Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
TOLNA MF,GIF» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f DVv u,3 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 64. szám. MA 10 OLDAL, ÄRA: 60 FILLÉR. Vasárnap, 1958 március 16. Ma as nevezheti magát 1848 örökösének9 aki a szocializmusért9 a munkásosztály hatalmáért harcol 1848. március 15-ére emlékezünk, a magyar polgári forradalom és nemzeti szabadságharc száztíz éves évfordulóján. 1848 emléke szorosan összefügg a hazafias érzéssel és a száztíz esztendő elmúlása semmit sem halványította ezt az emléket. Kossu ih, Petőfi, Táncsics és a többi 48-as hősök egész harcuk során szorosan össze tudták egyeztetni a nemzet szabadságának szeretetét az igazi nemzetköziség érzésével. Népünk ma is szeretettel és büszkén emlékezik 48 hőseire, s hiába akarta az 1956-os ellenforradalom bemocskolni 48 tisz ta eszméjét, hiába, akarták Kossuth, Petőfi nevét zászlójukra tűzni korunk népellenes erői, az 1848-as eszmék igazi örökösei mindig a kommunisták voltak és az 1919-en és 1945-ön át vezető úton ma a kommunisták való sitják meg azokat az eszméket, amelyeket 1848 kivívni nem tudott. Ma az szolgálja igazán a nép ügyét, az vallhatja magát 1848 igazi örökösének, aki a szocializmusért, a munkásosztály hatalmáért harcol — fejezte be beszédét Siklósi elv- társ. Az ünnepi beszéd után művészi műsor következett. Negyedszer áraljak él üzemmé Bálaszéki Fűlőházat a Az elmúlt évek során sokat hallottunk a bátaszéki fűtőház vásutasai- nak eredményes munkájáról. Most újabb sikerükről számolhatunk be. Március 29-én immár negyedszer tűzik fel a fűtőház épületének homlokzatára az élüzem csillagot. Az elmúlt évi termelési eredmények nyomán élüzemmé vált fűtő házban nyolcezer forint jutalmat fizetnek ki a legjobb mozdonyvezetőknek, fűtőknek, műszaki dolgozóknak. Az élüzem cím elnyerésében különösen nagy szerepet játszottak a fűtőház KISZ brigádjai. A javításoknál például két KISZ brigád dolgozik, s mindegyik brigád teljesítette a javítási, önköltségi terveiket. Különösen Hange Tibor lakatos brigádja ért el jó eredményt. Az idősebb laka tosck is hasonló eredményeket értek el, mint a fiatalok. Szilágyi Károly és Bene Ignác esztergályos neveit jelenleg is a legjobb munkások között emlegetik. A termelési eredmények elérésében különösen nagy szerepe volt a párt -és szakszervezetnek, ugyanis a két szervezet tagjain keresztül mozgósították az egész fűtőház személyi állományát a tervek teljesítésére. Az elmúlt évben jelentős mennyiségű szenet takarítottak meg — ez a tényező az élüzem cím elnyerésének legfontosabb pontja. 1957-ben a tervezett szénfelhasználással szemben 12 százalékkal kevesebb szenet tüzeltek el a mozdonyokban. Jelenleg a széntakarékossági versenyben különösen Andrási Imre, Bcdcky József és Berták József KISZ mozdonybrigádjai értek el kimagasló eredményeket. Az elmúlt évi eredményes munka az idén is megismétlődik a fűtőházban, az év első két hónapjának tervét, valamint a március közepéig esedékes tervrészt teljesítették és további széntakarékossági eredményeket érnek el. Megyénk valamennyi iskolájában megrendezték a március 15-i ünnepségeket. A középiskolákban mindenütt a KISZ szervezet rendezésében került sor a megemlékezésre. A szónokok mindenütt arról beszéltek, hogy ma valósítjuk meg és fejlesztjük tovább a marxizmus eszméinek vezérletével 48 célkitűzéseit. A szabadsághősök zászlajáról, amelyet Kossuth, Petőfi, Táncsics, Vasvári é- a többiek emeltek magasra, lemos suk a gyalázatot, amellyel az ellenforradalom bemocskolta. Szekszárdon a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Városi Bizottsága és a Hazafias Népfront Városi Elnöksége rendezett ünnepséget a magyar polgári forradalom és nemzeti függetlenségi harc száztíz éves évfordulója alkalmából. Délelőtt 1.0 órakor a párt, a KISZ, a Hazafias Népfront, a tanácsok és fegyveres erők képviselői megkoszorúzták a 48-as emlékművet. Délután 4 órakor került sor az ün- it-pi ifjúsági nagygyűlésre, a Városi Művelődési Házban. Az ülés a Himnusszal kezdődött, maid Bóvári János, a Hazafias Népfront városi elnöke mondott megnyitót. Ezután Lemle Zoltán Petőfi: „Nemzeti daliát szavalta el, majd Siklósi Imre. a Megyei KISZ Bizottság titkára tartotta az ünnepi beszédet Siklósi Imre elvtárs beszéde — Az 1848-as szabadságharc és a polgári demokratikus forradalom 110-edik évfordulójáról emlékezünk meg ma. március 15 én — kezdte beszédét Siklósi elvtárs. — Mi kommunisták és ifjú kommunisták azt valljuk, hogy mi a népi Magyarország hívei vagyunk, március 15-e igazi örökösei, mi váltottuk valóra az elmúlt 13 év alatt a polgári forradalom és nemzeti szabadságharc célkitűzéseit, sőt ennél tovább mentünk, mi a párt által vezetett munkás- osztály államhatalmát, a proletariátus diktatúráját teremtettük meg. Ezután rátért az 1848-as forradalom és szabadságharc előzményeinek ismertetésére. Majd a pesti eseményekről szólva hangsúlyozta: — Dicső szerep jutott e harcban a pest) ifjúságnak. Petőfi az ifjúság feladatát így fogalmazta meg: „A fiatal Magyarország nem akarja a haza kopott bocskorút örökké foltozni hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtől talpig új ruhába akarja öltöztetni.” rált életet teremtettünk ebben az országban. — Ma a társadalmi haladás útja a szocializmus, egész nemzeti létünk összefonódik a szocialista tábor egységével. a Szovjetunióhoz fűződő meleg baráti kapcsolatunkkal. Beszédében szólt Siklósi elvtárs arról, hogy az 1848-as forradalom leverése után 1919-ben virradt fel ismét rövid időre a magyar népre a szabadság hajnala, de csak 1945-ben, a Szovjetunió felszabadító harca eredményeképpen lehettürtk ennek a szabadságnak örökös birtokosai. Ezért örök hála és barátság fűz bennünket a Szovjetunióhoz, amely 1956-ban másodszor is felszabadította hazánkat, amikor a Forradalmi Munkás Paraszt kormány kérésére nem késlekedett segítségünkre sietni az ellenforradalom leverésére. Új stílus a pártmunkában Á Párt Megyei Végrehajtó Bizottság határozatainak helyszíni ellenőrzése Iregszemcsén Csütörtökön a Megyei Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága Iregszemcsén a község pártalapszervezetei- nél megvizsgálta, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban azok a határozatok, amelyek végrehajtását feladatul tűzték ki a megye párt alapszerve- zetei elé. A végrehajtó bizottság tagjai az egész napot a községben töltötték, beszélgettek a párttagokkal, pártonkívüliekkei a párt politikájáról, s a mindennapi életben felvetődő problémákról. A végrehajtó bizottság megállapította. hogy a község pártalapszervezetei sok tekintetben jelentős lépést tettek előre, jó eredményeket értek el a határozatok végrehajtása terén. A januári határozat egyes pontjait külön-külön vizsgálva megállapítható, hogy jelentős például az az eredmény, amelyet a szervezetek munkájának megjavításában értek el. A gépállomási pártszervezetnél kiegészítették a vezetőséget, rendszeresen megtartják a taggyűléseket, melyen a tagok többsége részt vesz. Hasonló a helyzet a rendőrségi párt- szervezetnél is. A még jobb munka érdekében szűk séges lenne azonban, hogy a pártszervezetek vezetősége az ötletszerű feladatok megoldása helyett tervszerűen dolgozzon. Ne máról-holnapra végezze munkáját a vezetőség és a párt- szervezet, hanem legyenek előtte tervek. távlatában lássa a feladatokat, s így teljesen kizárt az a lehetőség, hogy munkáját a kapkodás jellemezze. Hiányosságként említhető meg az is, hogy nem elég szoros a kapcsolat az egyes alapszervezetek vezető(Folytatás a 2. oldalon.) KTSZ kiállítás Tolnán A Tolna községi kisipari termelő- szövetkezetek a községi kultúrház- ban kiállítást rendeznek március 23-án. A kiállítás bemutatja a szövetkezetek fejlődését, grafikonok, képek illusztrálják egy-egy szövetke zet nyereségességét, a termelés fejlődését. A kiállításon a szövetkezetek termékeinek mintadarabjait is bemutatják, ezenkívül a kiállítás képet ad arról is, hogy milyen távlati terveket, feladatokat akarnak megvalósítani a tolnai kisipari szövetkezetek tagjai. A megyében egyedülálló kiállítás méltó képet ad a kisipari szövetkezetek fejlettségéről. Rádióműsorok a Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 39. évfordulója alkalmából a rádió a héten több emlékműsort sugároz. Kedden délután az ifjúsági rádió Ady Endre és József Attila forradalmi verseiből ad összeállítást, este pedig Fekete Béla írását olvassák fel Varga Gyuláról, aki résztvett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében, kivívásában, maid az intervenciós háborúban is. Március 20-án délelőtt A hadvezér címmel ifjúsági rádiójáték hangzik el Stromfeld Aurélról. Délután Mindenkihez címmel a Magyar Tanácsköztársaságról szgló emlékműsort közvetít a rádió, március 21-én pénteken délelőtt magyar költők forradalmi verseiből hangzik el összeállítás. Délután így él emlékezetünkben címmel a Tanácsköztársaság dicső emlékét idéző műsort sugároz a rádió. Az esti órákban a 39-es vörös hadosztály más néven a győzelmes cseléd-dandár hősi harcaiból közvetít hang játékot a rádió. A cseléd-dandár című rádiójátékot Karikás Frigyes írásai alapján Dévényi Róbert írta. Karikás Frigyes alakítója Újlaki László lesz. A Pe- tőfi-adón a Tanácsköztársaság kulturális politikájáról hangzik el ri- p ortmüsor. A tolnaszigeti csemetekert 30 millió darab facsemetét adott eddig az országnak Kettős ünnepség Szekszárdi Nyomdában A nép nem elégedett meg a kezdeti eredményekkel, a nemzeti kormány megalakulásával, hanem követelte a jobbágyság megszüntetését, az ország katonai és pénzügyi függetlenségét, a közteherviselést. A belső reakció és a magyar középnemesség befolyásának, gátló szerepének tudható be. hogy egy sor égető problémát a polgári forradalom nem tudott megoldani. így maga Kossuth is csak az emigrációban dolgozta ki a duna- völgyi népek konföderációjának tervét. — A Horthy-Magyarország 25 éve alatt az úgynevezett „nemzeti politika” külső megnyilvánulásaiban nem volt hiány. De mit takart ez a színes nemzetiskedés? Egy egész nemzet nyomorát. A hangzatos hazafias jelszavak mögött hárommillió koldús szenvedett. — 48 eszméit a népi demokrácia valósította meg. Lehet, hogy az elmúlt 13 év forgatagában néha — hely leimül — megfeledkeztünk bizonyos külsőségekről, de felosztottuk a parasztok között a földet, elvettük a tőkésektől a gyárat, államosítottuk az iskolákat. a középiskolákban és egyetemeken munkás és paraszt gyerekek tízezrei tanulnak, kultuFÁSITÁSI HÓNAP ... Iskolások, úttörők, városok és falvak lakói, üzemi és hivatali dolgozók veszik kezükbe az ásót. Készítik a gödröket, facsemetéket, suhángokat ültetnek. A Dunaártéri Erdőgazdaság tolnaszigeti csemetekertje felkészült a fásítási hónapra. Erről beszélgetünk Kis Tóth Tamás elvtárssal a csemetekert vezetőjével. — Csemetekertünkben, amely 30 hektár területen fekszik, jelenleg 80 000 darab facsemete és suháng vár kiültetésre. Akácból 20 000 darab, fehérnyárból 45 000 darab, japán akácból 4000 darab, fekete nyárból pedig 4500 darab van „raktáron”, illetve vermelve. — Nagy a mi felelősségünk — mondja és beszédéből az erdész hi- vatásszeretete csendül ki. — Ez itt a kísérleti parcella, mely nemcsak országos, hanem európai viszonylatban is jelentős — mutatja büszkén az egyik erdőnek beillő részt. És szakmagyarázatból megtudom azt is, hogy az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet rendszeresen ellenőrzi a kisórleti parcellán elültetett fák fejlődését annak megállapítására, hol. milyen faféleség díszük a legjobban és milyen sűrűségben. A MÁSIK OLDALON, az úgynevezett nyárfa anyatelepen a következő év telepítési anyagát termelik. A mintegy 8 hektáros területet ágyúrendszerű öntözőművel öntözik. Kérdésemre Kis Tóth elvtárs felvilágosít arról is, hogy egy hektár terület 1,7 holdnak felel meg, és hogy a fehér nyár, a platán és az égerfa igen vízigényes, s ennek megfelelően száraz időben rendszeres öntözéssel segítik fejlődésüket. Ezek a faféleségek vizenyős területekre kerülnek kiültetésre. Megtudom azt is, hogy a csemetekertben nagyüzemi módszerekkel, táblás műveléssel nevelik a facsemetéket. Hét évvel ezelőtt 100—120 munkás dolgozott állandóan, ma már a csemetekert 90 százalékban gépesítve van. A legtöbb munkálatot gép végzi. így például a nyárfamagvetés is géppel történik. — A géppel naponta 3 hektárt vetünk el — mond ja Tamás elvtárs. — A csemeték sorközét kultivátorral műveljük, sőt a csemeték kiemelését is géppel végezzük. Ez a saját újításom — teszi hozzá szerényen. — A csemetekiemelő géppel naponta 5000—6000 facsemetét emelünk ki, néhány évvel ezelőtt pedig, amikor még ezt a munkát kézzel kellett elvégezni, egy ember naponta 500 csemetét emelt ki. Bár még télies az idő, s így visz- szavetette a fásítás munkálatait, naponta folyik a csemete és a suháng- szállítás. A tolnaszigeti csemetekert a fásítást segíti elő, s évente több mint 4 millió darab csemetét nevelnek. A hétéves múltra visszatekintő csemetekert körülbelül 30 millió darab csemetét adott országfásításra, illetve erdősítésre, amely körülbelül 2500 hektárnyi terület beültetésére elegendő. NÉHÁNY ÉV ÖTA rendszeresen fásítunk erdősítünk. Fát ültetnek az iskolás fiatalok, meglett férfiak, hogy egészségesebb legyen a házak, az iskolák környéke. Hogy lombosfák díszítsék a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas domboldalakat, hogy árnyat adó fák alatt pihenhessük ki a munka fáradalmait. Fásítunk, mert országunk, áldott termőföldje fában szegény és így ipari célokra behozatalra szorulunk. Fásítunk, hogy hazánk fakincse gyarapodjon. Pozsonyi Ignácné Tegnap, március 15-én a Szekszárdi Nyomdában kettős ünnepséget tartottak. Az ünnepségen emlékeztek meg az 1848-as szabadságharc és polgári forradalom 110. évfordulójáról, s ez alkalommal adták át a nyomda dolgozóinak az elmúlt évi eredményes munka után járó nyereségrészesedést is. Értesüléseink szerint a megyében elsőként a Szekszárdi Nyomda dolgozóinak fizettek nyereségrészesedést. Az elmúlt évben 112,3 százalékra teljesítették az éves tervet a nyomda dolgozói, a terv részleteiben is megvalósult a könyvkötők, szedők, gépmunkások keze nyomán. És ennek eredményeként, 73 ezer forintot adott át Széli István, a Szekszárdi Nyomda igazgatója a dolgozóknak. A nyereségből a nyomda vállalat minden dolgozója egy hónapi fizetésnek megfelelő összeget kapott. Az üzemi tanács és a vállalat vezetősége a kettős ünnep alkalmából halvacsorával vendégelte meg a nyomda dolgozóit. Az elmúlt évi termelési eredményekkel a Szekszárdi Nyomda dolgozói az élüzem cím elnyerésének feltételeit is teljesítették.
