Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 mâroi a» Î. NYILATKOZAT a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról.) I. A Magyar- és Román Népköztársaságnak mély történelmi gyökerei vannak. Bár a magyarországi és a romániai volt uralkodóosztályok nemzeti elnyomó politikát folytattak és nacionalista gyűlölködést szítva egymásra uszították a magyar és román dolgozókat, ennek ellenére a magyar és a román nép legjobb fiai egyesítették erőiket és forradalmi harcokat vívtak a két nép közötti barátságért a szabadságért és a társadalmi haladásért, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására mind Magyarországon, mind Romániában megalakultak a kommunista pártok és a munkásosztály a haladó erők élén tudatos harcot kezdett a két nép testvéri együttélését zavaró és mérgező sovinizmus ellen, az igazi barátság megteremtéséért, a két ország munkásosztálya sok vértanút áldozott a közös ügyért vívott küzdelemben. Miután a magyar és a román nép felszabadult a fasiszta iga alól és saját kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus építésének útjára lépett és örökre végetvetett a kizsákmányoló osztályok által szított gyűlölködésnek. A két nép között tartós barátság jött létre, amely a proletár nemzetköziség, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tisztelet- bentartása, a szuverenitás és a bel ügyekbe való be nem avatkozás, az együttműködés és a kölcsönös testit': rí segélynyújtás elveire épül. A magyar—román barátság kiállta a nehéz idők próbáját is. Amikor Magyarország függetlenségére és szó cialista vívmányaira tört az ellenforradalom, a román nép az elsők között nyújtott testvéri segítséget, amelyre a magyar nép hálával gondol. A román nép örül, hogy a magyar dolgozók az ellenforradalmat leküzdötték, annak súlyos következményeit felszámolták, s az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében sikereket értek el. Mindkét fél hangsúlyozza: határozottan fel kell lépnünk az imperialista köröknek a szocializmust építő or szágok belügyeibe való beavatkozási kísérletével szemben és szüntelenül fokoznunk kell az éberséget az osztályellenség minden olyan próbálkozása ellen, amelynek célja aláásni, gyengíteni a népi hatalmat. II. Szocialista országaink kapcsolatait méltóan fejezi ki az 1948 január 24-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer ződés, a sokolda'ú magyar—román együttműködés történelmi okmánya. E szerződés szellemében a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek. A két fél a tárgyalások során megegyezett abban, hogy tovább szélesíti és fejleszti a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság gazdasági együttműködését. Az elkövetkező években növeli a két ország közötti árucsereforgalmat és e célból az 1958—60. évi időszakra kereskedelmi egyezményt köt. A k|'t küldöttség megállapodott abban, hogy magyar—román vegyes gazdasági együttműködési kormány- bizottságot létesít. Ez a bizottság irr nvi tani és fejleszteni fogja a kétoldalú gazdasági együttműködést, fi- gyelembevéve a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának ajánlásait. Mindkét küldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország kulturális kancso'atait a Maeyar Népköztársaság és a Román Népköz- társaság között tíz éve megkötött kulturális egyezménynek megfelelően eredményesen fejlődnek. A kulturális élet minden ágában különösen a magyar és a román nép szabadságáért és nemzeti függetlenségéért közösen vívott történelmi harcaink tanulmányozásáért és a közös forradalmi hagyomány ápolásáért és tanításáért az együttműködést a jövőben is fejlesztik a felek, elhatározták, hogy elősegítik a szocializmus építésének minden területén; elért eredményeik kölcsönös, jobb megismertetését. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság, mint a Szovjetunió-vezette szocialista tábor testvéri nagy családjának tagjai kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel hozzájárulnak a szocialista tábor egységének erősítéséhez. A magyar és a román kormány, amelyek a szocialista tábor többi országával együtt következetesen valósítják meg a békés együttélés politikáját, megelégedéssel állapítják meg, hogy e politika alapelveit jelenleg a világ közvéleményének legszélesebb körei tevékenyen támogatják._ Ezeket az elveket sikeresen alkalmazzák a szocialista országok és számos európai, ázsiai és afrikai nem szocialista országok között. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság Nemzetközi kapcsolataikban következetesen alkalmazni fogják a jövőben is az ENSZ alapokmányának elveit, amelyek arra kötelezik mind a nagy, mind a kis államokat, hogy az egyen lőség és a kölcsönös tisztelet alapján fokozzák erőfeszítéseiket a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam kezdjen közvetlen tárgyalásokat Németország egyesítéséért, vonják ki a külföldi csapatokat Németország valamint a többi nyugat- és keleteurópai ország területéről, s hogy a két német állam mondjon le hadseregének atomfegyverrel való felszereléséről. Mindkét nép életbevágó érdeke, hogy a német milita- rizmus ne veszélyeztethesse ismét Európa népeinek biztonságát és a világ békéjét. A magyar kormány helyesli és támogatja a román kormánynak a balkáni országok kormányaihoz intézett felhívását, amely nemcsak a dél kelet-európai országok, köztük Magyarország érdekeinek felel meg, hanem nagyjelentőségű kezdeménye zés az általános béke szempontjából is. A két kormány teljes egészében egyetért a lengyel kormány ama javaslatával, hogy a Lengyel Népköztársaság a Csehszlovál ( Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság területén létesítsenek atomfegyvermentes övezetet. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányai üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak a kínai önkéntesek Koreából való kivonására vonatkozó kezdeményezését. Ez értékes hozzájárulás a koreai kérdés békés úton való rendezéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. A felek együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki az arab népek nek, valamint más ázsiai és afrikai népeknek a gyarmati iga végleges lerázásáért, a teljes nemzeti függetlenségért és szuverenitásáért folytatott harca iránt. Mindkét kormány támogatja aszovjet kormány javaslatát egy magasszintű kormányfői értekezlet összehívására, mert úgy véli, hogy ez megfelel a béke és a népek biztonsága életbe vágó érdekeinek. Ez az értekezlet megnyitná az utat más, bonyolultabb nemzetközi kérdések megoldására is. Ugyanakkor a két küldöttség nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a nyugati hatalmak e'sősorban az északamerikai Egyesült Államok kormánykörei által továbbra is folytatott erőpolitika jelent. A fegyverkezési hajsza és a hidegháború, a szocialista országok körül' katonai bázisok rendszerének megteremtése, az Északatlanti Szövetség tagállamai területén atomtö'-tetű rakéták kilövésére szolgáló berendezések létesítése a népek jogos aggodalmát váltja ki. A magyar és a román kormány népük akaratának megfelelően visz- szautasítja az amerikai Egyesült Államok kormányának azon próbálkozásait, hogy egyes európai szocialista országok társadalmi rendjét nemzetközi tárgyalásokon vitassa, az ilyen kísérleteket szuverén államaink belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak tekinti. Amíg fennáll a támadó jellegű Északatlanti Szövetség és nem valósul meg az európai kollektív biztonság, a Magyar Népköz- társaság és a Román Népköztársaság a fenyegetett béke védelmében rendületlenül erősíti a varsói szerződés szervezetét. Ez a szervezet védelmezője a szocialista országok biztonságának, függetlenségének és Európa békéjének. III. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság baráti kapcsolatai elmélyítésének és fejlesztésének alapvető biztosítéka az a gyümölcsöző együttműködés, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt között megvalósult. Pártjainkra hárul az a történelmi feladat, hogy a két orszáe népeit a szocializmus építésének útján vezessék. A két párt közötti véleménycsere megmutatta —, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kérdéseiben álláspontjuk azonos. A két küldöttség hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok képviselőinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Moszkvában megtartott értekezletének történelmi jelentőségét. Az ott hozott határozatok nagy segítséget nyújtanak pártjainak és a nemzetközi (munkásmozgalomnak. A Szakszervezetek XIX. kongresszusának első napján, pénteken felszólalt Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Beszédében többek között a következőket mondotta. A világ szervezett munkásságának a figyelme az önök munkája felé fordul ezekben a napokban, ennek a kongresszusnak jelentősége éppen abban van, hogy megtanácskozza, milyen segítséget tud adni a munkásosztály vezető erejének, a pártnak abban a nehéz küzdelmében, amelyet Magyarország további fel- emelkedéséért, népünk jövőjéért folytat. Nem kicsik ezek a feladatok, de biztosra vesszük, hogyha az a majdnem kétmillió szervezett munkás, akit itt önök képviselnek, fel sorakozik pártunk politikája mellett és sikerrel vívja meg az üzemekben mindennapi politikai és termelési csatáját, nincs olyan nehézség, amit le ne küzdenénk. Pártunk Központi Bizottsága számít az önök támogatására, a szervezett munkásság áldozatkész, szívós, kitartó harcára. Az elmúlt tizenkét esztendőben a politikai és gazdaságpolitikai hibák ellenére hatalmas eredményeket értünk el. Nagyok az ellenforradalom óta elért eredményeink is, de még távol vagyunk attól, hogy elégedettek legyünk, ellenkezőleg rengetg még a tennivalónk. Az elvtársak valamennyien jól tudják, hogy munkásosztályunk élet- színvonala eddig soha nem volt ilyen magas. Erre valamennyien büszkék lehetünk. Hiba volna azonban, ha az elmúlt esztendőben elért eredményeket egyszerűen csak saját érdemünknek tudnánk be. Eredményeinkben igen jelentős mértékben benne van az a támogatás, amit nagy és áldozatkész barátunktól, a Szovjetuniótól, a kínai néptől és a többi népi demokratikus testvéri néptől kaptunk. Ma már azonban úgy vetődik fel a kérdés, hogy saját lábunkra kell állanunk. A szervezett munkások legjobbjai mutassanak olyan példát a termelésben, az önA két pártküldöttség rendkívül fontosnak tartja a két párt közötti együttműködést, az elvtársi kapcsolatokat és a jövőben is megtárgyalja közösen a szocializmusért és a békéért folyó harc legfontosabb kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspártot és a Román Munkáspártot egész tevékenységében, a szocializmus építésében a marxista—leninista elmélet vezérli. Tanulnak a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a többi kommunista és munkáspárt gazdag tapasztalataiból, alkotó módon, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével alkalmazzák a marxizmus—leninizmus általános elveit. A két párt megerősíti azt az elhatározását, hogy következetesen harcol a marxizmus—leninizmus revíziójára irányuló minden kísérlet ellen, a dogmatizmus és a szektarianiz- mns felszámolásáért. A jelenlegi szakaszban a reviziomz- mus jelenti a legfőbb veszélyt a nemzetközi munkásmozgalom • számára. A két párt küzd a kapitalizmus felmagasztalói, a reformista és opportunista nézetek, a burzsoá ideológiai befolyás ellen, a párt vezetőszerepének növeléséért a gazdasági politikai és kulturális életben. A két párt a magyar és a román népet a proletárnemzetköziség szellemében rieveli és határozottan visz- szaveri a burzsoá nacionalizmus bármilyen formát öltő megnyilvánulásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítása a munkásosztály vezetésével, a tömegekkel való kapcsolat szakadatlan erősítése, a párt egysége és vasfegyelme, a pártmunka lenini elveinek következetes alkalmazása biztosítja az elért eredköltségcsökkentésben, a takarékosságban, amely magával ragadja a többi dolgozót. Ezután a szakszervezetek régi harcairól beszélt, majd így folytatta: A szervezett munkásságot a marxizmus eszméje, a kommunista kiáltvány eszméje, a leninizmus eszméje kovácsolta széttörhetetlen egységgé. A történelem szemétdombjára kerültek császárok, királyok, kapitalisták, földbirtokosok és mindenféle nemzetárulók, a közelmúlt irányát pedig történelmileg és politikailag mi szabtuk meg, mintahogy mi szabjuk meg a mának, a szocialista építésnek és jövőnek nagy távlatait is. Magyarországon minden szervezett munkásnak tudnia kell, hogy az elmúlt évtizedben mindenki megméretett és különösen megméretett az ellenforradalom napjaiban. A munkásosztály, a dolgozó parasztsággal együtt hitet tett a népi demokrácia mellett. Az ellenforradalom elleni fellépésével, az ellenforradalmi fgyveres felkelés leverésével, a tizenhárom esztendő történelmi vívmányainak megvédésével kifejezte hűségét, a párthoz, a szocializmushoz. A kommunisták ország-világ előtt bebizonyították eszmei politikai szervezeti egységüket, bebizonyították, hogy a régi szektás szakító és a revizionista árulókkal kíméletlenül leszámoló marxista- leninista vezetés mellett mindig készek harcolni mindenki ellen, aki akár itthon, akár külföldön fel meri emelni kezét a munkásosztály hatalma ellen. Nem adódhat elő olyan történelmi helyzet, amely eltántoríthatja a magyar szervezett munkasokat a proletárinternacionalizmus szellemétől. Súlyos hiba volt az ellenforradalom napjaiban a szakszervezeti világszövetségből való kilépés. Ezt lehet sokféleképpen magyarázni, indokolni, de a hiba, amelyet elkövettek, tény maradt. Viszont helyes és szükséges volt, hogy a forradalmi ellen- támadás folyamán ezt a súlyos hibát gyorsan kijavították. Tartozunk a nemzetközi munkásmozgalomnak azzal, hogy ezúton is megköszönjük mények megszilárdítását, mindkét ország dolgozóinak újabb sikereit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviselői elhatározták, hogy bővíteni fogják a két párt kapcsolatait, kiterjesztik a küldött- ségcserét, a pártmunka kölcsönös tapasztalatainak tanulmányozását, valamint a pártokmányok és pártsajtó cseréjét. A tárgyalások eredményei teljes mértékben igazolták, hogy a két ország vezetőinek közvetlen kapcsolata és a két országot közösen érintő kérdésekben folytatott véleménycsere szükséges és hasznos és az ilyen kapcsolatokat a jövőben is fenn fogják tartani. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttségének a Román Népköztársaságban tett látogatása, a teljes sikerrel zárult tárgyalások a két népet összekötő mélységes tisztelet és szeretet érzésének hatalmas megnyilvánulásai voltak, jelentős mértékben hozzájárultak a barátság megszilárdulásához és fejlődéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság minden erőfeszítést megtesz a testvéri szocialista együttműködés fejlesztésére és elmélyítésére, a Szovjetunió vezette nagy szocialista tábor országai barátságának és megbonthatatlan egységének megszilárdítására és minden cselekedetével hozzájárul a béke és a népek közötti együttműködés nemes ügyéhez. Bukarest, 1958. február 26. A Magyar Népköztársaság kormánya és pártküldöttsége részéről: KADAR JÁNOS A Román Népköztársaság kormánya és pártküldöttsége részéről: GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ kongresszuson a szakszervezetek világszövetségének azt a szolidaritást és támogatást, amellyel az ellenforradalom ellen küzdő magyar munkásosztály segítségére sietett. A szakszervezetekben dolgozó kom munisták munkáját egyenrangú párt munkának tekintjük, aki ezt nem képes megérteni, az lebecsüli a legfontosabb, legnagyobb tömegszervezetünk s a munkásosztály szerepét és helyét. Aki ezt nem érti, nem sokat tud arról, hol és hogyan kell küzdenünk a tömegekért, a tömegek és a vezetők eggyéforrásáért, az nem jelenti azt, hogy nem kell bírálni a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját. Bírálni kell, de egyben segítséget kell adnunk, erősíteni, bátorítani, támogatni kell őket a harcban, amit a tömeg kapcsolatok erősítéséért vívnak, szem előtt tartva a szocialista fejlődésünket. Legyenek türelmesek, s«ha ne engedjenek a parancsolgatás csábításának. Érvekkel, példákkal győzzék meg a tömegeket a párt politikájának a helyességéről. Hallgassák meg a panaszokat, bírálatokat, igyekezzenek azokat kijavítani, hozzák fel a nép helyes nézeteit, oszlassák el, magyarázzák meg a helyteleneket. — Ebben munkában nagy feladat vár a szakszervezeti sajtóra, mint vezetőre, agitátorra és szervezőre. Engedjék meg, hogy erről a helyről figyelmeztessem a szervezett munkásság lapját, a Népszava szerkesztőit és munkatársait. Ez a lap ebben az évben ünnepli fennállásának 85. éves jubileumát. A Népszava a szervezett munkások lapja. De vajon az újság és munkatársai harcbu- szálltak-e azokkal a kispolgári írókkal és újságírókkal, akik a munkás- osztály vezető szerepét tagadták? Befejezésül Marosán elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága nevében azt kívánta a kongresszusnak, hogy sikeresen oldja meg az előtte álló feladatokat és határozataival járuljon hozzá a hibák leküzdéséhez, új eredmények születéséhez hazánk felvirágoztatásához. Marosán György beszéde a SZOT
