Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

ISME március 14 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 flSSZBRYOkiak—lányoknak Milyen táplálékokra van szüksége a csecsemőknek és kisgyermekeknek? Az elválasztáskor egy ser új étel­lel ismerkedtünk meg, mag bizonyos ételek, amelyeket az anyák ismer­nek, kimaradtak. Mi is a fontos a csecsemő és kisgyermek étrendjé­ben, amit feltétlenül meg kell kap­nia és mi az, ami nem lényeges, vagy ami kerülendő, noha sok felnőtt szívesen eszi és egészséges is szá mára? A csecsemő étrendje elsősorban tejet, friss főzeléket, nyersen ehető icerti veteményeket és gyümölcsöt tartalmazzon. Ezeket védőételekjnek is nevezhetjük, mert megvédik a szervezetet a hiány betegségektől. A TEJ A csecsemő első tápláléka az anya- tej. Legjobban pótolja ezt a jóminő­ségű tehéntej, az orvos rendelése sze­rint megfelelően felhígítva és elké­szítve. Ez változó a csecsemő kora szerint. Egyéb fehérjedús táplálékok. Első­sorban a tejjel kapja a csecsemő s test felépítéséhez elengedhetetlen fehérjét. Egyéves kor körül már má-' fehérjedús táplálék is adható. A hús. máj, tojás, túró, nem erjedt sajt (az erjedt sajt felnőtteknek való étel) az első év végén — 3A—1 évem kortól kezdve — értékes kiegészítő táplálék. FRISS FŐZELÉKEK, burgonya és nyersen fogyasztható kerti vetemények alapvetően fonto­sak. A test felépítéséhez elengedhe­tetlenek tápsó- és vitamintartalmuk miatt. Vannak növényi táplálékok (pél­dául a paradicsom, a sárgarépa), amelyeket főzve és nyersen is etet­hetünk. A főzelékfélék és gyümöl­csök nyersen- értékesebbek, mint meg főzve, mert akármilyen rövid ideig is főzzük, a főzés következtében fon­tos alkotórészei mennek tönkre. Az anyatejben bőven van cukor. Ha lisztes, rizs-, zab-, vagy árpanyá- kos tejet kap a csecsemő, előírás sze­rint édesítve cukorral, vagy ha ké sőbb zsemlyét, kenyeret eszik, nincs szüksége külön cukorra, mert a rizs. zab. árpa és a liszt nagy része cukor­rá változik a szervezetében. Ha ezen kívül még külön adunk cukrot, az felfújja a csecsemőt. Tehát minden­kor csak annyit tegyünk az ételbe, amennyi szükséges az elkészítéséhez. Ennél több már árt. A cukor nem csonterősítő! Csont- erősítő a főzelék, a gyümölcs, a vaj, a csukamájolaj. A csecsemő csontját az erősíti, ha sokat van a napon, a levegőn. Jobb, ha a csecsemő élete első évé­ben nem kap tésztafélét, ezek épp­úgy megterhelik, mintha külön kap cukrot. A ZSÍR, OLAJ, VAJ. eszik is a gyermekek. Ne adjunk be­lőle túl sokat! A szervezet zsiradék- szükségletét fedezi a tejben és más ételekben lévő zsiradék is. Nem he­lyes, ha a gyermek jóllakik a zsíros- tenyérrel és nem eszi meg a főzelé­ket. Sok anya azt kérdezi: miért nem szerepel A TÁPSZER A CSECSEMŐ ÉTRENDJÉBEN? A tápszer gyógyításra való. nem pedig arra, hogy állandó tápláléka legyen a csecsemőnek. Éppen azért gyógyít, mert olyan anyagok van­nak benne, amelyekre a beteg cse­csemőnek fokozott szüksége van és alyanok hiányoznak belőle, amelye­ket el kell a betegtől venni, de amire az egészségesnek szüksége lenne. Azért adják koraszülötteknek, has- menéses vagy kiütésre hajlamos cse­csemőknek — és csak addig, amíg meggyógyulnak. Ha túl sokáig csak rápszert kap, nem jól fejlődik a cse­csemő. Olyan ez, mintha valaki meg gyógyul és azután is szedi az orvos­ságot és a végén megmérgezi magát vele. A Maltiron nevű gyógytápszer ki­tűnő például hasmenés ellen, telje­sen zsírtalan savanyított tehéntejből készül. Ha állandóan ezzel tápláljuk a csecsemőt, előbb-utóbb megszenve­di — ha csak nem adunk hozzá külön zsiradékot. De akkor meg minek a Maltiron? Jobban jár az egészséges csecsemő, ha Maltiron helyett friss tehéntejből az orvos előírása szerint készített tejkeveréket adunk neki. Ugyanígy felsorolhatnók az összes használatban lévő kitűnő gyógy táp­K o z m Arcápolás Még ugyan csípős az időjárás, de a naptár visszavonhatatlanul a ta­vasz felé mutat. Az emberi szer­vezetben ilyenkor már nagyon fogytán van a vitamintartalék és bizony most még ennek a hiány­nak a természetes pótlása nehéz­ségekbe ütközik. Ezeket a hiányo­kat érzik meg hölgyeink most ta­vasz felé, mikor sokan idegesek, álmatlanok és lehangoltak. És az ezzel járó tünetek sokszor még a normális bőrön is éreztetik hatá­sukat, amely főleg az arcbőr szá­razságában nyilvánul. Az arcbőr, mely az egész szezon alatt látszólag jól tűrte a külön­böző kenőcsök, festékek tömegét, tavasszal makrancos lesz. Nem fog rajta a festék, lepereg a púder, szikkadt, száraz vagy hámlós lesz a bőr. A hölgyek egy része ezért is majdnem kedvetlen lesz a ta­vasz jöttére, mért ha az utcán lálékok előnyeit és hátrányait is. Gyógyításra jók, de nem valók a cse­csemő állandó táplálékául. Éppen ezért semilyen tápszert ne adjon az anya magatói, vagy a szom­szédasszony tanácsára, még olyat sem, amely szabadon kapható. Csak akkor és annyi ideig szabad tápszert adni, amikor és ameddig az orvos előírja. JÓBÓL IS MEGÄRT A SOK! Sok anya azt hiszi: jót tesz a gyermekével, ha több lisztet, tejet kever az ételbe, mint amennyit az orvos rendel, pedig ezzel árt neki, komoly betegséget kaphat a cse­csemő. A liszttel, cukorral túletetett cse­csemők felfúvódnak. Ezek a csecse­mők sápadtak, keveset mozognak. Látszólag erősebbek, mert kövéreb­bek, de ez csak látszat. Ezeknek a csecsemőknek gyenge az ellenálló­képességük a betegségekkel szem­ben, gyakran van hasmenésük, fül­gyulladásuk. 2—3 éves korukban rendszerint lefogynak, akkor lát­szik, hogy voltaképpen milyen gyen­gék és rosszul fejlettek. Ne hizlaljuk tehát a csecsemőket liszttel, grízzel, cukorral, zsiradék­kal. Csak annyit adjunk ezekből, amennyit az orvos tanácsol. A főzelékkel, gyümölccsel más­hogy áll a dolog — különösen a második félévtől kezdve. Ha valami­vel több sárgarépát főzünk a cse­csemőnek és nem teszünk hozzá több lisztet, tejet, cukrot, az nem szokott ártani. Ugyanez áll a gyümölcsre is. De ezekből is csak akkor adunk töb­bet, ha maga a csecsemő többet kí­ván. etika tavaszkor persze nem tudják, hogy a festék ilyenkor már nem takar, sőt még feltűnőbbé teszi napvilágnál az arcbőr csúnyaságát. Mi a teendő ebben a kétségbe­ejtő állapotban? Mindenekelőtt pótolni kell az elvesztett vitaminokat. Zöldfőzelé­kek, gyümölcsök még gyéren ál­lanak rendelkezésünkre, de addig is ezeket a patikában kapható vi­tamindrazsékkal pótolni lehet. A nagy arcszárazságot zsíros, vita­mintartalmú krémekkel igyek­szünk elmulasztani, de talán még a legjobb gyógyszer tavasszal a bőr tisztántartása, masszírozás út­ján a vér és szövetnedveknek a bőrbe áramoltatása és helyes, ha hölgyeink ilyenkor sokat tartóz­kodnak levegőn, sokat pihennek éjszaka, hogy a bőr is felfrissül­jön, mint tavaszkor minden a ter­mészetben. DR. FÁBIÁN A legértékesebb ezek közül a vaj. könnyen emészthető és értékes vita­minokat is tartalmaz — az olaj külö­nösen a kiütésre hajlamos csecsemők nek előnyös. A tejben van zsiradék (az anyatejben is). Egyébként fél éven túl a főzelékeket is azzal készít­jük, előírás szerint. Később lehet ke­nyérre is adni. De vigyázat, vajas-, ssíroskenyeret szeretnek túl bőven adni az anyák és többnyire szívesen vagy odahaza napfénynél megné­zik a bőrüket, rádöbbennek, hogy olyan az arcbőrük, mintha éppen most jöttek volna haza egy reg­gelig tartó mulatságról. Gyűröttek és színtelen az arcbőrük és nagy az elkeseredésük és ebben az ál­lapotban minden kritika nélkül festik és pancsolják az arcukat, Erre nem számított. Bili Johnson, az egyik Wisconsin! kisváros leggazdagabb farmere, hosz szas habozás után elhatározta, hogy búcsút mond a legényéletnek és fe leségül veszi a fiatal és csinos Berty Brownt. Vasárnap reggel, a frigy ki­hirdetése végett, elment a helyi lel­készhez. A pap a jegyeseket meg­hívta az istentiszteletre, mert az el­jegyzési prédikációja végén az egy­házközségnek a tudomására akarta hozni. Bili Johnson és menyasszonya bement a templomba, leült az első sorba és türelmetlenül várta a prédi­káció végét. Amikor a lelkész nagy pátosszal befejezte szónoklatát, ijedten eszmélt -á, hogy a nagy sietségben elfelej­tette a vőlegénytől megkérdezni a menyasszony nevét. De nem jött za­varba, és harsány hangon susogó hí­veihez fordult: — Kérem, álljon fel az a fiatal leány, aki Bili Johnsonnal házasságra kíván lépni! És most olyasvalami történt, ami mindennél jobban bizonyítja a vá­roska leányzóinak férjhezmenési ked­vét és Bili Johnson közkedveltségét. A felszólításra egyszerre tizenhá­rom fiatal leány állt fel... Franciaország gondjai Franciaországban az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a balese­tek száma azoknál a nőknél, akik túlságosan magas és vékonysarkú ci­pőket viselnek. A „Noir et Blanch” című hetilap közölte, hogy egy bizo­nyos mérnök „ellenintézkedé' ként” javasolta az utakon lévő összes lyu­kak, repedések és egyéb hibák rend­behozását, ami azonban természet­szerűleg sokmilliárd frankos kiadást jelentene. Nem kétséges, hogy jóval könnyebb lenne a tűsarkú cipők he­lyett más divatot bevezetni. Nem volt „Fair Play" Egy Alabama állambeli üzlettulaj­donos boltját a jelenlétében kirabol­tak. A tulajdonos a törvényszék előrt kijelentette: a betörő tisztességtelen eszközökkel dolgozott: a kirakat elé u-vanis odaállította cinkostársnőjét, aki a nyílt utcán vetkőzni kezdett. Ez annyira elvonta az üzlettulajdo­nos figyelmét hogy közben nem vette észre a rablást. ÜZENETEINK Ne engedjen beleszólni „Szeretném, ha szeretném” — jeligés olvasónknak a következőt válaszoljuk. Levelét így kezdi: „Bánatomban és szomorúságom­ban önökhöz fordulok segítségért” és leírja történetét, amely sajnos nem egyedülálló, elég gyakran elő­fordul. Mint leveléből kivesszük, nem szerette a fiút, aki két év óta udvarol, csupá.n a környezet „rá­beszélése” által fogadta el udvar­lásán. Mivel mindenki azt beszélte róla, hogy milyen rendes, szorgal­mas, a falu „szája” miatt sem merte visszautasítani a fiú udvar­lását. Most pedig már erőnek ere­jével azt akarják a szülők, és a falu is így foglal állást, hogy férj­hez menjen hozzá. Először is ne törődjön azzal, hogy mit monda­nak a faluban, hiszen itt kimon­dottan az ön egyéni problémájá­ról van szó, amelyhez senkinek semmi köze. Saját érzéseit, kíván­ságait csak saját maga ismerheti, a jó házassághoz más nem tudja önt hozzásegíteni, hiszen Önnek kell majd élni férjével és ha rosz- szul sikerül a házassága — figyel­je meg — legfeljebb majd gúnyol­ni fogják a faluban azok a látszó­lagos jóakarói — segítséget egyéb­ként nem is adhatnának. Dönteni tehát feltétlenül a „falu szájának” a figyelmenkívülhagyásával dönt­sön és azt is vegye figyelembe, hogy jobb, könnyebb egy udvarló­val szakítani és ez nem is elíté­lendő dolog, mint egy házasságot felbontani. A másik nagy probléma, a szü­lők gáncsoskodása. A szülők vé­leményével nyilván nem bánhat úgy, mint a rokonságéval, vagy az egyéb ismerősökével: hálátlanság lenne ellene szegülni szülei aka­ratának. Ez esetben azonban — úgy látjuk — szülei olyat java­solnak, követelnek, ami semmi esetre sem helyes, vagyis, hogy menjen feleségül ahhoz a férfi­hoz akit nem szeret. Ilyen esetben az lehet az egyedüli megoldás, hogy türelmesen, nyílt őszinteség­gel meggyőzi szüleit arról, hogyne kényszerítsék olyan fiúhoz, akit nem szeret, hanem bízzák saját magára a választást, Inkább vár­jon a férjhezmenéssel, valamilyen ürüggyel odázza azt el, mint hogy saját akarata ellenére kössön bár­kivel is házasságot. A fiúknak is vannak problémáik P. A. Nagymányok, József At­tila utcai olvasónknak szívesen adunk választ kérdéseire. A vá­laszt ugyan zárt levélben kérte, de inkó.bb nem írjuk ki teljes ne­vét és nyilvánosan válaszolunk, hátha másokat is érdekelnek ezek a válaszok. Első kérdésére: Az természetes dolog, hogy egy 17 éves leány szerelmes lesz egy komoly férfi­ba. A leányok többsége a hatá­rozott, komoly férfijellemet sze­reti és rendszerint nem sok „si­kerrel” indul az udvarlásnál egy komolytalan, gyermekes viselkedé­sű férfi. Az pedig, hogy a leá­nyok főként a határozottságot, ko­molyságot szeretik, nem zárja ki, sőt feltételezi a férfi vidámságát. A „komolyságon” alapuló szerelem rendszerint tartósabb, ideálisabb szokott lenni — természetesen eh­hez egyéb „kellékek” is szüksége­sek — mint amikor valami gyer­mekes hév, kamaszkodó viselkedés váltja azt ki. Második kérdése kicsit naivnak tűnik: hát kinek akar hinni, ha nem annak a leánynak, aki ko­moly és őszinte. Az őszinteséget ne azon mérje le, hogy a leány unos untalan hangoztatja-e, hogy „szeretlek, csak a tiéd leszek.” Ezt a leány viselkedéséből kell érez­nie. A harmadik kérdése az, hogy nem fog-e csalódni a leányban? Erre igazán nem tudunk v'laszol- ni... Ezt majd az események dön­tik el, amit bizony nem lehet meg­jósolni. A negyedik kérdésére pedig, hogy mit tegyen, ha a szülei nem enge­dik, hogy szórakozzon fiúval, azt válaszolhatjuk, hogy legfeljebb ti­tokban keresheti az alkalmat a leánnyal való találkozásra, feltéve ha a leány is beleegyezik. A szü­lők ellen nem tehet semmit s a szülők bizonyára tudják, hogy miért nem engedik meg 17 éves leó.nyuknak, hogy udvaroltasson magának. Mosás és mosószerek A mosási eljárás, akár kézi, akár gépi mosásról van szó, — három fő­részből áll: áztatásból, mosásból és öblítésből. Az áztatás szerepe: eltávolítja a fehérnemű laza szennyeződésének nagy részét; a rostok a felszívott víz­től megduzzadnak, ami a tapadó szennyeződést fellazítja. Cél az, hogy már az áztatásnál mi­nél több szennyeződést távolítsunk el a fehérneműből. Ez, laboratóriumi kísérletek alapján akkor következik be legeredményesebben, ha az ázta- táshoz langyos vizet és áztatószereket használunk. Áztatószerként eredmé­nyesen használhatunk mosóport, vagy ammóniákszódát és szappant. A tulajdonképpeni mosás az ázta­tás után következik, mikor a mosó­port, vagy ammóniákszódát (kézi­mosásnál esetleg trisót) és szappant, esetleg zsíralkoholszulfonátot meg­felelő mennyiségű vízben feloldunk. Ebbe az oldatba — amit mosófürdő­nek nevezünk — tesszük be a mosan­dó áztatott fehérneműt. A mosófür­őt fokozatosan 85—90 Cels'us-fokig hevítjük. A szennyeződés eltávolítá­sához a mosószereken és hőmérsékle­ten kívül szükség van mechanikai megmunkálásra is, ami a kéri mo­sásnál a dörzsölés, gyúrás, sulykolás, vagy kefélés; gépi mosásnál pedig a ruha verődése a mozgó gép dobiá­ban. Erősen szennyes fehérneműket két, vagy több mosófürdőben kell mosni, mikoris csak az utolsó mosó­fürdő érheti el a 85—90 Celsius-fok hőmérsékletet. Az öblítés feladata, hogy eltávo­lítsa a mosószereket és a kioldott szennyeződést a fehérneműből. Az öblítés tulajdonképpen hieítás, me­lyet fokozatosan kell végrehajtani, több öblítőfürdő segítségével. Külö­nösen fontos, hogy az első öblítő erő­sen meleg, és a lehetőség szerinti legkevesebb vízben történjék. A hir­telen lehűlés, vagy a gyors felhígu­lás következtében ugyanis a mosó­szerek által kioldott szennyeződés különválik a mosószerektől, egyenle­tesen visszahull a ruhára és elszür- kfti azt. Tehát épp úgy, ahogy az öblítésig a hőmérsékletet fokozatosan 1 emeltük, úgy az öblítőfürdőknél is csak fokozatosan csökkenthető a hő­mérséklet. Az utolsó öblítő lehet hi­deg. A mosószerekről tudnunk kell azt, hogy a mosáshoz szükséges a tulaj­donképpeni mosószer: a szappan, vagy a zsíralkoholszulfonát és a mo- I sási segédanyag: az ammóniákszóda, I vagy kézi mosás esetén esetleg trisó (szóda helyett lúgkő alkalmazása ká­ros, mert legkisebb mennyiség is árt j a fehérneműnek). I A szappan mosóhatása a követke- j ző: megfelelő áztató, illetve nedve- ' sítő képességgel rendelkezik, ami le­hetővé teszi, hogy a rostokra tapadó szennyeződés fellazuljon és így a szennyeződés és a rost közé hatolva leválasztja azt. Majd szinte feldara- I bolja a szennyrészecskéket, és hár- j tvaszerűen bevonja, beburkolja. ívy lehetővé válik, hogy a fehérneműről leoldott szennyeződést ki lehessen öb­líteni. Hirtelen hígulásnál és gyors hő- nérsékletcsökkenémél a szappan el­veszti szennyhordóképességét, ezért kell az első öblítést lehetőleg kevés és lehetőleg meleg vízben végezni. A szappan a legjobb mosószer. Hát- r'nya az, hogy kemény (vízvezetéki, va?v kút-) vízben a vízkeménységgel mészszappant, magnéziumszappant alkot, amely vízben nem oldódik, ha­nem egyenletesen a ruhára rakódva, azt elszürkíti, tönkreteszi. E^ért elő­nyös szappanos mosásnál a lágy (eső­vízhez hasonló) víz használata A zsíralkoholszulfonát a víz­keménységgel szemben közömbös, te­hát a szappan hátrányos tulajdonsá­gai ezen mosószernél nincsenek meg. Az ammóniákszóda szerepe a mo­sásnál: a vízkeménység egy részét leköti, tehát bizonyos mértékben vízlágyító szer is; a szennyeződésben levő savas anya­gokat közömbösíti és ezzel is elősegíti a szappan mosóhatását: a szennyeződésben lévő zsírt fel­lazítja, elszappanosítja; erősíti a szappan szennyhordó­képességét.

Next

/
Thumbnails
Contents