Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
TOLNA MI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 56. szám. ARA: 50 FILLER. Péntek, 1958 március 7. A szerződéskötéseket kiterjesztik újabb cikkek felvásárlására Egyes cikkeknél kamatmentes előleget fizetnek — Szerződéses felárak — Védőárak néhány zöldségfélére — A tsz-eknél minden cikkre kiterjesztik a mennyiségi felárat — márciusban kezdik a szerződéskötéseket Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság a kormány vonatkozó hatá rozatainak alapján megtárgyalta a szerződéses felvásárlási rendszer széleskörű kiterjesztését és erről a következőkben tájékoztatja a parasztságot. Az állam már eddig is arra törekedett, hogy a felvásárlások szabad rendszerében minél több cikkre és minél nagyobb mennyiségekre kössön különböző jellegű szerződéseket. Az 1957. évben növénytermelési szer ződéseket kötött ipari növényekre, gazdasági és kertészeti magvakra, zöldségekre, illóolajos- és gyógynövényekre, továbbá hizlalási és nevelési szerződéseket sertésre és vágómarhára, valamint értékesítési szerződéseket borra és gyümölcsökre. A parasztság e cikkek többségénél az előirányzottat meghaladó területre, illetve mennyiségre szerződött. így többek között 37 000 holddal nagyobb cukorrépa-területre kötöttek szerződést most, mint az elmúlt esztendőben. Hízottsertésre és boreladásra is az előirányzottnál nagyobb mértékben kötöttek a termelők szerződést. A szerződéskötések eddigi eredményeit figyelembe véve, a kormány elhatározta, hogy az eddigi cikkek mellett az 1958. évre újabb cikkekre is kiterjeszti a szerződéskötéseket, mint például kenyérgabonára, sörárpára, napraforgómagra, továbbá baromfira. Kenyérgabonánál, sörárpánál és napraforgómagnál mennyiségi szerződéseket kötnek. A szerződés kötésével egyidejűleg a termelő kívánságára kenyérgabonából mázsánként 60 forint, sörárpánál, illetve napraforgómagnál 80 Ft kamatmentes előleget fizet a szerződést kötő vállalat. Baromfinál többféle szerződés indul. A termelők köthetnek csirkenevelési szerződést, amelynek keretében a naposcsibét hiteibe kapják azzal, hogy 100 darabonként legalább 25 kilogramm rántanivaló csirkét kötelesek visszaadni a megállapított szerződéses ár kifizetése mellett. Szerződést lehet kötni hízott libára, illetve májas libára darabonként 50 forint, hízott kacsára, illetve pulykára 30 forint kamatmentes előleg folyósításával. Az új terményértékesítési, illetve barom,fihizlalási és nevelési szerződések kötését március hó folyamán — a tavaszi mezőgazdasági munkák során — kezdik. A szőlő-, must- és borra történő szerződéskötéseket legkésőbb április 1-ig ugyancsak megkezdik. Az újtípusú szerződéseknél — az előlegeken túlmenően — az állam általában a szabadfelvá- sárlási árakat meghaladó, magasabb szerződéses árakat fizet. így sörárpánál a takarmányárpaár felett mázsánként 60 forintos felárat, napraforgómagnál a mázsánkénti 275 forintos szabadfelvásárlási árral szemben 285 forintos szerződéses árat. A baromfiszerződéseknél ugyancsak magasabb szerződéses ára kát térítenek. (Például csirkeneve- lés; szerződéseknél az átadás időpontjától és a súlytól függően az állami szabadfelvásárlási árnál kilónként 2—6 forinttal magasabb árakat.) Külön ki kell emelni, hogy az állam a jövőben biztonságot kíván teremteni a zöldségtermelés területén is — ahol bőséges termésű években a felvásárlási árak egyes esetekben a termelés önköltsége alá csökkentek — azzal, hogy egyes zöldségfélékre előre úgynevezett védőárakat hirdet meg, amelynél kevesebbet a felvásárló szervek bármilyen termés mellett sem fizethetnek. A termelőszövetkezeteknél a szerződéskötéseket a növénytermelés, a szőlészet, a kertészet, valamint az állattenyésztés csaknem valamennyi cikkére kiterjesztik. Ezzel egyrészről termelési segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek, másrészről a szerződéskötéseken keresztül a vállalatok által nyújtott előlegeken túlmenően rövidlejáratú bankhitelhez juthatnak. Ezenkívül a nagy mennyiségben és egyöntetű minőségben átadott árutételek után a termelőszövetkezeteknek fizetett úgynevezett mennyiségi felárat a jövőben minden cikkre kiterjesztik, illetve indokolt esetekben megemelik. így már intézkedtek, hogy a baromfinál az eddigi kilónkénti 1 forint felárat 2 forintra, míg a szőlő-, a must- és a bornál az eddigi 3—5 százalékig terjedő felárat 10 százalékra emeljék. Az önkéntesség teljes betartásával kötött szerződések biztonságot jelentenek a parasztság számára árufeleslegeinek értékesítésében, hosszabb időszakra irányt mutatnak a termelésben és mindezzel alátámasztják a termelés biztonságát. Az állam számára pedig tervszerűbbé teszik a fel vásárlást, biztosítják a lakosság folyamatos élelmiszerellátását és az exporttervek teljesítését. Jelentős fedezetet nyújtanak a szerződéses előlegek a művelés költségeihez. A lekötött szerződéses termékek után a termék értékének 10 —30 százaléka erejéig a termelők pénzbeli, illetve termeszeiben! előleg juttatásban részesülnek. A szerződéses termeltetés, illetve felvásárlás kiterjesztése megköveteli, hogy a szerződésben előírt szállítási, illetve átvételi feltételeket mind az állami és a szövetkezeti szerződtető szervek, mind a termelők szigorúan tartsák be. A szerződéskötések eddigi eredményei, valamint a szerződéssel vállalt áruátadások jó teljesítése egyaránt ezt bizonyítják, hogy a parasztság előnyösnek tartja a felvásárlásnak ezt a formáját, a szerződéseknek becsületük van a parasztság szemében, elégedettek az árakkal és feltételekkel. Tegnap reggel Indították az idei ezredik túlsúlyos vonatot a Dombóvári Fűtőházból A Dombóvári Fűtőház munkásai újra nagyszerű eredményt értek ei a negyedéves tervük teljesítése során. Szerda reggel indították el az idei ezredik túlsúlyos vonatot, amely Komlóról Sztálinvárosba szállította a kohó- és kokszolható szenet. Az év elejétől eddig indított ezer túlsúlyos vonattal összesen több mini 150 ezer tonnával több árut szállítottak a tervezettnél, s ezzel jelentős szén és egyéb költség megtakarítást értek el. A többi között közel kettőszáz vagon szenet takarítottak meg a túlsúlyos vonatok indításával. Az év elejétől szerda reggelig már több mint fél millió kilométer utat tettek meg a fűtőház mozdonyai, s a tervek szerint a felszabadulás ünnepéig, április 4-ig elérik az egymillió kilométer teljesítményt a dombóvári fűtőházi mozdonyvezetők és fűtők. 11 Középhidvígi Állami Gazdaság bejelentene részvételét az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Hatszózhatvon előadás, 156 944 néző Az Állami Faluszínház művészei mind nagyobb megbecsülésre tesznek szert megyénkben. Egyre többen várják, látogatják a faluszinház művészeinek előadásait, s az évekkel ezelőttre jellemző foghíjas széksorok helyett, ma már telt házak előtt tartják előadásaikat. Ezt az eredményt a színház művészei lelki ismeretes munkájuk, jó előadásaik révén érhették el. Bizonyára emlékeznek még a színházlátogatók az Ármány és szerelem című előadásra, amely mintegy új korszakot nyitott a faluszínház vendégszerepléseinek történetében megyénkben. Azóta a faluszínház előadásai mindinkábg magasabb színvonalat érnek el, egyre több és több embert nyernek meg a színháznak, a művészetnek. A statisztika beszámol arról, hogy a faluszínház művészei 1951— 1957-ig Tolna megyében 660 előadást tartottak, s ezeket az előadásokat 156 944-en nézték meg. Kedden, Tolna megyéből elsőnek, az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdasága jelentette be, hogy részt kíván venni az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A kiállításra négy bonyhádi tájfajta növendéktenyészbikát, továbbá tíz kocasüldőt és tíz kansüldőt küldenek az Állami Kísérleti Gazdaságból. Megjelennek a kísérleti gazdaság országoshírű sztavropoli juhai is a kiállításon. A tenyészkosok és a növedékbirkák átlagos gyapjúhozama elérte a kilenc kilót, s a gyapjúrekorderek a kiállítás idejére is hasonló öltözékben lesznék. A tejtermelési verseny hírei A megyében folyó tejtermelési verseny február havi értékelése alapján az állami szektorok tehenészetei közül a legjobb eredményt az Alsóten- gelici Állattenyésztési Kutató Intézet tehenészete érte el, mivel a kísérleti gazdaságban a verseny eddigi négy' hónapja alatt tehenenként átlagosan 1396 kg tejet fejtek. A megye termelőszövetkezetei közül a legjobb eredményt à szakcsi Uj Élet Termelőszövetkezet tehenészetében érték el. Ugyanis itt az egy tehénre eső átlagos íejési eredmény 1254 kilogrammra emelkedett az elmúlt négy hónap során. A fejőgulyások versenyében a juhépusztai Berning Péter vezet, mivel 12 tehéntől tehenenként átlagosan 1435 kilogramm tejet fejt ki a verseny kezdete óta. A termelőszövetkezeti fejőgulyások versenyében a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tehenésze Verebi András az első, tehenenként 1542 kg tejet fejt négy hónap alatt. Úttörő élet a dombóvári járásban A dombóvári járás úttörő szervezeteiben élénk az élet. Színdarabokat tanulnak, próbázásra, csillagtúrára készülnek a pajtások, s megkezdték az előkészületeket március 15-e és április 4-e megünneplésére. Minden úttörő csapat betanult valamilyen színdarabot, azt előadták, vagy még a tavasz folyamán előadják s a bevételt a nyári táborozás céljaira fogják fordítani. Különösen sikeres volt a kurdi, csibráki és ko- csolai szervezetek előadása. Március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmából minden úttörő virággal köszönti fel édesanyját. Március 15-e és április 4-e megünneplésére ünnepélyes csapatgyűléseket tartanak az iskolákban, sok helyen műsoros estet rendeznek. A dombóvári négy általános iskola úttörő csapatai pedig, amennyiben jó idő lesz, tábortüzet rendeznek. A tábor- tűzhöz meghívják a munkásmozgalom dombóvári veteránjait, a 19-es kommunistákat és megkérik őket, beszéljenek élményeikről. A nyári táborozások és kirándulások előkészületeit megkezdték. A tavasz végén a járási úttörő elnökség csillagtúrát rendez a dombóvári és környező községbeli útörők részére. Mintegy 500—600 pajtás részvételére számítanak. A csillagtúra során a résztvevők leteszik az úttörö próbát. A gyulaji pajtások akadály- verseny keretében próbáznak. Az újdombóváriak a vasárnaponkénti kirándulásaik mellett a nyáron szeretnének Csehszlovákiába utazni néhány napra. Gondatlanságból tűzeset 1957. október 19-én Dombóváron az Erzsébet utca 35. szám alatt Bödő Lajosné lakásán tűz keletkezett, melynek során mintegy 100 négyzetméter födém tetőszerkezet elégett. A kár értéke meghaladja a 11 000 forintot. A tüzet az okozta, hogy Bödőné kukoricaszárral tüzelt és a tűzhely mellett nagyobb meny- ryyiségű kukoricaszárat rakott le. A tűzhelyet őrizetlenül hagyta, melyből szikra pattant ki, meggyulladt a kukoricaszár, s a tűz átterjedt a födémre és tetőszerkezetre. A tűz okozója ellen a dombóvári járási ügyészség gondatlanságból okozott tűzesetért eljárást indított. A közelmúltban a járásbíróság jogerősen 3 hónapi börtönre ítélte, az ítéletet háromhónapi próbaidőre felfüggesztették. Kilenc év a közösben — 1949. március 25-én alakítottuk meg a csibráki Vihar Sarok Termelőszövetkezetet, s egyedül maradtam az alakító tagok közül, — mondja Feidt Ferenc, miközben a kicsinykis konyha, viaszosvászonnal letakart asztalán valami ismeretlen dal ütemét kopogtatja az ujjaival. A többiek hová lettek? Csak néhány perces gondolkodás után válaszol — az egyik tanácselnök lett, a másik katonatiszt, a termelőszövetkezetünk valóságos kovácsműhelye lett a kádereknek. — Mielőtt belépett volna, mennyi földön gazdálkodott? — Nem volt egy barázda földem sem. A 96 kataszteri holdas Gödé Istvánnál cselédeskedtem. 1949- ben üres kézzel vágtam neki az új életnek, amikor a termelőszövetkezet alakító tagja lettem. — Na és megérte? — Meg, — válaszolja csendesen. — Hazudnék ugyan, ha azt mondanám, hogy kezdettől fogva „könyé- kig tejfel” volt a szövetkezeti élet. Voltak nehéz éveink is. A legnehezebb az 1952-es esztendő volt. Nagyon gyenge lett a termés, s a Kapos 160 kataszteri holdat elöntött a szövetkezet földjeiből. Alig volt részesedés. Sokan kiléptek. De mi, akik maradtunk, nem bántuk meg, hogy kitartottunk a termelőszövetkezet mellett, mert az utóbbi években már tudunk magunknak „ajándékokat” is venni. — Ajándékokat?! — Igen, — mondja mosolyogva. — Ott azt a konyhaszekrényt a tavaly előtti részesedésből kapta az asszony ajándékba. A világvevő rádió a nagyanyó újévi kívánsága volt, a Jancsi fiam pedig 4600 forintos tan- góharmónikát kapott, mert a zenét nagyon, de nagyon kedveli. — Hát a mosógép? azt nem említed? — Ezt Feidt Ferencné kérdi, s a sarokban kötögető nagymama megtoldja szavait. ;— Bizony, bizony a lányomnak már mosógépe is van. Ki gondolta volna, hogy ide fogunk fejlődni. — Sok munkaegysége van talán, hogy ilyen sok szép „ajándékra” futja? Feidt Ferenc kigombolja zöld operáljanak felső gombjait, elhúzódik az egyre nagyobb melegséget árasztó tűzhelytől, s csak azután válaszol: , — Itt a közösben annak van a legnagyobb becsülete, aki jól dolgozik. Én szeretem a munkát. Tavaly nekem volt a legtöbb munkaegységem. Amikor a kuláknál voltam, robotoltam, most pedig dolgozom ... Tudja mi a kettő között a különbség? Mielőtt mondhatnék valamit, ő adja meg saját kérdésére a választ. — Az a különbség, hogy amit most dolgozok, azt a magam javára teszem. Akkor régebben, meg mást gyarapítottam a robotommal. (-H-)
