartuk, legyen olyan hely, ahol a gazdák összejöhetnek és tanulhatnak egymástól. Nem kell nekünk, hogy a kocsmában lessük a füstös kártyát, nincs abból semmi hasznunk. Ha lenne most’gazdakörünk, mi lyen jól ki lehetett volna használni a hosszú téli estéket, előadásokat hallgattunk volna a szakemberek részéről és egymástól is tanultunk volna. Például, meglátogatni azt a gazdát, aki sok tejet visz a csarnokba. Megnézni az istállóját, hogyan gondozza, hogyan eteti a jószágot. Mert azért dolgoznak az itteni parasztok, csakhátaz nem mindegy, hogyan... — És hogyan próbálnak ezen a saját erejükkel változtatni — vetem közbe. — Újjá akarjuk alakítani, illetve kibővíteni a községi Népfrontbizottságot. Az szervezne előadásokat, segítséget adna a tanácsnak a községfejlesztési tervek megvalósításában ... Mert itt a tavasz, javítani kell például az utakat, járdát kell csinálni... lesz itt tennivaló, de annyi... És rendet kell teremteni az emberek fejében is... — Hogyan érti ezt? — kérdezem. — Tudja, sokat beszélnek az emberek. Újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, politizálnak. Azt mond ják, a paraszt nem igen politizál. Dehogynem. Vannak dolgok, amelyekben nagyon jó meglátásuk van, de van, amit éppen félremagyaráznak. Olyasmit is emlegettek, hogy megint erőszakkal akarnak csoportot csinálni. Meg kel! az ilyen esetekben magyarázni az embereknek, hogy a kormány nem kényszerít senkit, szövetkezni csak önkéntes alapon lehet; és hogy a szövetkezet azért mégis csak jobb — Itt, Kisdorogon, nagyon megrázta az embereket, hogy 1956 októberében felgyújtották a szövetkezet istállóját — kapcsolódik be a beszélgetésbe Hollentunder József. — Pedig meg lehetett nézni akkor a szövetkezetét... És a tagok sem éltek rosszul. Emlékszem egy esetre. Az öreg Molnár, látom, kesereg. Pista bácsi, menjen be a szövetkezetbe, meglássa, sokkal jobb lesz. Disznót is tud vágni. Csakugyan a következő évben két ekkorát vágott — mutatja az asztal magasságát. — Mióta nincs csoport, az öregnél sincs disznó. — Ezért kell kibővíteni a Népfront-bizottságot — veszi át a szót újból Lovász Márton. — Tanítani kell az embereket gazdálkodni, magyarázni nekik a politikát, és minél több embert bevonni a község közös ügyeibe, mert két szemünk van és ha hárman vagyunk, hat szem többet lát... A Népfront-bizottságban számítunk olyan emberekre is, akik eddig minden tői távoltartották magukat, vagy 1956 után visszahúzódtak. Számítunk Bíró Vilmosra, Pere Gáborra, Forrai Jánosra, Venhardt Károlyra, aki egyébként tanácstag is ... Rajtuk kívül még másokra is ... • * * A beszélgetés óta Kisdorogon megtörtént már a Népfront-bizottság kibővítése. Hatvannál több gazda gyűlt össze ebből az alkar lomból, a községi tanácstagok és kívülállók. A Népfront-bizottság tagjaivá választották többek között Illés Gergelyt, Bíró Vilmost, Venhardt Károlyt, Forrai Jánost, akik közre akarnak működni abban, hogy megfelelő módszerekkel további fellendülést hozzanak a község életébe. (Bognár) Több mint negyven filmet gyártanak idén Kínában A Kínai Népköztársaságban négy nagyobb filmgyár működik, a pekingi, a sangháji, a csancsungi filmgyár és az Augusztus 1. Filmgyár. A gyárak együttesen az idén több mint 40 játékfilmet, ezenkívül sok dokumentum-, tudományos- és rajzfilmet gyártanak. Az új filmek hír szerint témakörükben és jellemükben sokrétűbbek a tavalyiaknál. A kínai falu életéről szól majd A pl őnix dala, a Furulyaszó, stb. Az ápolónő naplója, A boldogság, az Ifjúkori lépés, A sangháji leány, a mai kínai fiatalok életét eleveníti meg a vásznon. A nemzeti kisebbségek életét mutatja be a Dal a szerelemről és a Határtűz. A kínai nép forradalmi harcának történelmi jeleneteit örökíti meg a Víz, A lupaoi esemény, A párt leánya, a Névtelen hős és több más film. Az előző évihez képest több film Készül klasszikus kínai operákból is. A tenger lelke című film egy kuo- mintangista hadihajón történt lázadást mutat be. A felsoroltak között több színes film is szerepel. Kínában az idén mintegy 100 külföldi filmet mutatnak be, köztük a szovjet Csendes Don, Othello, Negyvenegyedik című filmet. Bemutatásra kerül majd A nagy és kicsi .című jugoszláv film is. Első ízben lát majd az idén a kínai közönség görög, norvég, osztrák és ausztráliai filmet. A papírsárkány című színes, művészfilmet tavaly kezdték forgatni, s hamarosan elkészülnek vele. A film francia—kínai kooprodukcióban készül. Ez költői mese három francia kisgyermekről, akikhez Kínából egy papírsárkányt hoz a szél a majomkirály képével és egy kínai gyermek levelével. A kínai fiúcska ebben a levélben vendégségbe hívja azokat, akiknél a sárkány leszáll. A papír- sárkányon ábrázolt majomkirály megelevenedik és varázslataival lehetővé teszi, hogy a francia gyermekek elrepüljenek Kínába, ahol ismeretlen pajtásuk felkutatása során sok érdekes élményben részesülnek.
