Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 máreiias T. Jugoszlávia a rakétatámaszpontok miatt veszélyeztetve érzi magát Tito einiik nyilatkozata Sulsbergernek, ' a New York Times tudósítójának Belgrád (MTI). Mint a Tanjug je­lentette, Tito jugoszláv államelnök 28-án fogadta Sulzbergert, a New York Times tudósítóját. Tito vála­szolt az amerikai tudósító kérdé­A jugoszláv elnök a többi között elmondotta, hogy a jugoszláv—ame­rikai viszony jó, s a katonai segély felmondása nem befolyásolta sem a kölcsönös kapcsolatokat, sem a két ország egyébirányú együttműködését. A katonai segély felmondásának az volt az egyik alapvető oka, — foly­tatta a jugoszláv elnök —, hogy e segély elfogadása nem állott már ossz hangban külpolitikánkkal, mert mi az összes országokkal való együtt­működésre, jóviszonyra törekszünk. Ez a segély-politika más okok miatt is alkalmatlan volt, mert az ameri­kai kongresszus gyakran a jugoszláv külpolitika felülvizsgálását köve elte, különösen a Szovjetunióval és a többi keleteurópai országokkal való viszony tekintetében. Az ilyen követelések sértették külpolitikánk független állás- foglalását. Ezután a balkáni egyezményről, a jugoszláv—görög—török kapcsolatok­ról, majd a semleges és az a omfegy- vermentes övezet kérdéséről szólott. Hangsúlyozta: — Érdekünk, hogy az atomfegyver- mentes övezet szélesebb legyen a Lengyelország javasolta térségnél, mert Jugoszlávia közvetlenül is érin­tett etekintetben. Olaszország már beleegyezett abba, hogy területén rakétatámaszpontokat létesítsnek, s úgy hiszem, már építik is ezeket a kilövőpályákat. Jugoszlávia e támaszpontok miatt közvetve veszélyeztetve érzi magát. A rakéták Jugoszláviánál távolabbi területre irányulhatnak, a kilövő­pályák pedig arccal Jugoszlávia felé fordulnak. Általában egy olyan or­szág, amely területileg a két szem­benálló oldal között feksziic, ilyen esetben veszélyeztetve érzi mag t, mert ha összetűzés lenne, az ország felett elrepülő rakéták is megsértik a területi integritást, Jugoszláviának állást kell foglalnia és konkrét intéz­kedéseket kell tennie megfelelő he­lyeken. Az amerikai tudósítónak arra a kérdésére, ez azt jelenti-e, hogy Ju­goszlávia diplomáciai lépéseket kív n tenni ebben az ügyben, Tito igennel válaszolt Sulzberger azt kérdezte Titótól, hogy lehetségesnek tartja-e egy kommunista ország semlegességét. A jugoszláv elnök azt válaszolta, hogy nemcsak kommunista ország, ha­nem más ország sem lehet semleges, mert az államok egy világközösség­ben élnek, s mindenfajta közömbös­ség és semlegesség inkább ártalmas, semmint hasznos a közösségre. Az amerikai tudósító ezután kifej­tette, hogy az Egyesült Államokban a jugoszláviai rendszert „nemze i kommunizmusnak” nevezik. Megkér­dezte Titótól, hogy szerinte milyen jövője van a nemzetközi kommuniz­mustól „különböző” „nemzeti kom­munizmusnak”. Tito nyomatékosan kiemelte, hogy „nemzeti kommunizmus” nincs. A jugoszláv kommunisták nem­zetköziek. A rendszerek nem különböznek, hanem csupán a szocialista rendszer­hez vezető utak. Az amerikai tudósító végezetül azt kérdezte meg Tito elnöktől, hogy vé­leménye szerint ki a legnagyobb em­ber a világon, és ki gyakorolta rá a legnagyobb hatást akár gyermekkor­ban, akár később. Tito azt válaszolta, teljesen lehe­tetlen kiválasztani valakit, és azt mondani rá, hogy ő a legnagyobb em­ber. A maga környezetében és a maga sajátos feltételei között min­den ember nagy, ha sikerül találkoz­nia népének törekvéseivel és mun­káját ilyen irányban tudja kifejteni. A kortársakról nehéz véleményt mondani. Elismerem, hogy Angliá­ban Churchill nagy ember volt mint államférfi is, és mint politikus is. Nagyra becsülöm Eisenhower elnö­köt mint katonát és mint embert, aki a béke megőrzésére tör°kszik. Egy bizonyos időszakban Sztálint is becsültem, sőt egyes érdemeit ma is elismerem. Ma Hruscsovot becsülöm, mert a belső fejlődés tekintetében elé? bátor koncepciói vannak és kül­politikája rugalmas. Nagyon becsü­löm Nehmt, akinek sikerült a szét­tagolt nemzeti egységeket egyetlen indiai nemzetben egyesíteni. Az in­diai nép követi őt. Becsülöm őj; úgy is mint a béke nagy harcosát, mint békeszerető politikát követő állam­férfit. Ugyanúgy becsülöm Nasszert is, aki szintén meglátta a nép óha­jait és a széttagolt arab országok egyesítésén fáradozik — mondotta, í — Arra a kérdésre pedig, hogy sze- j rintem a múltban ki volt a leg- 1 nagyobb ember, azt felelhetem, hogy I elragadtatással tekintek Marxra és I Enselsre. Legnagyobb példaképem Lenin volt, s ma is nagyra becsülöm I őt. Amerikai lapok a Szovjetunió legújabb diplomáciai lépéseiről New York: (TASZSZ) Az ameri­kai sajtó fenntartásokkal, de alap­jában kedvezően fogadta a Szovjet­uniónak azt a bejelentését, hogy hozzájárul a külügyminiszteri érte­kezlethez, a legmagasabb szintű ér­tekezlet előkészítése céljából. A New York Post azt írja, hogy a Szovjetunió lényegében kiküszöbölte a tárgyalások megkezdésének utolsó komoly akadályát. A New York Ti­mes washingtoni szemleírója „te­kintélyes véleményekre” hivatkozva kijelentette, hogy „a szovjet lépés közelebb hozta a legmagasabb szintű értekez­letet.” A Post Dispatch a Szovjetunió hozzájárulását kommentálva hang­súlyozza, hogy „kiküszöböltek még egy tényezőt, amely ingadozásra jogosíthatta volna fel Washingtont a leg­magasabb szintű tárgyalások kérdésében”. Az amerikaiak milliói — írja a Post Dispatch — nem értenek egyet Dullesnek azzal a véleményével, hogy a leszerelési egyezmény nem fér össze az ország legmagasabb érde­keivel. Miután azonban Dulles sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy a legutób­bi szovjet javaslatok „elfogadha­tatlanok” az Egyesült Államok szá­mára, sok lap szinte vezényszóra azt kezdte hajtogatni, hogy a szovjet javaslatok „semmi újat” nm tartal­maznak és azok elfogadhatatlanok az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára. A legmagasabb szintű értekezlet összehívásának ré­gi akadályai helyébe — amelyeket a legutóbbi szovjet javaslatok ki­küszöböltek — nagy sietve újabb akadályokat állítanak. A sajtó azon lovagol, hogy a külügyminiszteri ér­tekezletnek nemcsak napirendi kér­désekkel a kormányfői értekezlet összetételének meghatározásával kell foglalkoznia, hanem érdembeli vitá­val is. De távolról sem mindegyik lap csatlakozik ehhez- az állásponthoz. A konzervatív New York World Tele gramm And Sun keddi vezércikké­ben például javasolja annak elis­merését, hogy a legmagasabb szintű államközi tárgyalások szükségesek. „A nyugati kormányok nehezen szállhatnak szembe a népek akaratával” — írja a lap és azt ajánlja, hogy komolyan lássanak hozzá az érte­kezlet előkészítéséhez.” Új tagokkal erősödik a Francia Kommunista Párt Párizs (MTI). Georges Brichton, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az Humanitében megjelent cikkében beszámolt arról, hogy a Párizs környéki pártszerveze­tekbe 1957 november óta hatezer új tag lépett be, 89 új pártsejt ala­kult meg, közülük 41 különböző üzemekben. Legtöbben a munkáslakta előváro­sokban, Párizs „vörös övezetében’* jelentkeztek a párt tagjai sorába. Vitryben 241, Saint-Quenben 193 be­lépéssel erősödött a párt. A „Marcel Cachin-tagtoborzás’1 csak újabb lendületet ad a francia Kommunista Párt taglétszáma gyara­podásának. ESEMÉNYEK SOROKBAN Prága: (CTK) A csehszlovák rá­dió és televízió dolgozói március 5-én Prágában gyűlésen értékelték a csehszlovák rádió és televízió bé­kefelhívásának eredményeit. A fel­hívásra sok európai és ázsiai ország válaszolt. A gyűlésen újabb javasla­tot készítettek a nemzetközi együtt­működésről és a javaslatot eljuttat­ják a külföldi rádióállomásoknak. Párizs: (MTI) A francia belügy­minisztérium egyetlen éjszaka fo­lyamán három hetilap kinyomott példányait koboztatta el. A Francia Kommunista Párt hetilapja, a Fran­ce Nouvelle rövid időn belül már ötödször jut az elkobzás sorsára. Az elkobzás oka, hogy a hetilap külön mellékletében Bachir Ahdj Ali írá­sát közölte, „Az algériai kommunis­ták és a francia baloldal” címmel. Elkoboztatta a francia belügyminisz­térium a baloldali France Observa­teur e heti számát és a Mendes- Francehoz közelálló Expresst is. Moszkva: (TASZSZ) A szovjet Nők Bizottsága tiltakozott az ellen, hogy a francia hatóságok végre akarják hajtani a halálos ítéletet Dzsamila Buhired algériai leányon, akit a nemzeti felszabadító mozga­lomban való részvétel miatt ítéltek el. ' A szovjet nők követelik az algériai kérdés haladéktalan megoldását bé­kés tárgyalások útján. Dr. Münnich Ferenc fogadta a budapesti olasz követet Március 5-én dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Fabrizio Franco-t, az Olasz Köztársaság budapesti követét. Aláírták a magyar—koreai kulturális egyezmény idei munkatervét Csütörtökön délben a külügyminisz tóriumban ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kul­turális egyezményének 1958. évi munkatervét. Az egyezményt magyar részről Szigeti József művelődésügyi miniszterhelyettes, koreai részről Li Gyón Van, a budapesti koreai nagykövetség ideiglenes ügyvivője írták alá. Szigeti József miniszterhelyettes az ünnepségen mondott beszédében többek között utalt arra, hogy sem az imperialisták koreai intervenciója, sem a magyarországi ellenforradalom nem semmisíthette meg a két nép fej­lődésnek indult kapcsolatait. Miként a magyar nép küldöttei elmentek, hogy segítsenek gyógyítani az agresz- szor okozta sebeket, a koreai nép is mindent megtett, hogy segítse az ellenforradalom-okozta nehézségeink megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy ismét adottak a kulturális együttműködés lehetősé­gei és az a feladat, hogy ezeket mi­nél célszerűbben használjuk fel. Szavaira Li Gyón Van ügyvivő vá­laszolt. Elmondotta, hogy a koreai nép milyen forró szeretettel fogadja, milyen nagyra értékeli a magyar klasszikusok műveit és különösen a népi demokratikus rendszerben szü­letett kiváló alkotásokat. Utalt arra. mennyire hálás a koreai nép az in­tervenció idején és a háború utáni időszakban a magyar nép által nyúj­tott proletárinternacionalista segít­ségért, többek között azért, hogy szá­mos háborús árvát, ösztöndíjast ne­veltek és oktattak Magyarországon. — Az a meggyőződésem — hangoz tatta befejezésül —, hogy az idei kuL túrális munkaterv jelentősen hozzá­járul a két nép barátságának, kultu­rális együttműködésének fejlesztésé­hez. Hova tűnt az explorer II? Újabb amerikai kudarc a műholddal London: (Reuter) A kairói rádió szerint az a szíriai tiszt, akiről Nasszer elnök damaszkuszi beszédé­ben szólt, Szerradzs ezredes volt, Nasszer elnök — mint jelentettük — elmondta, összeesküvést szőttek, az összeesküvés azonban kudarcba ful­ladt, midőn Szerradzs ezredes tájé­koztatta róla feletteseit. Szerradzs ezredes felvette a felajánlott össze­get az Egyesült Arab Köztársaság számára. Az állam a pénzt a nehéz­ipar fejlesztésére fogja felhasználni — mondotta Nasszer. * Moszkva: (MTI) Március 8-án a Nemzetközi Nőnap előtt O. A. Hva- lebnova, a Szovjet Nőbizottság el- ! nökhelyettese sajtóértekezleten is- i mertette a szovjet és a külföldi újság írókkal azokat a nagy eredményeket j és sikereket, amelyeket a szovjet ; nők a szovjet hatalom 40 éve során értek el. Washington (Reuter). Az amerikai tudósok lázasan igyekeznek megolda­ni a második amerikai műhold rej­télyét. Az explorer II. szerdán re­pült fel a Cape Canaveral-i támasz­pontról az égbe — és eltűnt a vég­telenben. A Jupiter—c rakéta, amely a majd­nem 16 kilogramm súlyú explorer Il-őt vitte volna fel pályájára, min­den jel szerint rendben végezte el repülését, de az új műholdról sem­miféle jelzést nem sikerült minded­dig észlelni. Dr. William Pickering, a hadsereg pasadenai rakétalaboratórium ■* nak igazgatója, akit a második műhold pályájának ellenőrzésével bíztak meg, a következő nyilatkozatot adta: „Minden jel arra mutat, hogy a szer­dán fellőtt mesterséges hold nem működött rendesen és nagyon való­színű, hogy nem kering pályájn. Semmilyen további tájékoztatást nem adhatunk addig, amíg a techni­kai adatokat fel nem dolgozzuk.^ Fz valószínűleg néhány napot is igény­be vesz.” Az újságírók kérdéseire válaszolva Pickering még hozzátette, lehetsé­ges, hogy a műhold leesett, „talán az óceánba.” Dr. Richard Porter, a Nemzetközi Geofizikai Év amerikai bizottságának szóvivője szintén azt mondta, hogy a jelek szerint a műhold nem műkö­dött rendesen és feltehetőleg a ten­gerbe zuhant. Ha a műhold nem ke­ring pályáján, ennek valószínűleg az az oka, hogy nem volt elég nagy a j sebessége, vagy talán rossz irányban indították el. A tudós hozz " tette, I hogy bizonyos jelek szerint a Jupi­ter—C rakéta negyedik lépcsője, amely magát a műholdat vitte magá­val, nem működött kielégítően. Mint újságírók megemlítették, egyes rádióamatőrök azt állítják, hogy vették az explorer II. rádiójel- ' zéseit. A tudós azt válaszolta, hogy ! ez kétséges, nagyon sok olyan rádió­hullám van, amelyet össze lehet té­veszteni a műhold jelzéseivel. Mindazonáltal a tudósok még nem adták fel a reményt. A Scmithsonian intézet csillagászati megfigyelő állo­mása közölte, hogy riasztotta vala­mennyi „holdmegfigyelő” csoportját, figyeljék az explorer Il-őt. Az ob­szervatórium munkatársai elmond­ták, hogv a műhold ha el is indult volna pályáján, csak a jövő héten lesz látható az Egyesült Államokban, és akkor is csak a hajnali és az esti szürkület idején, amikor a felkelő, il'etve a lenyugvó Nap sugarait visz- szaveri. A helyi „atomháború44 gondolata népcsalás Moszkva (TASZSZ). A Mezsduna- rodnaja Zsizny című folyóirat Ta- lenszkij vezérőrnagynak, a hadtudo­mányok doktorának cikkét közli. — Az igen nagy teljesítményű in­terkontinentális rakéta birtokának monopóliuma egyidőre a Szovjet­unióé — írja a vezérőrnagy. Ennek ellenére korunk döntő fegyverének monopolisztikus birtoklása nem járt azzal, hogy a szovjet állam külpoli­tikájában akárcsak egyetlen agresz- szív vonás is mutatkozzék. Talenszkij vezérőrnagy ezután cik­kében felhívja a figyelmet arra, mi­lyen veszélyes a „helyi atomháború­nak és az erők dózisonként való be­vetésének1’ elmélete. Minden olyan elgondolás, hogy az atomfegyverek felhasználásával lehetségesek „korlá­tozott” háborúk, egyszerűen népcsa­lás és ezzel próbálják álcázni a min­dent felölelő világháború előkészí­tését. A jelenlegi körülmények kö­zött egy „helyi háború" nem lehet egyéb, mint a világháború kezdeti szakasza. Megállapítja, hogy a törté­nelemben még nem fordult elő olyan eset, amikor a háborús felek le­mondtak volna a legerősebb fegyver használatáról. Az olyan külpolitika, amely e há­borúk hármelyik fajtájára vesz irányt, bűnös és végzetes politika, amely szörnyű következményeket rejt magában a népekre nézve. Véderővita az angol Lordok Házában Eltemették Virág Ferenc pécsi püspököt Csütörtökön Pécsett eltemették Virág Ferenc püspököt. Csütörtökön reggel a püspök holttestét a székes- egyház hajójában ravatalozták fel. A székesegyház főoltáránál dr. Grősz József, kalocsai érsek mondott gyász­misét. A templomi szertartás után megindult a gyászmenet a templom- | ból a Dóm-téren át a kriptához. A beszentelés után Virág "Ferenc püs- ooköt elhelyezték végső nyugvóhe­lyére, a székesegyházi kriptában. London (MTI). A Lordok Házának véderővitájában Lord Alexander, volt munkáspárti hadügyminiszter előter­jesztette a munkáspárt bizalmatlan- sági indítványát. Az indítvány kéri. a Ház mondja ki, hogy nem helyesli a kormány védelmi politikáját, amely majdnem kizárólag az atomháború­val való fenyegetőzésre támaszkodik és ragaszkodik a rakétatámaszpontok építéséhez Angliában a tervezett csúcstalálkozó előtt. Lord Alexander indokoló beszédé­ben kifejtette: — Ha az egész világon kialakult helyzetet nézzük, azt kell hinnünk, hogy a világ őrültek házává kezd fajulni. Védelmi politikánk kész ön­gyilkosság. Angliát és a többi NATO országot Amerika helytelen védelmi politika követésére kényszerítette. [ Mindenütt, ahol megfordultam, fé- I leimet és kétségbeesést láttam. Lord Winster munkáspárti főrend, a többi között kijelentette: — A NATO politikája világ- cngyilkossági politika. Ha a háború csak taktikai atomfegyverekkel kez­dődnék, hamarosan totális atom­háborúvá fejlődnék, mert egyetlen ország sem lenne haj’andó vereséget szenvedni használatlan hidrogén­bombával fegyvertárában.

Next

/
Thumbnails
Contents