Tolna Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-05 / 54. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 jnárcius 5. r\ő<zépiékoLáéok Szerkesztették a Dombóvári Gőgös Ignác Általános Gimnázium tanulói. Az iskolai szerkesztőbizottság vezetője: Szőke Sándor. Néhány sorban a szakkörök munkájáról Iskolánkban hat különböző szakkör és két sportkör működik több mint 260 taggal. Ezeknek működéséről a szakköri titkárok jelentése alapján az alábbiakban adunk rövid beszámolót: MAGYAR IRODALMI SZAKKÖR Október közepe óta megszakítás nélkül dolgozik. A legutóbbi szakköri előadásokon Tompa Mihályrói beszélgettünk. A következő előadások a nyelvújítással és a XX. század lírai költőivel foglalkoznak. A szakkör megkezdte a kapospulai Petőfi- estre való előkészületeket. Ebben a Dombóvár szomszédságában levő kis községben a tanév folyamán a második előadást tártja az irodalmi szakkör. MATEMATIKAI SZAKKÖR Viszonylag a legzárkózottabb, de legszívósabban dolgozó szakkörünk. A taglétszám se nagy, de a feladatok — melyekkel küzdenek és többnyire egész sikerrel küzdenek — dicséretükre válnak. Most fokozott lelkesedéssel készülnek az országos matematikai versenyekre. A nagy versenyt megelőző háziversenyre 18 tanuló nevezett be a harmadik, s negyedik osztályokból. FÖLDRAJZI SZAKKÖR Az iskola legrégibb szakköre, s mint ilyen, abban a szerencsés helyzetben van, hogy külön szakköri szobával rendelkezik. Ebben a viszonylag kis szobában aztán minden szombaton délután folyik a munka. „Tiszteli Önképzőkör” A vezető tanár úr engedélyt adott a gyűlés megkezdésére. Komoly, ünnepélyes pillanat, amikor az elnök szólásra emelkedik és szeretettel köszönti az igazgató urat, tanárokat és vendégeket. Egy kicsit büszke is vagyok, ahogy ezt hallgatom, mert ez az üdvözlés nekem is szól, mint az első humán osztály küldöttjének, aki vendégként vehetek részt az önképzőkör negyedik gyűlésén. Izgatottan várom a műsorszámokat. Liszt Ferencről Vida István IV. b. osztályos tanuló tart előadást — mondja be a titkár és egy nagyon komoly értekezést kapunk világhírű zeneköltőnkről, majd felcsendülnek a zongorán Liszt felejthetetlen művének akkordjcd. Raskoványi Csaba III. b. osztályos tanuló méltóan tolmácsolja a nagy művész érzéseit. így pereg tovább a műsor. Életrajzok, versek, énekek, bírálatok és viták ... Különösen megragad a művek mély mondanivalója, igényes előadása, a bírálók, hozzászólók komoly, öntudatos magatartása. Érzem, hogy itt megmérik, de meg is becsülik a tudást. Sok tanulónak nyílik alkalma, hogy tehetségét kibontakoztassa, s tudatos önképzéssel eljusson a műveltségnek, tudásnak arra a fokára, amikor adhat c kultúrát igénylő emberiségnek. Talán ebben a pillanatban egy leendc írónő olvassa fel jeligével beadott és a gyűlésen hirdetett eredméni alapján második helyre került novelláját. Sashalmi Valéria IV. c. ősz tályos tanuló munkája kedves, hangulatos írás s az írói készségen kívül külön dicséretére válik, hog\ minden sorából érzik iskolánk szere tete. Ismét zúg a taps, hogy kö szöntse a pályadíj harmadik helyezettjét, Ottó Szabolcs IV. b. osztályost, aki történetesen elnöke is a; önképzőkörnek. Elbeszélése a diák élet kedves epizódjait, csínyeit, öröl varázsát örökíti meg. Milyen kár hogy az első díj nyertese túlzót szerénységből csak jeligét írt, névé nem ismerjük, s így írásának felöl vasása is elmarad. Élményt, sok tekintetben indítás adott nekem ez a két óra. Alig vá rom azt a pillanatot, amikor éi köszönthetem tagtársaimat: „Tisz telt Önképzőkör!" HARDAY ILDIKÓ I. b. oszt. tanuló Szakmai előadások, viták, csapadék és szél járás mérés, értékelés, időjárási grafikonok készítése és nem utolsó sorban a tavaszi kirándulásokra való topográfiai felkészülés folyik. BIOLÓGIAI SZAKKÖR Ebben a tanévben megvalósult a régi terv. A községi tanács jóvoltából a szakkör kísérleti kertet kapott. Itt folyik most a gyakorlati munka, melynek eddigi eredménye 1500 fej őszi saláta, őszi búza kísérleti parcella s a tavasziak közül már elvetett borsó, spenót és saláta ágyások. ügy ahogy azt a vezető, Magyar János általános iskolai igazgató vároqgi kísérleti telepén látta. (Mert ez külön érdem és külön büszkeség a biológusoknak, hogy náluk tényleges a tapasztalatcsere.) A szakköri előadásokon a tagság megismerkedik a legkorszerűbb biológiai elméleti kérdésekkel a gyakorlaton pedig fürgén mozognak a bonckések, hogy új preparátumokkal gazdagítsák a szertárt. KÉMIA SZAKKÖR Legutóbb a szódagyártás kísérleti modelljét készítették el. Nem szívesen nyilatkoznak előre, hogy mit kavarnak, de szorgalmas és tudásszomjas társaság s az évvégi kiállításokra mindig meglepetéseket tartogatnak. Van valami ősi alkimista misztikum a munkájukban és bár nem hangoskodnak az eredményekkel, tiszteletteljes légkör övezi a szerda délutáni foglalkozásokat. KÉZIMUNKA SZAKKÖR Nem hivatalos szakkör. Jószántából és teljesen önkéntesen vállalt vezetéssel dolgozik. Maguk a leánytanulók szervezték, mert hiányát érezték esztétikailag is a kézimunka örömének. Az előző években az osztálynaplók kézimunka borítóit készítették el, majd a katedra térítők kerültek sorra, most stiltanul- mányaik kiegészítésére készülnek s közben az „Utánpótlás”-t tanítják a hímzés öltésmintáira. A további nevelés célját szolgálja az első emeleti folyóson meghonosított állandó népművészeti kiállítás. A KISZ-szerrezet életéből Nehéz a feladata egy iskolai KISZ-szervezetnek. Igazán jó munkát csak akkor tud végezni, ha az iskola minden tanulóját foglalkoztatni, mozgósítani tudja. Ez nehéz feladat. Például nálunk az iskola 530 tanulójából alig több mint 60 KISZ-tag van. KlSZ-szerve- zetünk tagjai igyekeznek az iskola keretén belül folyó minden munkába bekapcsolódni. Valamennyi szakkörben találhatunk KISZ-tagot. Minden szakkörnek van egy KISZ izakkörfelelőse, aki meghatározott időnként köteles beszámolni a taggyűlésnek a szakkörben dolgozó KISZ tagok és az egész szakkör mun kájáról. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy az általuk választott, kedvelt tárgykörből minél több tapasztalatot gyűjtsenek össze, s a szakköri munka valóban komoly legyen. Több tagunk vesz részt tevékenyen az iskolai önképzőkör munkájában is. Kezdetben nem vették komolyan ezt a munkát, de mi sem bizonyítja jobban, hogy sikerült megtalálni a helyes utat, mint az, hogy egymás után tartják a színvonalas ■leadásokat. Az önképzőkörben véglett munkánkon azonban még így is iavítanunk kell. Iskolánkban elmaradás mutatkozik a politikai nevelés területén. Annak ellenére, hogy a KISZ tagsáí 25 százaléka komolyan és rendszeresen látogatja az Ifjúsági Akadémia előadásait és ezt a munkát komolyar is veszik, ezen a területen még komoly tennivalóink vannak. A téli szünetben a KISZ vezetőség tagjai és néhány politikailag képzeti fiatalt megbíztunk azzal, hogy egy- egy kijelölt politikai anyagból készüljön fel, úgy, hogy az adott témából előadást is tudjon tartani. A felkészülés megtörtént, most már csak a beszámoltatások vannak hátra amit szemináriumszerűen szándéko zunk megoldani. Nekünk azonban nemcsak a szervezet tagjainak politikai nevelésével kell törődnünk, hanem az iskola minden tanulójának nevelésével is. Ezért havonként egy politikai és egy ismeretterjesztő előadás tartását határoztuk el. Annak érdekében pedig, hogy a fiatalok jobban megismerjék egymást, közös színház és mozielőadás látogatást szervezünk. Fűzi István KISZ titkár. / Mi újság a diákotthonban? A dombóvári. fiúdiákotthon 81 — többségükben falusi munkás-paraszt tanulónak biztosítja, hogy megfelelő körülmények között végezze középiskolai tanulmányait. Annak ellené re, hogy az objektív feltételek hiányoznak ahhoz, hogy a diákotthon valóbai oiihona legyen a benne éle tanulóknak, a diákotthon ifjúsága igyekszik az adott körülmények között is munkáját úgy elvégezni", ahogyan azt a társadalommal szemben kötelessége előírja. Az év elején megszerveztük a diákotthon bizonyos önkormányzatát. Az önkormányzat jelenleg kezdeti, kísérleti stádiumban van, azonban az eddigi tapasztalatok és eredmények azt bizonyítják, hogy jó úton haladunk. Az önkormányzatot gyakorló szerv a diákotthonban a diákotthoni tanács. Ennek tagjait az egyes osz.á- lyok választották meg és a tanácstagok a kéthetenkénti tanácsülésen képviselik osztályukat. A tanácsülések előre összeállított napirend szerint foglalkoznak a diákotthonban előforduló egy-egy kérdéssel. Minden negyedévben az osztályozó értekezlet után a tanács napirendjére tűzi a tanulmányi helyzet értékelését. Ezt az értékelést megelőzi az osztályok közötti munkaértekezlet, amelyet a tanács által előre megbízott tanácstagok vezetnek. Ezeken az osz- ralyok közötti megbeszéléseken min denki beszámol az elmúlt negyedévben végzett munkájáról. Ha valakinek tanulmányai során valamely tantárgyból nehézsége van. amellé a diákotthoni tanács megfelelő tanuló- oárt oszt be, akinek az osztálymegbeszélésen be kell számolni arról, hogy a rábízott tanuló mennyire haladt előre tanulmányaiban. Különösen érdekesek voltak ezek a megbeszélések az első osztályban. \z első negyedévi megbeszélésen többen kifogásolták, hogy az egyik jeles tanuló visszahúzódik, nem szívesen segít azokon, akik erre rászorulnának. Felhívták figyelmét arra, hogy magatartását változtassa meg. \z ülés félévkor megdicsérte a ne- lyedévkor elmarasztalt tanulót, mert önző magatartása a második negyedévben gyökeresen megváltozott. — Igyekszünk kialakítani a tanulókban az egymás iránti felelősségérzetet. Több elsőosztályos tanuló a közösség segítségének köszönheti, hogy félévi tanulmányi eredménye nem volt elégtelen. A gyengébb tanulókkal való foglalkozást a jobban tanuló osztálytársak felváltva végzik. A diákotthoni tanács azoknak az ügyét is. megtárgyalja, akik a diákotthoni fegyelmet súlyosabban megsértik. Ilyenkor a vétkes tanulót a tanács maga elé idézi. Figyelemre méltó az a komolyság és felelősség- érzet, amellyel a tanács tagjai az egyes tanulók problémáival foglalkoznak. A közelmúltban az egyik fe- gyelmezetlenkedő tanuló szüleit is meghívta a tanács. A tanács határozatait a tanács titkára a heti kollégiumi esten felolvassa, a tagság tudomására hozza. Heti kollégiumi estünket igyekszünk úgy megszervezni, hogy az a tanulók megterhelése nélkül, azok erkölcsi-politikai nevelését szolgálja. A kollégiumi esteken sokszor külső előadók tartanak előadást érdeke^ kérdésekről (pl. beszámoló külföldi utazásról, mesterséges holdról, stb.). Persze a diákotthoni életnek ví- gabb mozzanatai is vannak. Ebben a tanévben is a leánydiákotthorinal együttműködve, táncos összejöveteleket, álarcosbált tartottunk. Hosszú előkészületek előzik meg minden évben a Télapó estet, mikoris mindenki elnyeri méltó jutalmát — vagy büntetését — a télapótól. A diákotthon életében- elmúlt egy félév. A tanulók abban a tudatb-n kezdhetnek a II. félév munkájához, hogy a nagy többség az előző félévben jól dolgozott, hiszen annak ellenére, hogy jórészük falusi osztatlan iskolából jött, a diákotthonosok tanulmányi átlaga jobb volt, mint a gimnáziumé. A Művelődésügyi Minisztérium a jövő feladataként jelölte meg a diákotthonoknak kollégiummá való átszervezését. Ennek a feladatnak a jegyében végzi minden diákotthon könnyűnek nem mondható munkáját. Mi megpróbáltuk megtenni az első tapogatózó, kísérleti lépeseket ennek a feladatnak a megvalósítása érdekében. E feladatot a diákotthonok csak úgy valósíthatják meg, ha ebben segíti őket felettes szervük és a társadalom. Gelencsér József diákotthon igazgató Teadélutánra készül az első B. A dombóvári gimnáziumban hagyomány, hogy az egyes osztályok összejöveteleket, teadélutánokat rendeznek a tél folyamán, s ezeken az összejöveteleken irodalmi, zenei, népművészeti ismereteik bővítésére is gondolnak. Izgatottan vártuk, hogy mi első b-sek is rendezhessünk egy ilyen estet. Végre ránk került a sor. A felsősök József. Attila, Juhász Gyula, Ady Endre, Balassi Bálint, Petőfi Sándor jegyében rendezték meg estélyeiket. Mi elsősök vajon milyen témához nyúljunk? Sok töprengés után állapodtunk meg abban, hogy a magyar nép dalaiból, táncaiból, meséiből fogunk egy kis műsort összeállítani. Ezek az előkészületek folynak most lázas igyekezettel és Pusztai Éva már összeállította . az összekötő szöveget, Bodo- nyi Pista szigorú fegyelmezettséggel tanítja a tánccsoportot, egy másik teremben Ágasvári Erika próbálja a szép baranyai, tolnai népi dalokat Ábel Imre hegedű kíséretével és a saját tanteremben, időnként kihallatszó jóízű nevetéssel próbál a színjátszó, vagy helyesebben mesejátszó csoport. (Megsúgom: az osztályfőnökével.) Estefelé van, mikor alábbhagy a zsongás és a^szereplők kicsit fáradtan, de boldogan azzal a tudattal vonulnak haza, hogy a nevelők is, a tanulótársak is biztosan jól fogják érezni magukat március 8-án. (Az önképzőkör! pályázatra beérkezett és első díjjal jutalmazott írás.) Senkinek nem szoktam beszélni -óla. Még magam előtt is szégye- lem. Hogy őszinte legyek, nem is nagyon emlékszem, hogy hogyan történt ... * Tavaly Szilveszterkor a barátaim biztatására elhatároztam, hogy velük tartok. Velük tartok és együtt elbú- :súztatjuk az ó-esztendőt. Azután búcsúztattuk, úgy, ahogy ízt szokás. Én nem vagyok hozzászokva az italhoz, így hamarosan dig álltam a lábamon. Mit tagadjam, egy kicsit rosszul is éreztem -nagamat... Elhatároztam, hogy haza megyek. Kint szép, nagy pelyhekben esett a hó. A villanyok fényében ezüstösen csillogott a sok pehely. Feltűr- iem a galléromat és baktattam hazafelé. Az úton sok minden eszembe- iutott... Közben egészen kimelegedtem. Éppen a gimnázium előtt vol- >am, s a környéken egyetlen lámpa sem égett. — Pihenek egy kicsit — gondoltam. Megtöröltem a homlokomat és éppen indulni akartam, amikor emberek közeledtek. Tavaly szilveszterkor... — Hű, a kutyafáját, csak ne tanár legyen... Még csak az kellene, hogy így találkozzunk — villant át az agyamon, de hiábavaló volt a félelem. Megnyugodva néztem körül, amikor a szemem az épület tetején akadt meg. Egy hatalmas, a többinél sokkal feketébb felhő terpeszkedett a tető felett. A ház, meg ez a felhő, komolyan mondom, egy ember .fejéhez hasonlított. — Éppen olyan, mint egy ember feje! — kiáltottam fel. — Mintha felhőből lenne a haja, s az ablaksorok ráncok lennének a homlokán! Még jobban szemügyre vettem ... Ez valóban egy fejhez hasonlít, s méghozzá engem bámul!? — De hát mit bámul?! Miért pont engem bámul? — rémültem meg. Tudom, ti most nagyon jól mulattok ezen, de én akkor nagyon megijedtem. — Még észreveszi, hogy részeg vagyok — gondoltam. — Talán még be is jelent holnap. — Ezen nevettem egy jót, de a torkomon akadt a nevetés. — Tényleg engem néz! Gyors mozdulattal lekaptam a diáksapkát a fejemről, hogy ne lássa legalább azt, hogy diák vagyok. — Különben is jó lesz innét minél előbb eltűnni, nem jó jel ez — gondoltam ... Szép óvatosan, valósággal a kerítéshez lapulva megindultam, de közben egy-egy pillantást még vetettem a fejre... — Még mindig engem bámul! S milyen mérgesen néz... De legalább tudnám, hogy miért haragszik? — Ilyen gondolatokkal hátráltam közben mindig a fejet nézve, amikor hirtelen beleakadt valamibe a lábam, elvesztettem az egyensúlyomat és mi tagadás, nagyot estem. A lehető leggyorsabban ugrottam talpra. — Még meglát valaki... Ennek a nyavalyás ároknak is pont itt kell lenni... De mindennek ez a vacak, ez a fej az oka! — mérgelődtem. Most talán röhög is? — és feltekintettem a házra. Nem röhögött, nem is nevetett... Akár hiszitek, akár nem, szabályosan szomorú volt. El- szégyeltem magam. A sapkám után néztem, most már igazán haza akartam menni. A sapka a földön feküdt, csupa sár volt. Felvettem és zsebreteltem, aztán a kezemre pillantottam. Az is csupa sár volt, meg a ruhám is. — Olyan sáros vagyok, mint egy disznó — sóhajtottam fel. Egy fél percig ijedten néztem végig magamon ... Nem tudom, hogy mi történt velem, de azt hiszem, teljesen kijózanodtam. Valósággal utáltam magamat. Az árokparton lévő, hótól nedves fűben megtöröltem a kezemet. Nagyon megkönnyebbültem és számot- kérően ismét végigmustráltam a ruhámat. A zsebemből szomorúan lógott ki a sapka. Lassan utána nyúltam, majd hirtelen mozdulattal a fejemre tettem. Nagyon, nagyon jól esett. Azelőtt nem nagyon szerettem a diáksapkát, de most valósággal a szívemet melegítette, öntudatot és akaraterőt adott. Ekkor fogadtam meg, hogy soha, senki biztatására nem iszok többet. Megfogadtam, mert én ember vagyok és soha nem akarok disznóra hasonlítani... Ezt a kalandot, ezt a figyelmeztetést, amit az iskolámtól kaptam, soha nem fogom elfelejteni. Békés Sándor IV/b oszt. tan.