Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
2 ruLiva MLViit/i ncrujs/iu Apró Antal elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) A városok problémáiról szólva meg állapította, hogy munkásosztályunk, sót egész dolgozó népünk szociális és kulturális viszonyainak a fejlődése szorosan összefügg a városok hely zetével, tevékenységével. Hiba volt, hogy 1950-ben az első tanácstörvénynyel városaink nagyobb részét a járási tanácsok irányítása alá helyeztük. Az új tanácstörvény megszüntette ugyan ezt a helyzetet, és négy nagyvárosnak megyei rangot biztosított, ez azonban a, sokéves elmaradást még nem oldotta meg. E téren sok a tennivaló, amelyek megoldásához kémünk kell a városok lakosságának erőfeszítéseit. A városi tanácsok munkájának csak az átfogó, céltudatos város- politikai tevékenység biztosíthat megfelelő tartalmat. A tanácsok és a Hazafias Népfront kapcsolatáról szólva felhívta a tanácsvezetők figyelmét, hogy a pártszervezetek támogatásával keressék mihamarabb a lehetőséget, hogy jó kapcsolatot létesítsenek a népfront- bizottságokkal. A tanácsok is segítsék elő, hogy a népfront-mozgalomba tömörüljenek mindazok, akik hívei népi demokratikus rendszerünknek, akik egyetértenek a szocializmus felépítésével és a békeharecal és akik tevékenyen ki akarják venni részüket a feladatok megoldásából. Ezután részletesen szólt a megyei és a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak irányító munkájáról, a minisztériumok és a végrehajtó bizottságok kapcsolatáról. — Állami életünk további demokratizálásának egységes folvamatát, a tanácsok és a lakosság közötti kapcsolat megszilárdítását, néhol gátolják még azok a helytelen nézetek, «melyek szerint a tanácsok és szerve ik csak szűkén vett igazgatási ügyekkel foglalkozzanak, ezenkívül pedig csak kommunális és szolgáltató jellegű, illetőleg jelentéktelen ipari üzemeket irányítsanak. Az ilyen nézetek érvényesülése csökkentené a szocialista állam helyi szerveinek- kezdeményező készségét, a gazdasági életben betöltött szerepét, és csökkentené a tanácsok és a lakosság kapcsolatai növelésének lehetőségét. Ezek a nézetek ellentétben állanak azzal a lenini tanítással, hogy a tanácsok vezetik a helyi, társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység get. A tanácsok gazdasági tevékenységét ismertette ezután. Ez a munka az elmúlt két évben sokat fejlődött. Apró Antal ezután áttért a pártirányítás kérdéseire. A párt a tanácsok politikai irányítását, elsősorban a tanácsokban dolgozó kommunisták útján valósítja meg. Hozzátartozik a helyes párt- irányításhoz, hogy a pártbizottságok a párt végrehajtó bizottságok és pártvezetőségek rendszeresen beszámoltatják a tanácsok kommunista vezetőit egyes fontos párt és állami határozatok végrehajtásáról. A pártszervek és pártszervezetek fontos kötelessége, hogy rendszeresen tájékoztassák a tanácsok vezetőit az időszerű politikai és gazdasági kérdésekről, a párt legfontosabb határozatairól. Elő kell segíteni a tanácsok munkájának társadalmi megbecsülését. Beszéde végén összefoglalta a tanácsok előtt álló közvetlen feladatokat: — A költségvetési fegyelem megszilárdításával biztos alapot kell teremteni a tanácsok egész tevékenységéhez és fokozni kell az ellenőrzést. Szigorú intézkedések szükségesek a pazarlás ellen, takarékossági rendszabályokat kell bevezetni. — A tanácsok előtt álló politikai feladatok közül a legfontosabb a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat nagymértékű megjavítása. Az új helyzet rengeteg lehetőséget kíván e téren, ezek közül is a legfontosabb a tanácsok községpolitikai munkája. Fejleszteni kell a kollektív vezető szervek, tehát a tanácsok és a végrehajtó bizottságok tevékenységét. A tanácsok munkája a dolgozó nép szeme láttára zajlik le, éppen ezért bátran, nyíltan és őszintén kell beszélni a dolgozókkal és kérni kell segítségüket, támogatásukat a problémák megoldásához. A tanácsok vezetői ne feledjék el, — és ez az ellenforradalom egyik legfontosabb tanúsága —, hogy az osztályellenség közöttünk él! Legyenek ezért szilárdak és kérlelhetetlenek. Az osztályellenség mesterkedéseivel szemben a szükséges esetekben alkalmazzák keményen a törvényeket, rendszabályokat. — A tanácsok vezetői legyenek megfontoltak, igazságosak, mérlegeljék intézkedéseik politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségét és munkájukhoz mindenkor a párt politikája szolgáljon vezérfonalul. Ilyen módszerekkel képesek leszünk a falun olyan politikai légkört kialakítani, amely elősegíti a tanácsok egyik legfontosabb feladatának végrehajtását, a párt agrárpolitikájának megvalósítását, a mezőgazdaság szocialista átszervezést. — A párt, az Elnöki Tanács és a kormány bízik a tanácsok munkájában, rájuk támaszkodott megszervezésük óta, támaszkodik a jövőben is. A demokratikus centralizmus szem- előtt tartásával igyekszünk növelni a tanácsok hatáskörét és önállóságát és keményen fellépni azok ellen, akik ezt valamilyen formában csorbítani akarják. A párt és a kormány hathatós intézkedéseket tesz olyan igazgatási és szervezeti kérdések meg oldásáért is, amelyek jelenleg még nehezítik a tanácsok munkáját. Befejezésül további jó munkát kívánt Apró Antal a megjelent tanácsfunkcionáriusoknak. fl gödöllői egyetem tanárainak előadása az ikersoros kukoricatermelésről (Folytatás az 1. oldalról.) biztonságossá az állattenyésztést, ami újból csak visszahat a növény- termelésre. Arra kell tehát törekednünk, hogy bármilyen időjárási viszonyok között megfelelő szinten tarthassuk az átlagtermést. Ehhez szükséges egyszer az, hogy egységnyi területen megfelelő tő legyen, másodszor megfelelő minőségű vetőmag, harmadszor pedig megfelelő ápolás, jól, gyorsan, olcsón — tehát lehetőleg gépekkel végzett ápolás. Ezt akarjuk elérni a Kolbay Károly- féle gödöllői ikersoros termeléssel. Faragó Ferenc ezután részletesen foglalkozott az ikersoros kukoricatermelési módszer termesztési eljárásaival, a vetéssel, az ápolási munkákkal. László Domokos a kukorica és búzatermelés közötti összefüggésről beszélt. — Nálunk átlagban 1 200 000 holdon vetnek búzát kukorica után, ennek következtében alacsonyak a búza-termésátlagok — mondotta, majd részletesen foglalkozott az ikersoros kukorica utána búzavetés lehetőségeivel. Az előadásokkal kapcsolatban sok kérdés elhangzott, főleg a szövetkezet asszony tagjai érdeklődtek különböző, a kukoricatermeléssel kapcsolatos dolgok iránt, többek között, hogy az ikersoros térmelésnél lehet-e alkalmazni a vegyszeres gyomirtást, ió-e feltölteni a kukorica tövét, nem káros-e, hogy a tövek közel vannak egymáshoz, és így tovább. A kérdésekre Faragó Ferenc és László Domokos tanársegédek adtak részletes választ. Azután megbeszéltek néhány, a gazdálkodással, a legközelebbi munkákkal kapcsolatos feladatot, majd Kiss Antal elvtárs, a szövetkezet elnöke a nőnap alkalmából ajándékot nyújtott át az asszonyoknak. Egy-egy csokor virágot és üdvözlő lapot mindegyik asszonynak és valamennyiüknek egy mosógépet, amellyel a pártszervezet javaslatára lepték meg a szövetkezet asszonyait. Utána a szövetkezet vörösborából is előkerült néhány demi- zsonnal. amelvből az asszonyok egészségére ittak. Egyik-másik asz- szony „korcsolyáról” is gondoskodott, pogácsával kínálta végig a jelenlévőket. Végül működésbe lépett a szövetkezet zenekara is és néhány forduló táncra is tellett a délutánból. ESEMÉNYEK Kihirdették az Egyesült Arab Köztársaság SOROKBAN ideiglenes alkotmányát Athén (TASZSZ). Mint ismeretes, Glezoszt, az Avgi című görög lap főszerkesztőjét 1957 decemberében öthavi elzárásra ítélték. Glezosz fellebbezett az ítélet ellen. A fellebvi- teli bíróság helyt adott a fellebbezésnek, s felmentette a főszerkesztőt „a hatóság megsértésének“ vádja alól. Prága (TASZSZ). A Szakszervezeti Világszövetség Prágában nyilatkozatot tett közzé a kubai helyzetről. A világszövetség 92 millió tagja nevében a leghatározottabban tiltakozik azok ellen a jogsértések és törvény- sértések ellen, amelyeket a kubai kormány elkövet. Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió ifjúsági szervezeteinek bizottsága a szovjet ifjak és leányok milliói nevében felháborodottan tiltakozik Dusamila Buhired algériai diáklány halálraítélése miatt, s követelj a halálos ítélet megváltoztatását. Madrid (MTI). Az Oviedo közelében fekvő Mária Lujza szénbányát bezárták a pár nap óta tartó sztrájk miatt. A bányában, ahol körülbelül ezerötszáz munkás dolgozik, már 1957-ben is voltak összeütközések az alkalmazottak és a bányatulajdonos Duro-Felgüra társaság között. Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üzenetet küldött a szovjet nőkhöz, amelyben üdvözli őket március 8-a, a Nemzetközi Nőnap alkalmából. Kairó: (AFP) Az Egyesült Arab Köztársaság fegyveres erőinek hivatalos szóvivője pénteken bejelentette: „Az ország légvédelmi szervei határozott utasítást kaptak arra, hogy lőjenek le minden repülőgépet, amely megsérti az Egyesült Arab Köztársaság légiterét.” A szóvivő a köztársaság északi és déli tartományainak határain elkövetett ismételt izraeli provokációkkal indokolta az intézkedés szükségességét. Mint mon dotta, márejus 6-án délután két izraeli felderítő repülőgép szállt el a szírial határ fölött, az ország belseje felé. Március 7-én reggel pedig ismételten megsértették az Egyesült Arab Köztársaság légiterét. Kairo (TASZSZ). Valamennyi kairói lap közli az Egyesült Arab Köztársaság ideiglenes alkotmányának szövegét. Az alkotmány 73 cikkelyből ál,l. Az első cikkely kimondja, hogy „az egyesült arab állam független, szuverén, demokratikus köztársaság. Népe: az arab nemzet része.’’ Az alkotmány a továbbiakban kimondja, hogy az állam feje a köztársasági elnök. A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlésnek nevezett tanács valósítja meg. A nemzetgyűlés tagjainak számát és megválasztásuk módját a köztársaság elnöke állapítja meg. A’ végrehajtó hatalmat a köztársaság elnöke az alkotmány szellemében valósítja meg. Az elnök egy vagy több alelnököt nevez ki, s ezeket ő menti lel tisztségük alól. Az elnök nevezi és menti fel a minisztereket is. A köztársaság elnöke bármilyen törvényt kibocsáthat és bármilyen határozatot hozhat, amely egyébként a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik, ha a nemzetgyűlés két ülésszaka között a szükség ezt megkívánja. A nemzetgyűlés összehívása után a határozatot a nemzetgyűlés elé kell terjeszteni. A köztársaság elnöke a fegyveres erők főparancsnoka. Az alkotmány a továbbiakban kimondja, hogy az Egyesült Arab Köztársaság két kerületből f Egyiptomból és Szíriából áll. Mindkét I kerületben végrehajtó tanács ala- ! kult, amelyet a köztársasági elnök I nevez ki. Az Egyesült Arab Köztár- I saság fővárosa Kairó. Farsangvégi megjegyzéseink — Mancikám ne haragudj, de 50 forintot visszakérek — kiabál Jancsi a fürdőszobából, miközben az ebéd előtti szokásos kézmosását végzi. Szándékosan intézte így a dolgot, mert felesége legutóbb is ugyancsak kiabált, amikor — isten a megmondhatója —, hogy ebben az évben már hányszor ismétlődik meg az ilyen pénz „visz- szaigénylés” a konyhai kiadások terhére. — Ugyan, ne viccelj... Csak nem valami újabb tiszteletjegyet sóztak a nyakadba? De nekem ebből már elegem van ... Mancikám, most 20 forintot... Mgst 30 forintot kérek vissza... Nem is beszélve a jogászbálról, amikor a tiszteletjegyre 100 forintot „igényeltél” vissza. — Nézd — kockáztatja meg ellenvetését a férj. — Akkor Te is azt mondtad, nem nézethetjük le magunkat — hisz tudod, hogy enyhe célzással tudomásomra is hozták, hogy „a fizetésed arányában igazán adhatsz egy százast.” — Vigye el az ördög, ezt a véget nem érő farsangot, a tisztelet- jegyeivel együtt — fakadt ki az asszony, s nekipirulva ugyancsak mondja a magáét. Az első tiszteletjegy 30 forint, a második már 100 forint, ezt követi a harmadik, ami 50 forint volt, majd tombolajegy és ismét tiszteletjegy — pattog egyre dühösebben az asz- szony, amikor látja, hogy férje közbeszólásra készülve nagyokat nyelve köszörüli a torkát, míg végre szóhoz jutva megállítja az áradatot. — Hidd el, már én is unom, de ez alól már igazán nem vonhattam ki magamat. — Igen, azt én is megértem, hogy egyszer, vagy másszor adnak ki tiszteletjegyet, de az idei tiszteletjegy „invázió” mégis csak sok, s vedd tudomásul, hogy ez az utolsó, mert én egy fülért sem adok tiszteletjegyre: ebben az évben már kimerítetted a jövő évi „reprezentációs” keretet is. * Kedves olvasó! Amit itt leírtunk igaz történet, s a magunk részéről csak annyit teszünk hozzá, igaza van Mancikának. Szüntessék be, vagy legalábbis mérsékeljék ezt a múltból ránk maradt rossz szokást. Vigye el az ördög azt az indokolatlanul sok és mások zsebére spekuláló „tiszteletjegyet P. J Hogy a „fogadott" gyerekek is úgy éljenek, mintha „édes" gyerekek lennének A dombóvári KISZ-szervezetet nagy feladattal bízta meg a községi pártbizottság. Vállaljanak védnökséget a nevelőszülőkhöz kiadott állami gondozott gyerekek felett, kísérjék figyelemmel, hogyan élnek ezek a gyerekek, járnak-e rendesen iskolába, életkörülményeik megfelelők-e? Ahol úgy vélik szükség van rá, jó szóval segítsenek, ahol ez már kevésnek látszik, ott határozott intézkedésre tegyenek javaslatot a gyámügyi szerveknek. Az ifjúsági szervezet tagjai örömmel vállalták ezt a megbízatást. A dombóvári pártbizottság /és KISZ-szervezet igen komoly kérdéshez nyúlt ezzel, olyan kérdéshez, amely a jó tapasztalatok mellett néha sajnos rosszakat is felszínre vet, s a munka során nemcsak olyan gyerekeket lehet találni, akiknek az élete révbe jutott, hanem ZÁTONYRA FUTOTT SORSOKKAL is találkozni nem egyszer. Állami gondozásba — köztudomásúlag — azok a gyerekek kerülnek, akiknek szülei meghaltak, vagy akiket szüleik elhagytak. Az állami nevelőotthonokon kívül aztán nagyon sok gyerek nevelőszülőkhöz kerül, ahol az esetek többségében otthonra lel, találni példákat azonban arra is, hogy csak az értük kapott havi nyolcvan forintért és 10—12 éves korban már munkaerejükért vállalják a nevelőszülők a gyerekeket. Nem érdektelen ezzel a kérdéssel foglalkozni, az egész társadalom lelkiismeretét segítségül hívni, hogy a rossz példák megszűnjenek, s egyetlen gyerek se induljon hátránnyal az életben, akinek nem jutott osztályrészül a szülői ház szeretete. Tolna megyében az állami gondozott gyerekek száma több mint 300 s nagy részük nevelőszülőknél van. Helyzetük általában kielégítő, azonban nem árt egy rossz példát is elmondani ahhoz, hogy a jövőben — úgy mint Dombóváron teszik — fokozott figyelmet szenteljünk az ilyen gyerekek ügyének. A DOMBÓVÁRI TANÁCSNÁL hallottunk egy asszonyról A. I.-né- ről, aki két gyermeket fogadott magához. Azt mondták róla, hogy rendezetlen életet él. Férjétől elvált, részeges, s az „édes gyermekeivel” semmiféle kapcsolatot nem tart, mivel azok megtagadták. Felkerestük a házat, ahol A. I.-né lakik, de sem az asszonyt, sem a gyermekeket nem találtuk otthon. A perifériára épült, egészségtelen rozoga házban, több család lakik együtt. Mivel A. I.-nével nem találkozhattunk, a ház többi lakójával beszélgettünk. Az ő véleményük bizonyos fokig ellentmond a tanácsnál hallottaknak. — Sokat dolgozott szegény asszony ezekért a gyermekekért, — mondja az egyik idősebb néni — mar kicsi korukban ide fogadta őket. Úgy kényeztette mindegyiket, mintha édesanyjuk lett volna Egy fiatal, terhes asszony, aki a szemben lévő épületből jött, megtoldja a néni szavait. — A.-né 160 forintot kapott az államtól, amiért a két ' gyermeket gondozta, de ebből nem tudta volna eltartani őket, s ezért csordásnak ment, hogy keressen valamit a család fenntartása érdekében. BEESETT ARCÜ FIATALEMBER lép elő az egyik szobából. — Nem lenne szabad ide állami gyermekeket adni. Nézzék meg ezeket a vékony falakat, métermagasságban áll bennük a nedvesség. Én is itt kaptam tébécét. A néni, aki először beszélt nekünk A. I.-néről, megint megszólalt: — Igaz, hogy bűn ilyen helyre csecsemőt kiadni, de az is bűn lenne, ha ettől az asszonytól, aki 18 éven át dolgozott ezekért a gyermekekért, most, amikór majd már keresni tudnak, elszakítanák őket. — Én úgy hallottam, hogy majd megszüntetik ezt a telepet, s szép, új házakat építenek ide is — mondta a terhes fiatalassznnyka, s szemét lesütve, félszeg mosollyal még hozzátette: — Az én gyermekem már bizonyára szebb környezetben fog nevelkedni. A fiú 17 éves, a leány 15. Csecsemő korukban kerültek ide A. I.-néhez, ide a perifériára. A telep, a régi rozoga házak, a múlt maradványai, de az, hogy hagytuk a két kisgyermeket itt nevelkedni, az a mi hibánk. Az A. I.-néhez hasonló eset nem általános, de ha alaposan szétnéznénk, találnánk hozzá hasonlókat a megyében. Az államilag gondozott gyermekek nagy része kedvező körü'mények között nevelkedik. Egészséges lakások, megfelelő élelmezés, szerető nevelőszülők teszik elviselhetővé árvaságukat. El kell érnünk, hogy az a néhány mostoha körülmény közé került gyermek is hozzájuk hasonló módon élhessen. (Letcnyei—Haypál)
