Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-19 / 66. szám
1998 március 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mindenkinélï a figyelmébe ajánljukt Pincehelyen a parasztasszonyok is politizálnak Eltemették Kőműves Sándor elvtársat Mielőtt a dolog lényegére térnénk, elmondom, hogy Pincehelyen a mező gazdaság szocialista átszervezése első sorban a parasztasszonyoktól függ. Hogyan termeljenek, hogyan gazdálkodjanak, ebben Pincehelyen az asszonyok mondják ki a végszót. Ezt elmondta a községi párttitkár, a tanácselnök, több egyéni paraszt és több tsz tag is. Ezen túlmenően pedig magam is meggyőződtem róla. Imre János köztiszteletben álló parasztember a községben, jó dolgos, okos, tárgyilagos. — Nézze kérem, én tudom, hogy a Itisparcella gazdálkodásnak nincs jövője. Azt is tudom, hogy a szövetkezetben könnyebben boldogulnék, mint így. Be is állnék minden gondolkodás nélkül, mert én már voltam tsa-ben, 1 tudom, hogy ott jobb, de nem állok be, mert a feleségem abban a pillanatban otthagy, ezt pedig nem akarom. — mondta Imre János, —■ Hagyjanak minket békén, dolgozunk mi annyit, hogy annak az isten a megmondhatója, a rendszerrel elégedettek vagyunk, jól megy sorunk, nincs semmi panaszunk. De a csoportba nem megyünk, nem akarok mégegyszer cseléd lenni. Voltam már én éppen eleget, 12 éves koromban már az uraság tarlóján kettő- zősködtem az apámmal. Én nem szeretem, ha parancsolnak, én független akarok lenni. Azt akarom, hogy az uram is független legyen. így ahogy most dolgozunk, nem parancsol senki, ha 4 órakor megyek ki a mezőre jó, ha 10 órakor megyek úgy is jó, nem tesz szemrehányást senki. A csoportban ezt nem tehetném meg —- mondta el érveit kontraképpen a \ feleség, Imre Jánosné. Ugyanígy van a pincehelyi egyéni gazdák mintegy 80 százaléka. Az ember menne a tsz-be. az asszony nem akar, mondván, nem adja fel függetlenségét. Szalai Márton 9 holdas egyéni gazda mái’ a belépési nyilatkozatot is aláírta. Alit a közgyűlés, éppen szavazni akart a tagság, hogy felveszik-e Szalai Mártont tagnak, ott termett a felesége, nagy csetepatét csinált, összetépte a belépési nyilatkozatot, s megmondta az urának, ott a plénum előtt, ha belép a csoportba, fel is út. le is út, mehet a háztól. Végülis nem lépett be Szalai Márton a tsz-be. Felkerestem két termelőszövetkezeti családot is: Petkó Ferencéket és Marosi Jánosékat. Petkóék 1951-ben lépteik be a csoportba. Hogyan határozták el magukat, hogy a közösbe léptek — kérdeztem. — Az igazat megvallva a feleségem agitált meg, ő hozott ide a csoportba. De nem bántam meg. Azelőtt egyéni koromban 8 holdon gazdálkodtam, most meg gyalogmunkás vagyok itt a csoportban, de nincs semmire gondom. A hivatalos ügyeket elintézi helyettem a vezetőség, én csak év végén tartom a zsákot, s ami a munkám után jár, azt hazaviszem. Ha valami magánügyem « van elintézni való, szólok a brigádvezetőnek és minden szó nélkül elmehetek. Ha nem akarok rekkenő hőségben dolgozni nyáron kimegyek hajnalban, vagy este későn kapálni, ebbe nem szól bele senki. A föld ki van mérve, a munkát mindenki akkor végzi el, amikor neki éppen jólesik, természetesen a megszabott időre el kell végezni. Őszintén mondom, gondom az égvilágon semmire nincs — adta meg a választ Petkó Ferenc. — Az csak mese, hogy a tsz-ben cselédnek áll az ember, ha ez így volna, akkor már régen kiléptünk volna. Sokkal könnyebb, hogy közösben vagyunk. Addig, míg egyénileg gazdálkodtunk, férfinak való munkát is végeztem: zsákokat emel« KIS RIPORT a dunakömlődi baromfitenyésztésről Sajnos, egyelőre csak hallani arról, hogy a baromfitenyésztés termelőszövetkezetekben is milyen kifizetődő .üzemág. Nem egy olyan termelőszövetkezete van a megyének, ahol nagy költséggel elkészültek a baromfiólak, takarmány is van, gondozó is akadna, csak baromfi nincs, ezzel már nem törődnek. Gondolják, aprójószág, hamarabb bekövetkezhet a megbetegedés, elhullás, meg azután megszűnt a ba- romfibeszolgál_tatás, minek vesződjenek vele. így van ez Dunakömlődön is. A helybeli Szabadság Termelőszövetkezet tagjai 1953-tól 1956-ig, tehát három éven keresztül foglalkoztak baromfitenyésztéssel. Saját erőből mintegy 36 ezer forint értékű fűthető, 500 férőhelyes baromfiólat építettek. A budapesti mezőgazdasági kiállításon a bemutatott libájuk I., a pulyka pedig II. díjat nyert. Azután vége lett a kiállításnak, de vége lett a baromfitenyésztésnek is. Knapp György, a tsz brigádvezetőjének szavai szerint jelenlegi terveik szerint gyümölcstárolónak akarják átalakítani. (?) Álljunk meg egy szóra: igaza van a tsz elnökének, amikor azt mondja, nem lehet úgy baromfit tenyészteni, ahogyan ők is próbálták, három fajtát is egyszerre, mert egyik sem tökéletes. Ez mind igaz. De próbálkozzanak akkor csak egy barom- fifajta tenyésztésével. A beszélgetés során azután kitűnt, hogy jövőre pulyka, vagy lúd tenyésztését kezdik, mivel úgy hallották, hogy szívesen vásárolják exportra a három hónapos pecsenyelibákat, ami 40 000 forintot jelenténe évente, nem beszélve arról, ha a nevelést korán kezdik, akkor év végéig két csoport háromhónapos libát is értékesíteni tudnának. Mindez megfontolás tárgya jelenleg, de merjük remélni, hogy a termelőszövetkezet 92 tagja úgy határoz, hogy építsenek máshol gyümölcstárolót, az ólban pedig neveljenek baromfit. Biztosan lesz gondozó is, aki elvállalja P. R. 70 erdőmunkásról szól a Szakszervezetek Megyei Tanácsának jelentése. A hetven erdőmunkás a Bajai Erdőgazdaság Tolnai kirendeltségén, a gemenci erdőben dolgozik, ott van a szállásuk is. A szakszervezetekhez bejelentés érkezett, hogy a munkásszálláson lehetetlen állapotok uralkodnak. A bizottság, mely a bejelentés után a helyszínen tett vizsgálatot, igazolta az előre közölt helyzetet. Az erdőmunkások, nehéz fizikai munkát végeznek. Az év minden napját kint a szabadban töltik, s a munkaidő után ők is szívesen töltenék otthonos munkásszálláson pihenőidejüket. Mindez csak megvalósíthatatlan álom részükre. A szakszervezetek közbelépésére bizonyára megjavítják az erdőmunkások helyzetét. Ugyanis a fabarakk szállásokon összezsúfoltan élnek a munkások. A hetven ágyhoz, hetven lepedőt adtak ki, s amikor 25—30 lepedőt mosatásra elvisznek, addig a munkások a szalmazsákon alusznak. Gyenge minőségű ételt főznek, a szállásokon a patkányok és egerek összerágják a munkások ruháját, pontatlan a bérelszámolás, rosszak a munkaviszonyok, a munkásszállásokon csak egy mosdótál van, a munkások a Dunára járnak tisztálkodni, több év óta a rádióhoz nem vesznek telepet, újság nem jár a munkásszállásra. Azonnal, és a legerélyesebben véget kell vetni a gemenci áldatlan állapotoknak, és itt az ideje, hogy a vállalat vezetői felelősségre vonják a munkásszálláson uralkodó állapotokért az illetékeseket. gettem, kévét adogattam, kocsit ra- kodtattam. De mióta a tsz-ben vagyok, ^iét év óta, férfi munkát nem végeztem. Persze azért dolgozok, egyrészt mert. nem is tudnék meglenni murika nélkül, másrészt hadd szaporodjon a munkaegység. De ha nem dolgoznék, abból is megélnénk amit az uram kap. Higyje el, nekem is sokat kellett könyörögnöm az embernek, hogy beálljunk, mert ő nem akart. De én győztem, elvégre ma már nekünk is van szavazati jogunk — mondta el véleményét a termelő- szövetkezetről Petkó Ferencné. Marosi Jánosoknál szintén a% asszony akarata érvényesült. A gyászoló család, a pártszervezet tagjai és a jó ismerősök tömege kísérte utolsó útjára vasárnap Simon- tornyán Kőműves Sándor elvtársat, a régi kipróbált harcost. Kőműves elvtárs 1919-ben mint vörös katona védelmezte a Magyar Tanács- köztársaságot, amikor a haza fegyverbe szólította a proletariátust. A jforthy-reakeió sötét éveiben rendőri felügyelet alatt volt s időközönként személyes szabadságától is megfosztották. Kőműves elvtárs kommunista módon élt. Kívánsága szerint kommunista módon az egyházi szertartást mellőzve temették el. Ravatalánál a simontornyai munkásőrök álltak díszőrséget. A gyászoló családot, az elvtársakat Ferecsi elvtárs, gyönki járás MSZMP agit,, prop, osztályának vezetője búcsúztatta el. A simontornyai pártszervezet egy hűséges harcostársat és elvhű kommunistát vesztett el Kőműves Sándor elvtárs elhu ny táva^. A '."halmát a kegyelet és a megemlékezés virágaival borították cl. HÍREK I I ök 1950-ben léptek a tsz-be, de 1952- ben, mikor olyan kevés volt a részesedés, az asszony akarata szerint cselekedve, kiléptek. 1955-benszintén az asszony javaslatára visszaléptek, azóta ott vannak, s mint mondták elégedettek, nincs szándékukban mégegyszer kilépni. A pincehelyi helyzet természetesen nem általános. De nagyon sok paraszt család él szerte a megyében ahol az ember, a férj, már egyetért a termelőszövetkezeti mozgalommal, a közösbe állna, de az asszony nem engedi, nem akar menni vele. S hogy °z így van, az többé-kevésbé érthető. A parasztember eljár gyűlésekre, tapasztalatcserékre, hivatalosan, vagy nem hivatalosan megnézi a nagyüzemet, de az asszony nem. És az ember egyedül kevés ahhoz, hogy feleségét is meggyőzze arról, amiről ő már meggyőződött, a nagyüzem fölényéről. Segítsünk a férfiaknak! Politizáljunk többet a parasztasszonyokkal. Mert a gyakorlat igazolja, hogy amit eddig tettünk az kevés, többet, jóval többet kell tenni a parasztasszonyok meggyőzése, megnyerése érdekében. Molnár Lászlóné A Tolna megyei filmszínházak április havi műsora igen gazdag: — több bemutató szerepel a mozik műsorán, melyek iránt már előre élénk érdeklődés mutatkozik. Az áprilisi filmek egyik érdekessége a nagy érdeklődésre számottartó „Patkányfogó1’ című film lesz, melyet Zola regénye alapján vittek filmre a francia filmesek. A film női főszerepét a neves Maria Schell alakítja. Hasonlóan érdekesnek ígérkezik a „Hajsza’“ című szovjet film is, mely egy veszélyes küldetés izgalmas történetét mondja el. A filmet a szekszárdi, tolnai, bonyhádi és dombóvári moziban forgatják majd. Az új magyar filmeket ebben a hónapban Várható időjárás szerdán estig: változó felhőzet, néhány helyen kisebb havazás. A reggeli órákban párásság, helyenként köd. Mérsékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 4—7 fok között. — A Tamási és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezel» keretében működő méhész szakcsoport az 1957-es mézszállítási szerződés teljesítésében második helyezést ért el országosan a céljutalom elnyerésében. Pados István egy darab négykeretes perge- tőt, Vádi Andrásné pedig egy darab NB. kaptárt kapott méhcsaláddal betelepítve. A szakcsoport a méhcsa- ládonkénti egy kilogrammos mozgalmat is március 10-ig teljesítette. — A paksi Vörös Sugár Termelő- szövetkezetnek jelenleg 82 szarvas- marhája van. A termelőszövetkezet vezetősége úgy tervezi, hogy egy 25 tagból álló szarvasmarha törzzsel egészíti ki ezt az állományt. — Az ozorai úttörők színjátszó cső portja március 22-én és 23-án Molnár Ferenc: ,Pál utcai fiúk“’ című színművét mutatja be Ozorán. a „Bolond április’“ című film képviseli a Tolna megyei mozik műsorán. A kedves, szerelmes történetet tárgyaló filmben egy új filmszínészt ismerhet meg a mozik közönsége Mensáros László személyében. A 420-as urak című indiai film II. részét áprilisban a szekszárdi és a tolnai mozi vetíti. Nagy sikerre számíthat a „Feleség“’ című szovjet és a „Mindig veled“’ című keletnémet, valamint a „Fekete dosszié” című francia film is. Távolabbi érdekesség, hogy júniusban kerül megyénkbe a ,-Ne várd áT májust’“ című jugoszláv film, amely az ismert „Tavasz” című Íilmnek a folytatása. — A failcíi földművesszövetkezet havonta megjelenő híradójában rend szeresen ismerteti a szövetkezet dolgozóival a községben lévő termelő- szövetkezet munkáját, terveit. Igyekeznek arra, hogy a termelőszövetkezet eredményeit a lakossággal meg ismert essék. — A faddi földművesszövetkezetnél az igazgatóság elnöke fegyelmi felelősségre vonta és írásbeli megrovásban részesítette Csányi Lajos 2/2. sz. italboltvezetőt, amiért megengedte, hogy az italboltban hazárdjátékot űzzenek. Ugyancsak felelősségre vonta Tantos János felvásárlót, mert ittasan jelent meg munkahelyén. Felelősségrevonás mértéke: írásbeli megrovás és illetményének 4 napi megvonása. — Jól működik a mözsi termelési bizottság. A tagbizottság a helyi tanács mezőgazdasági állandóbizottságával együttműködve végzi feladatát és Czuczor elvtárs, a bizottság elnöke agilis tevékenységével úgy a szerződéskötésnél, mint a gépi munkáknál, szép eredményeket értek el. — A nankingi egyetem hallgatói a párt és a .kormány felhívására, hogy a kínai diákok a tanulás mellett vegyék ki részüket a nép mindennapi munkájából is, úgy határoztak, hogy az egyetem egy-egy hallgatójának egyetemi tanulmányi ideje alatt legalább ezer órát kell falusi vagy üzemi munkával eltölteni. Ennek megfelelően a nankingi egyetemisták hetenként kimennek a szövetkezetekbe és az üzemekbe fizikai munkára, téli és nyári szünidejük egy részét ugyancsak fizikai munkával töltik el. — Ma este 7 órai kezdettel mutatják a Pécsi Nemzeti Színház művészei a Városi Művelődési Ház- Lan Maria Tesarova: „A jégeső sem akadály” című háromfelvonásoe zenés vígjátékát. — Alsónánán ebben az évben a községfejlesztési alapból 5000 forintot fordítanak gyalogjáró építésére. A járdaépítést a lakosság is segíti társadalmi munkával. ÁPRILIS NAGY FILMJEI Pályamunka A vonat kerekei ütemesen csattognak. A mozdonyvezető kinéz a gépből, a mozdonysíp fogantyúját meghúzza, s a gőz sípolva tör elő. A vasúttöltés mellett a munkások abbahagyják a munkát. Csákányaikkal, lapátjaikkal lemennek a töltés oldalába és amíg a vonat elszáguld, a szerszámnyélre támaszkodva figyelik a szemük előtt tovasuhanó vagonokat. Pályamunkások ... * Több mint háromszáz kilométer vasút tartozik a szekszárdi pálya- fenntartási főnökséghez. Háromszáz kilométer sínpár, töltéssel, sorompókkal, átereszekkel, hidakkal, épületekkel és közel hatszáz ember, pályamunkás, műszaki tiszt, csoport- vezető, pályaőr. A négyes szakasz Szekszárdon van. Keresztes György KISZ brigádja javítja, újítja a Szekszárd állomás környéki sínhálózatot. Fiatal, erős emberek valamennyien. Áprilisban lesz egy éve, hogy a brigád a pécsi igazgatóság KISZ brigádjait versenyre hívta, kétszer kaptak már pénzjutalmat. Tavaly a Vasutas Napon 2000, és decemberben az őszi csúcsforgalom befejeztével 1600 forintot. ♦ Az elmúlt évben a szekszárdi főnökség az ország összes pályafenntartási főnökségei közül a versenyben, az élüzem szint teljesítésében, az ötödik helyezést érte el. Ezért a jó eredményért 12 ezer forint jutalmat osztottak ki a pályamunkások és műszaki dolgozók között. » 1958-ban az élüzem címet akarjak elérni. Januárban és februárban a követelmény felett teljesítették terveiket és az élüzem szint eléréséhez szükséges tényezőket. * . Az idén Mözsön és Szekszárdon végeznek nagyjelentőségű felújítási, építési munkát. Mözsön „vágányugratást” építenek és ha elkészülnek az átépítéssel, akkor áthaladó vonatonként 50—70 kiló szenet tudnak a mozdonyokon megtakarítani. Szekszárdon az elavult kitérőket felújítják, és emellett a több mint háromszázkilométeres pályaszakaszon „szalagos” és „kisbrigádos” fenn tartási munkát is végeznek. Az utóbbi két szovjet munkamódszert az elmúlt években kezdték alkalmazni, és lényege az, hogy egyenletessé sok tudják a fenntartási munkát tenni, emellett a brigádok elosztása, termelése a legjobb módszer szerint, a legeredményesebb. * Rendszeres szakmai oktatásban részesítik a pályafenntartási főnökség dolgozóit. Egy oktató tiszt végzi ezt a munkát, és hetenként három Óra oktatáson vesznek részt a pályamunkások. A szakmai oktatás mellett politikai oktatás is van. Az oktatási rendszer — egyébként ez a fokozott követelményeket is jelenti — sokat változott a felszabadulás után. 1945 előtt például elő- munkások, 2—3 hónapos tanfolyamat, a pályamesterek nyolc hónapos tanfolyamot végeztek, most pedig nyolc hónapos, illetve )cét éves tanfolyam elvégzése szükséges, hogy valaki a fenti beosztásokat betölthesse. * Az idén ha terveik, elképzelésük megvalósul, akkor negyedszer tűzik ki az élüzem jelvényt, és ebben a dicsőségben sok munkás osztozkodik, Gellér János brigádjától, a főnökig mindenki. P. J.
